Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-11 / 28. szám
Thursday, July 11, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 1 A sugárzás áldozatai a hadseregben BRIDGEPORT. — Megdöbbentő vádat hozott itt napvilágra -egy ügyvéd, aki olyan amerikai közkatonáknak az ügyét képviseli, akik a második világháború alatt egy olyan bizalmasan titkos hadászati próbagyakorlaton vettek részt, amelynek utóhatásaként ezek a katonák magtalanul, vagy nemzőképtelenül maradtak annak következtében, hogy rádiókisugárzásnak voltak kitéve. Az ügyvéd szerint ennek a próbaegységnek a katonái közül fantasztikus számban kerültek ilyen állapotba. A bridgeporti ügyvéd, Raymond Lyddy azt állítja, hogy e katonák közül egyesek torszü- lött gyermekeknek az apja. Mások, mondja az ügyvéd, teljesen nemzésképtelenek lettek. Hatból négy fertőzött Lyddy azt állítja, hogy ezeket a katonákat a háború alatt olyan tankok kipróbálására “kény- szeritették”, amelyek tüzfényt Jöveltek ki az ellenség megvakitására. Az ügyvéd azt mondotta, hogy a kísérletet egy nehéz tankegység 538-as számú százada végezte. Kimutatta, hogy egyedül Bridgeport környé- • kén minden hat katonából négy, akik ebben a különleges osztagban szolgáltak, igy van megnyomorítva. Az egyik ilyen veterán, a Hamden, Connecticutban lakó 40 éves Joseph Vanacore magtalan maradt, s a feleségével egy fiúgyermeket örökbefogadtak. A bridgeporti 37 éves Harold Saundersnek van egy kislánya iny és szájpadlás nélkül, s a felesége másik két gyermeket elvetélt. Egy harmadiknak rövid, torzlábbal született fia van. Még egy másiknak a felesége a háború óta három gyermeket vetélt el. Gyengeelméjű gyermekek Az ügyvéd kimutatta továbbá, hogy legalább egy másik tucat ilyen emberrel léptek érintkezésbe, akik más városokban laknak egész Chicagóig, s kitűnt, hogy azoknak is körülbelül fele magtalanság áldozata, vagy hibás gyermekeik vannak. Ezek között a gyermekek között számos van gyengeelméjű, mondotta az ügyvéd. Azokat az összes veteránokat, akik annakidején e különleges egységnek tagjai voltak, mind felfogják kutatni, hogy megállapíthassák az ál- , dozatok számát, jelentette ki Lyddy. Algéria függetlenségének támogatására szólítja fel US kormányát John F. Kennedy, Massachusetts demokrata szenátora, határozati javaslatot nyújtott be a szenátusban, melyben arra szólítja fel a kormányt, hogy szüntesse be Franciaország támogatását Algéria elleni háborújában és fejtsen ki tevékenységet Algéria függetlensége érdekében. Ez az ajánlat teljesen ellentétben van a külügyi hivatalnak ebben a kérdésben eddig elfoglalt álláspontjával, mely egyezik Franciaország kijelentésével, hogy Algéria teljesen az ő saját belügye és támogatta Franciaország tiltakozását az ellen, hogy az algériai kérdést az Egyesült Nemzetek nagygyűlésén tárgyalják. Duiles, aki egyáltalán nem olyan tartózkodó amikor a népi demokráciák belügyeiről van szó, azzal utasította vissza Kennedy ajánlatát, hogy Algéria kizárólag a franciák problémája és olyan bonyolult, hogy nem szeretné magára vállalni annak megoldását. De ha Kennedy-t annyira érdekli a “gyarmati” kérdés, azt ajánlja neki, hogy foglalkozzon inkább a kommunista, mint a francia változatával. (Ez nemcsak tanács, de fényt vet arra is, hogy Dulles-t hogyan és miért érdekli a “gyarmati” kérdés). Kennedy a következő érvekkel támogatja nézetét, hogy Algéria függetlenségi küzdelme megszűnt francia magánügy lenni, hanem nemzetközi — és ennélfogva amerikai — ügy lett belőle : leköt 400,000 francia katonát és ezzel, csökkenti a NATO "haderőt, meggátolja az európai , közös' o-iac -.kifejlődését^ gazdasági.kooperáció létesítését, eddigi kétértelmű kijelentéseink és ellenkezésünk e kérdésben meggyengítette befolyásunkat és vezetőképességünket Tunisziában, Marokkóban és a Közép-Kelet országaiban, meggyengítette az Eisenhower-doktrina, a külföldi segély és információnk (értsd: propaganda) hatását, veszélyezteti stratégiailag - legfontosabb légi bázisainkat és földrajzi előnyünket a kommunis- táékkal szemben, „ veszélyezteti vezetőképességünket a “szabad világ”-on belül, képességünket e világot tovább is szabadon tartani, anyagot nyújt nyugat-ellenes propagandára. Bizonyos fényt vet erre a kérdésre a N. Y. Times párizsi tudósítójának jelentése, mely azt tárgyalja, hogy a francia-algéri küzdelem egyik főtényezője a szaha'rai olajmezők, melyek ki- fejlesztésére már eddig 100 millió dollárt fektettek be francia olajtársaságok és a francia kormány. Ezen érdekeltségek hajlandók egy katonai kormánypucsot financirozni, ha az algir kérdésben a francia kormány mostani álláspontja gyengülne. Az olajmezőkről szóló jelentések azt a kedvező lehetőséget teszik kilátásba, hogy Francia- ország nemsokára függetlenitheti magát a középkeleti olajtól. Naponta 2,850,000 dollárba kerül az algériai ellenállás letörése, de a francia népet igy próbálják meggyőzni annak szükségességéről. A helyzet az, hogy az olaj mezők az ország belsejében, messze a kikötő városoktól, némelyek 600 mérföld távolságban vannak. Csak úgy tudnák azok gazdagságát és Franciaországba való szállítását biztosítani, ha Algériát továbbra is megfosztva nemzeti függetlenségétől, a népet az ország természeti kincseitől, saját hatalmában tartja és kizsákmányolja. Kennedy szenátor csak megerősíti azt a jól ismert tényt, hogy az idők megváltoztak és a népek függetlenségi vágyát már nem lehet elnyomni. Ugyanakkor amerikai érdekeltségek is nagyon szeretik az olajat. Oazdasági válság vihara fenyeget WASHINGTON. — Viharos jelenségek tűnnek fel közgazdaságunk láthatárán. Ipari termelésünk megállapodott, sőt lefelé irányul. A munkanélküliség egyre jobban és jobban mutatkozik. A munkásság heti keresete még látszólag emelkedik, de az árak is emelkednek. Az eredmény az, hogy a fizetéssel egyre kevesebbet vehetünk, vásárlóképességünk lassan, de biztosan csökken, minden hónapban esik valamit. Uj gyárak és felszerelésekre még mindig nagy a befektetés, még mindig terjeszkedésről beszélnek. A kormány védelmi befektetései is egyre emelkednek, habár a kongresszus kétségbeesetten próbálja levágni a költségeket. Csupán e két utóbbi tartja fenn gazdasági életünk alapját. A tőkebefektetéseket és védelmi kiadásokat is veszélyezteti az egyre emelkedő kamatláb, mely csupán a kölcsönzőknek, a bankoknak, biztositó társaságoknak és néhány egyéni milliomosnak van hasznára. Harry Blood Byrd virginiai reakciós szenátor a liberális szenátorok támogatásával már megkezdte a kormány pénzügyi politikájának kivizsgálását, miután nagy mértékben Humphrey pénzügyi politikája okozta a kamatlábak hihetetlen emelkedését, mely nagyon megnehezíti a hitelt. Humphrey volt pénzügyminisztert kikérdezték és mindössze annyit értek el vele, hogy támadást intézett azok ellen, akik könnyebb hitelt szeretnének és “inflációsoknak” nevezte őket. Volt pénzügyminiszterünk azt is bevallotta, hogy nagy zavart és rendetlenséget talált a pénzügyminisztériumban, mikor vezetését átvette, de azt 3em tagadta, hogy ugyanolyan rendetlenséget hagy hátra az ő adminisztrációja is utódjának. “Nem sok választásunk van”, mondta, “vagy követjük a kormány infláció ellenes politikáját, vagy beadjuk derekunkat az uj inflációs rablásnak.” A szenátus többségi vezetője, Lyndon B. Johnson Humphrey politikája ellen támadást intézett és azt mondta:.“A nehéz, hitel e politikája lassanként,- tégésFöl-léjpéáire kúszott ránk* alig észrevehetőleg, mint a rákfene, melynek jelenlétét későn vesszük észre, mikor már alig tudunk bármit tenni ellene. Ez a gazdasági rákfene elda gaszolja ipari és kereskedelmi ereinket és megfojtja a rendes növekedést és fejlődést. Ez a nehéz hitel politikájának eredménye.” Mialatt beszélt már a Wall Street Journal hirfc hozott arról, hogy az Associated Investment Company, az egyik legnagyobb pénzbefektető vállalat elhalasztotta 20 billió dolláros kötelezvényének folyósítását a bizonytalan pénzügyi helyzet miatt. A városi adómentes kötvények értéke úgy lement már, hogy erre nem volt példa 22 év óta. Ugyanakkor a kamatláb az értékesés miatt 3.46 százalékra emelkedett, amire 1935, a depresszió éve óta szintén nem volt példa. A hosszúlejáratú kormánykötvények, melyek mögött a világ leghatalmasabb államának hitele áll, szintén rekord- esést mutatnak a pénzpiacon és a tőzsdeügynökök szerint még nagyobb esés várható értékükben. A nagy részvénytársaságok kötvényei a múlt hét folyamán rekordmagasságu kamatlábat érték el 25 évhez viszonyítva. “Elképzelhetik a kis üzletember helyzetét, mikor hitelre kényszerül ilyen körülmények között, ezt mind a nehéz hitel politikájának köszönhetjük”, mondta szinte kiabálva Johnson szenátor. “Minden pénzkölcsönző intézet felemelte kamatlábát” —■ folytatta, “ami azt jelenti, hogy minden vásárló többet fizet hűtőszekrényeiért, fűtőtestekért és mindenért, amire csak szüksége van ahhoz, hogy rendesen éljen.” A kölcsönzőre és kölcsönkéröre Johnson szenátor ekkor rámutatott az Országos Kereskedelmi Kamara külön bizottságára, mely megállapította, hogy az árak egész évben emelkedni fognak. “Olyan gazdasági rendszer, amely csupán a kölcsönzésben nyújt hasznot, nem sokáig tarthatja magát”, folytatta a szenátor. “Az egészséges gazdasági rendszernek a kölcsönké- rőre is szüksége van, nem csupán a kölcsönzőre. Ha a kettő közti egyensúly felborul, valakinek közbe kell lépnie. Nem hiszem, hogy ezt a kérdést tovább is elkerülhetjük”, fejezte be Johnson. j Felmerül a kérdés, ami válaszfalat emelhet a demokraták és republikánusok között, hogy a világ legnagyobb hatalma, hatalmának és prosperitásának tetőpontján válaszút előtt áll, hogy továbbra is terjeszkedő, vagy pedig — legalább is egy időre —, összehuzódó politikát kövessen. A liberális közgadászok terjeszkedő pénzügyi politikát ajánlanak, olyat, mely több vásárlóképességet adna csoportok kezébe, különösen a kisjövedelműek kezébe. Társadalmunk eme elhanyagolt része volna a kulcs arra, hogy valóban terjeszkedhessen vásárlóképességünk. Tény az, hogy termelőképességünk rohamlépéssel halad előre és népünk képtelen felvásárolni termelésünket. Ezért infláció is fenyeget bennünket, hacsak nem teszünk meg mindent, hogy felemeljük vásárlóképességünket is. A vita még csak most kezdődött. A közeljövőben e kérdésről még sokszor hallani fogunk. Az árucikkek egyre gyűlnek a polcokon. Itt jön be a baloldali közgazdászok által Sokszor emlegetett “anarchia a termelés terén.” A LAP ÉRDEKÉBEN!!!... Legyen szives nézze meg a lap borítékján aa On neve felett levő dátumot. HA FOLYÓ ÉV JÚNIUSNÁL korábbi dátum van rajta, az azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sakkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt. ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. Használja az alanti szelvényt: tLEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3. N. Y^ Tisztelt Rosner Munkástárs! ! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldőig ______dollárt. . .. . . I
