Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-24 / 43. szám
ÜL BIILLES-BRINKM LEGÚJABB ÜGYESKEDÉSE Vannak gyermekek, akik szeretnek tűzzel játszani. A szüléink azt szokták mondani, hogy az ilyen gyermekek lepedői másnap reggel — néha nedvesek. Mármost ahhoz senkinek semmi köze, hogy valamely magasrangu diplomata, vagy mondjuk, külügyminiszter ágyneműje, hogy és mint néz ki. Ez tisztára privát ügy! De az már nem privát ügy, amikor egy külügyminiszter tűzzel játszik. Mi több, amikor ellenállhatatlan erő vonzza mindig a íüz vagy meredek irányába. Mert ha csak arról volna szó, hogy az ilyen viszketeg tenyerű urak csak önmagukat perzselik meg egy kicsit, vagy csak önmaguk szédülnek bele a mélységbe, nos, akkor is sajnálatos volna. De amikor az a helyzet, hogy egy ilyen nagy, élni akaró nemzetet, mi több az egész emberiséget képes, sajnos magával rántani, akkor nagyon tragikus helyzettel állunk szemben. Akkor minden becsületes, hazafias embernek támogatni kell azt a mozgalmat, amely kezd egyre szélesebbé válni s melynek célja ezt a tűz és meredekmániás urat ön- és köz- veszélyes pozíciójából eltávolítani. \ A legrepublikánusabb republikánus újság, a >J. Y. Herald Tribune legnépszerűbb rovatirói következetesen hangoztatják, hogv Dulles külügyminiszter közmegvetésnek örvend az egész NYUGATI világon. Hogy a szocialista államokban mi a vélemény róla, azt talán nem érdemes itt feszegetni. A N. Y. POST A MÚLT HÉTEN. NYÍLTAN ÉS ERŐTELJESEN KÖVETELTE DULLES LEMONDATÁSÁT. De nség a külügyminisztériumhoz igen közelálló N. Y. Times is kénvtelen volt a következő épületes megjegyzésekkel kommentálni a nagy meredekmüvész legújabb tűzzel való játékát: “Mai sajtókonferenciáján — jelentette Wallace Carroll, a Times washingtoni tudósitója október 16-án — MR. DULLES RAGYOGÓ PÉLDÁJÁT MUTATTA DE A MEREDEKEN VALÓ TÁNCOLÁS MŰVÉSZETÉNEK. Célzást tett arra, hogy lehet, hogy az oroszok megtámadják Törökországot. Ha ez bekövetkezne, mondta, akkor az Egyesült Államok nem fog csupán védekező hadműveletekre szorítkozni és nem fogja megengedni, hogy szovjet terület, ‘kiváltságos, Védett menedékhely’ legyen. “A sajtókonferencián jelenlevő riporterek természetesen azonnal megérezték, hogv ezzel a kijelentéssel Mr. Dulles ismét a meredek szélére lépett. Nyilván a riportereknek még mindig több felelősségérzetük és józanságuk voit, mert az egyikük szinte felkínálta az alkalmat Mr. Dullesnek, hogy a veszedelmes peremről visszalépjen. “De Mr. Dulles — hangsúlyozta a Times riportere — udvariasan visszautasította az ajánlatot a következő válasz- szal: “HA VALAKI TANULMÁNYOZZA A VILÁGTÖRTÉNELMET. AZ KÖNNYEN MEGÁLLAPÍTHATJA. HOGY A VILÁG MINDIG A HÁBORÚ MEREDEKÉN ÁLLT!” Hát ezt a kijelentést aztán igazán érdemes mégegvszer elolvasni és jelentőségén elmélkedni. Mr. Dulles, úgyis, mint ájtatos ember, úgyis mint nagy ügyvéd, ugvis mint nagy történelemtudós és végül mint a világ leghatalmasabb tőkésállamának külügyminisztere azt a tanulságot vonja le a történelemből, hogy a “világ mindig a háború szélén állt.” Dehát tény ez valóban, vagy pedig egy paranójás agv torz szüleménye? És ha tény volt eddig, akkor ténynek kell maradni ezután is? HOGYAN LEHET A TÁRSADALMI ÉLET PRIMITIV FORMÁI KÖZÖTT ELTÖLTÖTT ÉVEZREDEK TÖRTÉNELMÉT ELVKÉNT. VAGY ÉPPENSÉGGEL KÖVETENDŐ PÉLDÁNAK FELHOZNI AZ ATOM- ÉS ELEKTRONIKUS KORSZAK TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI PROBLÉMÁIRA? ' Avagy a babilóniai, assziriai, római biradalmak hóditó- háboruit, Attila. Dzsengiz Khán, Napoleon vagv a HITLER KORABELI TERJESZKEDÉSI KÉNYSZEREKET ÉRVÉNYBEN LEVŐKNEK ISMERI EL ÖNMAGA SZÁMÁRA MR. DULLES-BRINKMAN? De egyáltalán megállja-e helyét e kijelentés mint tény? HÁT AMERIKA TÖRTÉNETE PÉLDÁUL VALÓBAN A HÁBORÚ MEREDEKÉN VALÓ TÁNCOLÁS TÖRTÉNETE VOLT? Hiszen fogadott hazánk demokratikus, progresszív lényegének egyik legkiemelkedőbb sajátossága pontosan az volt, hogy eltérően az óvilág háborúskodásaitól, ez a fiatal, demokratikus szellemben született tőkés nemzet — a mi nemzedékünk korától eltekintve — valóban békében irta történelme nagy részét. Születési idejétől kezdve a polgárháborúig és ez csaknem három emberöltőt tett ki, mindössze két, nem túl jelentős háborút vívott Amerika. És a polgárháború befejeztétől az első világháborúig terjedő félévszázad alatt szintén csak pár hónapig volt hadiállapotban ez az ország. (Spanyolamerikai háború, 1898.) A Times cikkírója a könvörületesség szellemében nem paranoiának tudta be Dulles legújabb meredekmüvészeti kiállását... Szerinte Dulles azért öltötte fel ismét a kihívó (Folytatás a 16-ik oldalon) Ent.^as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the PO. of N. Y., N. Y. Vol. VI. No. 43. Thursday, October 24, 1957 NEW YORK N Y Veszélyes a középkeleti helyzet A meredek” politika csak háborút idézhet elő. — A nagyhatalmak okvetlen egyezzenek meg. — Biztosítsák a népek békés együttélését. A Bagdadi Paktum és az Eisenhower-doktrina dacára egyre több arab állam tett nyilatkozatot arranézve, hogy Szíria segítségére lesz, ha a nyugati hatalmak fegyvere- ' sen megtámadják. Törökország, aki tagja a NATO-nak, I a Szíriával közös határa mentén katonai osztagokat helyezett el az utóbbi hetek folyamán és hogy ezt ellensúlyozza, Nasszer egyiptomi ka- I tonasággal sietett Szíria segítségére. Ez az osztag a határ sziriai oldalán lett elhelyezve. Az Eisenhower doktrína amerikai diplomácia körök bevallása szerint is kizárólag Dulles szerzeménye a State Department tervkidolgozó bizottsága megkérdezése nélkül. Katonai és gazdasági segítséget ajánl a Közép-Kelet országainak és fegyveres beavatkozásra hatalmazza fel az elnököt, hogy megmentse a Közép-Keletet a “kommunista” veszedelemtől. A kongresszus márciusban törvényerőre emelte a doktrínát és a nyugati diplomácia nagysikerű eszközeként lett dicsőítve. Lépések történtek Dulles részéről, hogy az arab államokkal elfogadtassák. A kísérletek csődöt mondtak. Az arab államok bel- ügyeibe való beleavatkozást és a gyarmatosítás burkolt eszközét ismerték fel az Ei- senhower-doktrinában s egyik a másik után állást foglalt ellene. Szíria, mely kezdettől fogva ellenszegült és ezért Amerika céltáblája lett, az arab összetartás kiépitőjévé vált. Népük nyugatellenes nyomására az arab államok félre- nemérthető módon adtak kifejezést az Eisenhower doktrína ellenes álláspontjuknak. Jordánia kezdettől fogva e kérdést elkerülte. Irák tagadja, hogy .valaha is foglalkozott volna vele, Lebanon visz- szautasitotta és Satíd király nem szól semmit, amikor országában hivatalosan tagadják, hogy bármikor is elfogadta volna. Valamennyien kinyilatkoztatták, hogy Sziria mellett vannak, mert Amerika kísérletet tett arra, hogy a sziriai kormányt erőszakosan megdöntse. Intrikák Az arab imperialistaellenes egység megtörését célzó intrikák egyike az a vád, amjt az arab államok között igyekeznek elhinteni, hogy Nas:- szer csak egyéni nimbuszának növelése céljából küldött katonaságot Szil-iába... Ellensúlyozni akarta azt a publicitást is, amit a Szovjetunió kapott, mint a Közép-Keletbe való beavatkozás ellenzője. .. Nasszer magát akarja az arab világ katonai vezetőjének feltüntetni, szembehelyezkedve Szaud király vezetésével, akire pedig a nyugati (Folytatás a 2-ik oldalon) BULLETIN LONDON. — A szaud-arábiai rádió kinyilatkoztatta, hogy Sziria és Törökország elfogadta Szaud király közvetítését a közép-keleti válságban. Később viszont a damaszkuszi (Sziria) rádió ugv nyilatkozott, hogy nem fogadták el a közvetítést. Törökország sem erősítette meg a szaud-arábiai rádió leadását. A rádióleadás Mekkából jött és a következőket mondta: “A bizalom és béke létrehozására, a testvériség és jó szomszédság felépítésére Sziria és Törökország között, őfelsége, Szaud király felajánlotta közvetítését.” Október 23 Mikor a little-rocki brutális események m e g t örténtek, kormányunk türelemre intett bennünket. Higgadtságra intette a néger népet, amely 100 év óta harcol az egyenjogúságáért. Mikor azonban a magyarországi eseményekről volt szó, türelmet nem ismer-, tek. Kormányunk már 1956 telén követelte, hogy az Egyesült Nemzetek bizottsága azonnal vizsgálja ki a magyarországi felkelést. Azonnal elfogadta a bizottság jelentését 1957 júniusában, még be sem várta azt, hogv a rendes közgyűlés összeüljön, rendkívüli gyűlést követelt, tisztán a magyar ügy tárgyalására. Ezen az ülésen kormányunk volt az, amely legerősebben követelte a jelentés elfogadását. Semmi mérsékletet, semmi higgadtságot nem mutatott akkor, mikor delegátusaink a magyar ügyet tárgyalták. | Az amerikai polgári sajtó az utóbbi időben előkészítette az amerikai népet, hogy ne várjon semmiféle lázongást, forrongást okt. 23-án Magyarországon, mert a magyar nép minden reményét elvesztette és ugv él mint aki a siralomházban van, nem hiszi, hogy felszabadulhat az orosz járom alól. A N. Y. Times okt. 21-iki számában a következeket írja az AP (Associated Press) tudósítója: “Kádár János kormánya vaskézzel fog lesújtani azokra, akik szót emelnek október 23-áról. Tilos karszalagot, vagy gyászjelvényeket viselni.” Az amerikai magyar sajtó már hetek óta készülődik az emlékünnepélyekre. Felsorakoztat majd néhány öreg diszmagyart és fórumot ad olyan politikusoknak, akik mindig a magyarok barátjának vallják magukat ünnepi alkalmakkor. Ez különben most nagyszerű alkalom lesz részükre, hogy elnyerjék a magyarok szavazatát a novemberi választásokon, aztán mit sem törődnek az amerikai munkásság, magyar vagy más, ügyes-bajos dolgaival. Sok krokodilkönnyet hullatnak majd a magyar szabadságért és a szenvedő magyar népért. Figyelve a magyarországi sajtót, bizony éppen elég gondja, baja van a magyár népnek. ízelítőképpen olvassák csak el lapunk 8-ik oldalát és megláthatja az olvasó, hogy milyen problémákkal kell megküzdeniök. A régi társadalom összes bűneit, romlott hagyományait fel kell számolniok. Nemcsak a szegénység ellen kell harcolniuk, hanem le kell t niök a korrupciót, az egv-k’i javak utáni hajszát és ml »- den olyan megnyilvánul» \ j ami nem a közérdeket s • 1- ! gálja. Ném csupán a múlt hagyatékát óhajtják felszárm-ü A magyar értelmiség és **»•—- kás osztály már arról be(Folytatás a 3-ik oladlon) TUDOMÁNYOS CIKKEK fl SPUTNIKRÓL (Lásd 6-7-ik oldal)