Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-09 / 2. szám
.Thursday, January 9, 1958 DEBRECEN Ha rövid időre, határozott megbízással érkeik az ember egy vidéki városba — s még a íessze-messze Pandur utcába is ki kell mennie, — ^át örül, ha a legszükségesebbre futja az ide- borbélyhoz mindenesetre be. kell ugrani, a eiur vonatjegyet legjobb megvenni a helybeli BUSZ-nál, az otthon felejtett, amúgy is ócska ogkefe pedig könnyen és olcsón pótolható a vá- osi áruházban. Például a debreceniben. H a dolga égeztével mégis akad az embernek egy szabad stéje, nem árt, ha a Filharmónia helyi irodájába s bekukkant, hátha adódik valami érdekes. Az- itán mehet is már a pályaudvarra. Mindehhez a hajdani cívisek városában csu- tán a sok történelmi pillanatot megért “Piac” itcán, mai nevén Vörös Hadsereg utján kell vé- jgmennie az Arany Bikától a Nagyállomásig. Íz Debrecen szive. Még ezer szerencse, hogy Verebi Sándor — aki lorotvált — higgadt, rokonszenves egyéniség és szeágában sem volt, hogy elvágja a nyakamat, vzt jegyeztem meg tudniillik: mennyire üdvös, togy Debrecenben vasárnap délelőtt nyitva tarának a borbélyok. Roppant párbaj Vette ezzel ezdetét (nem a borotvákkal). A fiatalabbak lénkén ellenzik a vasárnapi nyitvatartási, s a óvárosban és másutt már régóta bevett gyakorira hivatkozva a bezárásért küzdenek. Vagy sgalább is a nyíregyházi módszert kívánják leghonositani, ahol az üzletek felváltva inspek- ióznak, a kecskéről és a káposztáról szóló köz- nondás szellemében. Panaszuk és javaslatuk mindenesetre megfontolandó. izenötezer kiábránduló Ugyan mi érdekesről szólhatnak az IBUSZ- ál — mondaná valaki, aki nem gondolta még égig, hogy minden foglalkozásnak lelke, poézi- a van, ha szívvel csinálják. Nagy Zoltán, az it- ni iroda derék vezetője olyan szeretettel be- zél a tavaly óta általuk szervezett negyven lil- ífüredi, aggteleki, zebegényi, pesti különjárati. 130 magyar és külföldi (a baráti és a tőkés Hámokból) nagy játékfilmet mutatnak be, ezek őzül 16—18 magyart. Nyolc rövid magyar já- >kfilm, tiz riportfilm, 12 dokumentum- és nép- :erü tudományos film, 25 iskolai, szakmai okta- jfilm készül, 32 külföldi filmet szinkronizálunk, ét rajzfilmet és egy bábfilmet készítenek. Közös filmek készülnek a Szovjetunióval (a árpáti rapszódia és a Zalka Máté), a bolgárokai (Verne Dunai hajósa), tárgyalások folynak csehszlovákokkal, a jugoszlávokkal, a románokai és a lengyelekkel. Több néző kényelmesebb körülmények között ikintheti majd meg az előadásokat. 1958 elein nyilik meg hazánk legmodernebb, 800 szemé- es, szélesvásznas filmszínháza Zalaegerszegen, j mozi építését kezdik Győrött, Oroszlányban ? Tatabányán. Budapesten megnyílik az állatker- Barlang-mozi, és a Kossuth Akadémia mellett jy 1,200 személyt befogadó filmszínház. Töké- tesitik a vidéki vándormozi-szolgálatot. Uj színmüvek és dalmüvek Először is két örvendetes tényt: megvalósit- ,k a stagione rendszerű színházat, igy jut rend- eres előadásokhoz (fővárosi színészek fellépté- ;1 is), például Sopron, Tatabánya, Szombathely, eszprém. A másik hir valamennyi színház renderesen ad ifjúsági előadást. Nemzeti Színház a jövő évben előadja a ser Gyntet, szinrehoz egy jugoszláv darabot, és ■videsen eldönti, hogy a tarsolyában levő mar /ar darabok közül melyeket játssza. A Madách únházban Brecht Mutter Courage cimü darab- t, továbbá Jékely Zoltán Fejedelmi vendék ci- ü müvét játsszák majd. A Petőfi Színházban Hasek Svejke, Csao-jü apfelkelte cimü darabja kerül színre. A Nép- .dsereg Színháza Németh László Villámfénynél tnü müvét, az Operett Színház Farkas—Török -Innocent Vők iskolája cimü darabját adja elő. József Attila Színházban bemutatják Fejér tván Bekötött szemmel cimü müvét és Maja- •vszkij Gőzfürdőjét. Szegeden a többi között a uart Máriát játsszák, Debrecenben Brecht Kol- ís-operáját, Mélius Tévedés cimü müvét, Győ- tt a Hamletet. Mindez csak néhány kiragadott emelvény. Az ouerák közül felújítják D’Albert Hegyek AMERIKAI MAGYAR SZó ról, mintha édes gyermekeivel büszkélkednék. Csaknem tizenötezren kirándultak ezekkel a “filléres” különjáratokkal, ami a százezres Debrecenből nem csekélység. S még mennyien mennének, ha a MÁVAUT-nál csak egy kicsit csökkennének a gumi- és egyéb nehézségek! Segitők is akadnak az itteni IBUSZ-osok hasznos, igényes törekvéseihez. Rábold Gábor, a Református Főgimnázium és dr. Nagy János, a Fazekas Mihály Gimnázium tanára már hosszú ideje tárgyal a Nemzeti Színházzal, hogy tanulóikat felhozhassák egy ifjúsági “Az ember tragédiája” előadásra. Nemsokára indul az ifjúsági különvonat erre is, s az Operaház ifjúsági előadásaira is. Rendes áruház — de meddig Három országot jártam be a közeli múltban, a pesti “Éjjel-nappal” sem kutya, de én még ilyen zsúfolt üzleteket nem láttam. A debreceni áruház ugyanis két külön — de együttvéve sem megfelelő — helyiségben működik. Ezekben a helyiségekben 13 milliós forgalmat lebonyolítani — valóban elismerésre méltó. Az eladók udvariasak, szívesen dolgoznak itt, néhány alapvető hibától (mosdó, öltöző) eltekintve elégedettek. Szemem láttára történt: Kujbus Györgyné jött vissza kétségbeesve, hogy a tumultusban elhagyta pénztárcáját 110 forinttal és irataival. Szerencséje volt, a tárcát Varga Györgyné pénztáros találta meg — és nyomban vissza is adta. Szerencse? Hát itt nem is számit olyan különös szerencsének, hiszen napokon belül Fülöp Imré- nével, Révész Imrével, Dobos Józsefnével és Polgár Lászlónéval történt hasonló. Az utóbbiban ezer forintot találtak és adtak vissza... Rendes áruház ez, de ha a Vörös Hadsereg útja 34 alatt az uj, Debrecenhez méltó áruház még sokáig csak terv marad — hát hamarosan nem lesz rendes. A női dolgozók nem bírhatják sokáig a pincéből felcipelni az áru-utánpótlást; s az áruház sem birhatja azt a havi 50—60 ezer forintnyi kárt, amit a zsúfoltság, a rossz helyiségek miatt a patkányok és a szarkák (mármint áruházi tolvajszarkák) folyamatosan okoznak. Nem is szólva az állandó nagy tűzveszélyről. Van kultúra, van igény — csak autóbusz kellene Debrecen óriási tanyavilágával, mintegy húsz kilométer sugaru körben szétszórt macsi,halápi, stb. településével: jellegzetes magyar város. Dr. Demeter Lajos, a helyi Filharmónia lelkes és kulturált vezetője hasztalan dugja össze a fejét nap nap után Arató Attilával, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjével, Taar Ferenccel, a Péterfia utcai iskola magyar tanárával, a városi művelődésügy szakreferensével (most is együtt diskuráltunk) — bizonyos alap- követelményeket nem teremthettek meg a kultúra, az ismeretek debreceni terjesztéséhez. Mindenekelőtt egy kulturautóbusz elengedhetetlen Debrecennek, s erről már régebben fut a szó, mint az uj áruházról. De csak a szó — s már régen az autóbusz kellene. Amúgy van itt kultúra, amit ez az autóbusz szállíthatna oda, ahová még a keskenyfilm is csak hébe-hóba jut ki. Az összenyitható iskolatermek, tsz-kulturtermek, dísztermek Dombostanyán, Bánkon, Macson is alkalmasak volnának alapismeretek tanfolyamaira, az Ady Kultúrotthon szavaló együttesének, a zenemüvészeeti szakiskola zenekarának szerepléseire. S az itteni nép is szomjas a kultúrára. Az uj állomás alapjait kerülgetve... Szalad az idő, ha magam is nem szaladok, lekésem a vonatot. Még szerencse, hogy az maga is késik — ráadásul többet, mint én. így hát van időm az úgynevezett “Nagyállomáson”, ebben a szégyenletes, Debrecenhez méltatlan rom- hodályban, ahová befúj a szél, beesik a hó s ahol méltán türelmetlen mindenki — meghallani az ezzel kapcsolatos városi, sőt megyei közvéleményt is. Hát ez nem a legkedvezőbb. S hadd tegyem hozzá a magamét: csakugyan tarthatatlan, hogy az ország egyik legfontosabb, legnagyobb kultúrájú városának ilyen pályaudvara legyen, miközben esztendők óta ott kerülgetik ezrek és ezrek a megkezdett és abbahagyott uj pályaudvar fundamentumát. Megjött a vonat. Viszontlátásra, Debrecen! Rajk András. alján cimü müvét, szinrekerül Adam nagy francia zeneszerző múlt századbeli balettje: a Gi- zelle, bemutatják Szabó Ferenc Ludas Matyi balettjét és Hajdú Mihály operáját, a Kádár Katát. ápr.-ban Budapesten szerepel a leningrádi Kirov Opera balettje, Operánk viszont júniusban egy teljes hónapot tölt a moszkvai Operaházban. Szeptemberben a Bartók-fesztivál alkalmával nemzetközi kongresszus és hangverseny lesz hazánkban, a többi között Jehudi Menuhin felléptével. A könyvbarátok kedvére . . . Sajnos, nemigen lesz több papir, mint 1957-ben volt, pedig a könyvbarátok száma rohamosan emelkedik. Azért szomorúságra nincs ok, hiszen rengeteg újdonság jelenik meg 1958-ban. Az uj könyvek között több helyet foglalnak el az ellen- forradalmat tárgyaló ideológiai, politikai müvek, előtérba kerülnek az ifjúság neveléséről szóló írások, mintegy 10 százalékkal több műszaki könyv jelenik meg, elég kevés lesz a társadalom- tudományos mü, a tavalyinál is gazdagabb a választéka a magyar és a külföldi szépirodalmi könyveknek, de “hiánycikk” lesz a nagyobb lányoknak való könyv, s általában még mindig kevés az ifjúságnak, a gyermekeknek Íródott mü. Élő magyar, szovjet, baráti és tőkés államokbeli irók müveit adják ki, uj szint hoznak a közelés távol-keleti népek Íróinak müvei (például Rabindranath Tagoreé, valamint a koreai költők antológiája). Érdekes, hogy sok vita után előreláthatólag hat műből álló detektív regénysorozat is megjelenik. Tallózva a tervek között, Illés Béla regényét (egy diósgyőri munkáscsalád életéről szól), Mesterházi Lajos 1937-ben játszódó regényét, Darvas József Októberi köd cimü müvét, Tamási Áron novelláskötetét, Heltai Jenő válogatott verseit, Szabó Lőrinc műfordításait, a magyar klasszikusok sorozatát, Balázs Anna, Kassák Lajos, Féja Géza, Tersánszky Józsi Jenő, Németh László, Füst Milán, Benjámin László, Simon István müveit jegyezzük fél a sok közül. Akik szeretik a szépet . . . Eddig, rövid idő alatt, 50 ezren vásároltak fest- ' ményt részletfizetésre. Hogy még többen szerezhessenek élő, kiváló magyar művészektől festményt, 1958-ban uj árpolitika révén olcsóbban, 3—18 havi részletfizetésre kerülnek forgalomba a festmények, hogy felvegyék a végső harcot a giccs ellen. Az eddiginél jobban — éppen ideje! — megismerhetjük végre a baráti országok élő képzőművészeinek alkotásait is, kiállítások, cserék révén. Tárgyalások folynak a Szovjetunióval, hogy elküld jék hozzánk kiállításra Rjepin müveinek javát. Az élő magyar képzőművészeknek a Szovjetunióban lesz reprezentatív kiállításuk. Az év végén nyilik meg a magyar nemzeti kiállítás Budapesten. Szobrokkal szépülnek városaink. Szombathelyen felállítják Derkovits Gyula mellszobrát, a budapesti Köröndön is befejeződik a szobrok felállítása, a Népstadionhoz vezető felvonulási utat már 1958-ban végig díszítik a szoborcsoportok. Világ- és Európa-bajnokságok Budapesten Hegyi Gyula, a Magyar Testnevelési és Sport- hivatal vezetője kinyitja a fiókját és elénk teszi az 1958. évi gazdag sportprogramot, amelyből nem könnyű kiválasztani a legérdekesebb eseményeket. ' A világbajnokságok'közül a mükorcsolyázást Párizsban rendezik februárban, a birkózást júliusban Budapesten, a kajak-kenu-világbajnokság rendezője Prága, a labdarugó világbajnokság június 8 és 29-e között zajlik le Stockholmban, ». sportlövészeké augusztusban Moszkvában, a tornáé ugyancsak Moszkvában, a vívásé augusztus 24-től Philadelphiában. Az Európa-bajnokságok: rendezéséből nem is egy jut Magyarorsz*ágnak. Március 2—9-ig lesz Budapesten az asztalitenisz, augusztus 31-től szeptember é-ig pedig az úszó, müugró és vízilabda Európa-bajnokság. ★ Sok szépet és jót hallhatunk 1958-ról. De a “nyilatkozók” nem győzték hangsúlyozni, ne fessünk valami csupa rózsaszín képet a jövő esztendőről. S a sok szép között talán ez volt a legszebb: az őszinteség Íratlan terve, amely megkönnyítheti 1958 nehézségeinek leküzdését is. György István r _____13_
