Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-01 / 31. szám
4_ AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 1,'1957 ^et/e/e^C a rzéí/CejjápAojt jk . Bárhogy nevelik is, munkanélküliséget jelent I Tisztelt. Szerkesztőség! Olvasóink hozzászólnak a közügyekhez ' Detroit fél, hogy elköltöznek a gyárak. 26 kis gyárat lebontanak. A város közepén, az East Side-on a Lafayette és Jefferson között 20 block- nyi területen nagy emeletes házakat fognak építeni 800 család részére. A városi tanács elnöke, Miriani azt mondja, hogy mindent elkövet, hogy a gyárak a detroiti kerületben maradjanak. A gyárak lerombolása után több, mint ezer munkást fognak az utcára tenni. A legnagyobb gyár 125 munkással dolgozik. Az H. J. Koch Comp, elnöke kijelentette, hogy már a Búrt Roadon, a Plymouth Roadhoz közel vettek épületet. Ez a gyár vaslemezeket készít, A 26 gyárból eddig 4 már elköltözött, mert a város már öt éve készül lebontani ezeket az épületeket. Az egyik Femdale-be, a másik Roseville- be költözött. A Howard Electric Co. szeretne De- trpitban maradni. Ez a gyár villanygépeket javít és száz emberrel dolgozik. A város már kiadta a házak építését, melyhez a szövetségi kormány 6 mjllió dollár kölcsönt ad. A házak építése 18 millióba fog kerülni a városnak. Monrpe-ban egy gyár 35 évi fennállás után bezár. A Schoenberger Pattern Works 80 munkással dolgozott, három állam részére, de most bezárta kapuit, mert nincs munka. ★ A Lincoln utasszállító motorok készítését Lima, Ohioba fogják vinni és a Dearborn Engine Plant megkezdi a munkások elbocsátását augusztus ele jén 65 százalékos munkáselbocsátás lesz. A szabadságon lévőket helyettesítő 650 munkást szintén elbocsátják. Majd ha az önműködő gépek helyükön lesznek és kiegyenlítődik a termelés a Ford clevelandi üzemével, újból elbocsátások lesznek. De ezt a társaság nem elbocsátásnak, hanem munkaerő-kiegyenlitésnak nevezi. Bárhogy nevezik is, mégis elbocsátást jelent. Az ősszel ismét elbocsátások lesznek, hogy a leltárt egyensúlyozzák. De Paul Boatin, szakszervezeti vezető össze fogja hívni a lokál tisztviselőit, hogy kezdjenek tárgyalásokat a társasággal a munkák megmentésére, hogy a Lincoln motorüzem a Dearborn Engine Plant-nél maradjon és a Lincoln kocsikat Michigan államban állítsák össze. A munkásuk ebben gyárban már ismerik a munkát. Lehet, hogy a társaság megbánná, ha gyárait Indianába, vagy Ohioba vinné, mert sehol sincs olyan folyó, ahoj 5 hajózható szállítási ut van, amelyen szállítani tudják a kész árut. Mégis szükséges, hogy a munkás 55, vagy 60 éves korában nyugdíjazva legyen, mert az uj automatikus gépek megnehezítik a 40—45 éves munkások elhelyezkedését is. A társaságnak előbb kell nyugdijat fizetni, ha már csak addig jó a munkás nekik, amig éjjel-nappal tud dolgozni. R. P. I Petrás Pál a kórházban Petrás Pál munkástársunk, lapbizottságunk egyik vezető tagja, az amerikai magyar munkássajtó egyik megalapítója, súlyos betegen fekszik a New York kórházban. Mielőbbi felgyógyulást kívánunk Petrás munkástársunknak és reméljük, hogy hamarosan egészségesen láthatjuk őt viszont körünkben. Laikus hozzászólás E. B cikkéhez Mikor a fiatal gróf kiment a birtokra szétnézni, “szép a tavaszi vetés” vetette oda az öreg parasztnak, aki erre azt felelte: “Laikus ehhez a méltóságos ur!” “Mi az István bácsi, maga azt is tudja, mi az a laikus?” “Hogyne tudnám”, — felelt az öreg — “hatökör!” Szóval én is laikus vagyok a művészet terén, de a modern művészethez értek. Sőt magamat is művésznek tartom. Modern művésznek. Vegyük pl. a modern festőket. Elmentem egy kiállításra és láttam egy “képet”. Az Eörsi B.- nak válaszoló egyén látott egy üres vásznat. Én láttam egy halványkék, majdnem fehérre festett vásznat. Semmi más nem volt rajta. Sokan álltak és csendben nézték. Valami meg nem született gondolat volt aláírva. Néztem, néztem és azt hiszem, akkor szállt meg az ihlet, akkor éreztem először, hogy én is művész vagyok. Ilyet még én is tudok festeni. Vettem is mindjárt egy ecsetet, vagyis pemzlit, jó nagyot és ugyanolyan halvány kékre befestettem a konyha egyik falát. A különös ebben az, hogy ha valaki bejön a konyhába, sohasem a meg nem született gondolatokkal küzdő falat nézi, hanem a másik oldalt, amelyik már piszkos, szürke, zsirfoltok, apró kézlenyomatok, stb. vannak rajta. Sőt azt a megjegyzést tette rá a napokban valaki, hogy olyan az a piszkos fal, mint egy modern festmény. Hát ilyen megjegyzést is csak egy laikus tehet, aki nem tudja, hogy melyik falra kell nézni. De vegyük a zenét. Megettem mar a kenyerem javát, de eddig nem tudtam, hogy micsoda tehetségek rejtőznek bennem. A N. Y. Timesban olvastam, hogy egy komoly koncerton egy zongorista 4 percig, négy percig ült leeresztett kézzel, mozdulatlanul, csendben a zongoránál és a közönség áhítattal hallgatta: a semmit, a csendet. Hát hol van egy ilyen zongoraművész éntőlem? Én le tudok ülni a zongorához, egyik kezemben egy hegedű, másikban egy nagybőgő, a számban egy trombita és nem négy, de öt percig csendben tudok ülni. Ha én odaülök, akkor nemcsak egy zongora, de egy egész zenekar — hallgat. Még a szobrászatot nem próbáltam ki, de idővel szobrász is lesz belőlem, az biztos. Szóval csak meg akartam magyarázni, hogy egy Rembrandtot, vagy egy Munkácsit senki sem tud utánozni, de a modern művészet a legszélesebb tömegek művészete, mert mindenki megérti éppúgy, mint aki csinálta. K. E. modern-laikus művész A feleség első csekkje Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldöm az előfizetésemet és a naptár árát, valamint egy naptár üdvözletét egy régi munkástársunktól, akit a napokban meglátogattam. Szívesen és örömmel fogadtak, a lapunkat nagyon szeretik, más magyar lapot nem is olvasnak és kijelentették, hogy a Magyar Szó nélkül nem is tudják, hogyan élhetnének. Csak azért tudtak most fizetni a lapra, mert a feleség megkapta az első Social Security csekkjét és igy pár dollárral több jött a házihoz. Az első gondolatuk a lapunk támogatása volt. így tehát itt küldöm az összeget. S. F. Ha nem kellene rettegni a háborútól Amerikai Magyar Szó Befizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. lálnden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Sserkesztőség és kiadóhivatal; 130 East I6th Street , New York 3, N. Y. — Telefon: AL 4-0397 Egy detroiti olvasónkhoz érkezett igen érdekes magyarországi levélből közöljük a következőket: Kedveseim! Most egy kéréssel fordulok hozzátok: nem lehetne-e a Magyar Szót ide járatni? Igen nagy sikere van itt az elküldött kis cikkeknek. Mióta a Gross-féle cikket megkaptam, folyton útban van, kézről-kézre jár és minden sorát, betűjét hiszik, már csak azért is, mert USA-ból jön, a mesék birodalmából. Az is sokat nyom a latban, hogy pap irta, akinek a szava hihetőbb, mint a közönséges halandóké. Értesítelek benneteket, hogy közben egy mosógéppel megszaporodtunk. Igaz, hogy négy süldő? nek az ára ment rá, de jobb befektetést el sem tudok képzelni, mert már bizony gyengült a munkabírásom és ez sokat könnyít rajtam, főleg és a zsebünkön is. De mi nem is akarunk vagyont szerezni, hanem ilyesmit. Ez is haladás, igaz? Még az én jó édesanyám a folyóban mosott, én teknőben kézzel és ime már gépünk van. Pedig ebben a koldus országban élünk, ahol minden 20 évben (legutóbb csak 10) lerombolnak, pusztítanak mindent a bőrükbe nem férők. Mi is lenne itt, ha egyszer egy századon át cselekedhetnének az emberek nyugodtan, nem kellene mindig rettegni a háborútól és nemcsak a fölösleget ne költenénk háborús célokra évről-évre. Szeretettel, Magda Illetékes ur csak tudja mit beszél? Az alábbiakat a N. Y. World-Telegram, 1957 julius 26, pénteki számából közlésre küldte be az egyik olvasónk: Gov. Harriman a Colgate University Külpolitikai Konferenciához £ minap intézett beszédében a szovjet uralom alatt levő fogoly nemzetekről szólva a következőket mondotta: “A szovjet uralom ellen lázadozó fogoly nemzetek nem. óhajtják következéskép az Egyesült Államok szabad verseny rendszerét bevezetni. Ezek a népek nem a szocialista gazdaság ellen tiltakoznak.” Jogot emelek a különvéleményre, miután 1945 —1948-ban Magyarországon éltem orosz uralom alatt és mint képviselő, állandó kapcsolatban voltam az intelligenciával és parasztokkal. Az októberi forradalom után, 1956-ban, sok baráttal találkoztam New Yorkban, akik elmenekültek Magyarországból és fiatal szabadságharcosok százaival. Az októberi forradalom célja nemcsak az orosz igától, hanem az egész kommunista-szocialista rendszertől való megszabadulás volt. A magyar nép erősen ellenzi a kommunista- szocialista gazdasági rendszert, mert úgy vélik, hogy minden megmunkálható föld ismét magán- tulajdon kellene, hogy legyen. Magántulajdonképpen akarják megtartani úgy a kis házakat, mint az elkobzott bérházakat, vissza akarják adni úgy a nagy, mint a közép-iparvállalatokat régi tulajdonosaiknak, vissza akarják állítani a szabad szakszervezeteket a sztrájkhoz való jogot, ellenzik a munka és lakásváltoztatási tilalmat. Igaz, hogy .a közvélemény Magyarországon ellenzi a nagyiparok, bányák és nagybirtokok visszaadását a régi tulajdonosaiknak. De ugyanaz történt részben Angliában is Churchill és Eden konzervatív kormánya idején anélkül, hogy azt szocializmusnak nevezték volna. Dr. Nagy Vince volt magyar belügyminiszter, az Amerikai Szabad Magyar Jogászok Szöv.-nek elnöke Zene az eszmék harcterén MOSZKVA, julius 24. — A Pravda megkritizálja azokat a vidéki zenekarokat, amelyek jazzt játszanak a klasszikus orosz zene helyett. Azzal indokolja meg, hogy túl sok zenekar elhanyagolja a szovjet szeneszerzők legjobb munkáit, s annak eredményét a nép érzi meg. A pravda első oldalán vezércikk keretében hangsúlyozza ki, hogy a szovjet művész a békéért és a népek barátságáért harcol a külföldön is. Ha ezeknek a művészeknek a munkáit nem karoljuk fel, akkor a nép a képzett művészek, karmesterek és énekesek hiányát megérezné. A zene — Írja a Pravda — nagy fontossággal bir az eszmék harcterén. Vegye meg a “Truth About Hungary”-t Töltse ki az alanti szelvényt: New Century Publishers, Inc. 832 Broadway New York 3, N. Y. • Mellékelve küldök $............................. Herbert Aptheker “The Truth About Hungary” cimü müvének ........... kötetéért. (Papirkötésben $2.00, vászonkötésben $3.00) Név: ...................................................................... Cim: ......................................................................
