Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-27 / 9. szám
Thursday, February 27, 195S AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 HM KORMÁNYA GYILKOSSÁGRA KÉSZÜL Teheránban júliusban izzóan forróak a napok. Az este hűvösséget, csendet, megkönnyebbülést hoz a városra. De ezen az estén, 1957 julius 6-án, az utca népét 'géppisztoly és revolvertüz riasztotta, utána pedig a rendőrkocsik szirénái. A fegyverek kattogása és a golyózápor csak akkor szűnt meg, amikor egy szűk mellékutca alacsony kis házában egy összerogyott, eszméletlen embert találtak. Koszrov Ruzbeh volt, az iráni nép hős harcosa, akit hónapok óta körözött a rendőrség. Menekülőben volt a csapdából, de a lábába, vállába, hasába fúródott rendőrgolyók könyörtelenül leteritették. Az azóta eltelt hét hónap óta Koszrov Ruzbeh élete a kórház és a rendőrség kinzó- kamrája között oszlik meg. Az iráni katonai bíróság ügyésze halálos Ítéletet követel számára. Ki ez az ember, akitől Irán uralkodói annyira félnek, s akit népe hősként tisztel és szeret? Ma 42 éves, de már 14 könyve jelent meg katonai, matematikai, filozófiai és politikai kérdésekről. Fiatal tiszt korában irt könyvei ma is az iráni hadsereg kiképzési alapművei közé tartoznak. De tudományos munkássága mellett már a negyvenes évek elején «), hadsereg demokratizálásának egyik élharcosa is lett, s illegális forradalmi munkát végzett a katonák és tisztek között. A hadsereg vak fegyelme ellen irt könyve nagy feltűnést, s még nagyobb rokonszenvet váltott ki a demokratikusan gondolkodó tömegekből. A reakció a tehetséges és bátor tisztet minden áron el akarta hallgattatni. 1947-ben letartóztatták £s halálos ítéletet készítettek elő ellene. De barátok segítségével megszökik a börtönből. 1948-ban ismét elfogják. A következő év elején tiltják be a Tudeh (Munkás) Pártot, Ruzbeh pártját, az iráni forradalmárok pártját. A reakció titkos tárgyaláson halálos ítéletre készül, de Ruzbeh megrázó védőbeszéde olyan mély visszhangra talál a tömegekben, hogy a bíróság kénytelen a halálos ítéletet 15. évi kényszermunkára változtatni. 1954-ben tiz másik Tudeh-párti vezetővel Ruz- behnek ismét sikerül megszöknie a börtönből. Ekkor már véres terror tombol Iránban: Az olajtársaságok sugallta katonai államcsínnyel megbuktatták a Moszadik-kormányt és elfojtották az iráni nép nagy függetlenségi harcát az angol— amerikai imperialisták ellen, az iráni olaj államo- sitásáért. Betiltják a dejnokratikus pártokat és szervezeteket, s különös vadsággal vetik magukat a Tudeh Pártra, Irán legnagyobb pártjára. Tagjai közül ezreket tartóztatnak le, kínoznak vagy gyilkolnak meg. Több mint hatszáz tisztet vetettek börtönbe. Ilyen körülmények között — igaz és megrendithetetlen forradalmárként folytatta harcát Koszrov Ruzbeh. Azután jött a rendőri csapda, a sebesülés, a kínzások, vallatások, a fenyegetések és alattomos ígérgetések héthónapos kálváriája. Mivel nem sikerült megtörniök a kemény forradalmárt és hazafit, most a katonai törvényszék gvoi'sitott eljárással ak-aTja kimondatni a halálos Ítéletet. Iránban, ma a népellenes reakciós rendszer bilincsbe veri a demokratikus közvéleményt: az ellenzéki lapokat betiltották, s Irán népe nehezen tudja hallatni tiltakozó szavát a készülő gyilkosság ellen. A világ haladó és szabadságszerető közvéleményén múlik, hogy hatalmas tiltakozó hadjáratunkkal megmentsük Koszrov Ruzbeh, a bátor hazafi, a törhetetlen forradalmár életét. AZ INDONÉZIAI HELYZET Az Indonéz Köztársaság kormányához a héten két ultimátumot intéztek. Az egyiket Lubis, Sinbolon. Bjamek és Husszein ezyedes, a másikat pétiig — ultimátumszerű nyilatkozatban — Dulles amerikai külügyminiszter. A lázadó ezredesek — mint minimális programot — a Dzsu- nnda-kormány lemondását és Szukarno elnök politikai programjának feladását követelik. Dulles “igénye” lényegében megegyezik a lázadók követelésével, csak ő diplomatikusan fogalmazza, s “alkotmányos kormány” felállítását szorgalmazza. Bár az egyik ultimátum Padangban, a kö- zépszumátrai lázadók főhadiszállásán, a másik Washingtonban hangzott el, nem nehéz felfedni, hogy egyazon “szülők” gyermekei. Mind a két ultimátum a jelenlegi indonéz politika megváltoztatására törő imperialista erők kívánságát fejezi ki. Ez pedig törekvés annak a politikának megváltoztatására, amely a köztársaság függetlensége ellen intézett rendkívüli súlyos imperialista támadások ellenére évek óta biztos kézzel vezeti a gyarmati uralom alól felszabadult indonéz népet. A kiebrudalt, de még Nyugat-Iriant jogtalanul bitorló holland gyarmatosítók és az uj gyarmatosító igényével fellépő amerikai imperialisták a maguk hasznát lesve, az ország belső ellenséges erőiből zsoldos bandákat verbuválnak, amelyek összeesküvéseket, merényleteket követnek el — s amint különböző nyugati hírügynökségek már előre jelzik, — ellenkormány alakítására készülnek. Ez az ellenkormány minden bizonnyal azonos lenne a Dulles-követelte “alkotmányos kormánnyal”, mint a program előzetes ismertetéséből kiderül, szerepel benne a kommunista párt törvényen kívül helyezése, s az indonéz haladó erők üldözése. Az indonéz közvélemény mindkét ultimátumot nagy felháborodással fogadta és támogatja a kormánynak a köztársaság védelmére tett intézkedéseit. A kormány elbocsátotta a hadsereg kötelékéből a négy lázadó ezredest, Nasution vezérőrnagy, az indonéz hadsereg vezérkari főnöke pedig parancsot adott mind a négynek a letartóztatására. Legújabb értesülések szerint a lázadók a befolyásuk alatt levő egyes katonai egységekre támaszkodva kihirdették rí ostromálkipotot Kö- zép-Szumatrában. A helyzet tehát igen bonyolult és veszélyes. Mire számítanak az imperialisták támogatását élvező belső reakciós erők? Arra, hogy ellenkormány megalakításával megbontsák az anti-im- perialista politikát folytató köztársaság egységét is, amely az utóbbi időben Xyugat-Irian felszabadításáért folyó mozgalomban nyilvánult meg. végül, hogy az imperializmussal együttműködő politikát kényszerítsenek Indonéziára. A lázadók ereje az őket. támogató néhány katonai egységben, az ezeknek titkos utón szállított amerikai fegyverekben és a Szumatrán lévő imperialista vállalatok anyagi támogatásában rejlik. Pénteken és ismét vasárnap Indonézia kormánya repülőtámadást intézett dpl-szumatrai erődítmények ellen, megerősítve előbbi kijelentését, hogy nem hajlandó megalkudni a szeparatisták- kal. Hadihajót helyezett el Padang kikötőjébe, amely megakadályozta a lázadók hajóinak közlekedését. . A légi támadás két rádióállomást érintett, egyet Padangban és egyet Bukittinggi-ben. Egy 60 éves férfi halt meg egy hid közelében, amikor egy bomba a hidat felrobbantotta. Az indonéz hadsereg főparancsnoka, Abdul Haris Nasution vezérőrnagy kijelentette, hogy a közép-szumatrai lázadók teljes megadását követeli. Egységfront Okinawában A N. Y. Times tudósítója jelenti, hogy Kansai Miyara, baloldali szocialista uj politikai pártot alakított Szocialista Demokrata név alatt. Naha uj polgármestere Saichi Kaneshi. kit az Okinawa Néppárt — más néven Minren —, segitett hatalomra jutni, már múlt héten jelentette az uj párt alakulását és előrevetette annak a lehetőségét, hogy a két pórt egyesülni fog. Az uj párt fő célkitűzése az. hogy Okinawa szigetet Japánhoz csatlakoztassa. Mr. Miyara Japánba fog utazni ,hogy az ottani Szocialista párttal e kérdésben tárgyaljon. Okinawa lakói japán eredetűek. New York a remeték hazája Erre a meggyőződésre jutott két olasz szerzetes, akik Amerikában keresnek megfelelő helyet egy remetelak felépítésére, ahol a szerzetes rend, melyhez tartoznak, megvetheti lábát. “Már első nap meggyőződtünk, hogy a new- yorkiak mennyire remete hajlamúak. Mi, akik külön kunyhókban lakunk, szabadon, elvonultam cselekszünk tetszésünk szerint. írunk, olvasunk vagy Istenről elmélkedünk. De az olasz társasélet barátságos. Az olasz vasúti kocsiban az utasok mindjárt bemutatkoznak egymásnak és rövid időn belül már hangosan tárgyalják egymás ügyes-bajos dolgát. “De mit látunk New Yorkban? Minden uta3 csak magával törődik. Egyedül ül, szabadon és csendben. Elmélkedik vagy olvas, ha nem is a bibliát, legalább a N. Y. Times-ot. Minden new- yorki szivében egy remete lakik”. Különösen amikor egymáshoz préselve utaznak reggel munkába és este haza. PUBLICITÁSRA VÁGYTAK CHARLOTTE, N. C. — “Mi csak publicitásra (make headlines) törekedtünk" — jelentették ki a Ka Klux Klan azon tagjai, akik bombát helyeztek el a néger elemi iskola falai alá. Szerencsére a bomba nem robbant fel. A rendőrség a Ku Klux Klan négy tagját az iskola ellen tervezett bombázáson kívül azzal is vádolja, hogy pár nappal előbb egy zsinagógát akartak felrobbantani, amelynek falai alá 30 darab dinamitot helyeztek el, a gyuj tózsinór azonban kialudt, mielőtt elérte volna az első dinamitot. « “OO-EXISTENOIA” ÜESNYMÁNULÁSR! 1 Visszavonják a megszálló csapatokat . . A Német Demokratikus Köztársaságban állomásozó szovjet csapatok parancsnoka, Matvei V. Zakharov generális bejelentette, hogy több, mint 41,000 főből álló katonát küld vissza a Szovjetunióba. A- katonai egységeket, melyekhez ez a haderő tartozik, fel fogják oszlatni. A Szovjetunió helye a vízerőművek fejlesztésében A hadsereg mérnöki testületének feje, E. C. Itschner, a szenátus közös belügyi és közmunkálatok bizottsága előtt azokról a ‘figyelemremétő’ munkálatokról beszélt, melyeket a Szovjet a vizi- erp fejlesztése terén kifejt. Olyan villanyáram fejlesztő vízmüvek vannak építés alatt, “amelyek mindegt ikének kapacitása túlhaladja bármely amerikai erőmű villanytermelő képességét.” Példának a Jeniszei folyó áramfejlesztő telepét említette, mely 6 millió kilowatt villanyerőt szolgáltat. Ez több, mint a mérnöki testület által épített összes erőmüvek termelése, amely összesen 5,250,000 kilowattot tesz ki. Fontosság tekintetében a Szovjetunió a nehézipar után az áramfejlesztő müveknek adja az elsőbbséget. Kölcsönös rádió-adásokat ajánl 3enton William Benton volt szenátor, a Truman-ad- minisztráció alatt külügyminiszter helyettes és a külföldi információs osztály vezetője, azt az ajánlatot tette, hogy a “vasfüggöny” áttörése érdekében Eisenhower elnök a rádión keresztül ismertesse a* szovjet -néppel “békeajánlatait”. Benton, aki már többizben tett látogatást a Szovjetunióban, a Szenátus Külföldi Kapcsolatok Bizottsága előtt jelent meg és a2 ajánlata úgy szólóit, hogy az elnök kérjen sajtó- és rádió lehetőséget a szovjet kormánytól és ajánljon fel hasonló lehetőséget a szovjet kormánynak, esetleg Krusc#evnek, az amerikai rádión. Benton szerint egy ilyen felajánlásnak világszerte drámai hatása lesz. A kormány kész feloldani a területi tilalmat Washingtonból érkező hirek szerint az Egyesült Államok kormánya hajlandó tárgyalásokat folytatni a -Szovjetunióval, hogy legalább egy- részét azon területeknek, melyeket kölcsönösen lezártak a diplomáciai küldötteik és más látogatóik elől, most újból megnyissák. Kongresszusi forrásból eredő hirek azt mondják, hogy Llewellyn C. Thompson, Amerika moszkvai követe meg lett bízva, hogy a szovjet kormányt e hajlandóságunkról értesítse. A State Department egy tisztviselője cáfolja ez utóbbi hirt. Azt mondja, a gondolat felvetődött, de semmi hivatalos lépés ezirányban eddig még nem történt,