Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-18 / 29. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ July 18, 195 Amerikai Magyar Szó Előfizetési árak: New York varosában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7. felevre $4 Minden más külföldi országban egy évre Sö.. felévre $5. — Egyes szám ára 15 cent Szerkesztősé? és kiadohiva*n’ 170 >fi>h >»ireel New York 3, N. Y. — Telefon: AL 4-0397 <séÍ|g|Jífe‘84 A szovjet kormányban történi változások jelentőség® A mull heti szovjet események különböző hatást váltottak ki egyes országok kormány köreiben. A legmesszebbmenő vélemény az volt, hogy ez a Szovjetunió alapját megrázó események egy u.jabb fázisa és remélték olyan folytatását, amelv mielőbb a szocialista rendszer megdöntését hozná létre. De a várt megtorlások, nem történtek meg, dacára annak, hogy a N. Y. Times vezércikkírója már “terjengő bűzről”, melyet a négy kommunista vezető nemsokára kiöntendő vérp fog árasztani, beszélt. Amikor az orosz Kommunista Párt Központi Vezetősége Molotov, Kaganovics, Malenkov és Shepilov-ot elmozdította vezető pozícióikból, 24 órán belül a Kormány Elnökség megfosztotta őket a rájuk bizott felelősségteljes' munkakörtől is. Pár napon belül mindegyik más beosztást kapott, ahol ajkalmuk lesz bebizonyítani, hogy elfogadják és végrehajtják azokat a határozatokat, amelyeket a 20-ik kongresszus és a szovjet parlament a közelmúltban hozott”. A Pravda hosszú politikai cikkben magyarázta meg az elmozdítás szükségességét. A cikk kifejtette, hogy. szembehelyezkedve a már elfogadott határozatokkal, melyeket előzőleg országszerte sok -/ezer gyűlésen, sok millió orosz munkás megtárgyalt és. jóváhagyott, és saját elgondolásaik keresztülvitelére frakciós aktivitást végezve, a négy vezető a Párt egységét támadta meg. Ez súlyos megsértése a pártszabályoknak, melyek betartása minden párttagra kötelező, tekintet nélkül a pártban elfoglalt pozíciójára. Az elmozdítások mélyenjáró jelentőségét komoly politikusok megértették. Nehru szerint megerősíti az országok közötti békés viszonyt, ennélfogva a világbékét is. Többen beismerik, hogy a Molotovék által ellenzett irányvonal megfelel a szovjet nép érdekeinek, s hogy ezt a szovjet nép támogatja is. Londoni vélemények szerint az orosz kommunista párt egységes és a nemzetközi problémák békés rendezésére törekszik. Párizsban a jobboldali lapok is beismerik, hogy elősegíti a nemzetközi feszültség enyhülését. Hasonlóan nyilatkozott az olasz lapok többsége is. A változás lefolyása a 20-ik kongresszuson elfogadott, a szocialista demokrácia kimély Résének szellemében történt. Molotovék, mint a régi politikai iskola hivei, nem tudtak alkalmazkodni az uj irányvonalhoz. Ellenezték a genfi találkozást a kapitalista kormányfőkkel, az ausztriai békeszerződést, a japán megegyezést, a lefegyverkezési tárgyalás sokat, a népi demokráciákkal való viszony megváltoztatását. ^ Belügyi kérdések terén ellenezték az ipari vezetés decentralizálását és átszervezését, valamint a kollektiv farmerek egyéni földjük termésbeadási kötelezettségének beszüntetését. Elmozdításuk nem azért történt, mert a többséggel ellenkező véleményüket nyilvánították, hanem, mert a szovjet nép által elfogadott határozatok ellenére frakciós tettekkel akartak érvényt szerezni a saját álláspontjuknak. :A világ baloldali sajtója ez eseményekben felismeri a szovjet kormánynak azt az igyekezetét, mely a világbéke erősítése érdekében a nemzetközi feszültség enyhítését és a szovjet nép életszínvonalának emelését, a szocializmus eredményesebb építését szolgálja. Továbbá jeleit látja annak, hogy *az “Egyéni Kultusz” teljesen fel left számolva a Szovjetunióban, és igazán a Kommunista P^rt kollektiv vezetése érvényesül. ★ A Magyar Szó mindig figyelemmel és örömmel kisért minden olyan megnyilvánulást a szovjetben, mely a nép jólétére törekszik. Megnyugtat AMudésok találkozása Kanada egy kis halászfalujában, Pugwash, Nova Skocia-ban, tizenegy államból 22 vezető atomtudós jött össze, megbeszélni azokat a módszereket, melyekkel meg lehetne menteni az emberiséget az atombombák általi pusztulástól. A tudósok között volt Leo Szilard, chicagói tanár, aki az első atomreaktor sorozatot összeállította, Chou Pei-yuan, a pekingi egyetem segéd tanára, Dr. Hideki Yukawa, Tokvo-i Nobel- dijat nyert fizikus, A. V. Topchiev, a Szovjet Tudományos Akadémia főtitkára, Prof. J. Rot- blat. London, az Atomtudósok Szövetségének alelnöke és más fizikusok, biológusok és vegyészek Ausztrália, Ausztria, Kanada, Franciaország, India és Lengyelországból. Az. összejövetel Bertrand Russel, Nobel-dijas angol filozófus kezdeményezésére történt, aki már két évvel ezelőtt Dr. Albert Einsteinnal és 8 más tudóssal együtt felhívást bocsátott ki. egy konferenciára, a fennforgó veszélyek alapos kiértékelésére. A vendéglátó gazda Cyrus S. Eaton, kanadai születésű, clevelandi • iparbáró, aki a tudósok rendelkezésére bocsátotta terjedelmes családi házát. A tudósok négy napi tárgyalásuk kezdetétől megegyeztek abban, hogy az atomfegyvereket teljesen eliminálni kell egy esetleges háborúban való használattól, és hogy az 'atomerőt káros helyett inkább békés célokat szolgáló eszközökre fordítsák. Csak azt nem látták még, hogy hogyan. Volt aki egy olyan nyilatkozat kibocsátását ajánlotta, hogy az atomkorszakban háborút viselni lehetetlen, mert egy nemzet sem képes magát a pusztulástól megmenteni. A négy napi konferencia végén kiadott nyilatkozat, melyet a 22 jelenlevő közül húsz elfogadott és aláirt, valóban ezzel a figyelmeztetéssel kez.dődött. Kijelentették, 'hogy az eddigi próbarobbantások utáni megfigyelések arra a “két- ségenkivüli következtetésre” vezettek, hogy egy • atomháború “példanélküli méretű csapás” egészségre nagy. Figyelmeztettek arra is, hogy vannak területek, amelyeken a rádiókisugárzás az átlagosnál erősebb és nagyobb vigyázattal kell lenni a veszélyre, különösen, ha a robbantások folytatódni fognak. A legerősebb rádióhatása a Strontium 90- nek van. Abban is megegyeztek a tudósok, hogy az utóbbi hat év atomkisérletei nyomán a következő évtizedekben egy százalékkal felmegy a vér- és csontrák megbetegedések száma. A következő 30 évben az eddigieken felül 100,000-rel több áldozat lesz. Ugyanannyira tehető fel azon áldozatok száma, akikre nézve más súlyos következményekkel fog járni a lecsapódásokból eredő atomkisugárzás. Ezek a következmények, — ellentétben a Strontium 90-ével, melynek áldozatai betegségüket magukkal viszik a sirba, — ki fognak hatni még néhány későbbi nemzedékre. Háború esetén a radiológiai veszélyek ezer- szerte nagyobbak lesznek, mint a próbarobbantások következményei. A háborút viselő országokban a népek százmillióit fogja megölni a robbantás, a velejáró hőség és az ionizált kisugárzás, tekintetnélkül arra, hogy “tiszta” vagy “piszkos” bombákat használtak. A “niszkos” bombák használatánál, mondják a tudósok, óriási területek válnak lakatlanokká és további százmilliók fognak meghalni a helybeni kisugárzás következtében a jelenlegi generációból és nagyon sokan a következő generációkból, örökölt, atomhatásu • betegségekből kifolyólag. Még a háborút nem viselő országok is szenvedni fognak, 'főleg a földkörüli lecsapódásból, mely oly erős lehet, hogy kiterjedt örökölhető és más betegségeket is okozhat. Ami azt jelenti, hogy egyének, akik élve maradtak és látszólag sértetlenek, korcs és beteg gyermekeket nemzhetnek. bennünket az, hogy az illetékes szervekben a többség akarata érvényesül, és az egyéni kultusz kiküszöbölése óta azok az egyének, akik nem akarták a többség akaratát keresztülvinni, módot kaptak arra, hogy hasznos munkát végezzenek társadalmukban. Hogy még közelebb hozzuk a kérdést hazánk bonyolult helyzetéhez, nagyon elégedetten tapsolnánk ahhoz is, ha East- landékat, Dullesékat — hogy csak párat nevezzünk —, nyugalomba ,vagy oly beosztásba helyeznék, ahol nem ártanának a szabadság és a béke ügyének. Mindezen tanulmányaikból szerzett tapasztaltjaikból kiindulva a tudósok kijelentik, hogy ha az emberiség épségét meg akarjuk tartani, akkor “el kell törölni a háborút teljesen, nem elég a használható fegyvereket csökkenteni”. Veszélyt látnak a jelenlegi “hajszálgyenge stratégiai egyensúlyban”, mely nem engedi meg a megegyezést, mert egy csekély kis engedmény is egyik vagy másik fél előnyére megy. De a legnagyobb veszély abban van, hogy az Egyesült Államok vagy a Szovjetunió pártját fogná valamelyik egymástközt harcoló kisebb államnak, mely esetben ha megkezdik az atombomba használatát, az általános háborúra vezeti ne. Leo Szilárd magyarszármazásu amerikai tudós volt az egyik, ki nem volt hajlandó a nyilatkozatot aláírni. Ami a New York Times-nak is fáj Alant közöljük a N. Y. Times, julius 10-iki számában megjelent vezércikkét: “A világ minden sarkából tudósok ezrei zarándokúira készülnek, találkozni tudós-társaikkal nemzetközi kongresszusokon, melyek ebben és a jövő évben lesznek megtartva. Zavaró tényre jövünk rá, ha tekintetet vetünk azokra a földrajzi pontokra, melyek felé e zarándokutak irányulnak. Majd valamenyi nemzetközi gyülekezet a tudomány európai központjaiban lesz megtartva, közülük egynéhány Moszkvában, mert a Kremlin az utóbbi időkben igen szívesen lát tudományos összejöveteleket. De nagyon kevés lesz az Egyesült Államokban. Ennek oka nem titok. Létező törvényeink nemcsak az orosz és a vele baráti államok tudósainak nehezíti meg az idejövetelt, hanem más állambeli tudósoknak is, akikről azt gyanítjuk,- hogy “baloldali” hajlamossággal rendelkeznek. Még ha kapnak is vízumot, az olyan megalázó feltételhez van kötve, melynek a tudósok nem hajlandók magukat alávetni. A kongresszusok rendezői inkább mennek abba az országba, mely kitárja kapuit olyan emberek előtt, kik tudásukat jönnek felajánlani, anélkül, hogy megkérdezné tőlük hazájuk vagy egyéni politikai felfogásukat. Az eredmény Amerika tudományos és kulturális életére: tragikus veszteség. Hiszen Géniben, 1955-ben, az Atomenergia Békés Felhasználása Konferenciáján bebizonyosodott, hogy az; atom a Szovjetunióban éppúgy viselkedik, mint Amerikában. A két ország tudósainak tapasztalatcseréje mindkettőnek javára vált. Ha meggátoljuk azt, hogy a mi tudósaink szabadon érintkezhessenek a világon élő többi társaikkal és a gondolatcsere gyakorlásával termékenyíthessék tudásukat,- akkor veszélyeztetjük a tudomány haladását nemcsak a mi országunkban, hanem az egész világon. A megoldás nyilvánvaló; a jelenlegi törvény azonnali megváltoztatása, lehetővé tenni a világ elismert tudósainak szivesenlátását az itt megtartott összejövetelekre azzal a szabadsággal, mellyel szívesen látják őket Oroszországban és a többi szocialista országokban”. Kommentárt ehhez nem szükséges Írni. Olvasóink ismerik a Magyar Szó álláspontját a Walter-McCarran-törvényről. Végre a N. Y. Times is rájött a mi igazunkra. EASTLAMDÉK A POLGÁRJOGVÉDELEM ELLEN (Folytatás az első oldalról) akarják megölni vagy hatástalanná tenni. Különféle módosításokkal, kompromisszumos javaslattal álltak elő. Ezek egyike az, hogy a törvény védené ugyan a néger szavazópolgárokat, de nem terjedne ki az iskolákban való elkülönítés megszüntetéséig. A javaslat jelenlegi formájában amúgy is elég szerény. Nincs benne például egy szó sem a megkülönböztetés megszüntetéséről gazdasági téren (Fair Employment Practice). De mégis egy lépést jelent a helyes irányban. Most ezt a lépést is meg akarják rövidíteni a déliek. Hisszük és reméljük, hogy a szakszervezetek, a. néger tömegszervezetek és általában a haladás őszinte hívének összefogása érvényre tudja juttatni a javaslatot. Szavazópolgárok tudassák szenátorukat, hogy ellene vannak a polgárjogvédelmi törvényjavaslat (Administration Civil Rights Bill) megcsonkításának vagy módosításának.
