Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-24 / 43. szám

ÜL BIILLES-BRINKM LEGÚJABB ÜGYESKEDÉSE Vannak gyermekek, akik szeretnek tűzzel játszani. A szüléink azt szokták mondani, hogy az ilyen gyermekek le­pedői másnap reggel — néha nedvesek. Mármost ahhoz senkinek semmi köze, hogy valamely magasrangu diplomata, vagy mondjuk, külügyminiszter ágyneműje, hogy és mint néz ki. Ez tisztára privát ügy! De az már nem privát ügy, amikor egy külügyminiszter tűzzel játszik. Mi több, amikor ellenállhatatlan erő vonzza mindig a íüz vagy meredek irányába. Mert ha csak arról volna szó, hogy az ilyen viszketeg tenyerű urak csak önma­gukat perzselik meg egy kicsit, vagy csak önmaguk szédül­nek bele a mélységbe, nos, akkor is sajnálatos volna. De amikor az a helyzet, hogy egy ilyen nagy, élni akaró nemzetet, mi több az egész emberiséget képes, sajnos magával rántani, akkor nagyon tragikus helyzettel állunk szemben. Akkor minden becsületes, hazafias embernek támogatni kell azt a mozgalmat, amely kezd egyre szélesebbé válni s melynek célja ezt a tűz és meredekmániás urat ön- és köz- veszélyes pozíciójából eltávolítani. \ A legrepublikánusabb republikánus újság, a >J. Y. He­rald Tribune legnépszerűbb rovatirói következetesen hangoz­tatják, hogv Dulles külügyminiszter közmegvetésnek örvend az egész NYUGATI világon. Hogy a szocialista államokban mi a vélemény róla, azt talán nem érdemes itt feszegetni. A N. Y. POST A MÚLT HÉTEN. NYÍLTAN ÉS ERŐ­TELJESEN KÖVETELTE DULLES LEMONDATÁSÁT. De nség a külügyminisztériumhoz igen közelálló N. Y. Times is kénvtelen volt a következő épületes megjegyzések­kel kommentálni a nagy meredekmüvész legújabb tűzzel va­ló játékát: “Mai sajtókonferenciáján — jelentette Wallace Carroll, a Times washingtoni tudósitója október 16-án — MR. DUL­LES RAGYOGÓ PÉLDÁJÁT MUTATTA DE A MEREDE­KEN VALÓ TÁNCOLÁS MŰVÉSZETÉNEK. Célzást tett arra, hogy lehet, hogy az oroszok megtámadják Törökor­szágot. Ha ez bekövetkezne, mondta, akkor az Egyesült Ál­lamok nem fog csupán védekező hadműveletekre szorítkozni és nem fogja megengedni, hogy szovjet terület, ‘kiváltságos, Védett menedékhely’ legyen. “A sajtókonferencián jelenlevő riporterek természetesen azonnal megérezték, hogv ezzel a kijelentéssel Mr. Dulles ismét a meredek szélére lépett. Nyilván a riportereknek még mindig több felelősségérzetük és józanságuk voit, mert az egyikük szinte felkínálta az alkalmat Mr. Dullesnek, hogy a veszedelmes peremről visszalépjen. “De Mr. Dulles — hangsúlyozta a Times riportere — udvariasan visszautasította az ajánlatot a következő válasz- szal: “HA VALAKI TANULMÁNYOZZA A VILÁGTÖRTÉ­NELMET. AZ KÖNNYEN MEGÁLLAPÍTHATJA. HOGY A VILÁG MINDIG A HÁBORÚ MEREDEKÉN ÁLLT!” Hát ezt a kijelentést aztán igazán érdemes mégegvszer elolvasni és jelentőségén elmélkedni. Mr. Dulles, úgyis, mint ájtatos ember, úgyis mint nagy ügyvéd, ugvis mint nagy történelemtudós és végül mint a világ leghatalmasabb tőkésállamának külügyminisztere azt a tanulságot vonja le a történelemből, hogy a “világ mindig a háború szélén állt.” Dehát tény ez valóban, vagy pedig egy paranójás agv torz szüleménye? És ha tény volt eddig, akkor ténynek kell maradni ezután is? HOGYAN LEHET A TÁRSADALMI ÉLET PRIMITIV FORMÁI KÖZÖTT ELTÖLTÖTT ÉVEZREDEK TÖRTÉNEL­MÉT ELVKÉNT. VAGY ÉPPENSÉGGEL KÖVETENDŐ PÉLDÁNAK FELHOZNI AZ ATOM- ÉS ELEKTRONIKUS KORSZAK TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI PROBLÉ­MÁIRA? ' Avagy a babilóniai, assziriai, római biradalmak hóditó- háboruit, Attila. Dzsengiz Khán, Napoleon vagv a HITLER KORABELI TERJESZKEDÉSI KÉNYSZEREKET ÉR­VÉNYBEN LEVŐKNEK ISMERI EL ÖNMAGA SZÁMÁRA MR. DULLES-BRINKMAN? De egyáltalán megállja-e helyét e kijelentés mint tény? HÁT AMERIKA TÖRTÉNETE PÉLDÁUL VALÓBAN A HÁBORÚ MEREDEKÉN VALÓ TÁNCOLÁS TÖRTÉNE­TE VOLT? Hiszen fogadott hazánk demokratikus, progresszív lé­nyegének egyik legkiemelkedőbb sajátossága pontosan az volt, hogy eltérően az óvilág háborúskodásaitól, ez a fiatal, demokratikus szellemben született tőkés nemzet — a mi nemzedékünk korától eltekintve — valóban békében irta történelme nagy részét. Születési idejétől kezdve a polgárháborúig és ez csak­nem három emberöltőt tett ki, mindössze két, nem túl jelen­tős háborút vívott Amerika. És a polgárháború befejeztétől az első világháborúig terjedő félévszázad alatt szintén csak pár hónapig volt hadiállapotban ez az ország. (Spanyol­amerikai háború, 1898.) A Times cikkírója a könvörületesség szellemében nem paranoiának tudta be Dulles legújabb meredekmüvészeti kiállását... Szerinte Dulles azért öltötte fel ismét a kihívó (Folytatás a 16-ik oldalon) Ent.^as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the PO. of N. Y., N. Y. Vol. VI. No. 43. Thursday, October 24, 1957 NEW YORK N Y Veszélyes a középkeleti helyzet A meredek” politika csak háborút idézhet elő. — A nagyha­talmak okvetlen egyezzenek meg. — Biztosítsák a népek békés együttélését. A Bagdadi Paktum és az Eisenhower-doktrina dacára egyre több arab állam tett nyilatkozatot arranézve, hogy Szíria segítségére lesz, ha a nyugati hatalmak fegyvere- ' sen megtámadják. Törökor­szág, aki tagja a NATO-nak, I a Szíriával közös határa men­tén katonai osztagokat he­lyezett el az utóbbi hetek fo­lyamán és hogy ezt ellensú­lyozza, Nasszer egyiptomi ka- I tonasággal sietett Szíria se­gítségére. Ez az osztag a ha­tár sziriai oldalán lett elhe­lyezve. Az Eisenhower doktrína amerikai diplomácia körök be­vallása szerint is kizárólag Dulles szerzeménye a State Department tervkidolgozó bi­zottsága megkérdezése nélkül. Katonai és gazdasági segít­séget ajánl a Közép-Kelet or­szágainak és fegyveres be­avatkozásra hatalmazza fel az elnököt, hogy megmentse a Közép-Keletet a “kommu­nista” veszedelemtől. A kongresszus márciusban törvényerőre emelte a doktrí­nát és a nyugati diplomácia nagysikerű eszközeként lett dicsőítve. Lépések történtek Dulles részéről, hogy az arab államokkal elfogadtassák. A kísérletek csődöt mond­tak. Az arab államok bel- ügyeibe való beleavatkozást és a gyarmatosítás burkolt eszközét ismerték fel az Ei- senhower-doktrinában s egyik a másik után állást foglalt ellene. Szíria, mely kezdettől fogva ellenszegült és ezért Amerika céltáblája lett, az arab összetartás kiépitőjévé vált. Népük nyugatellenes nyo­mására az arab államok félre- nemérthető módon adtak ki­fejezést az Eisenhower dok­trína ellenes álláspontjuknak. Jordánia kezdettől fogva e kérdést elkerülte. Irák tagad­ja, hogy .valaha is foglalko­zott volna vele, Lebanon visz- szautasitotta és Satíd király nem szól semmit, amikor or­szágában hivatalosan tagad­ják, hogy bármikor is elfo­gadta volna. Valamennyien kinyilatkoztatták, hogy Sziria mellett vannak, mert Ameri­ka kísérletet tett arra, hogy a sziriai kormányt erőszako­san megdöntse. Intrikák Az arab imperialistaellenes egység megtörését célzó in­trikák egyike az a vád, amjt az arab államok között igye­keznek elhinteni, hogy Nas:- szer csak egyéni nimbuszának növelése céljából küldött ka­tonaságot Szil-iába... Ellen­súlyozni akarta azt a publi­citást is, amit a Szovjetunió kapott, mint a Közép-Keletbe való beavatkozás ellenzője. .. Nasszer magát akarja az arab világ katonai vezetőjé­nek feltüntetni, szembehe­lyezkedve Szaud király veze­tésével, akire pedig a nyugati (Folytatás a 2-ik oldalon) BULLETIN LONDON. — A szaud-arábiai rádió kinyilatkoztatta, hogy Sziria és Törökország elfogadta Szaud király közvetí­tését a közép-keleti válságban. Később viszont a damaszku­szi (Sziria) rádió ugv nyilatkozott, hogy nem fogadták el a közvetítést. Törökország sem erősítette meg a szaud-arábiai rádió leadását. A rádióleadás Mekkából jött és a következőket mondta: “A bizalom és béke létrehozására, a testvériség és jó szomszédság felépítésére Sziria és Törökország között, őfel­sége, Szaud király felajánlotta közvetítését.” Október 23 Mikor a little-rocki brutális események m e g t örténtek, kormányunk türelemre intett bennünket. Higgadtságra in­tette a néger népet, amely 100 év óta harcol az egyenjo­gúságáért. Mikor azonban a magyarországi eseményekről volt szó, türelmet nem ismer-, tek. Kormányunk már 1956 telén követelte, hogy az Egye­sült Nemzetek bizottsága azonnal vizsgálja ki a ma­gyarországi felkelést. Azon­nal elfogadta a bizottság je­lentését 1957 júniusában, még be sem várta azt, hogv a rendes közgyűlés összeül­jön, rendkívüli gyűlést köve­telt, tisztán a magyar ügy tárgyalására. Ezen az ülésen kormányunk volt az, amely legerősebben követelte a je­lentés elfogadását. Semmi mérsékletet, semmi higgadt­ságot nem mutatott akkor, mikor delegátusaink a ma­gyar ügyet tárgyalták. | Az amerikai polgári sajtó az utóbbi időben előkészítette az amerikai népet, hogy ne várjon semmiféle lázongást, forrongást okt. 23-án Ma­gyarországon, mert a magyar nép minden reményét elvesz­tette és ugv él mint aki a si­ralomházban van, nem hiszi, hogy felszabadulhat az orosz járom alól. A N. Y. Times okt. 21-iki számában a követ­kezeket írja az AP (Associat­ed Press) tudósítója: “Kádár János kormánya vaskézzel fog lesújtani azok­ra, akik szót emelnek október 23-áról. Tilos karszalagot, vagy gyászjelvényeket visel­ni.” Az amerikai magyar sajtó már hetek óta készülődik az emlékünnepélyekre. Felsora­koztat majd néhány öreg diszmagyart és fórumot ad olyan politikusoknak, akik mindig a magyarok barátjá­nak vallják magukat ünnepi alkalmakkor. Ez különben most nagyszerű alkalom lesz részükre, hogy elnyerjék a magyarok szavazatát a no­vemberi választásokon, aztán mit sem törődnek az ameri­kai munkásság, magyar vagy más, ügyes-bajos dolgaival. Sok krokodilkönnyet hullat­nak majd a magyar szabad­ságért és a szenvedő magyar népért. Figyelve a magyarországi sajtót, bizony éppen elég gondja, baja van a magyár népnek. ízelítőképpen olvas­sák csak el lapunk 8-ik olda­lát és megláthatja az olvasó, hogy milyen problémákkal kell megküzdeniök. A régi társadalom összes bűneit, romlott hagyománya­it fel kell számolniok. Nem­csak a szegénység ellen kell harcolniuk, hanem le kell t niök a korrupciót, az egv-k’i javak utáni hajszát és ml »- den olyan megnyilvánul» \ j ami nem a közérdeket s • 1- ! gálja. Ném csupán a múlt hagya­tékát óhajtják felszárm-ü A magyar értelmiség és **»•—- kás osztály már arról be­(Folytatás a 3-ik oladlon) TUDOMÁNYOS CIKKEK fl SPUTNIKRÓL (Lásd 6-7-ik oldal)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom