Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-09 / 2. szám

EISENHOWER £S HUES Számos politikai megfigyelő egyezik meg abban úgy a külföldön, mint Amerikában, hogy John Foster Dulles, az amerikai kormány legnépszerütlenebb tagja. Dulles külügy­minisztert nemcsak a szocialista országokban tekintik a vi­lágbékét leginkább veszélyeztető háborús uszítok egyikének, hanem a nyugati államok diplomáciai köreiben is. Eisenhower elnökről sokan feltételezik, hogy alapjában véve békeszerető ember. Éppen zért sokan nem tudják meg­érteni, hogy miért tartja meg kormányában ezt a kimondott ön- és közveszélyes háborm .iszitót. A N. Y. Times január 5-iki vasárnapi száma maf un mellékletében megjelent cikk “Inner Circles at the W> „e House”, figyelemreméltó elem­zését adta ennek a látszólagos ellentmondásnak. • “Annak ellenére, hogy külpolitikánk számos fiaskót szenvedett az elmúlt öt év folyamán, Eisenhower elnök állí­tólag azt a kijelentést tette MacMillan angol miniszterelnök előft, hogy nem tudna meglenni Dulles nélkül. Ez nemcsak egyszerű bók. Eisenhower kabinetje egyetlen tagját sem di­csérte oly feltűnően, mint a Dullest. . . “Számos teóriával lehet magyarázni ezt a jelenséget. Mindezeket összegezve meg lehet állapítani, hogy Eisen­hower elsősorban nagy bámulója a Dulles családnak, mely­nek oly sok tagja volt diplomata. Csodálja Eisenhower Dul­lest azért is, mert mint részvénytársasági ügyvéd oly sok Dénz szerzett magának. Tetszik Eisenhowernek Dulles opti­mizmusa (hogy a háború meredekén való táncolást optimiz­musnak tekinti elnökünk, arról nem szól a cikk. — Szerk), tetszik neki az is, hogy mily kitartóan igyekezett Dulles elnyerni a külügyminiszteri állást (több mint 25 esztendőn keresztül kinálgatta magát Dulles a Fehér Ház minden la­kójának — Szerk.). Bámulja Eisenhower Dulles csodálatos energiáját, vastag bőrét (igen. a cikk pontosan ezt a kifeje­zést használja: “thick skin” — Szerk.) süketségét minden kritikával szemben, abbeli szerepét, hogy mint laikus ember, ájtatosan harcolja az Ur harcát a nemzetközi politika erköl­csössé tételéért. (Ugylátszik a cikk írójának is elég vastag lehet a bőre, hogy ilyesmit papírra mert vetni. —Szerk.) “Miután ezek a jellegzetességek az Eisenhower kama- rilla többi tagja Nixon, Sherman Adams, Hagerty, Brun- dage, szemében is igen dicséretreméltóak, igy feltételezhető, hogy a Dulles még sokáig fogja irányítani külpolitikánkat.” A fentiekhez nem szükséges kommentár. Megnyílt a kongresszus urr kaptak s mfiM-mmmi NEW YORK. — A közle-1 kedési munkások megkötöt­ték a szerződést a newyorki > közlekedési hatóságokkal és Sz, és fél cent bér javítást kaptak, mely két éven ke-1 resztül lép életbe. Jó tudni, j hogy 32,000 munkás béreme- j lést nyert még akkor is, ha a sok millió munkába utazó, mint szardíniák a kannában, zsúfolva lóg továbbra is egy­más hegyén-hátán. A megegyezés az újév előt­ti 24 órán belül történt és még éjjel js folyt a tárgya­lás, hogy New York lakossá­ga minden fennakadás nélkül hazamehessen újévi mulato­zásából. • A munkások tehát kaptak 25 cent órabérjavitást. 15 centet azonnal, egy másik 10 centet 1959 január elsején. Visszaadták részükre a beteg járulékot, illetve fizetést a megbetegedés első napjára is, ha legalább 7 év óta dolgoz­nak a subwavn. 50 napi fel­gyülemlett betegsegélyre is jogosultak. 1959-től kezdve, 20 éves szolgálat után 4 heti vakációt kapnak. Egyidejűleg szerző­dést kötöttek az autóbuszok­kal is, illetve 8 autóbusztár­sasággal, akik 8,200 munkást alkalmaznak. Ez Queens és Staten Island kerületekben is érint kb. 1,700 autóbusz so­főrt. Michael Quill nagyon meg v«n elégedve a győzelemmel, annál is inkább, mert legtöb­ben a Transport Workers Un­ion megerősítését várják tő­le a földalatti munkásokkal való tárgyalások és megegye­zések terén. Quillnek a győze­lem azért is jól jött, mert az utóbbi időben egyre erőseb­ben támadták a kisebb köz­lekedési csoportok, amelyek nem hajlandók a TWU kere­tében maradni, mert úgy ér­zik, hogy Quill nem harcol eléggé a közlekedési munká­sokért. A legutóbb sztrájkoló “Mo- tormen’s Benevolent Associa­tion”, a vonatvezetők csoport­ja bíróság elé viszi a dolgot, mert nem hajlandó elismerni TWU szerződését, szakmai csoportjukhoz tartozók részé­re. Nem valószínű azonban, hogy a biróság felbontja a fennálló szerződést, amellett bizonyára sokan lesznek tag­jaik között, akik örülni fog­nak az uj szerződésnek, ami sokkal jobb, mint amiről elő­ször még tárgyalni is hajlan­dó volt a közlekedési hatóság. Wagner polgármester elis­meréssel adózott a polgárok ama 8-as bizottságának, mely erősen azon dolgozott, hogy megegyezésre jussanak a subway-munkásokkal, hogy elkerüljék a város egész pa- ralizálását, ami bizonyos lett volna sztrájk esetén. A pol­gármester ígéretet tett, hogy legalább 1958-ban nem eme­lik fel a subway szállítási di­ját, de 1959-re semmit sem Ígért. Anglia pénzügy- minisztere lemondott LONDON. — Peter Thorney- croft pénzügyminiszter lemon­dott a kormány gazdasági poll tikája miatti elkeseredésében. Lemondását nem várták ós su- lyes csapást jelent a konzerva­tív párt részére. Derick Heath- coat-Amory földművelésügyi mi­nisztert nevezték ki. helyére. A 85-ik kongresszus máso­dik ülésszaka január 6-án vette kezdetét. Honatyáink soha nem néztek szembe oly felelősségteljes feladatokkal, mint most. Határozataik az eddiginél sokkal nagyobb népréteget, lehet mondani az egész világ népességének lét­érdekét fogják érinteni. A háború és béke kérdése fogja képezni az ülésszak munkájának a magját. Hogy hogyan közelitik meg ezt az életbevágó problémát, ki fog tűnni, amikor az eköré cso­portosult kérdéseket fogják tárgyalni, boncolgatni és el­dönteni. Az előjelek már most adnak egy kis betekintést ar­ra, ho*gy mire fektetik a fő- sulyt munkaprogramjukban. A “védelem” lesz az a jel­szó, melynek zászlaja alatt a nemzeti kiadás előrelátható emelését és ennek velejáróját, az adóemelést fogják szorgal­mazni. Céljuk elérésére fel fogják használni a már meg­szokott “szovjet veszedelem” riadóját, lehetőleg fokozott arányban. Ezt a célt látszott szolgálni a hétfői esti lapok­ban megjelent hatalmas fej­léc, hogy “élő embert szállí­tott a légürbe a Szovjetunió, és vissza is hozta”. Hogy en­nek a hírnek nem volt sem­miféle hivatalos forrása és hogy ezért másnap be kellett vallaniok, hogy csak kacsa volt, nem változtat azon a tényen, hogy felhasználták az amerikai nép ijesztésére, mint a Szovjetunió részére! minket fenyegető határtalan veszedelem bizonyítékát. Ha ilyen megközelítéssel fogják kezelni a többi jfroblé- ma megoldását is, mint a ra- kétalövegek fejlesztését, — utolérni a Szovjetuniót —- a fegyverkezést — versenyezni az • atom erő-tengeralattjárók építésében, a külföldi segély­adást — mely téren szintén látunk előretörést a Szovjet­unió részéről, akkor a kong­resszus működése nem a béke jegyében, hanem a háborúra való készülődés és uszítás ut­ján fog haladni. Pedig szerintünk országunk belső problémáinak megoldá­sa csakis a békés irányzat felé haladás utján érhető ele A fenyegető munkanélküli- ! ség és az árak emelkedése, munkaalkalmak megteremté­se, a külkereskedelem foko- 1 zása, lakóhelyek, iskolák és kórházak építése, a mezőgaz­dasági problémák, a tudo­mány és az általános oktatási rendszer 'megjavítása és még sok megoldásra váró feladat háttérbe fog szorulni, ha a külföldi politikánkkal kapcso­latos álláspontunkon válto­zást nem hozunk létre. Mac­Millan angol miniszterelnök és más vezető európai ország hajlamossága a Szovjetunió val való egyezmény megköté­sére éles ellentétet teremtett washingtoni kormánykörök­ben. Mig Dulles élesen ellenzi, addig Stassen, az elnök ta­nácsadója melegen támogat­ja a Macmillan által kifejtett álláspontot. ] Az amerikai demokratikus | tradíciókat mélyen érintő kérdések u. m. a polgárjo­gokért való harc folytatása, a szervezett munkásságot íe- !nyegető. guzsbakötő törvé- I nvek kilátásba helyezése Taft | -Hartley- és a Smith-törvény érvénytelenítése, az életszín­vonal javítása, mind mellőz­ve lesznek, ha a kongresszus figyelmét a háborús helyzet kiélezésére fogja fordítani. Amerika népére, de különö­sen a szervezett munkásosz­tályra vár az a feladat, hogy felszólaljon és befolyást _gva- koroljon a kongresszus tag­jaira abból a célból, hogy munkáját a nép érdekében, a világbéke megteremtése ér­dekében és az országok egy- jniásközti békés együttélése , érdekében végezze el. A SZOVJETUNÓ mm EMBERREL CSÖKKENTI HADEREJÉT Moszkvából érkezett jelen- I tés arról, hogy a Szovjetunió 1300,000 katonát von ki had- I seregéből. Ebben a számban bennfoglaltatik 41,000 Kelet- Németországból ,s 17,000 Ma­gyarország területéről haza- I szállított katona. A haderő leszállítását egy I sajtóértekezleten tette köz- ! hírré a szovjet kormány. A \ csökkentés úgy a hadsereget, mint a tengerészetet és légi­erőt érinteni fogja. A leszerelést a szovjet kor­mány úgy tekinti, mint “uj es komoly hozzájárulást a nemzetközi feszültség csök­kentéséhez és az államok- közti bizalom helyreállításá­hoz”. “Reméli, hogy a jóakarat eme kifejezése példát fog szolgálni más államoknak, — különösen a NATO-tagoknak, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaországnak, akik óriási haderővel rendelkez­nek, — arra, hogy intézked­jenek haderejük csökkentése és a további fegyverkezés megszüntetése érd ekében, ami az emberiségre megter- h éltetéssel és óriási veszély- lyel jár”. “A leszerelésből eredő pénzmegtakarítás békés épít­kezésre és a lakosság jólété­nek fokozására lesz felhasz­nálva. “A leszerelt katonák lakó­helyeiken - megfelelő munka­alkalmat fognak találni”. A bevándorlási törvén! megváltoztatási! tervezik New York állam két szená­tora, íves és Javíts, kijelen­het fék, hogy a bevándorlást szabályozó jelenlegi törva- j iiyek nem kielégitőek és azok ! átdolgozására van szükség, hogy jobban megfeleljenek ^ követelményeknek. A kong­resszus következő ülésszakán törvényjavaslatot a k a rnak benyújtani egy 9 tagú bizott- j ság kinevezésére, amely ta­nulmányozná a helyzetet. Különös hangsúlyt fektet­I tok arra, hogy az országnak olyan technikai szakemberek- j ve van szükségük, akik\ segít - I ségíinkre lesznek a Szovjet- | unióval folyó technikai ver­senyben. Kijelentették, hogy ■ az elmúlt esztendőben, ami­kor 75,000 ily szakember be— ; vándorlását engedélyezte a törvény, csupán 3,600, azaz csak 5 százalék vándorolt be :az Egyesült Államokba. Töf- S vénnyel akarnak ezen a heh- zeten segíteni. ««MWHVWMMWMVHWViVWWMMHWMWWWWWM»» NEM-POLGÍRÖK KÖTELESEK JELEIHEZ! Januárban minden idegenszületésü nem-polgárnak köte­lező a regisztrálás. Ez úgy történik, hogy személyesen el­megy a legközelebbi postahivatalba vagy bevándorló«! h"n- talba, ahol kap egy nyomtatványt — form 1—53. Ezt ponto­san kitölti. 14 éven alóli gyermekeknek a szülő töltheti ki a kártyát. Fontos, hogy a család minden tagjának jelenlegi cime be legyen jelentve. Kitöltés után a kártyát visszanyujt- ja a hivatalnoknak. Ne küldje be postán. Ha beteg, akkor kérje meg egy barátját, hogy hozzon regisztráló kártyát *■« kitöltés után vigye vissza a postahivatalba. , üni. as zna oiass Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y, Vol. VII. No. 2. Thursday, January 9, 1958 NEW YORK,~nT yT~~ ~ - («iruTrr;; — • •--------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom