Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-09 / 2. szám
.10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January 9, 1958 Az amerikai életmód negativ oldala Irta: EöRSI BÉLA Az európai és ázsiai átlag ember úgy néz ránk, mint a gaiílag emberre, aki az utca egyetlen szép házában lakik. Van autónk, a konyhánk fehér- zománcos, fénylő fémü csodadolgokkal van tele, szekrényeink ruhákkal, más értékes kincsekkel. Boldogok vagyunk-e? Botor kérdés, a szegény meg van győződve, hogy a gazdag boldogabb, mint ő. Mi, akik a gazdag házban lakunk, az Egyesült Államokban, sokszor érzünk boldogtalanságot. Hol a hiba? Talán az egyszerű örömök hiánya. Otthon volt alkalmam a magyar földmüvessze- génység megfigyelésére. De hol van itt az az egyszerű boldogság, amit mondjuk egy egész évi élelmezésre szánt hizó fejlődésének naponkénti megfigyelése adott egy cselédsorban élő parasztnak. Igaz, nagy adag szorongást is, hogy egészségben éri-e el a disznótort ? Van-e boldogság egy gazdagnak látszó amerikai házban? Beszéltem egy magyar házaspárral, öt éve kerültek ki Németországból. Van házuk, autójuk és adósságuk, amit nehéz fizetni. Ezért az anya, éjjel, amikor férje otthon van, elmegy dolgozni. Megfizet a nagy gazdagságnak látszó házért, a gyerekek elhanyagolásával, 16 órai munkával, kevés alvással. A szegény asszonynak főzni-takaritani kell, gyerekeit nevelni és nehéz munkát yégez a munkahelyén. Ez az ára a gazdag felszínnek. De boldogítja őket az az álom, hogy gyermekeiknek jövőt építenek, tanűlt emberek lesznek. Ez a céljuk. A középosztály élete sem örömnyujtó. Sokszor kérdem, miért iszik az amerikai oly sokat, főleg pálinkát? Miért száguld 100 mérföldes sebességgel, holott van elég ideje? Miért használ kábítószert, áltátóport, miért olvas csak izgalmas gyilkos és szerelmi regényeket? Egyszerű örömöket nem ismernek. Még a karácsony, a gyönyörű “születés” ünneplése is kereskedelmi eseménnyé fajult, amikor mindenki vetélkedik az ajándék- adásban. Sok értéktelen lim-lom kerül uj gazdáihoz, amit nem is értékelnek, nem úgy, mint én valamikor, ha uj kalapot kaptam, vigyáztam ám én arra nagyon. A boldogtalan ifjúság A gyerekember Amerikában nagy elhanyagoltságában nem tudja mit csináljon. Legújabb veszélyes játéka a benzin belehelés. Önkábitás, ami nincs törvényileg tiltva, mint az ópium és igen olcsó. A technikája egyszerű. Benzinbe mártott rongyból leheli be az elillanó gázt. Attól elkábul. Néha ideiglenes vakságot, de könnyen őrültséget is okoz. Híradásaink tele vannak olyan ifjúkori bűnözők oktalan, és céltalan tetteivel, kiket nem a nyomor .vezetett bűnre. Egy ilyen tragédiát hallottam a televízión, egy jónevti moziszinészünk fiáról, kinek rendőri bünlajstroma oly hosszú, mint gengszterszinész apja valamelyik szerepe. Mikor más, korabeli ifjú még iskolába jár/üz már nos és apa volt. Elfogták már részeghajtásért, rabláséi’t, lopásért a többszöri milliomos apa fiát. Itt abban látom a bajt, hogy a szülők közt nem volt egység. Az anya pl. az apa tudta nélkül megengedte fiának, hogy este elmenjen, de az apa félholtra verte fiát érte. Hogyne zavarna ez meg egy fiút, hieg az a tapasztalat, hogy a gazdagnak mindent szabad. A törvény tiszteletét nem tartják magukra nézve kötelezőnek. Pl. ott parkolnak, ahol akarnak, tekintet nélkül arra, hogy másoknak útját állják kocsijukkal. Ha kell fizetnek büntetést, ha nagyobb ügyről van szó, pénz, jó ügyvéd vagy politikai összeköttetés segítségével kibajnak alóla. Egymás iránti szeretet hiányában beszédmodoruk is durva. Emberáldczct az életmód oltárán Akinek pénze van, az gyakran cseréli ki jégszekrényét, autóját, ruháját a legújabb modelre. Az uj autó legnagyobb erénye a még többszáz lóereje. Az ebből eredő gyorshajtás évente 40,000 áldozatot szed az Egyesült Államokban. Az inkák és görögök néhai szokását-— szüzek feláldozását, itt helyettesítjük kivétel nélküli emberáldozással a gyorshajtás oltárán. Csecsemőtől — az aggkorig. Az autó-gyilkolás — szinte menekülés az élettől. Ha nem veszünk ebben részt tettleg, akkor legalább a televízión kapcsolódunk bele és élvezzük a gyilkosságokban bővelkedő előadásokat. Ez , a második módja az élettől való menekülésnek. A Szovjetunió embertelen rendszerében a könyv olcsóbb, mint a cigaretta. Itt általában drága a könyv, de azért 25 centért lehet olyan könyveket venni, melyek olcsó papíron minden fejezetben egy-egy gyilkosságot tár elénk és nők szerelmüket kínálják jegygyűrűvel vagy anélkül. A menekülés harmadik módja — az ivás. 3,000 részeget távolitottak el a los-angelesi utcákról szent Karácsony napján. Ezek a szegény részegek voltak. A gazdagokat a soffőr hajtotta haza, a középosztálybelit pedig barát vagy feleség. Ha még van felesleges időnk azt kártya és szerencsejátékkal töltjük ki. Nevada állam ma a U. S. játékbarlangja. Eddig arról volt hires, hogy a jómódúak ott szabadultak meg, házastársuktól hatheti gyorsválással. Ma már egyébbel is dicsekedhetik. Onnan kaptunk egy szenátort, aki rossz bevándorlási törvényt tud szerkeszteni, ott folynak az. atombomba robbantások és onnan kapjuk ingyen és bérmentve a gyilkos kisugárzásokat, amit még unokáink is meg fognak szenvedni. A szerencsejátékok minden fajtájával próbálkozhatunk és minkbundás, müszőke, fiatal nő is bőven található, akik maguk ajánlkoznak szerény vagy járatlan uraknak. Csak pénz legyen, ott lehet bűnözni, bőven. Annak a szerencsétlen átlag embernek, akinek nem jutott a sorstól ily alkalom bűnözve menekülni az élettől, azoknak rendelkezésére_áll — az ördög bibliája — a poker. Egy uj Shakespeare- nek külön foglalkozni kellene a poker tragédiájával. A televízió — az amerikai élet tükre — sok formában mutatja be a poker-játékosokat. A Nyugat történetében a pokerozó rendesen a rossz ember, az italmérő bünhelyiségnek tulajdonosa és mellette áll a rossz leány (szép lábakkal), aki a végén igen jó teremtés lesz. Ez a rossz emberek pokerje. A déli, rabszolgatartókat dicsőítő filmeken, az úri ember szürke cilinderrel a fején — szép úri m EISiLfS MEIWII EMI,ÉKOSZLOP fehérük néhánv nap óta az escvel-hóval fenyegető szürke felhők között a bábolnai hegytetőn, Erdély földjén, ötszázhusz esztendős győzelmet hirdet. 1957-ben, itt Dés környékén találkoztak össze az erdélyi román és magyar paraszthadak a nemesek csapataival. És Csáky László vajdának éreznie kellett, micsoda erőt jelent Budai Nagy Antal és Vajdaházi Nagy Pál, meg a többi névtelen jobbágy, hegyi és erdei szegényember, kaszás-cséphadarós, huszita módra szekértáborba zárkózó serege. Gyengébb fegyverzettel és harci tapasztalatok nélkül győztek a parasztok a páncélba öltözött nemesurak ellen. Azt hitték: itt a békekötés ideje. Lehetetlen meghatottság nélkül olvasni az egyezményt, ezt az 520 éves szerződést, amelyet néhány hónap múlva olyan alaposan megszegtek az urak, de pnelyben megkötésekor annyi jóhiszeműséggel, egy napsugarasabb jövő reményében bíztak a Mihai Malachúsok és “ezen erdélyi vajdaság magyar és román lakosai összesége”. Történelmi freskók sötét színei ragyognak öt évszázad homályán át: keserűség sötétbarnája, lázadás tüzvöröse, nyomor és éhhalál komor szürkéje. “A Krisztusban tisztelendő atya, Lépes György erdélyi püspök ur nem akarta elfogadni a neki járó dézsmát a forgalomban levő hitvány dénár-pénzérmében, három évig hagyta felgyülemlőm és mosti időben nagyméretű, nehéz mo- nétában kivánta behajtani, ezzel nyilván és méltatlanul nyomorgatva őket...” “Miután a tizedet nem fizették meg, elvonta az e világból távozóktól az oltári szentséget...” “Földésuraik nehéz szolgálatra vetették őket, akár a vásárolt rabszolgákat. Midőn más helyre akartak költözködni, holmijukból, javaikból, mindenükből kifosztották őket, de el igy sem mehettek. ..” AZ EGYEZMÉNY szűkszavúan felvázolja a felkelés okait is. . . És igy válik ez az egyházi nyelven fogalmazott kegyes irat, “a boldogságos Szűz Mária kolozsmonostori klastroma konvent- jének” feljegyzése történelemmé. . . Vajon milyen lehetett az a nyomor és elnyomás, amely már a feudális világ várfalai és akkor természetes módon játszik pokert és sokszor kastélyt, 10,000 holdat és úri nőt nyer. Ez az úri poker. Utána jön a politikusok pokerje, amely van oly fontos, mint a szép szónoklati képesség és csecsemők csókolása. Amerika elnöki méltóságához rendesen három elem jut: az arisztokrata, a győző generális és a hivatásos politikus. Ez utóbbi esetben a poker-játszás tudása igen fontos. Truman elnökünk, a Legfelsőbb Biróság elnöki és kabinet miniszterek állandóan és rendszeresen pókereztek (most a golf-játék helyettesíti a pokert — az a divat ma.) Egy alkalommal Truman, aki baptista volt meg akart látogatni egy baptista egyetemet. USA-ban az igen régi tradíció, ha egy elnök meglátogat egy egyetemet, ott disz- doktorátusi oklevelet kap. A baptista egyetem azt üzente Trumannak, hogy inkább ne jöjjön, mert nem ad diszdoktorátust oly embernek, aki káromkodik és pókerezik. így Truman elnökünknek egy diszdoktorátussal kevesebb oklevele van a múzeuma számára. Talán olvasóink nem tudják, hogy Kaliforniában van egy poker-város. Ebben a városban hat poker-palota van. Itt a poker-játék Kalifornia törvényével van szabályozva. Mert nincs szeszesital eladás és mert a palota tulajdonosa nem yesz részt a játékban, igy a ház nem nyerhet, mint ez a bűnös Nevadában történik. A ház 30 percenként csinos leányok alakjában jelenik meg és 25 centes ülés-bért szednek be. Kérem ne sajnálják a házat — mert egy-egy háznak millióig menő jövedelme van ezekből a 25 centekből. A ház különlegessége a gyönyörű vendéglő. Virágok, modern díszítések, kitűnő konyha, amelybe bárki beléphet és az 5—6 dolláros steaket két dollárért kaphatja meg. Sőt volt eset a paloták közötti háborúban, hogy 50 centért egyszer 10 centért, sőt egy ízben ingyen lehetett kitűnő ebédet kapni. Sorban álltak a vendégek az ajtó előtt. Igaz, ingyen ettek, de utána leültek (ha volt hely) és elvesztettek 100 dollárt, A további menekülés az élettől a sportesemények szemlélésének őrülete, amelyre oly büszke az amerikai nép, mert ily bolond módon az idejét csak ő tudja elfecsérelni. pallosjoga, derese és “ins primae noctis”-a idején is tűrhetetlen és viselhetetlen- teherré sulyo- sodott... És milyen kemény férfiak lehettek Nagy Antal fejszés parasztjai, akár magyar, akár román imákkal vártak is javulást addig az égtől, akár magyar, akár román szitkokkal indultak a nemesurak páncélos hadrendjének... ötszázhusz év múltán Bábolna hegyén magas obeliszk hirdeti a fejszés parasztok emlékét. Mennyi minden zajlott, kavargóit, dúlt és fortyogott azóta a Duna-medencében, a népek e bölcsőjében és csataterében! Hányszor fordították egymás ellen is a Budai Nagy Antalok és Mihai Valachusok unokáit — hánvszor rohantak véresen a szuronyrohamok önkívületében, hányszor gondolták, hogy csak egymás pusztulása árán juthatnak el a százévek óta remélt békébe és boldogságba — és mindig újra hoppon maradtak, mert nemcsak a Budai Nagy Antalok szegény nemzetsége szült unokákat és dédunokákat, de — a Lépes Györgyöké és Csáky vajdáké is. És ha lázadtak, cselvetés és egyezkedés helyett most már nyílt hatalmi szóval zárta őket internáló táborokba, Csillagbörtönökbe és Doftanák- ba a román királyi vagy a magyar királyi hatalom — aszerint, ki osztott éppen igazságot a zöld hegvek országában. AZ EMLÉKOSZLOP azon az erdélyi hegyen némán áll —és kiált mégis. Azt kiáltja, hogy bár a köztudomás szerint a két népet legtöbbször szembefordította egymással a történelem — hosszú és dicsőséges szakaszokon közösen is csatáztunk. “A harcot, melyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés” — irta “közös dolgaink rendezéséről” József Attila. A harcot, amelyet közösen vívtak az ősök, a régi csaták, a közös győzelem szépséges emlékévé emeli az utódok emlékezete, az utódoké, akik újra közös utón járnak. Baktai Ferenc A KÚTFÚRÓK Managua, Nicaragua város alatt 60 lábnyi mélységben nagy kiterjedésű földalatti tavat találtak. “tät AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ez év első napjaiban 2,850,000 idegen egyénnek kellett jelentkezni, — mondja a Bevándorlási Hatóság. ★ KÉT ASSZONY közül mindig az a szebb, amelyik a másikat szebbnek tartja.
