Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-12-26 / 52. szám
Thursday, Dec. 26, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ így hangzanak a panaszok i. Egyben vagyok bátor valamire felhívni a t. Szerkesztőség szives figyelmét. Nem mértóztat- nak gondolni arra, hogy esetleg a lap előfizetői között Istent hivő és tisztelő is van? Én az önök lapját mindig nagy figyelemmel szoktam olvasni, már hivatásomnál fogva is érdekelnek a munkásproblémák, de a lap munkatársai e kérdésekben tulmennek. Mint látom theológiával is foglalkoznak, s nem tisztelve mások vallásos meggyőződését a Mese és Valóság cimü rovatban. Enyhén szólva egy kissé distructrve a hívők felé, az athe- isták felé meg gyenge az érv. Vagy azt higyjem, hogy ennyire igénytelenek ők, lelkileg ennyi is elég a tagadáshoz? — Ebből a cikkből annyi a tanulság és a valóság, hogy selyempapirba csomagolva, szép szavakban támadják az Istent, mig odahaza, ahol vallásszabadság van, propaganda szerint papok szabadon működhetnek. De ez mese, a valóság az, hogy a gyönyörű sziklakápolnából raktárt csinálnak. Regnum-i templomot felrobbantják, mert Sztálin szobrának hely kell, kórházakban, börtönökben bezárják a Kápolnákat és itt a papok nem fungálhatnak. Sok száz és száz papot börtönbe vetnek, felakasztják őket. nap-nap után ütik-verik, vasba kötik őket mert imádkoztak. Az Istent összes szentjeivel együtt kirámolják az Ávos elvtársak. — Ezt itt önök nem tudják és nem hiszik el, én pedig nem ott voltam, ahol ezt mesélték, hanem ahol ez történt. — Hazaárulás vádjával 16 évre voltam elitélve s ebből 6 évet leültem. Ártatlanul ültem. Én csak magyar szerettem volna lenni. Nem vagyok szabadságharcos, tankot nem lőttem ki. Ávost nem öltem, de jövevénynek sem érzem magam, mint ahogy rólunk, menekültekről emlékezett meg az egyik lapolvasó “kollégám”. Horthv-rendszer előtt jött ki ide Amerikába és innen dicséri az otthoni paradicsomi állapotokat. Ha otthon olyan jó most és itt meg nyomorogni kell a munkásnak, miért nem megy haza ? Az illető olvasót azért neveztem kollégámnak, mert mind a ketten pásztorok vagyunk: a saját bevallása szerint disznó-pásztor, mig én lelki- pásztor vagyok, s mindketten politizálunk. Még folytathatnám, de minek. Hisz az egész csak meddő vita. Az atheismus és a Deismus VEZKEDÉS és SZTRÁJKOK MEGAKADÁLYOZÁSÁRA.A szénbányászok, az acélmunkások, famunkások, textil-, tüipari munkások hosszú, keserves és nyomorral járó sztrájkokat vezettek le szakszervezeteikért, munkakörülményeik és keresetük javításáért. 1892-ben Homestead, Pa.- ban 10 ember halt meg, amikor az acélrendőrök fegyverrel támadtak a sztrájkolókra. Emlékezetes a LUDLOW MÉSZÁRLÁS, ahol szénbányászok voltak az áldozatok. Chicagóban a Republic Steel sztrájkoló acélmunkásai felvonulására GÉPFEGYVERREL LŐTTEK. 10 EMBER MEGHALT. Detroi ban a sztrájkoló autómunkásokra Ford rendőrei támadtak rá és négy ifiumunkás lelte halálát. AZ 1930-AS GAZDASÁGI KRÍZIS NYOMORÁT és HARCAIT LEÍRNI. ÚJSÁGUNK HASÁBJAI NEM ELEGENDŐK. Az első világháború veteránjai Washingtonban rendeztek éhségfelvonulást, ahol MacArthur tábornok katonái fegyvertüzzel kergették szét őket. Úgyszintén az országszerte tartott éhségfelvonulásokat és segélykérő tömegeket, óriási harcok voltak, letai lóztatások, börtönbüntetések. Ezekből a harcokból szűrődtek le a munkanélküli se- gélv követelések, amit a gazdag Amerika vonakodott megadni éhező munkásainak. Végre 1935-ben sikerült törvénybe iktatni. Tanulmá- nvozni, emlékezni kell és tudni, hogy a jelenlegi életszínvonal nem a munkál atok kegyelméből jutott az amerikai munkások egv részének birtokába. óriási éberségre és további harckészségre van szükség, hogy megtarthassuk az eddig elért eredményeket, hogy kiterjeszthessük nagvobb tömegekre és hogy szükségszerű haladást érjünk el e .éren. Az amerikai haladó tábor magyar nyelvű része s sajtója a fenti tanulságok alanián támogatója a szocializmus rendszerének. Cinikus kérdésére, hogv nem vagvunk-e megfizetettek, csak annvit felelünk. HOGY ENNEK A MAGYAR HALADÓ SAJTÓNAK 55 ÉVES MÚLTJA VAN. KEZDETTŐL A SZOCIALIZMUS ELVET TÁMOGATTA ÉS MOST JOBBAN, MINT VALAHA MEG soha nem fogja megérteni egymást. Ez nem mese — ez valóság. Maradtam -kiváló tisztelettel: Rev. Joseph Bognár A NÉVTELEN LEVÉL Magukat, akik Írják és olvassák ezt a lapot, végtelenül lehet sajnálni! Miért? Egyszerű: Sötét és világosságot nem akaró emberek. S nem tudom nem megfizettek-e. Egy év óta pedig lett volna idő szerkesztőségüket bevilágítani a Magyarországon meggyujtott igazi munkásszabadság fényével. Miért tiltakoznak az igazság ellen ? Pedig talán csak a maguk lapja tudna egyetlen lenni, amelyik ténylegesen a munkások pártjára állhatna önzetlen harcával? Állami gazdaságban és vasöntödében dolgoztam hosszú éveken át. Falusi gyerek vagyok, de végeztem 5 kimnáziumot, mely olvasásra nevelt. Az utolsó évek könyvkiadásait ismerem és az Irodalmi Újság és más folyóiratok olvasója voltam hosszú évek óta. Politikai szemináriumot kellett végeznem a honvédségnél és munkahelyemen. Megtanultam a Marx-Engels-Lenin tanait. Ismerem a munkásmozgalom hőskorát. Ismerem a célt, amelyért azok küzdöttek. József Attila verseskötetét állandóan zsebemben hordtam. A legnehezebb munkát végeztem aratásban, kapálásben, sertéshizlalásban s vasöntödében. Mi kell még, hogy érdemes legyek a “munkás” névre? Otthon megvolt mindenem, csak saját magamra kellett a pénzemet költeni. Volt (tégy öltözet ruhám, 200 forint értékű könyvem, ,200 forintos rádióm s minden vasárnap mentem moziba vagy színházba. De nem volt ki ebédet főzzön, csak üzemi konyhán ehettem. Amikor a havonként kétszer 500—500 forintot kézhez kaptam s a lakást, étkezést kifizettem, maradt 150 forintom. Mire volt ez elég, egy cipő is többe került, Számítsák ki, hogy kellett spórolni, hiszen a havi cigarettám több mint 90 forint s a munka után bizony egy pohár sör is kell néha. De hogy számol el az, akit két-három gyerek vár otthon ? Vagy talán egy öreg szülő vagy munkaképtelen feleség? Meg sem lehet mondani, mit kellett nélkülöznünk! De azt láthatták, hogy az “Elvtársak“ bőrkabátjaikkal, Csepel motorjaikkal hogyan kucsiroztak! Nem is hívták a vasöntödében őket csak “elvtárs Urak”-nak. VAN GYŐZŐDVE ARRÓL, HOGY AZ EMBERI BOLDOGULÁS ÉS BÉKE FELÉ CSAK EZ AZ UT VEZET EL. Demokráciával ellenkező intézkedéseké mi is elitélünk és azok megszüntetéséért harcolunk. A magyar szocialista kormány beismei e a múlt hibáit és helyrehozására a magyar néppel együtt tesz intézkedéseket. Tud-e a levélíró hasonló esetet felhozni a kapMalizmus végnélküli hibáinak beismeréséről, tudatos bűneinek helyrehozásáról? Aki komoly figyelemmel olvassa el feleletünket és a demokratikus és békés jövőbe vetett szeretette! figyeli a világeseményeket, az magá- baszálMan tegve fel a kérdést: “Hát az én helyem hol van?” JÓZSEF ATTILA versét azért közöljük, hogy névtelen levélírónk és mindenki más ugv tényleges, mint szimbolikus értelméből okuljon. KOPOGTATÁS NÉLKÜL Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de jól gondold meg, szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma. A kancsóba friss vizet hozok be néked, cipődé mielőtt elmégv, letörlöm, itt nem zavar bennünket senki, görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod. Nagv csönd a csönd, néked is szólok, ha fárdat vagv, egyetlen székemre leültetlek, melegben levehetsz nyakkendőt, gallért, ha éhes vagy, 'iszta papirt kapsz tányérul, amikor akad más is, hanem akkor hagyj nékem is. én is örökké éhes vagyok. Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de jól gondold meg, bántana, ha azután sokáig elkerülnél. Nincs itt hely, hogy mindazt a kint, amit a ma- * gyár munkásosztály szenvedett csak az utolsó években is leirjam. Nincs szükség rá. Nincs szükség: Beszélt a forradalom! Általános sztrájk volt hosszú hetekig pedig tankokkal hajtották munkára a dolgozókat. Én ott voltam és tudom és tudhatnák maguk is, ha akarnák tudni, csak az a baj, hogy maguk félremagyarázzák. Egy-két szadista hullagyalázóról általánosítanak (talán ezek a hullagyalázók alkalmazottai voltak az Andrási 60-nak, a húsdarálónak még talán csak pár hónapja is, ki tudja?) De nem voltak felkelők, az biztos. Maguk szerint félrevezetés volt a nyugati rádióadás. Hát csak higvjenek a keleti adásnak. Melyig hazudik kevesebbet, igazán nem tudom, de talán ők sem. Mindenesetre tény, hogy az “önkritika” is beismerte, hogy hibák voltak, nagy hibák. S ha eny- nyit elismernek, már igazolva van a magyar felkelés, mely hivatkozhatna 700 éves haladó hagyományainkra, az Arany-bulla utolsó pontjára, mellnek értelmében kelt fel Dózsa népe, Rákóczi, Kossuth. Vagy ezek nem voltak benne haladó, hagyományainkban, melyet szemináriumon tanítottak? ; xíjlitb Nem vitázom egy öreg papról, aki csak mint a tényleges vallásüldözés és emberkinzás jellege került pusztán híressége révén a forradalmi követelések közé. ■ De vitázom arról a sokezer jóhiszemű magyar munkásról, akiket a maguk lapja lecsirkefogóz. Könnyű itt csirkefogózni, mert autójuk van, banánt esznek és sonkát. De menjenek Magyarországra, mint az, akit innen kizsuppoltak s 1949- ben ért két autóval és rengeteg pénzzel Romhány községbe, hogy ma már öregen, rokkantán tengődjön havi 600 forintból. Majd ha megjárták azt a vörös poklot, de nem mint dédelgetett látogatók, hanem mint mi dolgozók, mondják el azi amit most tartanak szépnek. Én nem szerencsét találni jöttem el, én nem szeretem azt sem ami itt van, de itt legalább a munkából meg lehet élni és nem kell rettegni egy őszinte szó miatt. Nincsenek deportálások, tüskés drótok, galambdúccal. Itt olvashatom a másik vi- Jág újságjait, könyveit nem ugv mint otthon. Nem kell tapsolni, ha nem akarok s itt Rajk kivégzésére sem kell kézfeltartással szavaznom, mint annakidején a téglagyári röpgyülésen. Ezt a levelemet úgy sem közlik le, mert igazat írtam benne, de ha tudnak válaszolni rá fogom lapjukban olvasni. A szabad Csokonay rádió egyik, még most is szabad munkatársa | dicséret... Végre sikerült megtalálni az amerikai magyar lapok között azt, amely részben az igazságról is ir. Az önök lapja az egyedüli, amely bátran kiáll az igazságéit és harcol a munkásosztály érdekében. Nem régen élek Amerikában, de ez az idő bőségesen elég volt ahhoz, hogy a gyakorlatban is. megismerjem a kapitalista rendszert és kizsákmányoló urait. Az általában ismert magyar lapok (kivétel a Magyar Szó) ezeket az urakat szolgálja és az ő érdekeiknek megfelelően hosszú rágalmazó' cikkek jelennek meg a Szovjetunió és- a többi demokratikus országok ellen. Az ilyen lap nem a mi lapunk és ne várja a mi támogatásunkat. A mi szavunk az igazság, amely a Magyar Szó hasábjain kerül a közvélemény elé és ezt a. lapot kell terjeszteni és támogatni minden Amerikában élő, hazájához hii, becsületes magyarnak Kérem ezentúl a lapot címemre megküldeni, itt küldöm félévi előfizetésemet. I. L„ uj amerikás ★ Örömmel közlöm önökael, hogy a felvételi vizsgán sikeresen átestem. Most, hogy lejárt a három hónap próbaidő, beiratkozom az egyetemre. Tantárgyként a “Magyar Szót” választom, mert ez sokoldalú, értékes tanulmány. Az élet nehéz és küzdelmes, de az, aki a Magyar Szót olvassa, megtanulja, hogy miként lehet és kell a reánk háruló nehézségekkel minél könnyebben megbirkózni. Napjainkban óriási problémák hárulnak az emberekre, ezeknek megoldására találunk válakzt a Magyar Szóban. Tandíjként itt küldök 4 dollárt, egy dollárt pedig a Magyar Szó javára. Most azután neki kel? készülnöm, hogy a félévig tartó nehéz leckéi megtanuljam, hogy elsőből is sikeresen vizsgát tehessek. Az egyik közmondás igy szól: Tanulj, hogy taníthass! S én szót fogadok, méghozzá Magyar Szót. Anti, uj amérikás ____:____i-Jt—
