Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-02 / 1. szám
Thursday, January 2, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 ax eäMpj&^ eK A “paröSse55-k érdekében Az Idegenszületésüeket Védő Amerikai Bizottság e hónap elején Chicagóban megtartott országos konferencián, a Bizottság titkára, Abner Green által megtett jelentésből idézzük a következő részletet: “Konferenciánknak egy uj problémát is figyelembe kell vennie, amely ebben az évben 27,000 magyar bevándorolt ügyének különös kezeléséből kifolyólag fejlődött ki. Ezt a .27,000 bevándoroltat, mint “parolee”-t engedték be hazánkba. Mint parolee-knek, a rendes nem-polgároknál is kevesebb jogaik vannak. Ha egy parolee bármit tesz, ami a Justice Departmentnek nem tetszik, akkor .azonnal, végérvényesen deportálható az országból, a demokratikus eljárás teljes kizárása mellett. “Ezek a paroleek szétszórtan laknak hazánkban, különösem a középnyugati városokban. Munkába járnak és igyekeznek beolvadni az amerikai nép normális mindennapi életébe. De addig, mig a Justice Department kegyelmének vannak alávetve, nem élhetnek normális életet. Amig fejük felett ott lebeg az Európába való deportálás lehetősége, nem válhatnak az amerikai közösség szerves részévé. a “Ilyen körülmények különös helyzetek megteremtőivé válnak. Mint az a november 27-iki sajtóban megemlített eset, amjkor Irving Kaufman, szövetségi kerületi biró jóváhagyta egy kommunizmussal vádolt férfi deportálását, de felfüggesztette a férfi felesége és két leányával szemben a deportálás kivitelezését, azzal a megoko- lással, hogy alkalmat kell nekik adni arra, hogy maguk határozzák el az ittmaradást vagy az Európába való visszatérést. Egy másik jelensége ennek á problémának, amely az utóbbi hetekben megragadta figyelmünket az, hogy a 27 ezer parolee közül sokan, akik önként akarnak visszatérni Magyarországra, sok hivatalos akadályba ütköznek, amelyek majdnem lehetetlenné teszik számukra az országunkból való eltávozásukat.- “Emberi tisztesség megköveteli, hogy az Egyesült Államok kormánya szüntesse be a hazatérni kívánókkal szembeni akadékoskodás gyakorlását. Ugyanakkor, azon magyar bevándoroltak részére, akik elhatározták, hogy ittmaradnak, meg kell adni a rendes bevándoroltnak kijáró állandó ittartózkodá" engedélyét, hogy állampolgárságért folyamodhassanak, ha úgy kívánják” Szovjet és amerikai közgazdászok értekezése PHILADELPHIA. — Szovjet és amerikai közgazdászok találkoztak Philadelphiában december 28—30-án. A Cornell-egyetem professzora, Morris Copeland, az Amerikai Közgazdászok Egyesületének élnöke kinyilatkoztatta, hogy értesülést kapott a Szovjetunióból, hogy meghívásukat elfogadták és két szovjet közgazdász érkezik ide, hogy részt vegyenek az amerikai egyesület évi nagygyűlésén. A két szovjet közgazdász Tigvan S. Khacha- turov professzor és V. J. Aboltin professzor december 28-án tartották felolvasásukat. Khacha- turov professzor előadásának tárgya: “Miképpen határozzák el a USSR-ban a tőkebefektetéseket.” Aboltin professzor előadása “A két rendszer együttélésének közgazdasági vonatkozásai”. A fehér szavazók nem félnek a néger szavazás erejétől Alabamában Alabama állam politikusai egy olyan módosítás helybenhagyását kérték szavazóiktól, mely feloszlatná az állam egyik körzetét. Macon körzetet azért akarják szétdarabolni és más területekhez csatolni, hogy a néger szavazók, többségüknél fogva ne küldhessenek néger polgárt az adminisztrációba. A lefolyt szavazásról érkezett jelentések szerint, szavazásra jogos lakosságnak alig 25 százaléka tett eleget polgári kötelességének. Vagyis a VALI ASTALAIf AZ IFJÜSAG “Amerika ifjúságának vallásos ismerete hihetetlenül felületes, jobban mondva annyira hiányos, hogy szinte hihetetlen!” — Ezzel a meglepő mondattal kezdi évzáró jelentését a “Gilbert Youth Research” nevű intézmény, amely az ifjúság erkölcsi és és szellemi nevelésében igyekszik tanácsokat adni. A meglepő jelentés fontosabb tételei a következők: Amig a korábbi vizsgálatok (survey) azt mutatták. hogy úgy az elemi, mint a középiskolák (high school) növendékei elég gyakran járnak a templomba és általában folytatnak valamilyen vallásos gyakorlatot, addig az iskolákat elhagyó ifjúság tudása vallásos kérdésekben meglepően alacsony. Hogyan lehetséges ez? — kérdezzük. Hiszen most igen erős vallásos megújhodási hullám söpri végig az Egyesült Államokat. A templom- bajárók száma elérte a száz milliót; a rádió és a televízió vallásos programjait óriási tömegek hallgatják. És az eredmény mégis nagyon elszomorító. Különösen szomorú eredményt találtunk a nagykorúság előtt álló, vagy már belépő — vagyis a 17—22 éves korú ifjúságnál. Miután hamarosan az a generáció fogja képezni a nemzet derekát, közöttük tartottunk részletes vizsgálatot, amelynél ilyen eredményeket kaptunk: Nem járunk templomba 1. A legtöbb ilyen (17—22 éves) ifjú, bármely nemhez tartozik is, nagyon keveset tud a saját vallásáról, — vagy bármely más vallásról. Kevesebb, mint 30 százaléka tudna levizsgázni az elemi iskolai bibliai anyagból. 2. A protestáns ifjúság többsége (68 százalék), a zsidók között 86 százalék nem jár templomba; még a katholikusoknál is 64 százalék ismerte el ugyanezt. 3. A protestánsok közül 78 százalék, á zsidók közül pedig 74 százalék nyíltan mondja, hogy “nem vallásos.” A katholikusoknál is 72 százalék nem tartja magát vallásosnak. 4. Ezen ifjak túlnyomó íöbbsége, — 91 százalék — azt mondotta, soha nem gondoltak arra, hogy valamilyen problémájukkal vallásuk papjaihoz forduljanak tanácsért. A tízparancsolat 5. Tíz megkérdezett ifjú közül csak háromnak volt elegendő tudomása a tízparancsolatról. Ebben a tekintetben a lányok felülmúlták a fiukat. A katholikusoknál a tízparancsolatot ismerők közül minden tízből hat leány volt. Az ifjak bibliai ismeretére vonatkozó kérdéseket a Chicagóban székelő “Council of Religious Education” állította össze s noha azok igen egyszerűek voltak, ily eredményt kaptak: Minden megkérdezett 10 közül csak háromnak volt fogalma arról, hogy Pál apostol milyen szerepet játszik a bibliában. Tiz közül csak egy tudta, hogy kire vonatkozik a “Kétkedő Tamás” név. Kevesebb mint fele a kérdezetteknek tudta, hogy Mózes melyik országból vezette ki az izraelitákat. Tiz közül egy sem tudta, hogy ki volt Poncius Pilátus. Tizenöt közül egy sem tudta, ki volt az, aki látta a falra irt szavakat. Arra a kérdésre, hogy melyik városban született Jézus, tiz közül heten tudták megadni a helyes választ s ugyanezek tudták azt is, hogy József (Mária férje) ács mester volt. Ezeket persze nem az iskolában, hanem a karácsonyi hirdetésekből tanulták. Az Uj-testamentumból általában véve valamivel többet tudtak, mint az ó-testamentumból. Ez utóbbinál 40 százalék még Nóé-ról sem tudta megmondani, hogy ki volt. Általánosságban csak 11 percent mondotta, hogy olvashatja a bibliát, amig 48 percent azt mondotta, hogy sohasem veszi kézbe. “Az ifjúságnak vallásos kérdésekbeni ily hihetetlen járatlansága felveti a kérdést” — mondja a jelentés, — “hogy a vallásos oktatás helyes irányban folyik-e?” 825 ezer regisztrált közül alig 200 ezer ment el szavazni. Ha igaz volna a fajgyűlölő politikusok feltevése, hogy Alabama fehér lakossága fél a néger szavazók erejétől, akkor sokkal nagyobb számban jelentkeztek volna a szavazó urnánál és biztosabb győzelmet nyújtottak volna a módositás beterjesztőinek. ü a véleménye Anglia lakéinak a Moszkvával való egyezkedésről, távlövedékekről, hidrogénbombákról? A U. S. News and World Report közölte a Gallup Poll (véleménygyüjtés) jelentését az alant felsorolt kérdésekre vonatkozó angol közvéleményről : KÉRDÉS: Legyen-e egy másik összejövetel a Nyugat és a Szovjetunió vezetői között? FELELET: Igen, 85 százaléka a szavazóknak. K: Az elmúlt NATO-gyülés után tegyenek-f a nyugati vezetők ajánlatot a szovjet vezetőknek összejövetelre a nézeteltérések megbeszélésére? F: Igen 85 %, nem 20%, határozatlan 24%. K. Megengedje-e Németország, hogy területein Amerika atombombát szállító rakéták számára bázisokat építsen? F: Igen 33%, nem 41%,határozatlan 26%. K: Angliában elhelyezett amerikai repülők ‘hidrogénbombával «irkáinak. Sziikséges-e ez a felkészültség és folytassák-e tovább? F: Igen 36%, nem 49%, határozatlan 15%. K: Hisz-e abban, hogy lehet békés megegyezésre jönni a Szovjetunióval? F: Igen 62%, nem 14%, határozatlan 24%. K: Véleménye szerint ki a nyertes a hidegháborúban — a Szovjetunió vagy a Nyugat? F : Szovjetunió 36%, a Nyugat 9%, egyik sem 28%, nem tudja 27r/r. K: Megengedje-e Anglia,, hogy. Amerika atombombát szállító távlövegek részére bázisokat létesítsen itt (Angliában) ? F: Igen 31%, nem 55%, bizonytalan 14%. ^eglarfofták állásaikban a voll kommunistákat Az autómunkások szakszervezete által felállított felülvizsgáló bizottság jóváhagyta a unió vezetőségének előbbi határozatát, mely továbbra is biztosítja öt országos szervezőjének állását, akik, mint volt komunista párttagok megtagadták egy szenátusi vizsgálóbizottság előtt beárulni ismerőseik neveit. — -----—:------A héttagú, közéleti vezetőkből álló bizottságot az autómunkások áprilisi konvenciója nevezte ki azzal a céllal, hogy pártatlan bírálatot hozzon vitás kérdésekben. Az öt országos szervező az alkotmány első függeléke alapján tagadta meg a választ, öt másik unió tisztviselő az ötödik függelék alapján tagadta meg a választ arra a kérdésre, hogy kommunisták-e. Későbben egy unió bizottság előtt kijelentették, hogy nem kommunisták. A felülvizsgáló bizottság annak az alapján hozta határozatát, hogy az AFL-CIO, valamint az autómunkások alapszabályában sehol sem áll az, hogy volt kommunisták nem lehetnek tisztviselői a szakszervezetnek. Merénylet Nasser ellen KAIRÓ. — Gamal Abdel Nasser elnök kinyilatkoztatta, hogy imperialista összeesküvést fedeztek fel mely uralma ellen irányult. A légierők kémszolgálati tisztjének köszönhetik, hogy a tervet meghiúsíthatták. Nasser Port Saidban ezrek üdvrivalgása mellett beszélt, az angol és francia erők Egyiptomból való kivonulása évfordulóján. -December 23-án “Győzelmi nap”-ot ünnepeltek egész Egyiptomban. . . Az egyiptomi vezér megjegyezte, hogy az ösz- szeesküvést Beirutban eszelték ki, miután az an- gol-francia-izráeli támadás csődöt mondott. Két egyiptomit nevezett meg, mint áz összeesküvés tagjait, Murtatda el-Maraghyt, aki Farouk király védelmi minisztere volt és Hussein Khairyt, aki Farouk családjához .tartozik. Nas^pr kijelentette, hogy légi haderejének egv'ik tisztje, Essam Mahmud Khalil miután úgy tett, mintha összejátszana az összeesküvőkkel, 162,000 egyiptomi fontot, azaz 285,000 dollár megvesztegetési dijat kapott. A pénzt átadta az egyiptomi hatóságoknak. A tisztet kitüntették. A pénzt a kormány által hozzáadott másik 328 ezer fonttal együtt Port Said iparosítására fordítják. Beszéde végén megjegyezte, hogy “az imperialisták ügynökei pillanatnyilag győzelmet arattak ugyan Jordániában, de győzelmük nem fog soká tartani”.
