Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-06 / 10. szám

Thursday, March 6, 1058 AMERIKAI MAGYAR SZrt £ Ne pazarolják a szegény adófizetők pénzét Tisztelt Szerkesztőség! Én is egyetértek Németh Ferencnével, aki $56.80 social securityt kap havonta. Azután jön az adó, ami nekem is száz dolláron felül van, meg a rengeteg tüzelőanyag. Hogyan is képzelhetik el ott Washingtonban az urak, hogy ebből meg .lehet élni! Igenis emeljék fel az öregek járulékát és ne költsék az adófizetők pénzét olyasmire, amire je­lenleg is itt Garyban költötték. Az amerikaellenes bizottság itt tanyázott és meghurcoltak vagy 10- 15 évvel ezelőtti uniószervezőket az acélgyárak­ból. Magukkal cipelték John Lautnert, a hírhedt magyar judást. Erre van pénze a kormánynak? A vádlottak fényképei megjelentek a Ham- mond Timesban vagy tiz napon át. Sokba került ez a szegény fiatal családoknak, ügyvédet is alig kaptak, ha igen, akkor is 175 dolláron alul nem is álltak velük szóba. Most még az is kérdés, hogy ezek az ártatlan emberek nem fogják-e munkájukat elveszteni. Hammondi olvasó Akiknek nem ad a tőkés Tisztelt'Szerkesztőség! Mellékelem adományomat. Sajnálom, hogy nem küldhettem el a jubileumi ünnepélyre. Nekünk a kapitalisták nem adnak, pedig a lap megszűnése a legnagyobb csapás lenne azok részére, akik az igazságot szeretik. Csak a mi lapunk ad helyet olyan levélnek is, amilyen a feb. 13-iki szám­ban megjelent Németh Ferencnétől. Azt irta, hogy írjunk szenátorainknak, hogy emeljék fel a nyugdijat, mert nem lehet abból megélni. A reak­ciós lapok csak akkor szólítanak fel bennünket, hogy írjunk szenátorainknak, ha az Egyesül; Nemzetek gyűlésén szülőhazánk ellen kell állást foglalni. Bizony annak a munkástársnőnek nem Eldora­do az élete. Én 100 dollárt kapok, mégsem telik- egyik elsejétől a másikig a legszükségesebbre. Neki még adója is van, hogy azt miből fizeti ki. nem tudom. Nekem is felemelték az adómat a házam után, sok utánajárásra végre azért tiz dollárral leszállították. Megírnám a munkástárs­nőnek, hogy hová küldött a megyei biró, hátha neki is leszállítanák az adót. Az is jobb volna, mint semmi, mert 70 dollárból megélni ma na­gyon nehéz. Taylor Szabó J. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Nem tudja, Camden, N. J. — Azokat az ábécé­kombinációkat általánosságban szólva, valamely közintézmény nevét jelölő szavak első betűiből állítják össze. Az újságokban csak az ilyen rövi­dített neveket használják és feltételezik, hogy az olvasók a fontosabb intézményeknél tudják, hogy mit jelölnek azok a betűk. Jelenleg a szövetségi kormányban á miniszté­riumoktól függetlenül működő hét ilyen intéz­ménynek (bizottságnak) a neveit látjuk az új­ságokban, mert azok működését-a’ kongresszusi bizottság vizsgálja. És ugv látszik, van is ok a vizsgálatra, mert az ily tisztségekre nem szak­embereket neveznek ki, hanem politikai szolgála­tok jutalmazására használják. A hét független bizottság (Commission) a következő: FCC = Fe­deral Communications Commission. A hét tagú bizottság hatáskörébe tartozik a rádió és a te­levízió engedélyek megadása, a táviró és telefon- ráták szabályozása, stb. ICC = Interstate Commerce Commission, 11 tagja van. A vasutak, busók, truckok és egyéb jármüvek rátáit szabja meg, ha azok egyik állam­ból a másikba szállítanak fehérárut. FPC = Federal Power Commission. Az öttagú bizottság hatáskörébe tartozik a villanyáram és a természetes gáz szabályozása, ha azt erőmű hajtására használják. FTC = Federal Trade Commission. Öt tagja van. Rendeltetése az, hogy a fogyasztóközönsé­get védje a monopóliumoktól és a csaló versenv- től. SEC "= Securities Exchange Commission, öt tagú bizottság a tőzsdék ellenőrzésére és a csaló befektetések megakadályozására. CAB = Civil Aerona.ics Commission. Ugyan­csak öttagú bizottság, amelynek rendeltetése a repülő-forgalom szabályozása AEC = Atom Energy Commission. Öttagú HABÁR CSÖKKEN A PROFIT, JRT S MARAD A TŐKÉSNEK A korporációk 1957-es utolsó negyedévi jelentése azt mutatja, hogy egyesek részé­re nem a legjobb profiteredménnyel végződött. A szabad verseny e hazájában azonban hatalmas egyenetlenségek mutatkoznak e téren. A U. S. News & World Report, gazdasági és politikai fo­lyóirat, közli az e téren végzett kutatásainak eredményét és sajnálattal állapítja meg azt, hogy a profitcsökkenés folyamata 1958-ban is folyta­tódni fog és hogy erről az oldalról még sokáig rossz híreket fogunk kapni. Amit eddig szerettek volna takargatni, szépí­teni és ha tagadással lehetett volna, egyáltalán megnem történtté tenni, most hirtelen be kell vallaniok: bizony a gazdasági hanyatlás a nya­kunkon van, a munkásokon kivid most már a részvényesek is érzik. No, de nem mindegyik. őszinteségi rohamában ezt Írja a cikk: “A nyo­más hatását úgy a bérmunkás, mint a részvényes megérzi. Az iparban terjed a takarékossági irányzat; a profil színvonalának fenntartása ér­dekében levágni a kiadásokat. Ez meg fogja ne­hezíteni a szakszervezeteknek, hogy magasabb béremelést kapjanak és a gép- és felszerelési iparnak, hogy megrendelésekre “számítsanak”. De leginkább a részvényesekért fáj a szive. Hogyne, hiszen a Curtiss-Wright repülőgépgyár ebben a negyed évben csak 62 és fél cent oszta­lékot fizet minden részvény után, holott ezelőtt 75 centet fizetett. Egy papírgyár 15 centet az az előző 60 cent helyett és egy földhányó gépgyár 20 centet 40 cent helyett. A vasúttársaságok állanak a legrosszabbul profit szempontjából. Egyesek levágták az osz­talékot és a N. Y. Central meg a Pennsylvania társaság ebben a negyedben nem ad semmi oszta­lékot. Ha már a részvényeseikkel ilyen kegyet­lenek, akkor nem lehet elvárni, hogy munkásaik­kal elnézőbbek legyenek az ipartársulatok. Az irányadó e téren az autóipar lesz. Az autó­eladás hanyatlott, a termelés arányosan csökkent, A gyárosok érős harcra készülnek fel a szakszer­vezetek béremelési követelése ellen. Elég készle­tük van akár egy hónapig tartó szerájkkal is szembe nézni. Gáz- és villanytársaságok valamint a közlekedési társulatok (telefon, sürgöny, stb) jobban állanak. 76 társulat közül 61-nek magasabb és csak lő­nek volt csökkenő profitja. Még jobb a helyzet az élelmiszer, gyógyszer, cigaretta, szappan terme­lőknél és pénzügyi intézményeknél. Mind' emelke­dő profitról tesznek jelentést. Általában a 435 társulat jelentéseiből az tűnik ki, hogy az 1956-os utolsó negyedévi 2 billió 376 millió 947 ezer dollár helyett 1957 ugyanazon időszakában csak 2 billió 47 millió 174 ezer dollár hasznot csináltak, vagyis az elveszett profit 329,773,000 dollárt tesz ki. Hogy tudjuk, hogy kikkel osszuk meg bána­tunkat és kiknek örömében vegyünk részt itt közlünk egy részleges táblázatot azon cégekről, amelyeknek csökkent v. emelkedett 1957 utolsó három hónapjában a profitjuk: Az igazi választás “Ha ez igv megy tovább, akkor megkockáz­tatjuk a nukleáris háború lehetőségét. Már pe­dig az emberi faj nem fog túlélni egy nukleáris háborút”. Ezt mondta a 85 éves Nobel-dijas angol filozó­fus, Lord Russell londoni otthonában a nála lá­togatást tevő amerikai újságírónak, Joseph Al- sopnak. Az interjú szövegét a múlt héten hozta a N. Y. Herald Tribune. Mintahogy jól nevelt Herald Souáre-i és Wall Street-i újságíróhoz illik, Mr. Alsop előhozako­dott a gyakran hangoztatott ellenvetéssel: “Igen ám, kedves Lord Russell, de mi lesz, ha minden elképzelhető törekvésünk ellenére sem leszünk képesek az oroszokat rávenni arra, hogy beleegyezzenek az ellenőrzött nukleáris lefegy­verzésbe”. Ha valamely Marsbeli lény hallotta volna e kér­dést, akkor azt gondolhatta volna, hogy az a sze­gény Dulles az utóbbi öt év folyamán egyebet sem tett mint térdenállva könyörgött a Szovjet­uniónak. hogy kedveseim, egyezzetek bele a leszerelésbe, egyezzetek bele a nukleáris fegyve­rek betiltásába, a nukleáris bombapróbák felfüg­gesztésébe, de azok a megátalkodott ruszkik nem és nem, nem hajlandók tárgyalni ír leszerelésről. nem hajlandók beszüntetni a nukleáris bombák kipróbálását, a nukleáris fegyverek alkalmazásá­nak törvényen kívül helyezését. Mondanunk sem kell, hogy mindennek AZ EL­LENKEZŐJE forog fenn. Lord Russell, akinek különben nem kell a szom­szédba menni egy kis vörösfalási és antiszocialis- ta tendenciáért, átsiklott Alsop kérdésének logi­kátlanságán és készpénznek véve annak feltétele­zését, igy válaszolt: “Abban az esetben amellett volnék, hogy mi magunk kezdjük meg a nukleáris lefegyverzést. Ez bizony keserű választás lesz. Sokat gondolkoz­tam felőle és nem hiszem, hogy áltatom magam természetét illetőleg. Ha mi egyoldalulag lesze­relnénk, az azt jelentené, hogy a világ, legalább bizottság, amelynek hatáskörébe tartozik az atomenergia felhasználásának minden fázisa. is ideiglenesen, kommunista uralom alá kerülne. “Ön igen jól tudja mi a véleményem a kommu­nista rendszerről és igy talán meglepi ebbeli ál­láspontom ... De ha nincs más kiút, mint vagv kommunista uralom, vagy az emberiség teljes pusztulása, akkor én igenis a kommunista ural­mat választom. Tudom, ez leirhatatlanul borzal­mas volna, de nem tartana tovább mint Dzsingiz khán ugyáncsak borzalmas uralma tartott. Vi­szont az emberi faj elpusztulása visszavonhatat­lan katasztrófa volna.” Némi elmélkedés után igy folytatta: . .“Dehát vannak józan emberek a Szovjetunió­ban is, akiket ép annyira aggaszthat a fennálló kölcsönös terror, mint minket. . . És, ami azt il­leti, az igazat megvallva, mi nem igen próbáltuk meg, hogy megegyezésre jussunk velük észszerű lépések során és az övékéhez hasonló engedmé­nyekkel ...” • A végén Mr. Alsop mégegyszer megkérdezte: “Nem gondolja mégis, hogy jobb ha a jelenlegi terror-egvensullyal tartjuk fenn a békét?” Ez a terror-egvensuly alkotja ma a dullcsi és wall-streeti külpolitika alapzatát. Russell erre megint csak igy válaszolt; “Kijelentem Önnek, ha sokáig igy folytatjuk, kockára tesszük az emberi faj létezését.” Tiszteljük és becsüljük Lord Russellt meg­győződéséért és végcélja nemességéért még ak­kor is, ha sem kiindulópontjával, sem logikájával, sem konklúziójával nem értünk egyet. Nem értünk egyet azzal, hogy a nyugati világ­nak nincs más kiútja, mint egyoldalulag leszerel­ni, feladni nukleáris fegyvereinket, A Szovjet­unió ezt sohasem követelte. A szovjet tudomá­sunk szerint állandóan azt hangoztatja, hogy mindkét fél adja fel a nukleáris fegyverek kipró­bálását és fogadja meg ünnepélyesen, hogy soha­sem fogja azokat használni. Az emberiségnek nem aközött kell most vá­lasztani. hogy kommunista uralom alatt éljen vagy elpusztuljon, hanem a békés együttélés vagy végpusztulás közöli. Csodáljuk, hogy egy olyan okos ember, mint Lord Russell ilyen lo­gikai tévedést követhet el. AZOK A SZE3ÉNY TŐKÉSEK! Október—decemberi profit A cég neve 1956-ban 1957-ben Douglas Aircraft 8 12,606,000 5,955,000 N. American Aviation 9.898,000 6,462.000 Ford 91,400,000 53,306.000 Chrysler Corp. 13,681,000 16,377,000 General Motors 207,811,000 220,379,000 U. S. Steel 104,529,000 90,097,000 Bethlehem Steel 61,721,000 47,273.000 Shell Oil 35,704,000 29,202,000 Standard Oil, (N. .1.) 205,535,000 110,000,000 Safeway Stores 8,943,000 9.297,000 Kroger 3,872,000 5,184,000 Allied Chemical & Dye 11,987,000 10,534,000 Parke.Davis, gyógyszer 5,436,000 10;7T8,000 Westinghouse Electric 4.891,000 23;550.000 R.J. Reynolds, dohány 15,884,000 23,582,000 American Tel. & Tel. 162,804,000 178,548.000 Cons. Edison, N. Y. 1,178,000 12,859,000 * ni,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom