Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-06 / 10. szám

Thursday, March 6, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ SZÜLŐFÖLDÜNK PROBLÉMÁI La'...... t.JJOfi. ... 8t — Magyarországi riport — Skergula László, a Vas- és Edénybolt egyik üzletének vezetője, évekig az Üllői ut 87. szám alatt lakott. Lakása, sőt bútorainak jó része is, az ellenforradalom napjaiban súlyosan megron­gálódott. Ott állt feleségével és 15 hónapos kis­gyermekével reményt-vesztetten. Napokig a szom szádoknál vagy a bérház pincéjében húzták meg magukat. Végre a XIII. kerületi Tanács segítsé­gükre sietett: kiutaltak nekik a Victor Hugo ut­ca 45. számú bérházban egy disszidálás folytán megüresedett kétszobás lakást. Kölcsönt, segélyt kaptak az államtól és némi­képpen tönkrement bútoraikat is pótolhatták. Egyszóval, ugy-ahogy rendbejött az életük. Jelentkezik a lakástulajdonos De nem sokáig tartott a kis család nyugalma. Kis idővel az ellenforradalom után megjelent náluk dr. Robert Miklós (a Közlekedés- és Posta- tigyi Minisztérium alkalmazottja), s felszólítot­ta őket a lakás elhagyására. — Ez az én öröklakásom — mondotta. — A lakásügyi szabályok szerint pedig szabadon ren- delkezhetem vele. A kerületi tanács törvénysér­tést követett el, amikor maguknak kiutalta — oktatta a kis családot. — Ám legyen! -— válaszolták Skerguláék. — Önnek kétszobás lakása van a Szalay utca 5. szá­mú házban. A lakás az állam tulajdona. Cserél­jünk. Költözzön be a sajátjába, mi pedig átme­gyünk a Szalay utcába. — Szó sem lehet róla! — mondotta dr. Róbert. — A Szalay utcai lakásomban maradok, de erre is igényt tartok. S hogy ezt kinek szándékozom kiadni vagy milyen feltétélek mellett, az az én dolgom. Hivatali segédlettel Skerguláék semmiképpen sem vehették tudo­másul ezt az álláspontot. Egykori Üllői úti laká­sukat ugyan már megjavították, de azon nyom­ban ki is utalták egy munkáscsaládnak. Az utcá­ra nem mehettek, csak azért, hogy a tulajdonos ‘‘igazsága” diadalmaskodjék. Dr. Róbert erre a kerületi tanács lakásosztá­lyához fordult. A lakásosztály nem vizsgálta meg az ügy hátterét. A jogszabályok mechanikus al­kalmazásával visszavonta a kiutaló határozatát és elrendelte Skerguláék kilakoltatását. A vitába beleavatkozott a kerületi ügyészség, a tanács VB-elnöke, sőt az egyik hetilapunk szer­kesztősége iá! A közös tanácskozás eredménye­ként felfüggesztették a kilakoltatást. — Adja át jelenlegi lakását Skerguláéknak és rendelkezésére bocsátjuk a sajátját — mondották a panaszos­nak. Di*. Róbert a fővárosi tanács lakásosztályához fordult és beadványát már-már siker koronázta. Panaszát “jogosnak” nyilvánították. Hogy Ró­bert dr. hozzájusson öröklakásához, úgy próbál­ták elhelyezni Skerguláékat — a 9. kerületi Ta­nács segítségével —, hogy négy családot kellett volna máshová költöztetni. Skerguláék tehát kénytelenek voltak is'mét vé­delmet keresni. Több fölöttes hatósághoz és szer­kesztőségünkhöz fordultak. Felismerik az ügy hátterét Mi is megvizsgáltuk Skerguláék panaszát. Meg­állapítottuk, hogy dr. Róbertnek az öröklakásán kívül (unokatestvérével közösen) Miskolcon is volt három háza. Annak idején mindhármat álla­mosították. De kettőt a múlt évben, liberalizmus folytán, visszakaptak. A visszakapott két házban jelenleg is 8 lakó lakik. Nem helyeselhető, hogy törvényes segítséget adjunk neki egy család (vagy több család) kiköl­töztetéséhez. S az sem támogatható, hogy törvé­nyes lehetőséget adjunk számára — többszörös háztulajdonos létére —, hogy a maga szabta fel­tételek mellett értékesíthesse kiürített lakását. Nos, a fővárosi tanács lakásügyi osztályának becsületére legyen mondva, belátta érveink he­lyességét és véget vetett a különböző kombiná­cióknak. A hosszú hónapokig tartó huzavona után tehát mégiscsak győzedelmeskedett az igaz­ság — gondolhatnánk. Szó sincs róla! Szabály, az szabály Dr. Róbert amikor látta, hogy a tanácsi szer­veknél nem boldogul, követelésével a bírósághoz fordult. A XIII. kerületi bíróság pedig (nem tud­va, hogy a panaszosnak több háza is van) a la­kásügyi jogszabályok értelmében arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a megüresedett örök­lakás fölött tulajdonosa szabadon rendelkezik, ítéletében kötelezte Skerguláékat, hogy három héten belül költözzenek ki a lakásból. Hogy hová, merre, arról nem szólt az ítélet. * Kötelezték Skerguláékat az összes ügyvédi s a perköltségek megfizetésére. Elmarasztalták a ta­nácsi szerveket is: törvénysértő volt az a határo­zat, amelynek értelmében a vitatott lakást ki­utalták. A kerületi bíróság Ítéletét pedig — mivel ez A nagy erőmüvekben a silány minőségű sze­neket is jó hatásfokkal lehet elégetni. Azonban gazdaságos üzeméhez nemcsak az kell, hogy azt a szénfajtát égessék benne, amire tervezték, ezenkívül nagyon sok viz is kell hozzá. Például egy 100 MW teljesítőképességű erőmű (MW=megawatt, azaz egymillió watt) vízszük­séglete mapi 360—400 ezer köbméter, tehát több, mint egész Budapest napi vízfogyasztása. Ez az óriási vízszükséglet az erőmüvek telepítésénél igen nagy gondot jelent. Leggazdaságosabb tele­pítési helye a bánya szomszédsága, mert ez eset­ben a legkisebb a szén szállításának költsége. Ed­dig ezt nem sikerült megvalósítani, mert a bá­nyák közelében általában nincsen elegendő viz. (Az a bánya a legjobb, ahol kevés a viz. A viz je­lenléte bányákban csak nehezíti a munkát és drá­gábbá teszi a szén felhozatalát.) A szükséges vízmennyiség tehát szinte paran­csol óan irja elő, hová lehet az erőmüveket tele­píteni. A természeti adottságok már eleve meg­drágíthatják az energiatermelés költségeit és ez a gyakorlatban túlnyomórészt igy is van. Az erőmüvet úgy kell hűteni, mint az autó motorját Már régóta törekedtek a nagy erőmüvek viz- igényességét különféle műszaki megoldásokkal csökkenteni. Ennek a kérdésnek egyik megoldása a Hűtésre szolgáló víznek olyan módon való fel­használása, mint az autóknál történik. A motor hütőköpenyében felmelegedett vizet egy szivaty- tyu hütőbordás csővezetékben áramoltatja, és a motor által hajtott ventillátor szélkereke hideg levegőt áramoltat az autóhütő bordás csőveze­tékén. A motorban felmelegedett vizet a keresz- tüláramló hideg levegő lehűti. így az újra meg újra lehűtött kis mennyiségű viz az autó motor­jának folyamatos hűtését biztosítja. Szaknyel­ven : a hűtővíz zárt ciklusban forog és azt áramló friss levegővel hütik. Ennek az elvnek alkalmazását akármilyen nagy tel jesitménvü erőmüvek számára Heller László Kossuth díjas műszaki egyetemi tanár által kidolgozott eljárás tette lehetővé. A “Heller rendszer” lényege: az eddig alkalmazott felületi kondenzátor (hűtőberendezés) helyett úgyneve­zett keverő kondenzátort alkalmaz. Miért kell az erőműnek a vizhütés? A fizika törvényei azt mondják, hogy egy hő­erőmű annál jobb hatásfokú, minél nagyobb a bemenő oldal és a kimenő oldal között a gőz nyomáskülönbsége. A bemenő oldalról a gőz mér­tékét megszabja a kazán és általában az egész erőmű konstrukciója. A kimenő oldalon kell te­hát a gőznyomást minél alacsonyab szinten tar­tani. Ha nem áll rendelkezésre hűtővíz, akkor a gőzt a szabadba kellene engedni és a kimenő ol­dalon az atmoszférikus nyomás uralkodna. Az atmoszférikus nyomásnál kisebbet viszont csak úgy érhetünk el, ha a gőzt vákuumban konden­záljuk (csepp-folyósitjuk). Ez viszont csak úgy történhet, hogy a gőzben levő hatalmas hőmeny- nyiséget hűtés utján elvonjuk. Ehhez viszont hütőviz kell és pedig ugyancsak hatalmas meny- nyiségben 1 Ott, ahol nagyon sok viz van, például egy nagy folyó mentén, ott mindig friss viz al­kalmazásával ez a kérdés megoldható, de emli­I3_ forma szerint tényleg a lakásügyi szabályokon alapúit — a Fővárosi Bíróság is helybenhagyta. ★ Az anyagilag erősebbnek, a többszörös ház-, illetve lakástulajdonosnak tehát mégis csak “iga­za” 1- it! Skerguláék most rettegve várják, hogy melyik nap költöztetik ki őket, hogy dr. Róbert ürese: kaphassa meg házai közül az egyiket. S ha már itt tartunk, hadd mondjuk meg azt is: nem egy ilyen vagy ehhez hasonló lakásügyi probléma van ma Budapesten. A lakásügyi jog- szabálvok egyik-másik szakasza sajnos, nem vé­di elég következetességgel a rászorultakat. Egyik­másik paragrafus azt is lehetővé teszi, hogy ilyen igazságtalan döntések történhessenek. Jó lenne, ha az illetékes hatóságok felfigyelnének erre: megváltoztatnák a jogszabály helytelen szakaszait. E konkrét ügyben pedig a Legfőbb Ügyészségünk is állást foglalhatna. tettük, hogy ez általában nincsen igy. A fáradt gőzt (az elhasznált gőzt nevezik fá­radt gőznek) lecsapoló berendezést műszaki nyel­ven kondenzátornak nevezik. A fáradt gőz kon- denzátuma és a hütőviz a keverő’kondenzátorból együtt kerül ki. Egy része tápvízként visszakerül a kazánba, másik része mint hütőviz a léghűtéses felületi hűtőkön át teljesen zárt rendszerben ke­ringve, lehűtve kerül vissza a kondenzátorba. Itt folyamatosan odaérkező fáradt gőz hűtésére ismét felhasználják. Két magyar találmány együtt oldja meg a problémát A Heller-féle légkondenzációs rendszernek ki- fejlesztését és megvalósulását egy másik ma­gyar találmány tette lehetővé. Forgó László, a HŐTERV Kossuth díjas főmérnöke uj, és az ed­digieknél sokkal hatásosabb, alumíniumból ké­szíthető, apróbordás hütőelemet talált fel, mely a Heller rendszernek lényeges “építőköve.” A Heller rendszerű légkondenzációs eljárásnak óriási jelentősége van az atomerőmüveknél. Ezek vizigényessége minden eddig ismert hőerőmű- fajtánál lényegesen nagyobb. A Heller rendszer­rel az atomerőmüvek egészen elhagyatott, víz­ben szegény területeken is felállíthatok. Ez rend­kívül lényeges, mert az atomerőmüveket a lakott területektől minél messzebb célszerű elhelyezni. Összefoglalva, a Heller rendszer előnye: tisz­tán levegőhütéssel, mindennemű vizpótlás nélkül üzemben tartható anélkül, hogy ez a gazdaságos­ság rovására menjen. így az erőmüvek telepíté­sénél nem kell azok vizigényessége miatt, a gaz­daságosság szempontjából hátrányos kényszer- megoldásokat választani. A Heller-féle rendszert a világ minden ipari­lag fejlett orságában szabadalmak védik. A sza­badalmak használatára már két megállapodás jött létre az angol English Electric, illetve a nyugatnémet GEA Luftkühler Gesellschaft cég­gel. R szerződő felek a szabadalom használatán kívül megállapodtak abban is, hogy a felhaszná­lásra kerülő Forgó-féle hőkicserélő berendezése­ket (a hűtőberendezésnek műszaki nyelven hő­kicserélő a neve) jelentős részben Magyaror­szágról rendelik, ha azok bizonyos határidőn be­lül elkészülnek. Az apróbordás aluminium hűtő- elemeket a Jászberényi Fémnyomó és Lemez- árugyár készíti. i A szovjet tudósok nemzeti származása A 40-ik évfordulóval kapcsolatosan a szovjet tudományos akadémia közlönyének a “Filozófiai Problémákról” kiadott rendkívüli száma a szov­jet tudósok nemzeti eredetéről a következőket irta: 144. 285 orosz, 24,620 zsidó, 21,762 ukrán, 5,271 georgiai, 5,089 örmény, 4,077 fehér orosz, 359 tajdik, 343 ászt, 305 moldován, 289 kirgiz, 1,577 üzbeg, 1568 észt, 1.172 kazak, 398 csuvas, 231 tanián, 219 baskír, 818 kami, 2,779 buriát, 168 janián, 2,142 tatár, 1,764 lett, 1,741 litván, 106 jakut, 90 udmur, 78 maréit, 132 karéliai finn, 70 kabardin, 49 karakolpak és 2,477 más vegyes származású. j Segítség a vízhiánnyal küzdő erőmüveknek EGY KITŰNŐ MAGYAÜ TALÁLMÁNY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom