Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-08 / 19. szám
Thursday, May 8, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 “Te is fiam, Williams kormányzó?” Williams michigani kormányzóra eddig úgy tekintettünk, mint a demokrata' párt liberális csoportjának egyik legtehetségesebb, legkiemelkedőbb és elnökjelöltségre legesélyesebb képviselőjére. Egy kijelentése, amelyet a múlt héten tett, nagyon leszállította ázsióját szemünkben. Attól tartunk, hogy tultaksáltuk Mr. Williams képességeit. Azt hittük, hogy egy rügyező államférfit! ül a Lansing, Mich.-i kormányzósági székben, készülve, képezve magát arra, hogy idővel a washingtoni Fehér Házban foglalja el a legmagasabb pozíciót, amelyet amerikai polgár betölthet. Tudatában vagyunk annak természetesen, hogy mily divatos a hidegháború kezdete óta Amerikában a Szovjetuniót gyalázni a Szovjetuniót rágalmazni, a Szovjetunióról hazudni. A hazugságok sorjában lelepleződnek. Még az ismétlés megkockáztatásával is felsoroljuk ezeket, hogy megértessük olvasóinkkal Williamsról alkotott nézetünk megváltoztatását. Az első hazugság az volt, hogy a szovjet szocializmus életképtelen, néhány hét vagy hónap múlva meg fog bukni. Ez a hazugság hamar lelepleződött, bár Dullesék még ma is, a szovjet állam fennállásának 41-ik évében várnak az összeomlásra. A második hazugság az volt, hogy szocialista rendszerben nem lehet modern ipari rendszert felépíteni vagy fenntartani. “Incentiva” nélkül nincs termelés, érveltek a tőkés rendszer szószólói. Ennek az álláspontnak különben Herbert Hoover, a “nagy mérnök” volt a főképviselője, amikor még kereskedelmi miniszter volt a Coo- lidge-kormánvban. Ezt a hazugságot ma mán nem merik hangoztatni, amidőn a szocialista Oroszország túlhaladta Németországot, Angliát, Franciaországot ipari termelés terén. A harmadik hazugság az volt, hogy az orosz nép annyira gyűlöli a szocializmust, hogy háború esetén azonnal megragadja az alkalmat annak lerázására. Hadseregük olyan gyenge, hogy nem tudnának hat hétnél tovább folytatni egy háborút. Ennek a nézetnek, emlékszünk még Lindbergh, sőt Marshall tábornok is szószólója volt. Hitler és 10 millió német katona megtanulta a második világháborúban, hogy milyen helytelen volt ez a nézet. A negyedik hazugság az volt, hogy a szocialista rendszer, ha ugy-ahogy eldöcög is, de sohasem lesz képes a nyugati, különösen az amerikai technológiát nemcsak utolérni, de még csak megközelíteni is. A sputnik szétpukkantotta ezt a hazugság-buborékot is. De azért a hivatásos szovjetellenes propagandisták, politikusok az egyik hazugságléggömb szétfoszlatása után másikat, harmadikat, századikat eregetnek fel. így tartják hisztériában az amerikai népet, igy igazolják az amerikai nép vagyonának, munkájának évente 50—60 billióra tehető elherdálását. Nem azt akarjuk mindezzel mondani, hogy a szocialista rendszerben minden tökéletes, vagy hogy nincs jogcím tevékenységeik kritizálására. De a gyűlölködő, rágalmazási, jelszavak puffogtatása, amelyet elvár az ember a mccarthv, eastland, waiter, hoower féle politikai dinosau- ruszoktól, vagy a “Dr. Ripacs Aladár” féle magyar sajtókeselyüktől, már rosszul veszi ki magát olyan vezető politikusoktól, akiknek a közeljövőben meg kell találni a módját annak, hogy Amerika kátyubajutott és elismerten diszkreditált nukleáris politikája helyébe a túlélés és kibontakozás egyedüli lehetőségéi alkotó észszerű konstruktiv politikát dolgozzanak ki. •ir Ez bizony hosszú lélegzetű bevezető volt Williams kormányzó kijelentéséhez, de érdemesnek és szükségesnek tartottuk már csak azért is, mert lényegileg — különös dialektikai ellenmondás formájában — Mr. Williams jómaga is beismerte e kritika jogosságát. Mr. Williams április 22-én Washingtonban a demokrata párt 1958-iki választási kampányát előkészítő konferencián a következő kijelentést tette: “Eisenhower és Nixon vezérlete alatt (kormányunk) rejtett aknát helyezett el minden ágra, amelyre a béke galambja leszállhatna”. “Az Egyesült Államok egy olyan ország, melynek népe békét akar, szereti a békét és meg van győződve, hogy békés politikát folytat, de amelyet az egész világ olyannak tekint, mint amely sokkal valószínűbben kirobbanthatja a legközelebbi háborúi, mint Budapest “mészárosai”. Ha Mr. Williams kissé elgondolkodott volna saját kijelentése fölött, rájött volna arra, hogy azok a “rejtett aknák”, amelyekkel helyesen vádolta Eisenhowert és Nixont pontosan abból a mentalitásból származnak, amely az 1956-iki magyarországi tragédiát a fentemlitett invektivával jellemzi. És ha még tovább elgondolkozott volna afölött, hogy MIÉRT is tekinti a világ a mi országunkat olyannak, amely kirobbanthatja a harmadik világháborút (népünk valóban közismert békesze- retete ellenére — melyhez Dulleséknek per semmi közük sincs) akkor megérthette vo’ hogy a világ népei, MELYEK ÉVSZÁZADOK ÁT A SAJÁT TESTÜKÖN ÉREZTÉK A N'Ú GÁTI GYARMATOSÍTÓK KORBÁCSÁN AA CSATTOGÁSÁT, MELYEK VÉRÉT ÉVSZÁZADOKIG SZÍVTÁK AZOK, AKIK MÉG MA IS A CIVILIZÁCIÓ PALÁSTJÁVAL TAKARÓZNAK, hogy ezek a népek nem értenek egyet a magyar- országi események ilyetén elemzésével, viszont megértik, hogy az ILYEN ELEMZÉSEN ALAPULÓ POLITIKA AZ, AMELY “SOKKAL VALÓSZÍNŰBBEN KIROBBANTHATJA A LEGKÖZELEBBI VILÁGHÁBORÚT”. Hogyan lehet érvényt szerezni az imának? Arra a hírre, hogy Rév. Martin Luther King, — aki Montgomery, Alabamában a győzelmes bus-bojkottot vezette — husvét vasárnapján 2500 hívőjével tiltakozó gyűlést tartott az állami székház bejáratának lépcsőin, a Baltimore Afro-American néger napilap a következő megjegyzést tette: “Rev. King fohászban kérte a becsületes gondolkodású déli fehéreket, hogy tiltakozzanak a négerek elleni igazságtalanságok ellen. Ez nagyon szép, de nem eléggé célravezető. “A néger népnek meg kell érteni, hogy Alabama hivatalra vágyó politikusai a faji megkülönböztetés elvével korteskednek. Ha hivatalba kerülnek, ők fogják kontrollálni az állami és helyi adminisztrációkat és a bíróságokat is. “Ezeket az embereket nem hatja meg az ima. Csak a megnem alkuvó szavazatok erejét ismerik el. “A néger nép sorsát javítani vágyó intézmények hassanak oda, hogy minden 21 éven felüli egyén gyakorolja szavazati jogát. Ha ezt megteszi, akkor érvényt szerezhetnek imájuknak azzal, hogy olyan emberekre szavaznak, akik igazságosan tudnak gondolkodni és cselekedni.” • • • NEM ADNA ÚTLEVELET DULLESNEK A Pittsburgh Courier egyik rovatvezetője azt Írja: “Ha énrám bíznák az útlevél osztály vezetését, akkor első dolgom volna a Dulles útlevelét visszavonni, azon az alapon, hogy utazásai ‘nem segítik elő az Egyesült Államok érdekét’.” A négynapos munkahét tanulmányozását ajánlja George D. Aiken szenátor (rep. Vermont) továbbá a haszonrészesedés és a biztosított évi jövedelem rendszerének esetleges alkalmazását a növekvő munkanélküliség megoldására.-* Aiken szenátor azt ajánlja a kongresszusnak, hogy úgy tekintse a munkanélküliséget, mint egy állandósított, nem pedig mint múló jelenséget. Ez a helyzet már régen kifejlődött volna nálunk, ha “két világháború nem húzott volna ki bennünket a sárból”. A technikai fejlődés is a munkások számát csökkenti. “Tanulmányoznunk kell a munkanélküliség alapvető okait és aszerint tervezzük ki a megoldását. A négynapos munkahét esetleg sok gépesített üzemben alkalmazható volna, azért ajánlom a tanulmányozását”. A Kairóban megtartott nemzetközi divatbemutatón szocialista államok, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és Ke- let-Németország is részt vettek — az újsághírek szerint — kielégítő eredménnyel. Az állami alkalmazónak száma az Egyesült Államokban március havában 2,323,947 volt. Ezek közül 1,239,398 a polgári hivatalokban és 1,084,549 pedig a katonai hivatalokban dolgozott. Mrs. Lee elsőrangú ideái A Női Szavazók Ligájának Atlantic Cityben tartott ezévi konvencióján Mrs. John G. Lee, a liga érdemes elnöknője, nemzetközi kérdésekkel foglalkozván, hangoztatta a megfelelő “stratégia” kidolgozását a Szovjetunióval való versengésben. A Szovjetunió, mondta Mrs. Lee, “növekvő és dinamikus befolyás a mai korszakban.” Fogadjuk ezt el tényállásnak, ahelyett, hogy vár-- junk a forradalomra, amely véget vetne a szocializmusnak. Ez persze enyhe célzás a Dulles fivérek — és döntő wall-streeti csoportok —, még mindig érvényben levő politikájára. A szovjetellenes stratégiát, hangoztatta a stratégiában meglepően jártas amazon, nemcsak katonai, hanem politikai és gazdasági térre is ki kell terjeszteni szövetségeseinkkel együtt. De, hangsúlyozta Mrs. Lee, ami ezzel csaknem egyenrangú, “az emberiség lelkületében olyan képet kell alkotni a nyugati civilizációról, amely az emberiség reményeinek igazi bajnokaként mutatná azt be”. “Legyen bizalmunk abbeli képességünkben, hogy tudunk konkurrálni az eszmék piacán és bármely más nemzettel egyenlő hozzájárulást tudunk tenni az emberiség üdvéhez. . . “Amerikát nem az fogja megmenteni, hogy képesek leszünk fizikailag megsemmisíteni a Szov jeiuniot, vagy hogy a világot saját arculatunkra át tudjuk alakítani, hanem az, hogy mily mértékben tudjuk előrevinni az élet és a gondolatok világát”. Csaknem minden szavát, minden javaslatát aláírjuk Mrs. Lee-nek, akinek nyilván némi kételyei vannak Dullesék politikáját illetőleg. Csak azt sajnáljuk, hogy beszédét nem .tartotta pár nappal hamarabb, hogy alkalmat adott volna Swing tábornoknak, a bevándorlási ügyek cárjának, nemes gondolatai megemésztésére. Swing tábornok ur ugyanis nem nagyon segített abban, hogy a “nyugati civilizációt” az emberiség reményeinek igazi bajnokaként tüntesse fel, amikor fogdmegjeivel San Franciscóban fényes nappal elraboltatott egy amerikai mérnököt aki két és fél hónapot leszámítva egész életét Amerikában töltötte el, és anélkül, hogy alkalmat adott volna neki még csak arra is, hogy telefonon tudassa feleségét, Finnországba deportál- tatta. Az emberiség nem ilyesmi elé tekint reménységgel. Az emberiségnek az ilyesmiből ép elege volt, tekintet nélkül, hogy milyen indokolással vagy megokolással, a világ mely részében alkalmaztak ilyen barbár, brutális, fasiszta módszereket. Az, hogy Swing tábornok egy amerikai lakos embertelen elraboltatása mellett még módot talált egy lélegzet alatt arra is, hogy soviniszta sértő jelszóval illesse a japán népet (“jap”) tragikus bizonyítéka annak, hogy milyen mentalitású emberekre van bizva az, hogy a külvilágnak “az emberiség reményének” tüntessék fel hazánkat és a “nyugati civilizációt”. Egy kis egér halálára “Egy egér, mely együtt szerepelt volna Eisen- howerral a televízió és mozi vetítésében, ehelyett az Atlanti-óceán fenekén fekszik”, volt a bekezdése annak az újsághírnek, melyben a N. Y. Times szomorúan bejelentette, hogy a légierők rakéta-lövedék kísérlete nem sikerült. A löveg, melybe a kísérletre egeret helyeztek el, kitervezett útja befejezte előtt a tengerbe hullott. Amerikai Magyar Szó Subscription in U. S. and Canada for one year $7.00, for six months $4.00. Foreign Countries for one year $8.00, for six months $5.00. Published every week by Hungarian Word, Inc, 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $7.00, ’élévre $4.00. Minden már külföldi országban egy évre $8.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397
