Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-13 / 11. szám
Thursday, March 13, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 AHOGYAN ÉN LÁTOM... írja: EHN Ember tervez - autó végez December elején és ismét január elején cikket Írtam arról, hogy déli szomszédunk, Mexikó meglátogatására készülünk. Nagy meglepetéssel állapítottam meg, hogy Mexikó és- egy mexikói ut milyen sok embert érdekel. Arról nem is beszélek, hogy helybeli ismerősök és lapunk helybeli olvasói közül hányán ajánlkoztak utitársnak, mert ilyesmi csak szóbeszédnek számit, többnyire minden komoly alap nélkül. De meglepő volt az, hogy az ország különböző részeiből is jelentkeztek olyanok, akiket Mexikó közelről érdekel. Többek között ezt az alkalmat használta fel John Furrier régi olvasónk, hogy 40 évre (vagy még többre!) visszanyúló ismeretség után felkeressen soraival és néhány jó tanáccsal lásson el Mexikót illetőleg. Furrier barátunk jelenleg Delhi-ben lakik, — nem Indiában, hanem Kaliforniában, — és 1939-ben utazott Mexikóba, ahol 1942-ben meg is nősült. Csodálatosképpen nem tűzről pattant magyar menyecskét vett el feleségül, hanem Maya indián törzsből származó asz- szonykát. Mint szakértő azt ajánlotta, hogy a mexikói ut folyamán "ne csak szenoritákat vadásszak, hanem sok minden más látnivaló között figyeljem meg azt is hogy az éjjel-nappal működő templomok pad- réi mily káros, butitó munkát végeznek főként az írástudatlan szegények között”. A távoli Trentonból Szabó János, 44 év óta lapunk hűséges olvasója, a reakció elleni küzdelem kitartó katonája, szintén irt és kért, hogy “nézzek körül alaposan Mexikóban, azután értesítsem őt arról, hogy lenne-e ott hely az ő számára is”. Úgy hallom, hogy Elsinore-ban az örök-ifjú és örökké rakoncátlan Magyari Jóska már csomagolja a vadászatra és halászásra alkalmatos szerszámjait, hogy azokat Mexikóban próbálja ki. . . Itt Los Angelesben néhányan már alapos korholásban részesítettek, amiért “elmentem Mexikóba és még csak egy képeslapot sem küldtem nekik onnan.” Akik tudják, hogy még mindig az ut előtt állunk, azok jóindulatú és nagyszerű tanácsokkal látnak el. Óva intenek a vizivástól és minden nyers gyümölcs és zöldségféle fogyasztásától. Az utóbbi körülményre való tekintettel többen ajánlották, hogy ha kedves az egészségem, az ut tar- tamára mondjak le vegetáriánus minémüségem- ről és térjek át a husevésre, vagy legalább is mondjak le a salátákról és gyümölcsevésről. Azután számosán ajánlották a himlő, tífusz, sárgaláz és kolera elleni oltásokat, továbbá azt is, hogy Mexikó helyett inkább menjek el a. U. S. olyan részébe, ahol még nem voltam, vagy maradjak itthon nyugodtan és ne ugráljak folyton. A tanácsok egy részét híven követtem, más részüket köszönettel elutasitottam. Himlő ellen be- oltattuk magunkat, mert ezt a törvény előírja és ráadásul tífusz elleni oltásokat is vásároltunk, még pedig egyet-egyet három héten keresztül, mert ezt viszont az orvosok írják igy elő. A vizivásról is le lehet mondani, amig gyü- molcs-levek vannak. Szorult helyzetben esetleg egy spricceld és sört is lehet inni viz helyett, ha nem is szívesen. Viszont a gyümölcs és salátafogyasztásról nem mondok le! Az élet folyamán lemondtam már sok mindenről, mielőtt még elkezdtem volna. Lemondtam arról, hogy valaha milliomos legyek, ami persze azt is jelenti, hogy egyben Eisenhower kabinetjébe való esetleges kinevezésemről is le kellett mondanom. Minderről és még sok másról aránylag könnyen le tudtam mondani, de salátákról és gyümölcsről — soha! Még egyetlen egy rövid hónapra sem!! Mint óvatos ember, decemberi cikkem végén azt irtani, hogy “ha semmi komoly akadály nem hiúsítja meg tervünket, néhány nappal újév után indulunk el déli irányban.” Tekintettel az érdeklődésre, amelyet két mexikói vonatkozású cikkem kiváltott, kérem az olvasók türelmét, mert elindulásunk dátumát március elejére kellett ha- lasztanunk “komoly akadály” beállta következtében. A régi közmondás, hogy “ember tervez — autó végez” a mi esetünkben is valóra vált. Az utitársul kiszemelt és spanyolul is beszélő házaspárnak ugyanis automobil balesete volt. Nem túl Bhakra Nangal és Ganderbal 1950 január 26-án kikiáltották az Indiai Államszövetség függetlenségét. Ekkor lépett életbe a független India alkotmánya. — Riport Indiából — derbalban és Moharában. Nyolcesztendős az Indiai Köztársaság. Essék szó ezen a napon, India nagy nemzeti ünnepén az ország második ötéves tervének két szülöttjéről. Az egyik: India legnagyobb, a világ egyik leghatalmasabb, még épülő, erőmüve, minden indiai büszkesége: Bhakra Nangal. A másik India legészakibb államának, Kasmírnak lesz a legnagyobb erőmüve. Magyar mérnökök tervezik, magyar gyárak készítik ezt az alkotást. Delhitől, India fővárosától vagy hat-hét órát utazunk autón az egykor háromszáz lakosú Bhak ra fakiig. Itt épül, ahogy Nehru mondta, “az uj India fejlődésének jelképe”: az erőmii. Kanyargós hegyiut visz fel a kopár hegytetőre, majd hirtelen lejtéssel le a mély völgybe. A völgy ölén zugó folyó l:ohan. A Szatledzs. Egyszerre szemünk elé tárul a hatalmas építkezés. A folyó tajtékozva, örvénylő áradatban tör elő a völgy két oldalát szegélyező hatalmas sziklafal alól, két alagútból. A folyó egy rövid szakaszon átadta helyét az alkotó embernek, — s az ember két alagútba kényszeritette a rohanó folyót, hogy a meder szabaddá váljék az építkezés számára. Nyolcszáz méter egy-egy alagút hossza. Négy esztendeig építették, hogy aztán hozzálássanak a megürült mederben a gát építéséhez. Állunk az egykori folyómeder közepén. Vishnu Dutt, az építkezés propagandafőnöke mosolyogva mutat a magasba: — Ugy-e, milyen magasan van a daru hidja? Fejünk felett, messze, szaporán mozognak a daruk a völgy két szélét összekötő pályán. Vishnu Dutt mosolygó, barna arca diadalmasan csap le az igenlő válaszra: — A gát kétszer olyan magas lesz! A darupálya: a jövendő gát félmagassága. Ha odáig érünk a gáttal, uj pályát építünk. Valamikor, 1960-ban, mire elkészül, az épülő, 518 méter hosszú gát 225 méter magasan fogja elzárni a mély völgyet. Akkor visszaengedik a Himalájából alárohanó Szatledzs folyót uj medrébe. Addig éjjel és nappal folyik a munka. Nyolcezer munkás dolgozik huszonnégy órán keresztül, minden órában négyszáz tonna betont építenek be a gátba, a legtökéletesebb gépesített, legmodernebb eljárásokkal. Meredek utón kapaszkodunk fel ismét a völgy sziklás szélére, oda, ahová majd a jövendő gát pereme ér. Kétszázhuszonöt méter magasból — majdnem kétszerese a Gellérthegy magasságának — kitárul szemünk előtt a hosszan kanyargó, hegyek szegélyezte völgy. — 1960-ban itt tó lesz! — magyaráz Vishnu Dutt. A tó kilencven kilométer lesz: hosszabb a Balatonnál. A jövendő totenék 366 falucska, 30 ezer . lakosát kell máshová telepíteni. S akkor “az uj India jelképe” egymillió kilowatt kapacitással áramot fog adni India államai egész sorának. Villanyt a falvak sötét házainak, energiát a gyáraknak. S hétmillió holdat tesz ön- tözhetővé az épülő csatornarendszer: majdnem fél-magyarországnyi területet. Bhakra Nangal: India óriása. Épül még számos erőmű Indiában. Nem egy közülük — köztük hatalmasak is — úgy épülnek, hogy munkások ezrei fejükön, kosarakban hordják a köveket, a földet, és kézzel döngölik a jövendő gátat. És a bhakrai gáttól fél kilométernyire keshedt ökör húz silány faekét. Úgy szánt a paraszt, mint kétezer esztendeje. A tegnap és a holnap találkozik itt. Kashmirban két erőmű épül nemsokára: Gannagy: a- férfinek mindössze a vállperece és egy bordája repedt el és egy másik bordája meghajlott. Viszont a vadonatúj automobil jobb oldala teljesen összezuzódott, ami 800 dolláron felüli javítást igényel. Tekintettel a súlyos kimenetelű autószerencsétlenségek tömegére, még örülni kell, hogy csak ennyi történt. Örülünk Í3 nagyon! Miután pedig ilyesmit joggal sorolhatunk a “komoly akadályok” osztályába, kénytelenek leszünk a március hónapot Mexikóban tölteni és ezennel megismétlem előző Ígéretemet: visszatérésünk után az említésre méltó látványokról, epizódokról és tapasztalatokról hűséges beszámolót igyekszem adni. derbalban és Moharában. Mindkét helyen működik most is, vizierővel, áramfejlesztő. Az egyik helyen angol, a másik helyen amerikai gép. De az áram, amit adnak. . már nem elég az uj Kashmirnak—az amerikai gépet ki is kell már cserélni. Az 1956 októberi ellenforradalom után K. P. S. Menőn, India magyarországi követe, kint járt a Ganz-gvárban. A gyár nem sokkal ezután, a Komplex külkereskedelmi vállalaton keresztül, rendelést kapott négy áramfejlesztőre. Kasmír két erőmüve számára. Ganderbal kis hegyi falucska a Himalája égbetörő ormai között, Srinagarnak, Kasmír fővárosának a tőszomszédságában. A község mellett az egyik hegyről nagy, hosszú cső vezet le. Erős, bővizű hegyipatak vizét gyűjti össze. Kissé arrébb zúgva, dübörögve rohan le a hegyoldalon egy szilaj patak. — Látja — mondja huncut hangsúllyal az erőmű idős, őszhaju főmérnöke — az a viz a magyar gépekre vár. Nézze csak, milyen sok viz vész el minden percben? Ezt a vizet a két angol gép nem tudja feldolgozni. Ez a feleslegünk. Minden percben töméntelen energia vész itt el. De mi a magyar gépek és csövek számára fenntartottuk a helyet a hegyen is, az erőmű házában is. A viz azonban nem vár, csak rohan. Minél hamarabb jönnek a gépek, annál hamarabb tudjuk megza- bolázni ezt a rengeteg vizet. Már folyik, gyors ütemben, a gépek gyártása. A Ganz-gyár mindent elkövet, hogy határidő előtt elkészüljön az alkatrészekkel. S azokat jövőre hajóra rakják, majd Bombayban vonatra, azután a Himalája lejtői előtt speciális teherautókra és viszik fel, kétezer méter magasra a tengerszint fölé, a hófödte csúcsok közé. Magyar gépele fogják adni Kasmírnak az áramot. Enei'gia, fény lesz munkájukból az uj Kasmírban, az uj, 8 esztendős Indiai Köztársaságban. Kende István r?miafkäzi folmácshiány A napokban Genfben ülésezett a nemzetközi értekezletek tolmácsainak szövetsége. Az ülésen megállapították, hogy a diplomáciában az első világháború óta a francia nyelvet az angol fokozatosan kiszorította. A nemzetközi értekezletek száma a második világháború óta úgy megnőtt, hogy uj foglalkozási ág született: a nemzetközi értekezleteken való tolmácsolás. Ma még csak 350—400 olyan tolmács van, aki ezt a munkát a megkövetelt magas színvonalon el tudja végezni; különösen nagy a hiány orosz tolmácsban, s csupán egyetlen személy van, aki kínai nyelvről azonnal tud fordítani, kínai nyelvre viszont jelenleg senki. ^asiilkiíiiség Németországban Bonnból (Nvugat-Németország) jelentik, hogy a hivatalos statisztika szerint az elmúlt hónapban a munkanélküliek száma 1,324,000 volt az országban. A munkanélküliség különösen az építőiparban észlelhető. Szabaiisághrlátozis Az elmúlt hét folyamán három baloldali lapot tiltottak be Franciaországban. A France Nouvelle nevű kommunista lapot, az Express-t, amely Mendes-France volt miniszterelnök véleményét szokta visszatükrözni, valamint a France-Obser- vateurt, mely lapot már előzőleg is betiltották. Ezekben a lapokban az algériai háború elleni cikkek jelentek meg. Az Expressben Jean-Paul Sartre hires iró és filozófus cikke jelent meg, a France-Observateurben André Philip disszidens szocialista, Franciaország egykori pénzügyminiszterének írása volt a betiltás okozója. Épül az első kínai televízió Kína első televíziós adóállomásának teljes műszaki berendezése belföldön, Kínában készül. Teljesítménye 1000 watt, és legalább 25 kilométeres körzetben várható a zavartalan vétel. Amikorra az adóberendezés elkészül, addigra a kinai híradástechnikai inar forgalomba hozza első, saját gyártmányú televíziós készülékét is.
