Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-17 / 42. szám
Thursday, October 17, 19Ő7. AMERIKAI MAGYAR SZÓ A MAGYAR IRAK LEGNAGYOBB EXPORTMUNKÁJA: A HEL9ANINILUS-HIO A hídépítésben Magyarország mindig az élvonalba tartozott. Az első Duna-hidat, a Lánchidat még az angol William Clai'k tervezte és az angol Adam Clark kivitelezte, de a múlt század nyolcvanas éveitől kezdve már minden hidunk tervezője és kivitelezője magyar volt. A budapesti Erzsébet-hid hosszú ideig Európa legnagyobb nyílású lánchidja volt és még ma is a legszebb hidak közé sorolják. A háború okozta pusztulás után sorra épültek újjá hídjaink. Ezeknek szerkezete és teherbírása — ott is, ahol a régi vonal- vezetést követik — korszerűbb. Az Erzsébet-hid újjáépítése műszaki feltételeit is már lerögzítették : megmarad a régi vonalozás, de teherbírása nagyobb lesz, feljárói alkalmazkodnak majd a megnövekedett forgalomhoz. Hídépítő iparunk fejlettségének bizonyítéka, hogy a magyar UVA-TERV által készített ajánlati terv nyerte el a heluani Nilus-hid verseny- pályázatát, megelőzve sok nyugati hídépítő céget. A 812 méter összhosszuságu, kilencnyilásu rácsos szerkezetű hid Kairótól délre, a Heluannál épülő vasműnél hidalja át a Nílust és egyvágányú vasút és az ettől elkülönített 6 méter széles pályán haladó kétjáratu közúti forgalom átvezetését biztosítja. A terv azonban úgy készült el, hogy a hidat később kétvágányú vasút átvezetésére lehessen átalakítani; a közúti forgalom ekkor a főtartókon kivülre helyezett konzol-pályára kerül. A vasszerkezet összsúlya 6,700 tonna, ennek zöme nagyszilárdságú St 52 acél. A szerkezetet a győri vagongyár készíti és a MAVAG szereli a helyszínen. A szerelés a két partról, a szélső, sekélyebb nyílások beállványozásáról indulva, szabad szereléssel történik, nyilásonként egy- egv járom építésével. A hid alátámasztását 40 méter magas üreges vasbeton pillérek és hídfők képezik. A pillérek pneumatikus alapozással, a mederfenék alá 22 méter mélyre süllyesztett acélszerkezetű keszonokkal készülnek, a hídfők vert vasbeton cölöpökre kerülnek. Az alépítményi 1957 február 14-én a Horthy-hadsereg egyik repiilőfőhadnagya jelentést készített, amely megdöbbentő eseményekről számolt be. Elmondta, hogy 1956 október 29-én több volt Horthy-tiszt igy például Németh Pál volt vezérkari alezredes vezetésével az Országos Légvédelmi Erők Parancsnokságára mentek, ahol beavatkoztak a légierők irányításába és követelték a M-agvarorszá- gon állomásozó szovjet katonai egységeknek magyar légierők által va’é bombázását. Ez csak azért nem következett be, mert még Királv P.éla sem merte vállalni a szovjet légierővel ^aló harcot. 0'">~,';,olhati«V hcl'T'-eim és urs»vm. mi lett volna phből. . . 1956 októl->orében telefonon össze- köttetésbe lénett velem F^enc, maid Béo«be érkezett. Arra kért. iöiiek ha-m. fel a kaocsnlatot a Na<nr Tmre kormányéban résztvevő politikusokkal készítsem elő az ő hazaérkezését. A szükséges nényüqryi fedezetet egv amerikai barátja hozta Pécsbe. November ?,-án génkocsin Pndanestre érkeztem és itt Kőváo-ó Tó- zseffel. Kiss Sándorral, Adoriáu Józseffel és más kisgazdapárti funkcionáriusokkal beszéltem. — Bécsbe visszaérkezve megállapíthattam, hogv Nagy Ferenc hazatérését és terveit a Szabad Európa-bizottsággal és az amerikai State Pe- partment-tel készítette elő. 1956 november végén megkezdődött a magyar forradalmi tanács szervezése. Fz egészen a strassburm kongresszusig az én lakásomon (IWien, 3. SteDhammereasse 4—10. alatt) folyt. A strassbnrqrj kongresszus anyagi fedezetét az MífP nevű f’-ancia katolikus párt. a kereszténydemokrata unió, és más szervezetek vállalták. Ugyancsak identős összeggel járult hozzá az Euróna Tanács is. — 500.090 frankot adott. A francia kormány egymillió frankot utalt ki erre a célra. Hogyan hallgatta ki oz ötös bizottság a “tanukat”? Szabó Miklós ezután a strassburgi kongresszus üléséről beszélt. Elmondotta, hogyan alakították meg szervezeteiket, hogyan szereztek pénzt még Csang Kaj-sektől is, majd vázolta a Nyugaton ’üködő fasiszták, a Kisbarnaki-Farkas Ferenc munkálatot a Közlekedési Építő Vállalat szakemberei végzik. Az igen nagy teherbírású hid a Nilus leghosz- szabb fix hidja. Az eddigi hidak szintje ugyanis olyan alacsony, hogy mindegyik közepén forgatható nyílással épült, a magasárbocu vitorláshajók átengedésére. Az 1958 folyamán elkészülő hid (amelynek helyszíni szerelése már folyik) igen nagy feladat elé állította iparunkat, hiszen ilyen nagyszabású exportmunkát még nem végeztünk. A hid sikeres elkészítése bizonyítani fogja műszaki felkészültségünket és öregbiti majd a műszaki alkotásokkal külföldön elért hírnevünket. RÖVID HÍREK i||l!ll|!|l|IHIUIIII!ll|HJIlll|||||||illlll!!lllllllll||||||||||||||||||||| ULTRA MOSOGATÓPORT állított elő a Gyárélelmezési Vállalat laboratóriuma. Kitünően oldja a zsirt, nem kell a mosott edényt törölni, nem maradnak az üvegen vizfoltok, lúgot nem tartalmaz, igy a kezet nem támadja meg. Korszerűsítik a MÁV távközlő berendezéseit.— A vasútnál használt Morse-távirógép ma már elavult, ezért fokozatosan bevezetik a Hell-rend- szerü távgépírót. Megoldják az egységes villamosóra hálózatot is. Tervek vannak rádió adó-vevő berendezések bevezetésére is, ami az irányítás munkáját lényegesen megkönnyíti. ★ A KÜRSCHÁK József matematikai tanulóversenyt október 19-én rendezik meg az 1957-ben érettségizettek és a középiskolások részére. Budapesten kívül ugyanebben az időpontban Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Egerben, Győrött, Szolnokon, Szombathelyen, Sopronban, Veszprémben, Nyíregyházán és Kecskeméten lesk nek versenyek. által vezetett “szabadságmozgalom”, a Habsburg Ottó vezette legitimisták, és a nyiltan működő nyilaskeresztes párt célkitűzéseit. Valamennyien a rendszer teljes megváltoztatására törekedtek, ez volt legfőbb céljuk. Elmondotta, hogy 1957 elején megkezdődött egy újabb felkelés előkészítése. (Az úgynevezett MUK-ról van szó.) Ez az előkészítés több oldalról folyt. Szerepet vállalt ebben az angol titkosszolgálat, de Király Béla is. Király Béla tevékenysége közismert. A legutóbbi időkben egyébként emigránskörökben azt beszélték, hogy New Yorkban házat, illetve Amerikában birtokot akar vásárolni. Ugyan honnan szerezte erre a pénzt Király Béla? Szabó Miklós a következőkben dokumentumokat sorakoztatott fel arra, hogyan készültek ez év elején Nyugaton egy újabb magyarországi felkelés kirobbantására. A UN 5-ös bizottság tevékenysége Ezután az ENSZ ötös bizottságának tevékenységét ismertette. Elmondotta, hogy őt és társait is (Vidovics Ferencet, Havas Gábort, Sipos Lajost), Kéthly Anna és Király Béla levélben felkérték, hogy gyűjtsenek adatokat a bizottság munkájához, és toborozzanak tanukat. A felkértek közül csupán Havas Gábor vállalta ezt a tevékenységet. A bizottságnál a kihallgatásra jelentkezők különböző szűrőállomásokon mentek keresztül. Mindenekelőtt dr. Pásztor Tamás hallgatta ki őket, s csak azokat engedte tovább, akiknek kihallgatása a nyugati körök által kívánatosnak látszott. A tanuk általában naponta 200U schillinget kaptak. A bizottság még a kihallgatot- tak meghallgatása terén sem volt objektiv. A kihallgatáson jelenlevők, például Bereczky László, Pásztor Tamás és mások elmondása szerint a ceyloni küldött a kihallgatások során többször kétségbevonta a vallomások tárgyilagosságát. A bizottság elnöke, Andersen ur, aki észrevehetően szimpatizált a kihallgatottakkal, ilyenkor mindig közbeszólt, a vallomásttevő javára. Általában olyanokat hallgattak meg, akiknek érdekük volt, hogy ne a valóságnak megfelelően tájékoztassák a bizottságot. JOBB MA, MINT SOHA — Imre fiam, Imre fiam. Facsali egy gyerek vagy te, hogy nem szólsz soha semmit, tán még akkor se szólnál, ha a hátadat tőkének néznék, aztán azon vágnák a fát tévedésből. Hát miért’ nem álltái fel a termelési értekezleten kipakolni a bajodat? Azóta már régen rendbehozták volna a dolgot... — Micsoda? Azt hitted, hogy ráérsz még? Ide figyelj, Imre fiam. Tudd meg, hogy a kritikával sohasem érünk rá, sürgős az mindig, mert minél későbbre huzzuk, halasztjuk, annál jobban sorvad az ereje. Úgy ám! Azután a végén semmi se marad belőle, mint a szegény Gombás Béla esetében. —No várjál csak, nem olyan egyszerű a dolog. Elmondom sorjában. .. — Úgy volt az, hogy Gombás Béla rendes, becsületes ember volt, csak hát neki is akadt azért hibája. Mondta is Dinnyés Dani, a mühelybizal- mi nem egyszer: “Rendes, ügyes ember az öreg Gombás, csak az a hibája ne volpa, azt kéne lenyesegetni valahogy.” Nosza rajta — serkentettük a Danit! ő ilyenkor elővette pepitás noteszát azután felirta, hogy holnap el ne felejtse a nye- segetést. Másnap, mikor szóba hoztuk a dolgot, megint csak felirta a pepita noteszbe, hogy hoí- nap el ne felejtse, azután harmadnap megint csak holnapra szignózta a noteszben az öreg Gombás hibájának ügyét. Azt már nyilván te is tudod, Imre fiam, hogy az ilyen “holnapos” tervek úgy zavarják a napokat, mint a mozifilm kockái egymást, aztán csak azon kapja magát az ember, hogy elmúlt egy hónap, két hónap, meg miegymás és sehol semmi. .. — Hogy mi volt az a hibája az öreg Gombásnak? Várd ki a végit, Imre fiam, mert akkor úgyis kiderül minden. . . — Szóval, mondom, teltek a hónapok azután egy ködös őszi napon az öreg Gombás nem jött be dolgozni. Szaladtunk is este hozzá, hogy mí baj, de ő válaszolni sem tudott, akkora láz égette. Másnap, meg harmadnap is meglátogattuk, de keserves dolog is volt nézni, hogyan marja a betegség, hiába injekciózták a doktorok. Negyed- nap (éppen ilyen motort szereltünk, soh’se felejtem el, betoppant az asszony agyonsirva, hogy a mi Gombásunk elköltözött a másvilágra. Potyogott az én könnyem is a hengerfejre, meg Dinnyésé is. A tanulógyerekeket is fejbebólintot- ta a rossz hir, mert nagyon szerették az öreget. Még délben megbeszéltük, hogy méltóképpen búcsúztatjuk az öreget és mindenki ott lesz a temetésen. Majd Dinnyés Dani tartja a búcsúztatót, mert ő elég ékesszavu is, meg szerette is a Béla bácsit. Dinnyés szó nélkül vállalta a tisztséget és elővette pepita noteszét felírni a nekroló- gus dolgát. Hanem, amikor belelapoz a noteszbe, innen is, onnan is szemébe ugrik ám Gombás Béla neve, azzal a bizonyos hibával kapcsolatban, amit senki sem nyesegetett. . . ■ — Ne türelmetlenkedj, Tmre fiam, mindjárt megtudod, mi volt az a hiba. .. — Másban maid mindenki feketébe iött dolgozni, mert készültünk a temetésre. Délután együtt ballagtunk szótlanul a temetőbe, ahol már szépen köriilkoszoruzva ott várt a mi Gombás Béla bátyánk, meg a sok rokon. Dinnvés Dani is előbb kiért és a halottas ház körül járkálva, készült a beszédjére. Aztán, mikor jöttek a gvásHuiszárok, Dani odaállt a sok koszorú elé és a pepita notesz- szál kezében elkezdte mondanivalóiát. Elmondta szépen, hogv nem volt a műhelyben még egv olyan példakép, mint a mi Gombás Béla bátyánk, akitől mindenki fiatal, öreg egyaránt — tanulhatott szorgalmat, szaktudást, precizitást, meg miegymást. Olyan igazi, áldozatkész jóbarát sem volt még egv, mint Béla bácsi, aki mindig elsőnek segített a bajbajutottakon. Beszélt azután még a családjáról, becsületességéről, emberségéről, ahogy az igaz is volt és nemcsak az ékesszólás szüleménye. Hanem azután egyszercsak rr\eg- akadt Dinnyés Dani érces hangja és nepita füzetét lassan lapozgatva, halkan a következőket mondta: “Példádat sohasem fogjuk elfelejteni, de engedd meg, drága Gombás Béla bátyánk, hogy most megmondjam neked, amit már régen meg kellett volna mondanom. Bizony hiba volt tőled, hogy nem jártál rendszeresen oktatásra...” — ... Na ugye, Imre fiam, most nem tudod, hogy illik-e nevetni, vagy sem. Nevess csak nyugodtan, biztos, hogy a mi Gombás Bélánk is nevetett volna az elkésett kritikán, ha tudott volna nevetni. Csak azért mondtam el neked, hogy lásd: jobb előbb kritizálni, mint soha, aztán még ma nyisd ki a szádat fiam a termelési értekezleten, hogy hozzák rendbe a dolgodat. 3 , _____9 ’