Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-17 / 42. szám
AMERIKA] MAGYAR SZö :hurs<lay, October 17, 1957. Sputnik, az Egyesült Államok és a (Folytatás az első' oldalról) nem véletlen müve volt. A tőkésosztály tudatosan használta a viszonylagos prosperitást, a munkásosztály politikai öntudatának elaltatására, amely csaknem teljesen sikerült nekik. Az amerikai munkásosztály feladta önálló politikai szerepét, függelékévé vált a tőkés osztály pártjának, átvette tőlük antikommunista ideológiáju- k&’í, kiűzte saját köréből a legtisztábban látó, legmesszebbre tekintő progresszív elemeket. A tőkésosztály elérte azt, amit akart. De akármilyen “okos” és ügyes volt is, mégsem volt elég okos, Mert miközben elhódította a munkásosztályt, meggyengítette önmagát, vagy ahogy Lip- man fejezi ki “elvesztette a haladás lendületét.” Persze mi ezt nem olyan értelemben hangoztatjuk, hogy ha ez nem történt volna, akkor Amerika nyer te volna meg a “mübolygó ’ versenyt. Ha a tőkésosztálynak nem sikerült volna a munkásosztályt elbóditani. ha a McCarthyz- mussal nem terrorizálták volna a társadalom szellemi és politikai életét, akkor a nép egészségesebb irányba terelhette volna politikánkat. Akkor Amerika óriási ipari kapacitását nem kel leit volna .300 billió dollár erejéig fegyverke- *ésre, más országok fegyverkezésére elfecsérelni .—amely fegyverkezés amúgy is nagyrészt ócska- %Tasnak bizonyult — hanem a jólétet valóban általánossá lehetett volna tenni és szellemi életünk nem torpant volna meg a McCarthvsta terror következtében. Ennyit Walter Lipman cikkéről. A CSM náci tiszttel “magyaráz” Az amerikai polgári osztály egy másik vezető lapja, a dullesi ájtatosságu Christian Science Monitor párisi tudósítója. Volney Hurd révén másként magyarázza Amerika ideiglenes lemaradását. Szerinte nem mi maradtunk le, hanem a szovjet halad előre igen gyorsan. De Mr. Hurd figyelmeztet, ne essünk abba a hibába, hogy ezt a gyors előhaladást a szocialista rendszerüknek tudj uk be. Oh, a világért sem. “Ne tévesszük össze az orosz nép képzelőtehetségét. értelmét, erejét, ügyességét a szovjet kommunizmussal, különben minden megállapításunk a Szovjetunióról helytelen lesz!” — hangoztatja Mr. Hurd. De ez nem Mr. Hurd saját véleménye. Ezt a véleményét ő egy—volt náci liszttől hallotta, aki személyesen vett részt az oroszországi hadjáratban. Hát egy ilyen náci tisztnek valóban közvetlen tapasztalatai lehetnek az orosz nép erejéről és értelméről. “Jelenleg egy maroknyi brutális forradalmár vezeti ezl a népet” figyelmeztette Mr. Hurd-öt ez a szakavatott volt náci tiszt. Csupán egy dolgot nem magyarázott meg ez a volt náci. Hogy lehet, az, hogy az orosz népet, amely szerinte is olyan nagy fantáziával rendelkezik, olyan értelmes, olyan erős és olyan ügyes, amely képes volt a nácik katonai gépezetét szétzúzni, hogy ezt a nagy, erős, okos, leleményes népet miként tudja egy “maroknyi” brutális forradalmár vezetni. Sajnos, a náci tiszt ezt nem magyarázta meg és Mr. Hurdnek nem jutott eszébe ezt tőle megkérdezni. Ehelyett Mr. Hurd a következő megállapításokat tette e náci és más hasonlók véleményének meghallgatása alapján: “Az európai sajtó vélemények olvasása, valamint az orosz teljesítmény kitűnősége természetesen felidézte bennem azoknak az embereknek baráti tanácsát (itt erre a nácira céloz Mr. Hurd), akik egyszer már elkeseredett harcot vívtak az oroszokkal és elvesztették azt. “így hát meg kell értenünk, hogy a rendeletet a mübolygó építésére valóban a párt adta ki. De akik e rendeletet olyan meglepő pontossággal és sikerrel végrehajtották, azok orosz tudósok voltak, akiknek természetesen nagyban segítettek a"ok a német tudósok, akiket az oroszok a második világháború végén elfogtak. “Számomra teljesen nyilvánvaló, hogy a német technikai ügyességnek és alaposságnak az orosz képzelőtehetséggel, energiával, valamint korlátlan koltségvetéssól való' komlbináértja az, amely lehetővé tette ezt a figyelemreméltó teljesítményt. Miként az én német barátom hangsúlyozta, ehhez a konumiz.nuisnak semmi köze nem volt. No, ez világos, mint a vakablak, nemde? Egy másik moszkvai jelentésben, folytatja Mr. Hurd, ez áll: Federov, a szovjet tudományos akadémia tagja kijelentette, hogy szovjet tudósok ama probléma megoldásán dolgoznak, hogy miként lehetne biztosítani a bolygó visszatérését ä földre sérülés nélkül és működőképes műszerekkel.” “Sajnos — fejezi be Mr. Hurd elmefuttatását — mi sem bizonyítja jobban a szovjet sikert Ausztrália H. Messel professzor, a sidneyi egyetem fizika tanszékének tanára kijelentette: “Azok, akiknek jobban kellene ismerniük az igazságot, túlságosan hosszú ideig félrevezették a közvéleményt. Azt mondták nekünk, hogy Oroszország sohasem lesz képes atombombát előállítani, de 1948- ban mégis felrobbantották az orosz atombombát. Néhány héttel ezelőtt az oroszok bejelentették, hogy interkontinentális rakétát próbáltak ki, de aligha vette őket valaki komolyan. Most kilőtték a műholdat és úgy, ahogy ezt megtették, ugyanúgy ki tudták lőni az interkontinentális rakétát is.” Párizs A Combat főcímben közli, hogy a szovjet műhold már kétszer repült át Paris felett. A lap az interplanetáris világ történelmi korszak első esztendeje első napjának nevezi 1957. október 4-ét. A lap idézi a párisi obszervatórium igazgatójának, André Danjon-nak a véleményét, aki szerint az esemény korszakalkotó. A francia sajtó különben vezető helyen foglalkozik a szovjet mesterséges hold felengedésének és földkörüli utjának hireivel. E beszámoló mellett a kormányválság hirei is háttérbe szorulnak. A jobboldali sajtó, ha lehet — még nagyobb teret szentel az eseményeknek, és a szov- jet-ellenességről közismert Aurore is siet kijelenteni, hogy a szovjet hold “inkább a haladás Ígérete, mint veszély az emberiség számára.” Ausztria A félhivatalos Wiener Zeitung világtörténelmi jelentőségűnek nevezi az első mesterséges hold felbocsátását. Az Arbeiter Zeitung szerint a Szovjetunióban minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy újból és újból találmányokkal és felfedezésekkel ejtsék bámulatba a világot. Washingtonban teljes a meglepetés, bámulat, a megdöbbenés Az angol sajtó különben változatlanul a szovjet mesterséges holdnak szenteli a legnagyobb teret. A lapok alig leplezett kárörömmel igyekeznek számszerűleg is kidomborítani az Egyesült Államok vereségének méreteit és következményeit. A Sunday Times washingtoni tudósítója rámutat arra. hogy az amerikaiak most kénytelenek szembenézni a rideg ténnyel, belátják, hogy mióta az Egyesült Államok annak idején megszerezte az atombomba ideiglenes “monopóliumát”, forradalmi változások következtek be. Az Observer washingtoni tudósítója szerint, “ha amerikai tudósok és katonai szakértők meg is próbálják lekicsinyelni a szovjet siker jelentőségét, a színfalak mögött a legteljesebb meglepetés, bámulat, megdöbbenés, sőt konsternáció uralkodik.” A Sunday Express New York-i tudósítója szerint “a Pearl Harbor-i katasztrófa óta az ameriki nemzeti büszkeség nem szenvedett hasonló irtóztató csapást.” Tel Aviv “Az első atona-TÍllanytelep' megalkotás*, az kit« k**fei*ehláli8 baftiBxtifcuK léve*l«k elkésnivilág véleménye annál, hogy szerte Európában egyetlen hang nem hangzott el, amely kétségbe merné vonni ennek az ugyancsak figyelemreméltó teljesítménynek az elérését.” Mr. Hurd tovább magyarázza, hogy mennyire nem szabad összetéveszteni az allegóriát a fila- goriával, a ferblit a derbivel, a szocializmust a sputnikizmussal. Komolyabb a New York Times legbefolyásosabb tudósítójának, Arthur Krocknak analízise. Eisenhower elnöknek a sajtókonferencián tett nyugodt és megnyugtató kijelentésére utalva Krock kénytelen a következő megállapítást tenni (Folytatás a 3-ik oldalon) tése a mesterséges hold felbocsátása — hangsúlyozza a Kol Haam cimü izráeli lap —, mindez szemléltetően mutatja a szovjet tudomány fölényét az Egyesült Államok és általában a kapitalista világ tudományával szemben.” Kairó Az AI Ahram vezércikkében a mesterséges hold felbocsátását bámulatos eredménynek nevezi és azt Írja, hogy “világszerte mindenki büszkeséggel tekint az emberi gondolkozás sikereire. Oroszország e nagyszerű vívmánya az egész emberiség győzelme.” Damaszkusz Az An Nur cimü sziriai lap “A szovjet tudomány nagy győzelme” cimü vezércikkében lelkesen üdvözli a Szovjetuniót a mesterséges hold felbocsátása alkalmából és ezt Írja: “Ez a nagy találmány a födkerekség minden népét, igy az arab népeket is feljogosítja a jobb jövőhöz fűződő reményekre, egyszersmind kétségbevonhatatlan bizonyítéka a szocialista rendszer képességeinek és teremtő erejének.” Hollandia A De Volkskrant cimü holland katolikus lap a szovjet mesterséges hold felbocsátását kommentálva azt írja, hogy “a Szovjetunió messzebb ment, mint az valaha is lehetségesnek látszott és a Nyugat jobban elmaradt, mint az elképzelhetőnek tűnt.” A De Telegraaf, a Hét Vaterland és a De Tijd a Szovjetunió megnövekedett katonai potenciája oldaláról tekinti a mesterséges hold felbocsátását. A De Tijd megállapítja azt, hogy az amerikaiak másfél hónap 1 e f o rgása alatt két Ízben voltak kénytelenek elismerni az orosz matematikusok, fizikusok, vegyészek és kohászok fölényét. Megkísérlik a mesterséges hold lefényképezését Webster ausztráliai tudós a melbournei rádió közlése szerint kijelentette, hogy megkísérlik a szovjet mesterséges hold lefényképezését. Frédéric Joliot-Curie professzor, a Nobel-dijas francia atomtudós vasárnap kijelentette, hogy a szovjet mesterséges bolygó kilövése “fordulópont a civilizáció történetében” — közli a Reuter. Amerikai Magyar Szó előfizetési árak: New York városában, az Egyesült államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. tierkesztőség és kiadóhivata1 • 130 Favf tSth Street New York 3, N. Y. — Telefon: ÁL 4-0307 a r ■ C í? Megvalósul századok legnagyobb láng elméinek álma mondfák a külföldi lapok 2
