Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-08 / 19. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 8, 1958 Magyarország A GAZDASÁGI BIZOTTSÁG HATÁROZATA: MEGJAVÍTÁSÁRÓL ÉS A MUNKAIDŐ Ma jobban, kulturáltabban táplálkozunk, mint a háború előtt, vagy akárcsak néhány éve is. Jelentősfen megnőtt az egy tőre jutó liszt-, zsir , hús és cukorfogyasztás, ám a tejfogyasztás csökkent. Mig 1937-ben Budapesten 3.1 deciliter tejet fogyasztottak az emberek naponta átlagban, ma már csak két decilitert. Pedig a tej az egyik legegészségesebb, legsokoldalúbb táplálék. Fehérjében, zsírban, teljcukorban, vitaminokban egyaránt gazdag. A tejnek úgynevezett komple- tizáló hatása is van, vagyis elősegíti a más ételekben meglevő fehérjék feldolgozását az emberi szervezetben. A tejfogyasztás cssökkenésének egyik legfőbb oka a tejtermelés visszaesése volt a fel- szabadulás utáni években. A" begyűjtés eltörlése s a komoly más intézkedések hatására azonban nagyon megnőtt az állattenyésztési kedv és ezzel párhuzamosan emelkedett a tej felvásárlás is. Az idén mintegy 130 millió literrel több tejet vásárolnak fel az állami szervek, mint^lÜSö- ben. Ma már kellő mennyiségű tej áll a fogyasztók rendelkezésére. Rossz hatással volt a tejfogyasztás alakulására az is, hogy a tej minősége gyakran nem volt kielégítő. A lassú szállítás miatt két-három napos tejet is feldolgoztak a tejüzemekben. Az ilyen, frissnek aligha mondható tej pasztőrözését szódabikarbónával biztosították. Ezzel az úgynevezett “tompítással” csökkent a tej élvez- hetősége és tápértéke. A legutóbbi időben a MÁV segítségével meggyorsult a friss tej szállítása és most már nem hoznak forgalomba szó- dázott tejet. A Tejipari Igazgatóság szigorú utasítással kötelezte vállalatait, hogy ha a minőség nem megfelelő, küldjék vissza a tejet a feladónak. A Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén foglalkozott a tejtermelés és ellátás kérdéseivel. Elhatározta a tej, s a vaj minőségének javítását. A határozat szerint május 1-től a fogyasztói kannatej zsírtartalmát 2.2 százalékról 2.5 százalékra, a minőség és a gyermektej zsírtartalmát 2.7-ről 3-ra, az adagolt vaj zsírtartalmát pedig 78-ról 80 százalékra emelik. A Gazdasági Bizottság a tejipar részére soronkivül biztosított 5,3 millió forint beruházási keretet tej szállító eszközök vásárlására. Ebből az összegből a tejipar 20 darab 10 ezer literes tejszállitó tankvagont, 10 darab két és félezer literes tankautót, két darab hat és fél ezer literes tankautót, valamint 7200 uj tejeskannát szerez be. A tejipar nagyobb beruházási összeget kapott a meglevő üzemek korszerűsítésére, bővítésére. A tej árusítás megjavításával is foglalkozott a Gazdasági Bizottság. Felkérte a belkereskedelmi minisztert, hogy a szakszervezettel együtt tegyen javaslatot a tej boltok vasárnap délelőtti nyitvatartására. A Belkereskedelmi Minisztérium egyébként több tucat tej csárdát létesít, elsősorban Budapest forgalmasabb pontjain és a kirándulóhelyeken. A Gazdasági Bizottság határozatot hozott a bányászatban és egyes egészségre ártalmas munkakörökben végrehajtandó munkaidő csökkentésről. 36—42 órás heti munkaidőt kell bevezetni a szénbányászaton belül a liasz medencékben (Pécs, Komló) a föld alatti szakmán/- bérben dolgozóknál; az uránium bányászatban a föld alatti dolgozóknál és a feldolgozásnál (kőtörő, osztályozó, dúsító és vegyi üzem); a recski és a gyöngyös-oroszi ércbányákban, valamint a benzollal, az ólommal, a szuperfoszfáttal, a klórral, arzénnal, ciánnal dolgozó munkások egyes rétegeire. A csökkentett munkaidőt folyamatosan ez év julius 1-től kell bevezetni. ★ Hírmagyarázónk Írja: Az első részleges munkaidő csökkentést a Miniszertanács még 1956- ban rendelte el. Az akkori határozat mintegy háromezer dolgozót érintett és kimondta azt is, hogy még abban az évben további 3—4 ezer munkás munkaidejét kell csökkenteni. Az ellenforradalmi események azonban lehetetlenné tették a kormány célkitűzésének megvalósítását — most azonban újra itt a lehetősége a korábbi határozat végrehajtásának. A Gazdasági Bizottság mostani döntése tovább megy az 1956-os elképzeléseknél és mintegy 15,000 dolgozó számára rendeli el a rövidített munkaidőt. (Egyes helyeken például Komlón és Recsken legalizálja az eddig kialakult gyakorlatot.) A GB határozata a dolgozók munkakörülményeinek megjavítását, a munkások egészségének megvédését szolgálja. Kétségtelen, hogy még sok más munkakörben is szükséges lenne a munkaidő csökkentése.. Valamennyiünk további jó munkájától függ, hogy a munkaidők további csökkentésében milyen gyorsan tudunk majd tovább haladni. A határozat végrehajtása jelentős feladatokat ró a vállalatok gazdasági, műszaki szakszervezeti vezetőire. A munkaidő csökkentést úgy kell végrehajtani, hogy az ne járjon a túlórák növekedésével és a termelékenység csökkentésével. Ezért a kiesést jobb munkavezetéssel, a technika fejlesztésével kell pótolni. A munkaidő csökkentés természetesen nem járhat együtt a munkások fizetésének csökkentésével sem. A csökkentett munkaidőt arányosan, hat napra kell megszervezni. Az 1936-os rendelet után több gyárban (a Kőbányai, Budapesti, Kénsav- gyárban) 5 napos, sőt az Ajkai Aluminiumkohó- ban négy napos munkahetet vezettek be. Az ilyen törekvések általában nem helyesek, mert •— egyes esetektől eltekintve — nem védik megfelelően a munkások egészségét és nehézséget okoznak az energiaellátásban, a Vasúti szállításban, a más vállalatokkal való együttműködésben. Éppen azért 3 napos munkahetet —• ahogy a GB határozata kimondja —■ csak a miniszteré a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium engedélyezhet. Azok a munkaköröket, amelyekben a rövidített munkaidőt be kell vezetni, a Gazdasági Bizottság határozatának melléklete alapján az illetékes miniszter a SZOT-tal, a Munkaügyi Minisztériummal és az Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben állapítja meg. SZÜLŐFÖLDÜNK PROBLÉMÁI: MIÉRT. NINCS ELEGENDŐ GYERMEKRUHA - A GYERMEKEKNEK? Csinosak, jólöltözöttek a mai gyerekek. A reálbérek emelkedése a ruházkodásban is meghozza kamatját, s a kormány árpolitikája is kedvezően érezteti hatását. Ismert dolog: államunk évről- évre sok tízmillió forintot fordít a gyerekes családok támogatására. Hazánkban — a legtöbb tőkés államhoz viszonyítva — igen olcsó a gyerekruha. Az állami ártámogatás eredményeként — bárki utána számolhat — anyagárban lehet kész gyerekruhát venni, a kelléket és munkadijat ingyen kapja a vásárló. A szülők öröme azonban mégsem teljes. A kamasszá, bakfissá serdült gyerekek öltöztetése jóval több áldozatot kíván tőlük. A kistermetű felnőttek kihasználják a helyzetet “Két gyerekem van. Az egyik 14, a másik 15 éves. Vállas, jól megtermett fickó mind a kettő. Örül a lelkem, ha nézem őket. Mostanában azonban üröm is vegyül örömömbe. Járom a boltokat, s képtelen vagyok termetüknek megfelelő ruhát kapni. Felnőtt ruhát ugyan tudnék vásárolni, de az jóval drágább. Miért nem veszi figyelembe az ipar, hogy a mai gyerekek méretei általában jelentősen megváltoztak, apáik hajdani termetéhez mérten?” — Igazat mond levélírójuk — nyilatkozik Végh Tibor, a Ruhaipari Tervező Vállalat igazgatója. —- A probléma megoldása azonban nem csupán az akaraton múlik. . . A tervező vállalat méretarány-kutató csoportjának adatai is arról tanúskodnak, hogy alaposan megváltottak a fiatalok méretei. A gondtalanabb élet, a fokozottabb sportolás izmosabbá tette fiataljainkat. Mell- és csipőbőségük, vállszé- lességük, testmagasságuk messze túlhaladja a tiz évvel ezelőtti, azonos korú gyermekek méretét. Az ipar kamasz- és bakfisméret-táblázatát jelentős részük kinőtte. Az utánigazitás részben most folyik. Jó néhány esetben azonban alapos mérlegelést igényel a változás. Ennek a kérdésnek a vizsgálatánál ugyanis azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kisebb termetű felnőttek jelentős számban a gyermekek részére készülő ruházati cikkeket vásárolják — átlagosan véve mintegy harmadrésszel olcsóbban. . . A kereskedelem becslése szerint a forgalomba kerülő kamasz és bakfis ruhák, fehérneműk és cipők egyötödét a felnőttek saját használatukra vásárolják meg. Adatgyűjtésünk során sok olyan kisebb termetű férfival és nővel találkoztunk, aki saját bevallása szerint is kamasz-öltönyt, bakfis ballonkabátot, cipőt vagy fehérneműt visel. A “gyerekesebb” gyerekruhák talán segítenének — Bolond lennék, ha nem élnék a lehetőséggel — nyilatkozott az egyik megkérdezett. — Nem tudok róla, hogy akár egyetlen bakfisruhá- ban járó asszonyt is felirt volna a rendőr. .,. Az olcsóbb ruházkodás lehetősége tényleg adva van. A legolcsóbb kamgarn férfiöltöny például 850 forintba kerül. A körülbelül azonos méret- nagyságú, hasonló minőségű és mennyiségű anyagból készült kamaszöltönyért 500 forintot kérnek a boltban. A pepita szövetből készült női és bakfis szövetruháknál 130 forint a különbség. A pikébluznál 25 százalékos “árengedményt” élvez ilyen módon a felnőtt vásárló. Más cikkeknél is hasonló az arány.-—- Ezért nem tudj uk a kamasz és a bakfis mérettáblázatot bővíteni — magyarázzák a Köny- nyüipari Minisztériumban. A 14—15 éves gyerekek manapság — éveik számát meghazudtolva — a mindenkori felnőtt divathoz igazodó öltözékért ostromolják a kereskedelmet. Nem is sikertelenül. A kirakatokat nézegető emberek bizonyíthatják: a kamasz és a bakfis öltözékek jelentős része ma már egyáltalán nem “gyerekes”. Az ipar szakemberei szerint “gyerekesebbé” kellene tenni a kamasz és a bakfis öltözékeket — s mindjárt csökkenne a felnőtt vásárlók száma. — Nagy a rizikó, nem merjük vállalni — mondja Berkovits Ferenc, a Női- és Gyermekrüha Nagykereskedelmi Vállalat főosztályvezetője, —- Ki tudja., mi sülne ki belőle. .. Valóban, mi sülne ki? Minden bizonnyal csökkenne a gyerekruhában járó felnőttek száma. Azok a szülők, akik gyerekeiket felnőtt módra, a legújabb divat szerint akarják és tudják öltöztetni ,az áruház felnőtt ruhaosztályait keresnék majd fel. A'szerényebb igényű családok viszont kevesebb gonddal oldhatnák meg gyerekük ruházkodását. így talán még a mérettáblázatot is lehetne bővíteni. © Nem uj keletű probléma a kamasz és a bakfis korban levő gyerekek öltöztetésének gondja. Az elmúlt évben jó néhány helyen vitatkoztak már róla. A vita azonban még nem mindenben hozott gyümölcsöt. Igaza van levélírónknak: egységesebb akarattal, bátrabb kezdeményezőkészséggel már előbbre is tarthatnánk. Macsári Károly ŐSZIBARACK-KIÁLLÍTÁST rendez augusztus első felében, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitása előtt, a fővárosi tanács.
