Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-01 / 31. szám

'JL AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 1, 1957 Az emberiség eisé törvénye EMELIK AZ ACÉL ÁRÁT - DRÁGUL A MEGÉLHETÉS Az infláció újabb lendületet kapott. — Veszélyben az amerikai gazdaság Az amerikai jogászszövetség- (American Bar Association) az idén Londonban, Angliában tar­totta szokásos évi konvencióját — rövid nevvyorki megnyitó ülés után. A konvención beszédet tartott Herbert R O’Connor ur, Maryland volt kormányzója és volt szenátor. ^ 0‘Connor kijelentette, hogy a Legfelsőbb Tör­vényszék sorozatos döntései az amerikai szabad­ságjogok védelmében veszélyeztetik nemzeti biz­tonságunkat. Ezek a döntések, állította Mr. O’Connor, komolyan korlátozzák az Egyesült Ál­lamok jogát ahhoz, hogy védekezzen a “kommu­nista felforgatás”-sal szemben. O’Connor rámutatott arra, hogy Ameriká­nak nemzeti hagyománya az egyéni szabadság- jogok védelme, de ez a túlzott buzgóság “lehet, hogy megkötötte nemzetünk kezét és lehetetlen­né tette számára az emberiség első törvényének, az önfenntartás jogának végrehajtását L” Mr. O’Connor nyilván végzetesnek tartja azt, hogy a Legfelsőbb Törvényszék nem helyesli oly személyeknek, mint Elizabeth Gurley Flynn, Alexander Trachtenberg, Louis Weinstock, vagy Robert Thompsonnak fizetett rendőrkémek vallo­mása alapján való bebörtönzését. És azt, hogy a Törvényszék megvonta a határvonalat, melyen túl a kongresszusi bizottságok nem hatolhatnak be a polgárság egyéni jogai szentélyébe. Mi nem látunk semmi kapcsolatot az emberi­ség önfenntartási joga és egyéneknek politikai véleményük miatti bebörtönöztetése, becsületes polgároknak kongresszusi inkvizíciókon való meg­hurcoltatása és kipellengéreztetése, bevándorolt munkások rendőri ellenőrzése között, hacsak el nem fogadjuk az “emberiség önfenntartási joga” hitleri értelmezését. Ha Mr. O’Connornak valóban szívügye-az em­beriség önfenntartási joga — és lehetősége, ak­kor ajánljuk, hogy helyezze át érdeklődésének szinterét a polgárjogok elleni aknamunkájáról a hidrogénbombás kísérletek beszüntetésének kö­vetelésére. E kísérletek, miként ma már ameri­kai tudósok százai és ezrei is nyíltan hangoztat­ják, komolyan veszélyeztetik az emberi faj jövő­jét. E fegyverek használata pedig az emberiség életét! Mily tág tere volna O’Connor urnák ékes­szólását e valóban ÉGETŐEN sürgős s időszerű kérdésben felhasznál! Néger polgárjogok a szenátusban Az elmúlt héten a négergyülölő déli szenáto­rok jelentős győzelmet arattak. Az északi szená­torok támogatásával a polgári jogokra vonatkozó törvényjavaslat harmadik részét elvetették. Azt a részt, amely felhatalmazta volna a szövetségi kormányt, hogy az iskolákban az elkülönités el­törlését meggyorsítsák. Ezen a héten a javaslatok egy másik életbevá­gó részét tárgyalják. Ez felhatalmazná a kor­mányt a néger szavazó jogok fenntartására azál­tal, hogy a szavazási jog gátlóival szemben mel­lőzné az esküdtszéket és ilyen esetekben direkt a bíróság hozna Ítéletet. A déli szenátorok követelik az esküdtszék visz- szahelyezését. Köztudomású, hogy ha ez megva­lósulna, akkor a déli négerek szavazati joga a ré­giben maradna, mert a fehérekből álló esküdtszék (néger sohasem jut oda) csakis négerellenes Íté­letet hozna. Északi “liberális” szenátorok most egy kompro­misszummal jöttek elő, mely. szerint bíróság Ítél­kezne polgári tiszteletlenségi (civil contempt) ügyekben, mig biinöző*tiszteletlenségi ügyekben (criminal contempt) az esküdtszék hozna hatá­rozatot. Ez a javaslat jól felhígítaná a néger szavazati jog védelmének hatásosságát. Azonban Richard L. Neuberger szenátor kije­lentette, hogy ha ezt elfogadják, akkor módosí­tást fog ajánlani, mely szerint az esküdtszéki tárgyalásokat csak ott tarthatják meg, ahol az esküdtszék tagjait nem választják kizárólag a regisztrált szavazók tisztájából. Ez aztán kirekesztené azokat a déli államokat, ahol csakis fehér szavazók regisztrálhatnak. A magyar labdarugók sikere BUDAPEST, jul. 20. — A magyarországi “Vasas” csapat győzelmet aratott a Növi Sad-i (Jugoszlávia)) Voivodina' csapata fölött 4:0 arányban. Ez volt a Középeurópai Kupa (Mitro- pa-Kupa) első mérkőzése, melyet 90,000 néző te­kintett meg a Népstadionban. Eisenhower elnök pár hét előtt felhívta a gyá­rosokat, hogy tartózkodjanak az árak emelésétől, mert infláció fenyegeti az amerikai gazdaságot. Az acéltröszt azonnal válaszolt a felhívásra és fölemelte az acél árát 6 dollárral tonnánként. Az acéltröszt ezen válasza bebizonyította azt, hogy a kínálat és keresletnek semmi köze az árak megállapításában. Az acéltröszt és a többi trösz­tök DIKTÁLJÁK az árakat tekintet nélkül arra, hogy nincs piac az általuk termelt anyagra. Az infláció első oka A trösztök profitharácsolása az egyik legfon­tosabb oka az inflációnak. Minden tröszt, kivétel nélkül több tiszta hasznot zsebel be, mint vala­ha a múltban. íme egy néhány példa: A huströszt 11 millió dollárral TÖBB PROFI­TOT harácsolt 1956-ban, mint az előbbi évben. De a tröszt urai panaszkodnak, hogy a többi iparhoz viszonyítva nagyon kevés a profit a húsiparban. A Safeway Stores — az ország egyik legnagyobb élelmiszer árusítója, ez év első hat hónapjában 14 millió dollár hasznot csinált, mely 40 százalék­kal magasabb, mint az előző év hasonló hat hó­napjában. A Superior Oil Co. ötször annyi tiszta hasznot mutat ki ez év első felében, mint a múlt évben. Folytathatnánk ezt a végtelenségig. Jegyezzük meg itt, hogy ugyanezek a profit- harácsolók azok, akik személyesen, vagy az álta­luk bérelt “közgazdászok” száján keresztül azt prédikálják, hogy a munkások magas bére és ál­landó béremelése okozza az inflációt. Az infláció második fó-oka A második fő tényező az infláció előidézésében az a tény, hogy az amerikai kormány évente 43 billió dollárt pazarol el a hadsereg, hadiflotta és a légi erő fenntartására és annak fölfegyver- zésére. Ezen óriási összeg ellenében semmi érték nem kerül forgalomba. Az összeg nagy része egy né­hány trösztfejedelem zsebébe kerül. Egy példa világot vet erre a problémára. A N. Y. Times jul. 10-iki lapszámában olvastuk, hogy az “Air Force” 500,000,000 dollárt (ötszáz- millió dollárt) költött egy repülő lövedék (guided missile) gyártására, de abbahagyta a tervet mi­előtt még egyetlen egy lövedék valóban elkészült volna. , Ez a példa nem a kivételek közé tartozik. El­lenkezően. így pazarolják el a milliók által fize­tett adók billióit az amerikai kormány segítségé­vel. A hadianyaggyártó trösztök urai szuper-pro­fitot harácsolnak évről-évre, ami nagyban föllsn- diti az inflációt. Drágul a megélhetés A jelenlegi infláció nem egy elvont kérdés az amerikai munkások részére. Valóban egyik leg­égetőbb problémája a munkásoknak éppen az, hogyan tudjuk megvásárolni a legszükségeseb­beket az életünk fenntartásához ? A tény az, hogy a megélhetés hónapról-hónapra állandóan emel­kedik. Hivatalos statisztikai adatok vannak erre. Nem kell azonban nekünk bizonyítgatnunk a munkások és a munkásasszonyoknak azt, hogy az árak állandóan emelkednek. A háziasszony, aki a piacra megy és 40 centet fizet egy pár font pa­radicsomért, nyolc—tiz dollárt egy pár gyerek­cipőért, stb., stb. tudja saját tapasztalataiból, hogy a megélhetés drágul. A fontos az, hogy egy inflációs helyzetben az árak sokkal rohamosabban emelkednek, mint a munkabérek. Ez pedig azt jelenti, hogy egy inflációs helyzet­ben csak a nagy-gyárosok és bankárok az igazi nyertesek. Veszélyben a gazdasági helyzet Dr. Edwin G. Norse, az ország egyik legeminen- sebb közgazdásza, Eisenhower, az ország elnöke, demokrata és republikánus politikusok és a szak- szervezeti vezetők egyaránt, aggodalmuknak ad­tak kifejezést, s mind megegyeznek abban, hogy ha az inflációs helyzet tovább romlik, akkor az egész amerikai gazdasági rendszer súlyos vál­ságba kerül. A helyzet javulását nem lehet elő­idézni az alant felsorolt intézkedések nélkül: 1. Csökkenteni a hadi kiadásokat a jelenlegi­nek 25 százalékára. 2. Emelni a lakások, iskolák, kórházak építését a szövetségi kormány anyaki támogatásával. 3. Korlátozni a trösztök profitharácsolását. 4. Emelni a munkások TÉNYLEGES jövedel­mét. Ez minimális. Ennek megvalósítása lehetséges. De csak úgy, ha a szervezett munkásság szerve­zetein keresztül nyomást gyakorol a kongresz- szusra és követeli e terv véghezvitelét. Ha a munkásság nem tesz lépéseket e terv ke­resztülvitelére és a trösztök urai ellenállás nélkül folytathatják profitharácsolásaikat, az ország né­pe nagy árat fog ezért fizetni. POLITIKAI OLDALA Nyolc északi államnak mely 207 elnököt választó szavazójogot képvisel (266 elég, hogy az elnököt megválasszák), néger szavazatok fogják eldönte­ni, hogy demokrata lesz-e az elnök, vagy republi­kánus. Ha a javaslat federális rendőri felügyelet pontja keresztülmegy, akkor talán megdöntik a demok­raták ötvenéves egyeduralmát és erős republi­kánus pártot tudnak felépiteni. Azért van az„ hogy ma az oly konzervatív — mondhatjuk reakciós szenátor, mint Knowland, a szabadságjogok védelmét alátámasztó törvényt támogatja. — Nagyban megy a politikai játék, mert a tét igen magas. Legyünk tisztában, a javaslat haladást jelent bármi formában, bár a fehér-néger egyiittiskolá- zás problémáját nem is meri előhozni. A javas­lat hatása igazán csak az északi néger szavazó- lelkek behálózása, Délen a politikai gépezet még oly erős, hogy az 1958 vagy 1960 választásoknál aligha lesz különbség még. GAZDASÁGI OLDALA Wall Street urainak igen érzékeny megfigyelő szervük van. A mostani proszperitás függ a fo­gyasztóközönség vásárló tehetségétől és szokásai­tól. Azelőtt a bevándorló ember igénytelen volt. Figyeljünk meg csak egy svéd bevándorlót 50— 100 év előtt. Letelepedett a középnyugati álla­mokban és megtakarított pénzén földet vett. Ma­ga tapasztotta házának falait és csinálta ajtait. A magyar földműves bevándorolt is gyűjtötte pénzét, amit hazaküldött, hogy azok otthon föl­det vásároljanak vagy megélhessenek. A néger nagy tömeg, főként az északi néger nem kíván földet vásárolni. A néger tömeg egy- harmad része Délen falusi szegénység, egyhar- mada Északon városi lakos. Szokásai, igényei nem vallanak takarékosságra, tehát igen jó fo­gyasztó elem. Ezt mindenki tudja, aki valaha né­gerekkel kereskedett. A néger negyedekben igen virágzó autókereskedelem, azonkívül bútor és ru­ha eladási lehetőség van. Feltűnő jól öltözködnek a jól kereső négerek és jó autójuk van. Sajnos lakbér (pár város kivételével) igen kiuzsorázó és a lakások az általános színvonalon alul vannak. Wall Street felfigyelt a néger tömegek vásárló képességére és főként vásárló hajlamára. Tudja, hogy a proszperitás (gazdasági fellendülés) fő­ként attól függ, hogy a négerek vásárlóerejét fenntartsa és talán a lehetőség határáig fokozza. Még tiz évvel ezelőtt négereknek adott hiteltől tartózkodtak, de ma már a gazdasági életharc kényszeríti őket, hogy ne csináljanak semmiféle különbséget vevőik szine miatt, ha jó hitelbirása jogosítaná hitelnyújtásra. A mai proszperitás az összes munkaerők fog- lalkoztásán alapszik. Ha ez megszűnik üalami ok­ból, óriási összeomlás várható, amelyet nem bir el a társadalmi és gazdasági rendszerünk. A fe­hér városi lakosság fogyasztási igénye teljes mér tékben ki van már használva. Csak a négerek és mexikóiak fogyasztási igénye adja meg még azt a kis több-eladási lehetőséget, a jobb profitot, több alkalmat a kiterjedésre. Ezért lett a néger kérdés nemcsak politikai, hanem igen fontos gaz­dasági tényező. Eörsi Béla A NÉGER KÉRDÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom