Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-03 / 40. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ o ö. Thursday, Octobe 1957 | Disszidált magyar diák nem válik a reakció eszközévé Sok újszerű dologgal találták magukat szem- len Amerikában a magyar disszidáltak, amiről eddig fogalmuk sem volt. A világ technikailag legfejlettebb országában olyan sok megcsodálni való akadt, aminek a legtöbbje számukra — akár­csak az amerikai nép többsége számára is — el­érhetetlen. De az elhelyezkedés é3 a mindennapi élet szükségleteinek előteremtése körül is talál­koztak szokatlan, számukra érthetetlen és gyak­ran megdöbbentő jelenségekkel. Volt sok csaló­dás, kiábrándulás, amit elkerülhetetlenül a meg­alkuvás és a beletörődés időszaka követett. Amerika igazi arculatának egyik legmélyebben szántó vonása, az az ideológia, amely a fehér és néger lakossága közötti viszonyt megállapítja és szabályozza. Ezen ideológia megrögzítésére irá­nyuló gazdasági és politikai okokra nincs szándé­kunk most kitérni, de tény az, hogy a külső és belső kényszer hatása alatt ez változáson megy át, és a jelen pillanatban az egész világon vissz­hangzó kirobbanást okozott. Az iskolabeolvadási rendelet mellett és ellen felsorakozó erők össze­csapásai valóságos forradalmi helyzetet idéztek elő az Egvesült Államokban. Egy ilyen helyzet kellős közepébe került bele Tóth András, uj honfitársunk, aki az egyetemi tanulókat segélyző intézményektől ösztöndijat. kapott a Columbia, South Carolina-ban levő Allen University látogatására, mint bennlakó diák. Ez rendben van, kivüle még sok idekerült magyar tanulót helyeztek el más egyetemeken, hiszen kár lett volna parlagon hevertetni azt a tudást, amit a magyar szocialista haza jóvoltából eddig megszereztek. A szokatlan ebben a helyzetben csák az, hogy" Allen University egy néger egye­tem, az Afrikai Methodista Püspöki Egyház tart­ja fenn és 87 éves fennállása óta Tóth András magyar diák volna az első fehér tanulója. South Carolina egyike azon déli államoknak, ahol minden módon igyekeznek útját állni annak a fejlődési folyamatnak, amit a szövetségi iskola beolvadási törvény végre megindított. Amikor T. C. Callison, South Carolina államügyészét megkérdezték, hogy beiratkozhatnak-e fehér ta­nulók a néger egyetemre, azt a választ adta, hogy "az állam nem tilthatja meg a fehér tanulók fel­vételét az Allen egyetemre, mivel az magániskola, de kijelentjük, hogy ez ellentétben van közfelfo­gásunkkal és irányadó elveinkkel.” És hogy ne legyen kétség afelől, hogy mi South Carolina hivatalos “közfelfogása és irányadó elve” az 5 tagú Állami Közművelődési Igazga­tóság két nappal Tóth beiratkozása után, azt a határozatot hozta, hogy “a közügy érdekében az Allen-egyetem diákjainak nem adunk érettségi igazolást.” (Certification.) Az egyetem elnöke Dr. V'eal, nyugodt, ő már határozott az ügyben. “Az igazolás megtagadása egyetemünknek azt jelenti, hogy érettségizett tanulóink nem kaphatnak tanítói állást ebben az államban. Csak annyi a megjegyzésem, hogy Mr. Tóth velünk marad.” f Így veszi fel a harcot az egyetem. Segítőtársa sí egész néger nép. A beiratkozott tanulók szá­rija nem csökkent, sőt emelkedett az uj iskolaév- bén. És becsületére legyen Tóth Andrásnak, ő *ém ingott meg. Megmaradt az egyetem tanulója. Ä' szépművészeti szakra iratkozott be, a festészet érdekli. A faji problémákra és az iskolabeolvadás­ra vonatkozó kérdéseket elhárítja magától. “Én még csak mint látogató vagyok Amerikában”, mondotta, “nem tartom magam jogosnak ahhoz, hbgy az itteni belügyekhez hozzászóljak. Hiszek a; szabadságban, hiszem azt, hogy minden ember egyforma és látom, hogy igazságtalanságok nem­csak egv országban történnek. Jól érzem magam itt és itt szándékozom maradni. De most sietek megismerkedni a szobatársammal, szeretném h _________ Amerikai Magyar Szó BÍBflzetést árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4 Minden más külföldi országban egy évre $8., íélévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Bwrfce<nrtőség és kiadóhivata1: 130 East Ifitb Street L New York 3, N. Y. — Telefon: AI, 4-0397 tudni, hogy milyen ember az, akivel egy évig együtt fogok lakni.” Elhatározásával Tóth András kétségkívül kon­struktiv módon járult hozzá uj hazája demokra­tikus fejlődéséhez. Ezért elismerés jár neki. En­nek tudatában tanulmányait sikeresebben fogja elvégezni. Columbia South Carolina állami székhelye. A város közepén áll a székház, melynek sarkkövére az állam jelszava van bevésve: “Felkészülve szel­lemben és anyagban. Amig lélegzem, addig re­mélek.” lülagi'ar ulförof iinnepelnsk Sonoma város és vidéke Kalifornia szőlőter­melésének egyik gócpontja. E hónap végén tart­ják a Vintage Festivált, mely egyúttal 100 éves jubileuma lesz Haraszty Ágoston magyar szárma­zású telepesnek, aki 1857-ben itt alapította meg az első kaliforniai borpincészetet. Magyarország­ról hozott tokaji szőlővesszőket honosított meg e homokos területen, melynek termését most is to­kaji néven árulják Amerikában. — Bort is csi­nálnak belőle, de ennek minősége nem veheti fel a versenyt a magyar tokaji borokkal. A kiima hatalmas szőlőipar kifejlődését tette lehetővé, de a talaj minőségbeli különbsége megmutatkozik a kaliforniai és magyar tokaji borok minőségénél is. “Koisimynista furfang” a munkahét csökkentése? Miközben az AFL-CIO vezetősége teljes gőzzel munkálkodik azon, hogy megszabadítsa a szak- szervezeti mozgalmat a korrupciós vádaktól, egy független amerikai szakszervezet, a United Elec­trical Workers Union (UEW) olyan programmal állt ki a nyilvánosság elé, mely, reményük sze­rint “országos megmozdulásra fog vezetni a mun­kahét további csökkentése érdekében.” San Franciscóban az elmúlt héten tartott kon­vencióján ez a szakszervezet egy határozati ja­vaslatot fogadott el, melyben többek között ez állt: “A munkásembernek nagyobb fizetéssel kell hzamennie és munkahetét csökkenteni kell, ha azt akarjuk, hogy fenntarthassa, sőt javítsa életszínvonalát és biztosítsa megélhetését. Rö- videbb munkahét, a bér csökkentése nélkül az alapvető módja uj munkaalkalmak teremtésé­nek a jelenlegi viszonyok között, amidőn az automatizálás és a technológiai változások igen sok munkást tesznek munkanélkülivé.” Az UE, melyet éveken át zaklatott a kormány, zaklatták más szakszervezetek is, most büszkén jelentette, hogy “nemesen kiállta az idők viha­rát” és tagságát stabilizálta 200,000-es létszá­mon. örömmel jelentette a vezetőség, hogy nem­csak eredményesen folytatják szervező munkáju­kat, de sok olyan lokál is visszatért a szervezet­be, amely az elmúlt évek folyamán otthagyta azt. Nesze semmi fogd meg jól Progresszív szakszervezetek már régóta ajánl­ják a rövidebb munkahetet, de a nagyobb uniók eddig még nem tettek határozott lépést irányá­ban. Sőt, a nagy UAW 1955-iki konvencióján Reutherék a rövidebb munkahét követelését “kommunista furfang”-nak nevezték és helyette előálltak a “Garantált évi bér” eszméjével. Ezt viszont a UE “nesze semmi fogd meg jól”-nak keresztelte ezt állapítva meg róla: “Ezt a tervet, mint csalást kell visszautasi- (ani a munkásságnak. Azokon a területeken, ahol már életbeléptették, egyáltalán nem ért el semmit a munkaalkalom biztosítása terén. Sőt ellensúlyozta a munkások abbeli törekvését, hogy magasabb munkanélküliségi segélyt kö­veteljenek és vívjanak ki az egyes államoktól. Aláásta a munkaidő csökkentését célzó harcot és megfosztotta a munkásokat 5 százalékos béremeléstől, ami már esedékes volt számuk­ra.” Az autóipari szakszervezet az idei országos konvencióján már álláspontot változtatott e kér­désben. Elfogadta azt, amit két évvel ezelőtt még “kommunista furfang”-nak becsméreltek. De ténylegesen most sem tettek sokat a terv végre­hajtása, illetve megvalósítása ügyében. Úgy dön­töttek, hogy a terv részleteit majd a jövő januári rendkívüli konvención dolgozzák ki a tavaszi uj szerződési tárgyalások előtt. A UAW-nak ugyanis jövő tavasszal lejár a szerződé«« a három leg»a­gvobb autótröszttel, a General Motorssal, Ford- dal és Chryslerrel. Ez a három ipari óriás a leghevesebben ellenzi a munkahét csökkentését. Reuther emiatt máris hajlandónak bizonyult a megalkuvásra, felaján­lotta a három nagy gyárnak, hogy módosítja a rövidebb munkahét csökkentését célzó követelé­sét, ha a gyárak nem emelik fel az autók árát. (Hogy ez a két dolog milyen összefüggésben van egymással, azt nem könnyű megállapítani. — Szerk.) De a gyárak, mint tudjuk még azt a javasla­tot is visszautasították. Az UE konvenciója el­ítélte Reutherék ebbeli megalkuvó álláspontját. Lesújtó véleménye van az UE-nek az AFL-CIO központi vezetőségéről is. “Ami az egyesült szakszervezeti mozgalom vezetőségét illeti, nem dolgoztak ki egy egysé­ges, agresszív, a tagságon alapuló bértárgya­lási programot. Nem harcolnak olyan törvény- hozásért, amely alátámasztaná a munkásság bértárgyalási helyzetét. Az AFL-CIO bürokra­ták ugv élnek, mint a nagy részvénytársasá­gok vezérigazgatói és elképesztő az a nyíltság, amellyel együttműködnek a finánctőke képvi­selőivel a kormányban és magukkal a mono­polistákkal. Ami a korrupciót illeti, annak kigyomlálására a következő négy egyszerű pontot javasolják: 1. Meg kell "szabni a szakszervezeti vezetők fi­zetésének felső határát. Közelebb kell hozni ezt a fizetést ama munkások fizetéséhez, akiket ezek­nek az embereknek állítólag képviselniük kellene. 2. Minden szakszervezet alapszabályát ugy kell átírni, hogy a tagság közvetlenül ellenőrizhesse a bértárgyalások menetét. El kell távolítani an­nak a lehetőségét, hogy egy maroknyi csoport összesziirhesse a levet vagy egyszerűen áruba- bocsáthassa a szakszervezetet a munkaadóknak. 3. A tagságnak kell ellenőrizni az unió ügyeinek intézését. 4. Minden munkásnak feltétlen joga legyen a tagsághoz. El kell venni a szakszervezeti bürok­ratáktól a szakszervezeteből való kizárás jogát, amelyet jelenleg oly önkényesen alkalmaznak. Az Amerikaellenes Bizottság megszüntetéséért Szokatlanul nagyszámú tömeg jött el az Emer- gencá Civil Liberties Committee newyorki Car­negie Hallban megtartott gyűlésére, melyet az Un-American Ativities Committee eltörlésének céljából hívtak össze. Az “eltörlési kampányt” időben indították meg ahhoz, hogy kellő erőt nyerve meggátolja a ja­nuárban összeülő kongresszusban uj összegek ki­utalását az amerikaellenes bizottságnak. Hasonló célú törvényjavaslat kerül megvitatásra a Ház­ban, amit James Roosevelt, kaliforniai demokrata képviselő nyújtott be, s mely azt ajánlja, hogy minden ilyenirányú amerikaellenes tevékenységek kivizsgálását a Ház Igazságügyi Bizottsá­ga végezzen, melynek Emanuel Celler newyorki demokrata képviselő a vezetője. Arra kérték a gyűlésen résztvevőket, hogy Ír­janak a képviselőiknek és kérjék őket a bizottság eltörlésének támogatására. Az est egyik kimagasló szónoka Dalton Trum- bo, fekete listán levő hollywoodi színmű iró volt, aki mint a “hollywoodi tiz” egyike egy évig bör­tönben volt, mert az ötödik függelék alapján megtagadta a választ. Azóta is névtelenül vagy más néven jelennek meg filmmüvei. Azzal gya­núsítják, hogy ő a titokzatos Robert Rich, aki­nek egy darabja Oscar jutalmat nyert, amelyet még most sem adtak át jogos tulajdonosának, mert nem jelentkezett érte. Kijelentette, hogy Robert Rich szimbólum, a bujdosó amerikai szim­bóluma, aki titokban dolgozhat csak, hogy maga és családja megélhetését biztosíthassa. Hogy hány ilyen Robert Rich létezik, az kitűnt a gyűj­tésnél, amikor adományaikat küldték. Volt egy professzor Robert Rich, a Rev. Robert Rich, 25 dollár jött egy csoport szórakoztatással foglalko­zó Robert Rich-től, 3 dollár Robert Rich hajó­munkástól, Robert Rich acélmunkás és Robert Rich közszolgálati munkás. 0 A Magyar Szó jó újság, • Nincs benne, csak igazság! r‘ • ■’ íV : tilsai • ; í* T k. v fe te s: s’ 1 te m m Iá ti rt té n; já SÍ té S7 br I? se h. ni lfc fe ti Vi ke 6C ÓI m ne so ke jé ra re to ér n si: ht te ze “r Ke fe ír » 0+ jl.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom