Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-11 / 28. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 11, 1957 s Magyarország EMBERI SORSOK (SÉRCÉN — Magyarországi riport — 1 Mekkora csend! Az ébredező természet nagyokat nyújtózkodik ' dombokon, megmozgatja minden porcikáját, ,s nagyokat ásit. Ásitása lágy szellővé válik, a szellő pedig takaróvá. Betakarja a zöldelő vetést és betakarja a vetőt, a mindenért felelős embert. Micsoda varázslat! Elmúlik a tél, életet adó vízzé válik a jeges hó, és á fák és a füvek, mintegy varázsütésre ébredezni kezdenek. Mert varázsütésnek kell lenni, annyira egyszerre éled minden. Oda a nagy téli megrázkódtatás, oda a fáradtság. Minden friss, mindenben erő rejlik. A természet nem történetiró, nem tekint hátra, csak előre néz, és megy az élet utján. A természet parancsolója, az ember is igy tegzen, előre néz, mert az élet ezt parancsolja. De néha hátra is tekint. Látni akarja a megtett utat. Látni akarja, hogy egyáltalán haladt-e előre ? Nézi a jövőt, nézi a múltat, és látja a jelent. Látja a gércei jelent. Ahová jó visszatérni Gérce egy csöppnyi község, valahol Vas megyében. Aki többet akar tudni róla, annak elárul- lom, hogy ott húzódik meg Sárvár közelében, mintegy hat kilométerre, Egy kis dombocska tövében. A, dombocskán, ha kedvez az idő, bor terem, a faluban pedig, ha kedvez az idő. szerelem nyi- Jik. És a szerelemnek mindig kedvez az idő. A szerelemnek köszönhető, hogy Gérce még mindig létezik, mert ide leginkább csak az köti az embereket. A szerelem, és később a család. Akinek nem volt része egyikben sem, az előbb-utóbb kivándorolt szülőfalujából, és másut keresett hazát. Gazdagabb vidéken. Gérce nagyon szegény kis falucska. Szegény, és mégis majdnem kétezer lélek él benne. Egy bennszülött gércei azt mondja: —- Szegény község, jó benne lakni. Jó csendes. Aki szereti a nyugodalmat, bármerre is veti a szél, visszatér. Eljutattak, kérem, a gérciek a világ minden tájára. Sokan Franciaországban kerestek' munkát. A java onnan is visszajött. Visszajött a csendbe, önvallomás ez. Egy másik öreg pedig igy beszél: — Elmentek a gérciek cukorgyárba, útépítéshez, kubikusnak,' amire épp szükség volt. Elmentek, de visszajöttek, mert sehol nem találtak ilyen Ízletes bort. Ez a paraszt történetesen lelkes szőlősgazda. Ki a csendbe, ki a borospincébe jött hát haza. Ezért nem halt ki Gérce, ezért nem pusztult bele a nagy szegénységbe. 1 Valamikor egy bajor herceg uralkodott itt, övé volt a szőlőshegy, övé volt a birkalegelő és övé volt a legjobb szántó. De hol van már a bajor herceg?! Kérdésemre egy paraszt csendesen megjegyzi: — Októberben nagyon is közel voltunk egymáshoz. — Csák nem ?. . . — De igen. Izente, hogy a javait visszaköveteli. — Személyesen ? — Nem, hanem a prímás áltál... A bajor herceg nem jött vissza, pedig úgy látszik ő is szerette a gércei csendet és gércei bort. Nyolc esztendő mérlege Berke János, a Vörös Csillag elnöke derűs a jövőt illetően: — Jobban állunk, mint valamikor. Jobb a munkafegyelem is, a munkát korán elvégeztük. És az emberek? Mi van az emberekkel? Berke János,- a negyvenhárom éves elnök, aki a szövetkezetét megalakulása óta vezeti, ezt feleli : — Mondok valamit. 49-ben tizenhét taggal alakultunk, nehéz körülmények között kezdtük, és ötvenötben száz tagunk volt. Végül kialakult a törzsgárda. Hetven tag. Elég jó földünk van. Középkötött. Mindent lehet rajta termelni, cukorrépát, takarmányt, amit akarunk. Meg lehet élni. Jól is kerestek a tagok... — De hát akkor(miért léptek ki 22-en? Berke morog valamit a foga között. — A középparasztok mentek el. —-_Dej miért? — kérdem még egyszer. Berke megint morog. — Az egyéni gazdaság reménye vitte őket. — Más nem? — Meg féltek az ellenforradalomtól. Féltek attól, hogy valaki felelősségre vonja őket, amiért szövetkezeti tagok/ lettek. Hát megpróbáljuk igy . . . Berke végre beszélni kezd. — Ránkszabadultak az ellenforradalmárok. Idejöttek, betörtek az irodába, két szalmakazlat felgyújtottak. Azt hitte az ember, hogy itt a világ vége. De hát nincs! Nincs és nem is lesz, hogy az a kutyauris. . . — Honnan jöttek a támadók? —Innen a faluból. Dann János tizenhárom holdas középparaszt ötvenkettő decemberében lépett be ^ Vörös Csillagba. Négy évi tagság után, ötvenhat december tizedikén lépett ki. Miért? — Hát megpróbáljuk igy. — Nem volt jó a csoportban? — Ezt én nem mondhatom. — Mennyit keresett ? — Tavaly például 537 munkaegységet. És egy munkaegység 63 forint 60 volt. Elég jól működő szövetkeze^ ez, kérem. Anyagilag nem volt nekem semmi kifogásom. Nem mond többet. — Mit csinál most? — Nagyjából a saját földemet kaptam visz- sza, amit betagositottak. Hét helyen van. Ló, vetőgép, eke és borona van, szekér nincs. Az apósom és az apám is kilépett. Kezdünk valamit. — Nem bánták még meg? — Még eddig nem. A dolog úgy is, dolog, igy is. Egyénileg is, közösen is. Megkérdezem, annak idején miért lépett be? — Itt, a faluban a középparasztok általánosan azért léptek be, mert vagy nem volt pénzük, vagy betagositották a földjüket és rosszabbat kaptak. Ez volt a hiba. Ha önként megy az ember valahová, otthonosabban érzi magát. Pedig hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem jól jöttem ki a közösben. De, mint mindenütt, Gérce községben is két oldala van a lónak is, az» éremnek is. Három belépés története Nemcsak kilépők, hanem belépők is vannak. Három uj taggal gyarapodott a Vörös Csillag. Kik a belépők ? Illés Sándor most töltötte be a huszonhatodik életévét, és nősülni akar. Megunta a csavargást, megunta a világjárást, és ő| is otthon akar letelepedni. Akárcsak elődei. — Hol itt dolgoztam, hol ott. Elég volt belőle. Úgy látszik öregszem — teszi hozzá mosolyogva. Két hold juttatott földje van, azt viszi a Vörös- Csillagba. Meg a két kezét, két dolgos kezét. Búcsút intett a g3mraknak, elköszönt a cukorgyártól, mert hogy utóbb ott kereste a kenyerét»! búcsút intett az országutaknak. Hazahozta a szerelem és a családalapítás vágya. (<ltt van ez a Ridovics . . Görög Gyula és Máté Gyulai együtt léptek be, és az ő történetük külön fejezetet érdemel. Görög Gyula ötvenben lépett be a. Vörös Csillagba és onnan vitték el két év múlva. Egy évig volt párttitkár, majd ötvenhárom óta a csepregi malomban dolgozott. Máté Gyula, az apósa pedig csepregi párttitkár volt. Október 26-án mindkettőjüket föl akarták akasztani, és csak a véletIsmét 2570 termelőszövetkezet működik — Magyarországi riport — Múlt héten a MEDOSZSZ székházában kétnapos megbeszélésre ült össze a Termelőszövetkezeti Tanács. A téma: a termelőszövetkezeti mozgalomban az elmúlt fél év alatt történt változások és az elkövetkezendő feladatok. Az ülést a Kossuth-dijas Fodroczi Lajos, a mihályi Táncsics tsz elnöke nyitotta meg, beszámolót Dobi István, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke tartott. Dobi István előadásában beszélt azokról a körülményekről, amelyek hatására országunkban sok termelőszövetkezet feloszlott. Mint mondotta, a termelőszövetkezeti hiozgalom legmélyebb pontja ez év január közepén volt, amikor hazánkban mindössze 1467 mezőgazdasági termelőszövetkezett működött. A feloszlott 2487 szövetkezett közül ez év május 1-ig 1103 újjáalakult, igy a szövetkezeti gazdaságok száma ekkorra már 2570 volt. Jelenleg 96,940 család 122.296 tag, 1,187,219 katasztrális holdon dolgozik. Dobi István ezután a szövetkezeti mintaalapszabályzat és a jövedelemelosztás kérdéseiről beszélt. Majd hangsúlyozta, hogy uj és nagyobb lehetőséget nyitott a kormány a termelőszöveU kezeti gazdálkodás előtt, amikor felszámolta a múlt káros gazdasági politikáját és egész sor intézkedést hozott. Felhívta a figyelmet a termelő szövetkezetek, gépállomások együttműködésének fontosságára és hangsúlyozta, hogy a kormány a szövetkezeti demokráciát rendkívül fontosnak tartja és nem is avatkozik be a tsz- ek belső életébe, mégsem fogja eltűrni, hogy egyes termelőszövetkezetekben a szocialista gazdasági rendszer érdekeivel ellentétes vagy azzal összeegyezhetetlen gazdálkodást folytassanak. len folytán tudtak elmenekülni. — Jöttek a börtöntöltelékek és hazajöttek külföldről a birtokosok. Bemondták( a hangoshir- adóba, hogy este hatig el kell hagynom a falut. A támadók részegek voltak és le akartak számolni velem. Én azt mondtam nekik, hogy' ku- láklázadás nem lesz! Vince Szabó, egy régi nagygazda, ordította, hogy befellegzett az én napom, és húztak, téptek. Egy kizárt volt párttag. Ridovics Lajos csavarta k^ a kezéből a kést. Máté Gyula szavai nyomán megelevenednek az októbervégi napok. — De jobban meg kell érteni azokat, akik velünk vannak,/Itt van ez a Ridovics. Abban az időben kizártuk a pártból, mert hogy a bátyjára jogtalanul ráfogták, hogy kulák. Sajnos, történt ilyen dolog.jTanulni kell ebből, és nem szabad, hogy még egyszer ilyen helyzet legyen a falun. Máté Gyula a vej ével együtt most ott dolgozik a Vörös Csillagban, ■ szervezi a pártot és a munkaőrséget. És nagyon vigyáz arra, hogy a régi hibákat ne kövessék" el újra. Gércére ráereszkedik az éjszaka, fönn az égen pedig kigyulnak a csillagok. Tegnap még borús volt, esett is az eső, estére azonban kitisztult az ég. A csillagok fényesen ragyognak, és valahol valaki nótába kezd. A gondokkal teli nappal után ilyen idilli hangulattal kezdődik a gércei éjszaka. Mészáros Ferenc OLVASSA MAGYAR SZÓT? szerezzen még egy olvasót: HWTBffM K «':;■& :: “'flffüfllHBWyg " ” » K giBBnHHiMglglgSggga^ Vegye meg a “Truth About Hungary”-t Töltse ki az alanti szelvényt: New Century Publishers, Inc. 832 Broadway New York 3, N. Y. Mellékelve küldök 8.......................... Herbert Aptheker “The Truth About Hungary” cimü müvének .......... kötetéért. (Papirkötésben $2.00, vászonkötésben $3.00) Név: ...................................................................... Cim: .....................................................................
