Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-11 / 28. szám

14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 11, 1957 TENGERI KIKÖTÖK: CHICAGO, KNBZMOUZX A világ minden részién az ember harcban áll a folyókkal. Kordába szorítja a hömpölygő, gyak­ran pusztító víztömeget, hatalmas területeket mentesít az árvízveszélytől és ezzel növeli a ter­melőterületet; a víz erejét villamosenergia ter­melésére használja fel, hajózhatatlan folyórésze­ket tesz hajózhatóvá és uj területeket kapcsol be a forgalom vérkeringésébe. Ebben a cikkben két folyószabályozásról számolunk be, amelyet — bár más és más gazdaságpolitikai körülmények között — két szomszédos ország közös erővel hajt végre. 3600 km-es tengerhajózási útvonal: Atlanti-óceán—Chicago Az első hatalmas természetátalakitó munka Észak-Amerikában folyik az Egyesült Államok és Kanada közös vállalkozásában. Célja: 1. A Szent Lőrinc folyót tengerjáróhajók számára (Hajózhatóvá tenni. 2. Csatorna- és zsiliprendsze­rek építésével utat nyitni ezeknek a hajóknak a Szent Lőrinc folyóból a nagy tavakba. 3. Vizierő- vel működő villamosenergiafejlesztők létesítése. Ha 5—6 év múlva mindez elkészül, akkor Chi­cago, Detroit, Toledo és még sok nagyváros — tengeri kikötő lesz, hatalmas mezőgazdasági és ipari terület jut olcsó, közvetlen tengeri szállí­táshoz. Ezen a területen termelik az USA és Kanada gabonájának felét, az iparcikkek 32 szá­zalékát. 'Az uj tengerhajózási ut első akadálya a Nia­gara vízesés. Ennek megkerülésére olyan zsilipet kell építeni, amely 100 méter magasba emeli a hájókat. Ahhoz, hogy a hajó bejusson a Huron és Michigan-tóba, kb. 17.5 méterrel kell felemel­ni, a Felső-tóba való bejutáshoz pedig újabb 6 méteres emelés kell. Ez további két hatalmas zsiliprendszer megépítését teszi szükségessé. A tervek szerint 1958-ban már a Niagaráig járhatnak a nagy tengeri hajók, 1959-re készül el a vízesés megkerülése, ekkor már Toledo lesz az uj tengerhajózási ut végállomása. 1962-ben kapcsolódhat majd be — ha minden jól megy — Chicago, Milwaukee és a két nagy kanadai gabo­nakikötő, Port Arthur és Fort William az óceán- hajózásba. (Chicago hajóuton 3600 kilométerre van az Atlanti-óceántól.) A 2-ik az Amur, a világ 9-ik leghosszabb folyó­ja. Mellékfolyóival együtt 4180 kilométer távol­ságon hömpölyög, majdnem 3000 kilométeres vonalon képez határt a! Szovjetunió és Kína kö­zött. V A Fekete Sárkány megszelídítése A Szovjetunió és Kína 1956 elején megállapo­dást kötött az Amur-vidék közös tudományos vizsgálatára. Különböző szovjet-kinai munkacso­portok felmérték a folyó ’vizi erejét, a szükséges árvízvédelmi és folyószabályozási munkákat, a. hajózási, mezőgazdasági, bányászati, erdészeti és ipari problémákat. A bizottságok jelentései alapján már kialakult az Amur-vidék gigantikus méretű rendezésének terve. ^ Az Amur szabályozására a mellékfolyókon több duzzasztógátat kell építeni. Ezek megépí­tése után megszűnik az árvízveszély és hatal­mas, eddig évről évre elárasztott területeket le­het bevonni a mezőgazdasági művelésbe. A duz­zasztógátak mellé építendő vízierőművek kapa­citása 12 millió kilowatt lesz, évi teljesítőképes­ségük* pedig 70 milliárd kilowattóra. A tervezett erőmüvekben a viz esése 60—80 métert fog el­érni. A létesítmények nagy teljesítőképessége olcsó áramfejlesztést biztosit, egy kilowattóra áram kb. 0.015 rubelbe kerül majd. Az áramszol­gáltatásban a szovjet oldalon Csita, Habarovszk és Komszomolszk iparvidéke, az elektrifikált transzszibériai vasút, a kínai oldalon pedig egész Mandzsúria ipara részesül majd. Egyidejűleg megkezdődhet mind a szovjet, mind a kínai parton a termékeny föld és az érin­tetlen erdő kiaknázása, az ásványi kincsek (vas­érc, cink, kőszén, molibdén, arany, grafit, man­gán) feltárása; ez utóbbiaknak lelőhelyeit a geo­lógusok folyamatosan megállapítják. Komszomolszk — tengeri kikötő A folyórendezéssel kapcsolatban különösen a kínai oldalon várható nagy átalakulás, ahol a je­lenlegi népsűrűség négyzetkilométerenként mind­össze 21 fő. Az Amur-rendezés közös szovjet-kinai távlati tervében a következő munkák szerepelnek: A Szovjetunió területén, az Amurt az Uszuri folyón, a Hankatavoh, a Lefu és a Szujfun fo­lyókon keresztül, a tengerrel összekötni. Ez le­hetővé teszi majd, hogy a tengeri hajók Vlagyi­vosztokon át Komszomolszkig járjanak. A kínai részen két csatorna építése szerepel a távlati tervben. Az egyik csatorna az Amur nagy mellékfolyóját, a Szungarit köti össze a Pjaohe folyóval és ezen keresztül utat nyit a Sárga-tenger felé. A következő lépés a peking— tiencsini csatorna szabályozása és kibővítése lesz. Ha ez megvalósul, akkor tengerjáró hajók közlekedhetnek Peking és Tiencsin kikötőjéből a csatorna-folyórendszeren át Habarovszk, Kom­szomolszk és Blagovescsenszk kikötőjébe, sőt Ko­rea megkerülése nélkül, akár Vladivosztokba is, A Szovjetunió és Kina közös tudományos ta­nácsa vezeti ezt a hatalmas természetátlakihó munkát, amelynek első lépése — mint egy kínai lap írja — a Fekete Sárkány (az Amur) átalakí­tása villamos-sárkánnyá. Erős földrengés Iránban Irán északi részén, melyet a Káspi tó választ el a Szovjetuniótól, 50 ezer négyzetmérföld terü­letet erős földrengés rázott meg. Eddig több mint 200 halott áldozata van, a sebesültek szá­ma több ezerre felmegy és óriási anyagi kárt okozott. A földrengés két és fél percig tartott és a jelzőkészülék méréseiről Ítélve kiterjedt a Kás­pi tóra, sőt az azon túl fekvő Azarbijan szov­jet területre is. A szakértők véleménye az, hogy a földrengés kiinduló pontja a 18,934 láb magas, állandóan hóval fedett Demavend hegy alapzata. A Dema­vend egy már régen kialudt vulkán, az Ebruz hegyláncolat legmagasabb csúcsa, Teherántól északnyugatra 45 mérföldre fekszik. A környé­kén levő falvak közül a legtöbb teljesen romok­ban hever. Teheránban is érezhető volt a föld­rengés, de néhány épület kisebbfóku sérülésén kívül, halálos áldozata nem volt. Irán délnyugati részén fekvő Shustar hegy is működésbe lépett az utóbbi napokban. Kráteré­ből kék lángnyelvek és forró láva tör ki. A Shustar nagy olaj termő vidék közelében van és az esetleges veszély megállapítása céljából a kormány egy kivizsgáló bizottságot menesztett a vidékre. A HUANGHO SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEI A 4,845 kilométer hosszú Huangho folyó me­dencéjében van a kínai kultúra bölcsője. Az or­szág megművelt földterületének 40 százaléka itt terül el. _ A Huangho évezredeken át óriási csapásokat mért a népbe. A háromezer év alatt 1500-nál több árvíz és gátszakadás volt a Huangho alsó szaka­szában. A folyam 26-szor változtatta medrét. 1946-tól kezdve 1,800 kilométer hosszúságban megjavították és megerősítették a gátakat. A töltés-szakadásokat, és az álamosásokat betöm­ték. 1950-től a folyam középső szakaszán végez­nek talajvédelmi munkálatokat. De az árvízveszélyt még mindig nem sikerült teljesen megszüntetni. A Huangho víztömege évente 1.38 milliárd tonna iszapot és homokat szállít, s ez lerakódik a folyam alsó szakaszán. A folyam medre évről-évre emelkedik. A viz szintje most egyes pontokon a gáttal védett terü­letnél 3—10 méterrel magasabb, és ez veszedel­mes helyzetet teremt. A Kínai Népköztársaság kormánya azt tűzte ki célul, hogy “a Csapások folyamát a Boldogság folyamává kell átalakítani”. Kidolgozták a Huan­gho hasznosításának távlati tervét, és a legsürgő­sebb munkák 10 éves tervét. Eszerint a felső folyamszakaszon .46 gát épül a fő mederben. Ennek eredményeként a Huangho “lépcsőzetes” folyammá változik. A Huangho fő mellékfolyóin vizgyüjtőmedencéket építenek, és 23 millió kilowatt kapacitású áramfejlesztő tele­pek épülnek majd. Az öntözéses földterület 2 millió katasztrális holdról 14 millió katasztrális holdra növekszik. A gátak és a hajózsilipek meg­építése után a Huangho-torkolattól Lancsou vá­rosáig közlekedhetnek az 500 tonna vizkiszor-itá- su. hajók. A távlati terv megvalósításához több évtized saükséges. Az elsőrendű munkák tervét 1967-re teljesitik. A Szanminhsze-szurdokban a vizi építményeket ebben az évben kezdik el építeni, és négy év múl­va fejezik be. A 90 méter magas gáttal létreho­zott és 36 milliárd köbméter térfogatú víztároló az egész Huangho-medence 92 százalékának a vizét szabályozza. Az itt épülő vízierőművek ka­pacitása 1 millió kilowatt lesz. Lancsou város kö­zelében a Liucsiahszja-szurdok víztárolója 4.9 milliárd köbméter víztömeget vesz fel. Itt is épül egy 1 millió kilowatt kapacitású áramfejlesztő telep. A legfontosabb hidrotechnikai munkák elvég­zése után a Huangho középső és alsó folyamsza­kaszának a fele máris hajózható lesz, A nagyarányú tervekben szerepel ezenkívül er­dők telepítése, a hegyoldalakban teraszok, továb­bá zárógátak, öntözőcsatornák építése. Mindezek a munkák nemcsak azt eredményezik majd, hogy a Huangho-medencében megkétszereződik a ga­bonatermelés, hanem felére csökken az iszap és a homokhordalékok tömege is. A Huangho hasznosításának terve Kina törté­nelmének nagyon jelentős uj fejezetét nyitja meg. HOGYAN ALAKUL A VILÁG BORTERMÉSE? Meglepő bejelentés hangzott el 1955 júliusá­ban Bernbeü a nemzetközi borhivatal bizottsági ülésén. Eszerint a világ szőlőterülete szakadatla­nul szaporodik, s a bortermés a terület növeke­désének arányait is mintegy háromszorosan fe­lülmúlja. Ellenben a borfogyasztás — főként a gyenge és a közepes minőségű borok fogyasztása — világszerte csökkenő irányzatot mutat. A bejelentést szigorúan ellenőrzött statisztikai ada­tok támasztották alá. A helyzet megoldására az ülésen három javaslat vetődött fel. A legtöbb felszólaló, köztük a francia földmüyelésü^i miv niszter is, a minőség javítását javasolta. Véle­ményük szerint csak azokat a területeket kellene meghagyni szőlőtermesztésre, amelyek jó minő­ségű bort adnak. Mások a szőlőterületek általán nos csökkentésére gondoltak. A legértékesebb javaslatnak azonban az látszik, hogy a csemege- szőlőket, valamint az ipari feldolgozásra alkal­mas szőlőfajtákat az eddiginél nagyobb mérték­ben telepítsék. E téren ugyanis a kínálat nem elégíti ki a keresletet. Olyannyira, hogy a vezető szőlőtermesztő állam — Olaszország— is mint­egy. 1.5 milliárd lira értékű mazsolát külföldről importál. Az ülésen ismertetett statisztikai kimutatások érdekes képet adnak a szőlőtermelés mai világ- helyzetéről. Megtudjuk belőlük, hogy a világ sző­lőterületeinek zöme Európára esik: 7,700,850 hektár; ezután Amerika következik 661,481 hek­tárral, majd Afrika 558,948 hektárral és Ázsia 141,219 hektárral. Óceánián mjndössze 56,208 hektárnyi szőlő van. Érdekes, hogy a hatalmas Kinának — jóllehet területén már az európai szőlőtermesztés megkezdése előtt ismerték a sző­lőt és a bort — ma semmi szerepe sinés a világ szőlőgazdaságában. Történeti, mondáik szerint egyik ókori császárjuk a nagymértékben elter­jedt iszákosság miatt irtatta ki a szőlőültetvé­nyeket. A több ezer éves császári uralom olyan következetes volt e dologban, és a lakosság élet­módja is annyira megváltozott, hogy a szőlőmű­velés teljesen feledésbe merült. Kelet-Ázsiában csupán az európai életmódhoz mindinkább alkal­mazkodó szőlőtermesztéssel foglalkozni: 5,552 hektár területen 65,207 hektó bort termel. A SZÖVETSÉGI FELLEBBEZÉSI BÍRÓSÁG Washingtonban jóváhagyta a State Department jogát ahhoz, hogy megtagadja az útlevél kiadá­sát olyan egyéneknek, akik nem hajlandók kom­munista-tagadó nyilatkozatot aláírni. A döntést Rockwell Kent ismert festőművész és Dr. Walter Briehl losangelesi elmeorvos ügyében hozták, .akik kijelentették,- a Legfelsőbb Bírósághoz vi- ■'érésüket. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom