Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-10 / 15. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 10, 1958 jL A MONOPÓLIUMOK MENNYORSZÁGA A kormány a népé, de a trösztök A Ház Trösztellenes Albizottsága most folytat vizsgálatot az American Telephone and Telegraph Company trösztellenes perében, amelyet, miután évekig húzódott, a végén a kormány és a társulat közös megyezése alapján rendeztek. A trösztellenes pert a kormány azért hozta az A.T.&T. ellen, mert közszolgálati árait monopo- liumszerüen magasra szabta meg arra hivatkozva, hogy a működéséhez szükséges felszereléseket a Western Electric Companytól magas áron kénytelen megvásárolni. Lényegében az AT&T és a Western Electric Co. egy pénzügyi kezelés alatt álló testvérvállalat és a magas árakat egy helyről kontrollálták. A kihallgatás folyamán napvilágra került, hogy a per miért nem került soha bírósági tárgyalásra. Kiderült, hogy magasállásu kor mánytisztvise- lők jártak közbe azért, hogy a társulat büntetlen szabaduljon a vád alól. T. Brooks Price, a társulat volt alel- nöke és jogügyi tanácsosa bevallotta— miután a társulat aktái között egy általa irt errevonatkozó jegyzéket is találtak —, hogy maga az akkori államügyész Herbert Brownell Jr. tett neki ajánlatot és adott neki személyesen tanácsot arra, hogy a pertől hogyan szabaduljon meg a társulat. Mindössze egy jelentéktelen tevékenységet kell bevallania, ami barátai vannak a hivatalokban valamikor még törvényes volt, de azóta törvény- ellenes lett, és e bevallás alapján egy kiegyezést lehet létrehozni. De más jőbarátai is voltak a kormányban a társulatnak, akiknek szolgálatait igénybevette, így Charles E. Wilson akkori védelmi miniszter sajátkezüleg irt levélben mutatott rá arra a veszélyre, mely hazánk védelmi szerkezetét fenyegeti abban az esetben, ha az AT&T és a Western Electric között fennálló rokonságot felbontanák. A levél ugyancsak másolata volt annak az átiratnak, amit Mervin J. Kelly, a Bell Telephone Laboratories (szintén közeli rokontársulat) igazgatója irt Mr. Wilsonnak, de hát az csak azt mutatja, hogy milyen egyformán gondolkodtak. Sőt, véleményük teljesen egyezett Wilber M. Brucker, a hadsereg főtitkárának véleményével, aki 1954-ben, amikor a Védelmi Osztály főtanácsosa volt, szintén irt levelet az igazságügyi minisztériumhoz, kérve őket, hogy országunk biztonsága érdekében ne vigyék az ügyet a bíróság elé. Tisztára véletlenség volt az, hogy Mr. Brüsker a levelét két nappal Mr. Price nála tett látogatása után irta meg. A kihallgatáson még Thomas Dewey neve is felmerült, de mindenki megnyugodott abban, hogy ő nem szerepelt a kiegyezésben, ő véletlenül pont akkor lett tagja annak az ügyvédi cégnek, mely az AT&T ügyét kezelte. A kiegyezés végre úgy intézte el az ügyet, hogy mégsem kellett az AT&T-nek megválni a Western Electric hasznothajtó kötelékétől. Hogy a kihallgató bizottság milyen döntést fog hozni, azt csak sejteni lehet egyik tagjának, K. B. Keating képviselő (rep. N. Y.) magatartásából, aki megdicsérte Bruckert, mondván, hogy hazafias kötelességének tett eleget, amikor levelében rámutatott az országunkat fenyegető veszélyre, amit egy nyilvános tárgyalás idézhet elő. BROWNELL “IN GOD WE TRUST” Hallottál-e kedves olvasó David Lawrence-ről ? Ha igen, akkor tudod, hogy ez az ember a kapitalisták egyik legkimagaslóbb szószólója. Magas fizetésű iró, aki hétről-hétre egyik cikket a májúk után írja. Mindegyik dicsőíti a magántulajdonon alapuló társadalmi rendszert. írásai többek között a U. S. News and World Report reakciós hetilapban jelennek meg. Lawrence ur feladata hétről-hétre nehezebb és nehezebb lesz. A gazdasági válság mélyülése, a munkanélküliség emelkedése, a munkások, farmerek és kis üzletemberek helyzetének rosszabbra fordulása megnehezíti Lawrence ur feladatát. Érdemes tehát néhány sorban megvitatni Lawrence ur cikkét, mely a U. S. News and World Report március 21-iki számában jelent meg. Többele között ezt irja: “A mai helyzet lényegesen különbözik az 19ß0-as évek körülményeitől, mert az Egyesült Államok gazdasági gépezetébe beépítette a munkanélküli segély rendszerét, mely azonnal életbelép, amint a gazdasági válság megjelenik*’. Hogy tetszik neked kedves olvasó Lawrence ur azon megjegyzése, hogy “az Egyesült Államok beépített, stb”?? A mi emlékező tehetségünk azt vallja, hogy a munkások millióinak követelése volt az alapja a munkanélküli segély törvényre hozatalának. A mi emlékező tehetségünk azt vallja, hogy Wein- stock Lajos és sok száz más munkás a szakszervezetekben, éveken keresztül harcolt a munkanélküli segély megteremtésén. A mi emlékezetünk (szerint azokat, akik a munkanélküli segély követelését először vetették az amerikai politikai színtérre, gyalázták, mint kommunistákat. Lawrence ur volt egyike azoknak, akik legélesebben elítélték és bolsevista agitátoroknak nevezték őket. Lawrence ur volt egyike azoknak, akik azt mondják, hogy mindazok, akik pénzt akarnak a kormánytól kapni, amikor munkanélküliek, “valamit akarnak a semmiért” (Something for nothing) Mi úgy emlékszünk, hogy sok munkás fejét vertek be az Egyesült Államok erőképviselői (rendőrség, state police, National Guard, stb.) csak azért, mert merték szavukat felemelni a m unkanélküli segély törvénybe iktatásáért. A jelenlegi munkás ifjúság nem tudja mindezeket s igy Lawrence ur le tudja tagadni azt a történelmi tényt, hogy a munkások ezrei harcoltak a munkanélküli segély kivívásáért. Mit ajánl Lawrence ur? A legfontosabb persze az, hogy mit ajánl Lawrence ur a jelenlegi, egyre mélyülő gazdasági válság megoldására? Mit ajánl, hogy megóvjuk a munkásokat, farmerokat,'kisüzletembereket és családjaikat a nélkülözéstől, gondoktól és megpróbáltatásoktól, amely a kereset megszűntével elkerülhetetlenül lesújt rájuk? Ajánlja vajon Lawrence ur, hogy 1. Csökkentsük a munkahetet 35 órára — bér- levágás nélkül?2. Hogy megszüntessük a 40 billió dolláros hadikiadásokat ? 3. Hogy emeljük fel a munkanélküli segélyt? 4. Hogy építsünk házakat, iskolákat, kórházakat, utakat, stb? 5. Hogy csökkentsük a megélhetési cikkek árát? 6. Hogy korlátozzuk a profitharácsolást? 7. Hogy építsünk ki barátságot az összes országok népeivel? 8. És hogy fokozzuk a kereskedelmet Kínával, a Szovjetunióval, stb.? Nem! Lawrence ur nem indítványozza ezeket. Ellenben a következőket ajánlja: “Itt az ideje, hogy több gondot fordítsunk a szellemi értékekre (spiritual values), mint az anyagiakra. Itt az ideje, hogy eszünkbe jusson, hogy a ‘pénz nem minden’ (money is not everything). Itt az ideje továbbá, hogy a pénzt a másik oldalára fordítsuk és szivünkre vegyük elődeink hitét: ‘Hiszünk Istenben!’ ” Mi megegyezünk Lawrence úrral, hogy fordítsuk a pénzt a másik oldalára, — de hogy megfordíthassuk, ahhoz kell, hogy pénz legyen a kezünkben. Pénz azonban lényegében nem kerülhet a kezünkbe, ha nincs munkánk, ha nem dolgozunk. Ahhoz, hogy dolgozzunk ismét, akik munkanélkül vagyunk, s hogy megtarthassuk munkánkat, akik még dolgozunk, szükséges, hogy az előbb említett 8 programpontot a kormány átvegye, mint saját programját. Ez azonban nem válik valóra önmagától. Ezt csak a munkások, farmerek, kisüzletemberek közös harca válthatja valóra, — éppúgy, mint a munkanélküli segélyt a 30-as években. Az olasz egyház, mint mozitulajdonos... Az olasz filmszínházak válsága kiélezte a mozitulajdonosok és az egyház összetűzését. Az'olasz egyház az utóbbi években igen sok mozi tulajdonosa lett. A magánfilmszinházak a televízió miatt kerültek nehéz helyzetbe, minthogy a mozilátogatók száma jelentősen csökkent. Ez azonban nem érinti az egyház birtokában levő filmszínházakat, mert az egyház külön alapból fedezi a mozik deficitjét. A válság mind komolyabbá válik, mert az egyház és annak szervezetei állandóan uj filmszínházakat nyitnak s ezáltal növelik a mozik amugyis tulnagy számát. Az egyház adókedvezményt és egyéb könnyítéseket is élvez, amelyekben a magántulajdonosok nem részesülnek. Az utóbbi tiz esztendőben mintegy hatezer filmszínház került az egyház birtokába, úgyhogy az olasz filmszínházak egyharmada a plébániák irányítása alatt áll. Az egyház befolyását igyekszik erősíteni azáltal, hogy olyan helyeken nyit mozikat, ahol az a magánosok számára nem lenne kifizetődő. Ezáltal a katolikus egyház nagy befolyást gyakorol az olasz filmgyártásra is, mert a filmszínházaiban bemutatandó filmeket előzőleg a püspöki hivatalnak kell engedélyeznie. Ily- módon tehát a filmgyártók kénytelenek számolni az egyház követeléseivel, amennyiben nem akarják, hogy filmjeiket az egyházi mozik bojkottál- ják. Májusi nagygyűlés a Oarnagie Hallban A new yorki munkásság a Carnegie Hallban fogja ünnepelni a 72-ik Május elsejét. Az előkészítő bizottság április másodiki gyűlésén több mint száz delegátus egyhangú határozattal elfogadta a tervezett programot és Ígéretet tett, hogy mindent el fog követni azért, hogy a Carnegie Hall megteljen, sőt kicsinynek bizonyuljon. Az amerikai munkásság 1886 óta ünnepli május elsejét, mint a nemzetközi munkásság ünnepét. A nagygyűlés szervezői, valamint a delegátusok nagyrésze kifejtették az ez évi ünnepély nagy fontosságát. Rámutattak a növekvő gaz- dagási válságra, ^amely több mint hatmillió munkást tett ki az utcára. Ugyanakkor a kormánykörök Washingtonban csak beszélnek a válság enyhítéséről, de tenni még eddig semmit sem tettek. A Május Elsejei ünnepélyeken az amerikai dolgozók követelik: 1) A depresszió megszüntetését, a munkanélküli segély felemelését és kiterjesztését minden munkanélkülire és az egész munkanélküliség idejére. Továbbá az adó eltörlését 2000 dolláron aluli keresetnél a jelenlegi 600 dollár helyett. 2) Az atomfegyverkisérletek beszüntetését. 3) Csúcskonferenciát békeegyezmény létesítésére. 4) Egyenlő jogot a néger, portorikói és más kisebbségek részére. 5) Nemzetközi munkásszolidaritást. Az ünnepélyen nemzetközileg ismert munkásvezetők fognak beszélni. Magas nívójú szórakoztató program lesz. Jegyek ára: Földszint és páholy 2 dollár, erkély 1 dollár. Májusi ünnepélyek országszerte DETROIT — Május 2-án, pénteken este Nowak Hall, 5076 Chene Street. Jegy ára 50 cent, munkanélkülieknek ingyen. CHICAGO — Május 2-án, pénteken este 8 órakor, Curtis Hall, 410 S. Michigan Avenue. Jegy ára 90 cent. PHILADELPHIA — Május 2-án, pénteken este Essex Hotel, 13-ik és Filbert utcánál. Három cent a holttest zsebében Dr. Lillian Starr, kb. 60 éves volt tanárnő holttestét Morristown, N. J. határán egy legelőn találták meg és megállapították, hogy már két napja halott. A tanárnő valamikor az Elmira, Wellesley és Bryn Mawr egyetemeken régészettant tanított. Zsebében három centet találtak. Két nappal előbb eltávozott a hotelből, ahol két heti számlát hagyott maga után, 72 dollár értékben. * kon. Ezt csak Lawrence ur és az általa szolgált, hatalmon lévő kapitalisták legerősebb ellenállásának letörésével lehet valóra váltani. Mi hiszünk Istenben — de Ihisszük azt is, hogy Isten segíti mindazokat, akik segítenek önmagukon. L.
