Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-08 / 19. szám
Thursday, May 8, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ l!lllll!lll!lll!!!li:!liiÍ!l!í!Ílilílliii!!iitiSi!!i!í:!!l>!!!liníi!!iii.i OLVASÁS IŐZBEN írja: Márky István itílllüiiililililíiiliiíiíiiiiiiiililiiiiiiíjliiiilíiiiiií líl Üiíiiu lílt Nagy általánosságban a tudomány fejlődése, a kémiai, villanyerő, nukleáris fizika, s a termelés idejének megrövidítése századunk és az emberi történelem legnagyobb teljesítménye. Soha azelőtt egy generáció sem látott és tapasztalt annyit élete során, mint mi, a ma élők, ilyen rövid idő alatt. Ezt a gyors ütemű fejlődést azonban az emberiség legtöbbje sajnos nem érti meg, gondolkodásával nem tudja felfogni azt a hatalmas társadalmi és gazdasági fejlődést, amelynek keretében ez a változás létrejöhetett, s amely teljesen uj alapokra kell, hogy helyezze ugv az elosztás, mint a termelés rendjét. Ez a változás a gyapot, gyapjú, selyem, gumi. len, — hogy csak néhány fő dolgot említsünk — és egyéb nyersanyagok rovására történt, mivel ezeket a kémikusok lombikjaikban mesterséges anyagokkal helyettesítették, s amelyek révén nemcsak gyarapodott a tudomány, hanem közelebb hozta a szakembereket a molekulák megismeréséhez is és ezek összpontosításával határozottan befolyásolták mindennapi életünket, melyek révén jobb kilátásokkal kecsegtet bennünket a jövő. Jelenleg azonban a villamosság és a nukleáris fizika még a mindennapi életünk-kényelmesebbé tételének csupán a határán mozog és egy szép napon még azt is megérjük, hogy a körül keringő sputnikok hangját nemcsak másodpercenként hallhatjuk, hanem teljesen nélkülözhetjük a szénből nyert erőt és meleget, a petróleumból nyert világosságot. Sőt még az is valóra válik, hogy babszemnyi atom-pirula hajtja majd automobiljainkat, mozdonyainkat, vagy akár egy egész gyárat üzembe tartó gépeket, ami lehetővé teszi számunkra, hogy néhány órás napi munkával minden szükségletünket kielégítő dolgot megtermelhessünk. Napjainkban máris tanúi lehetünk a távolság legyőzésének, a minimumra való csökkentésének és ha a sputnik minden órában megkerülheti egyszer ezt a földgolyót, akkor ez azt bizonyítja, hogy az emberi agy képzelő és alkotóképessége szinte határtalan és sebességében felülmúl minden edigi elképzelést. És ennélfogva, a jelen társadalmi rendnek okvetlenül meg kell változnia, ha az emberiség tudásának eme előretörése révén kíván élni. — nem pedig elpusztulni. Ennél a pontnál érünk ahhoz a fordulóhoz, amidőn a háborús célokat szolgáló tudást nem lehet azok kezében hagyni, akik ennek egyeduralmát óhajtják és a bombákat használni szeretnék. Az atom- és hidrogénbombák tömegpusztítása után annak mérgező hatása még sokáig kihat az emberiségre. A rádióaktiv strontium-por megtölti a légürt és évekig is eltart, amig leülepszik, vagy esőcseppekkel keveredve nemcsak az ellenségre hull vissza, 'hanem azokra is, akik kilőtték az ilyen tipusu bombákat, s éppen ü?fy pusztítja és mérgezi ezek földjét, mint az ellenségét. Hosszú évekre teljesen tönkre teheti a földeket, gazdag termőföldeket sivataggá változtathat, halomra ölheti állatainkat és lassú, de biztos halálra ítélheti magát a teremtés koronáját: az embert. Ki merne ilyen rettenetes gyilkoló eszközzel háborút indítani? Általános vélemény szerint csak egy őrült ember lenne képes ilyesmire, ezek használatára parancsot adni. Azonban a meg- oriilés lehetősége megtörténhet egyik óráról a másikra különösen akkor, ha a gyűlölettel szított propaganda oda élezte a helyzetet, hogy már kevés idő választja el a feleket az összecsapástól. Társadalmi szempontból Ítélve ez a technikailag hatalmasan fejlett óra ahhoz a ponthoz jutott, hogy az automatikus gépeink használata a gyárakban mellőzni tud rengeteg fizikai és szellemi munkást nemcsak a termelés, hanem az elosztás terén is, amely gyökerében támadta meg az osztályokra tagozódó társadalmi rendet az ipari országokban és akarva-nem-akarva dolgozó munkásokká fokozza le az úgynevezett középosztályt. Ugyanakkor, egyre nagyobb munkástömeget Ítél tétlenségre. Ez a helyzet magában rejti a termelési és elosztási viszonyok gyökeres átszervezésének szükségességét. Mindez dióhéjba sűrítve azt jelenti, hogy célszerű vezetés mellett a társadalmi rend átalakuBonnban elnapolták a parlamenti atomvitát A bonni szövetségi gyűlés április 24-én és 25- én folytatta az atomvitát. Miután a parlament befejezte a fegyverkezés költségeiről szóló más- félnapos vitát, áttért annak a szociáldemokrata javaslatnak a tárgyalására, amely népszavazást javasol az atomfegyverkezés kérdésében. A javaslatot Menzel szociáldemokrata képviselő terjesztette elő, aki rámutatott arra, hogy “a népszavazás nem csupán megfelel az alkotmány szellemének, hanem végrehajtása az alkotmány értelmében valósággal kötelessége.” A kereszténydemokrata unió szónokai visszautasították a javaslatot, sőt Schröder belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány minden eszközt felhasznál az egyes tartományokban és városokban esetleg megtartandó népszavazás megakadályozására. A rendkívül éleshangu vita másnap délelőtt folytatódott. A második napon polémikus összecsapásokon kívül alkotmányjogi fejtegetésekre került sor. A szövetségi gyűlés a vita befejezésekor meglepetésszerűen nem tűzte ki a javaslat további tárgyalásának időpontját. A szövetségi gyűlés legközelebbi ülése május 7-én lesz. A Nvugat-Németországban uralkodó hángu- latra egyébként jellemz’ő az a tömegtüntetés, amely a nyugat-berlini Kongresszhalléban zajlott Te az este. A többezres tömeg hatalmas tapssal fogadta Max von Laue Nobel-dijas atomtudós kijelentését, aki közölte, hogy a göttin- geni atomfegyverellenes felhívás aláírói újabb nyilatkozattal lépnek a nyilvánosság elé. A többi szónokok is az atomfegyverkezés ellen szólaltak fel. NEKRUT NEM MENTIK FEL NEW DELHI, India. — Jawaharlal Nehru, India miniszterelnöke arra kérte pártját, hogy mentsék fel a miniszterelnöki teendők alól. Pihenésre van szüksége és arra, hogy ideje és szabadsága legyen a jövő problémáin gondolkozni. Nehru India önállósága óta állandóan hazája vezetője volt, úgyhogy pártja, a Kongresszusi Párt nagy megdöbbenéssel fogadta szavait. Nehru megjegyezte, hogy a párt határozatára bízza a végső elöntést. A Kongresszusi Párt tagjai már egy órán belül nyilatkoztak, hogy mindent el fognak követni, hogy Nehru maradjon hivatalában. A párt azonnal rendkívüli gyűlést hivott össze a kérdés megtárgyalására kihangsúlyozva, hogy a nemzetnek szüksége van Nehru vezetésére. Nehru már hetek óta hangoztatja barátai körében, hogy rendkívül fáradt, úgy érzi, hogy ellanyhult. Barátai észlelték, hogy a 68 éves miniszterelnök egyre szürkébben és fáradtabban néz ki nehéz munkája következtében és szeretne egy hosszú pihenőt venni magának. Pártja megértette, hogy ha hajlandó is tovább dolgozni, óhaja az, hogy mások is megosszák vele felelősségeit é< ne kelljen mindent egyedül vállalnia. Nehru ezidőszerint nem csupán miniszterelnök, hanem külügyminiszter és az atomenergia bizottság feje is, valamint a gazdasági tervek kovácsolja. Úgyszólván egyedül vezeti az egész kormányt, úgyhogy nenv marad ideje másra és a Kongresszusi Párt problémáival sem tud foglalkozni, holott a párt elég rossz helyzetben van. Nehru végre engedett az ország határozott kívánságának és belegyezett abba, hogy egyelőre tovább szolgálja hazáját miniszterelnöki minőségében. A JAPÁN előkelőséget ismertető “Ki-kicsoda” (Who’s Who) könyv idei kiadásából kihagyták Douglas MacArthur generális nevét, amit könyv szerkesztője azzal indokolt meg, hogy Japán volt kormányzóját ott annyira ismerik, hogy semmi szükség sincs a könyvbeni ismertetésre. lása nem szükségszerűen vezet erőszakos összecsapásra a társadalmat alkotó,osztályok között. A fejlődés, a haladó tudomány, a gépek meggy engitik a jelenlegi társadalmi és gazdasági rend alapépítményét. — Ezen el kell, hogy gondolkodjon dolgozó és dolgoztató egyaránt, ha hisz abban, hogy a gép legyen az ember szolgája, ne pedig az ember a gép rabja. A béke megszilárdítása mellett ez7el kell ma az emberiségnek legkomolyabban foglalkozni. Ausztria meg akar szabadulni tizenkétezer magyar disszidensfől Lindt, az ENSZ menekültügyi főbiztosa és Helmer osztrák belügyminiszter e napokban látogatást tett Traiskiichenben, Ausztria legnagyobb disszidens táborában és megbeszélést tartott az illegálisan Ausztriába menekült magyar állampolgárok képviselőivel. A magyar disszidensek elégedetlenek a helyzetükkel és teljesen kilátástalannak tartják jövőjüket. Az osztrák kormány, amely mindinkább kénytelen számolni az amerikai gazdasági visszaesés' itt is fenyegető következményeivel,, nem tud, de talán nem is akar több áldozatot hozni értük. A magyar emigráció további anyagi segélyezése rendkívül népszerűtlen az osztrák lakosság körében. Ausztria végre pontot akar tenni a magyar disszidensek kérdése után. A jelenleg Ausztria területén tartózkodó 18 ezer magyar disszidens közül az osztrák hatóságok, megbízható értesülés szerint, mindössze hatezernek hajlandók állandó letelepülési engedélyt adni, 12 ezer disszidenstől pedig igyekeznek minél előbb megszabadulni. Lindt, ENSZ-főbiztos ezután kötelező Ígéretet tett, hogy a kivándorlók részére hat hónapon belül más államokba szóló beutazási vízumot szerez. Lindt és Helmer traiskircheni látogatása óta a szokottnál sokkal több disszidens jelentkezik hazatérésre, a bécsi Museum Strasse 7. szám alatt, a magyar konzulátus visszatelepítési ügyosztályán. j Még a kém után is szaladnak LONDON. — A londoni “Sunday Dispatch” azt állítja, hogy az angol kormány ajánlatot tett a 48 éves Klaus Fuchs, elitéit atom-kémnek, hogy ha kitölti a 14 éves börtönbüntetést, amit rászabtak, “álljon át a Nyugathoz” s teljesen rehabilitálni fogják. Tekintettel a börtönben mutatott jóviseletére, Fuchs már 1959-ben ki* fog szabadulni, i Utólag Fuchs egyike a legkiválóbb atomtudósoknak és ugylátszjk, hogy a “Nyugat” hajlandó nregbo- csájtapi neki az állítólagos kémkedését, amit csak akkor ismert be, amikor nyilvánvalóvá lett, hogy tagadással csak erősebb büntetést zudit magára. A tüntetek eltűntek, a polio megmaradt* ^ A polgármester hivatala előtt az anyák hosszú sora hangosan tüntetett egy amerikai nagy városban. Sokan gyermekkocsit toltak maguk előtt, vagy csecsemőt taitottak karjukon. Az. anyák fel voltak háborodva, mert tudták, hogy gyermekeik veszélyben vannak. Egyes piketelők plakátokat hordoztak: “Polio oltást követelünk!” “Védelmet követelünk a Polio veszedelmétől!” Más plakátokon súlyos vádakkal illették' a város vezetőit, mert nem, gondoskodtak elegendő oltószerről. Az anyák kétségbeesve követelték az oltószert. Két év előtt történt mindez, abban az időben., amikor a Salk-féle oltószerből még csak kis mennyiségeket készíthettek és a forgalomba- hozatal elsőbbségek szerint volt szabályozva. A. közönség elégedetlenkedett, mert az előző nyárról még mindenkinek emlékezetében volt a polio szörnyű veszedelme. Az emberek azonban hamar felejtenek. Elfelejtették a pánikot, amelv egész községeken úrrá lett, ahol a nyári járvány kitört. Elfelejtették a túlzsúfolt kórtermeket, az elnéptelenedett utcákat, a bezárt iskolákat és a kiürült játszótereket. Elfelejtették, hogy a polio nyomát elpusztult életek, megbénult emberi testek, nyomorba döntött családok jelzik. Elfelejtették, hogy azokra nézve, akik még nem kaptak oltást, a polio ma is éppen olyan veszedelmes, mint két évvel ezelőtt volt. Ma már nem kell piketelni, polio oltást követelve. Mindenki olcsón hozzájuthat. Minden férfi és nő védje meg nemcsak gyermekeit, hanem saját magát is, mielőtt még a poko lesújtana rá Az amerikai orvosok valamennvien eismerik a Salk olfások szükségességét, Meg's soVmillió emtei nem oltlatta be magát, holott csak egész kis erőfeszítésébe kerülne. Azonnal oltassuk be magunkat, mielőtt elkéstünk volna! _____
