Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-09-01 / 36. szám
r AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, September 5, 1957 EÖRSI BÉLA: Lä___________ AMERIKAI ÉLETMÓD Mi lesz 1975-ben? Mi öregek aligha fogjuk megérni az 1975-ös esztendőt, de el tudjuk képzelni, hogy mi lesz. A világ gazdasági és társadalmi szakértői is tudnak következtetni. Ahogy az építőmester megmutatja, hogy mennyi téglára van szükség egy ház felépítéséhez, (ha ismeri a tervrajzot), úgy tudósaink a jelenből következtetni tudnak a jövőre vonatkozóan. Az Egyesült Államoknak 18 év múlva 60 millióval több lakosa lesz, mint ma. Ezeknek élelmiszerre, lakásra, ruházatra, taníttatásra, autóra és sok minden másfélére lesz szüksége, amit már az itteni életmód megkíván. Az országnak nem minden része fog egyformán fejlődni. Az emberek délre — a meleg irányába— fognak vándorolni és a távol nyugatra, ahol még nagyon sok hely van. A falu lakossága •csökkenni fog és nem emelkedni. Ma 22 millió ember él farmokon, 1975-ben csak 15 millióra számítanak. Az ősfoglalkozásnál csak 7 százalék fog megmaradni, vagyis az élelmiszert és ruhafonalat 100 ember részére csak hét ember fogja előállítani, amit most 13 ember végez. A kis városok nem lesznek népszerűek. A kis városok (2500 leiken alul) 38 milliónyi lakossága csak 9 millióval fog emelkedni és nem fognak sokkal jobban járni az 50 ezer lakosú városok sem. Hová fog az a rengeteg ember menni ? A nagy városok elővárosaiba (suburb). Negyven millió ember koszorúként fogja körülfogni a hatalmas városokat, s oda kell majd építeni iskolákat, mü- utakat, ott lesz gond a vízellátással, csatornázással. Az utak és a gyárak 1 A legközelebbi 13 évben legalább 50 billió dollárt fognak autóutakra költeni. A gyárak el fogják hagyni a városi utcákat és ehelyett az úgynevezett “superhighway” mentén egy emeletes, földszintes gyárakat fognak építeni száz holdakra terjedő területen, mögöttük lesznek az autó parkoló területek ezernyi autó részére. A hatalmas autóutak mentén keskeny pár utcából álló gyárvárosok fognak emelkedni. Az államok növekedése 1 A kelet és közép-nyugat aránylag nem fog gyarapodni lakosságban. A Rocky Mountainstól nyugatra eső államok fogják a legtöbb lakost nyerni. Az Egyesült Államok legnagyobb állama Kalifornia lesz. Több, mint 25 milliós lakosságra számítanak, majdnem megkétszerezve a jelenlegit. Illinois, Texas, Pennesylvania, Ohio és Michigan lesznek a középszerű államok, 10—13 millió lélekkel. A farm-államok jelentősége erősen csökkenni fog. A középnyugati államokat, — melyeknek politikai súlyát a farmerok adták, az ipari városok fogják dominálni. A Nagy Tavak körüli óriási ipar még jobban fogja uralni a helyzetet és ennek két oka vah: a bőséges nyersanyag és az acélgyártáshoz szükséges viz jelenléte. A déli, politikailag elmaradt államokba az olcsó munkaforrás fogja tcsvábbra is lecsábitani a könnyű ipart. A farmok gépesítése tovább folyik, a földjüket elvesztő farmerek be fognak tódulni a városokba újabb utat nyitva a munkások kizsákmányolásának. A New Foundland-i államok iparát erősen veszélyeztetni fogja a déli államok vetélkedése. Texasban lesz az olajgazdaság fele, amellett, hogy kikötői összekötik az olajban gazdag dél-amerikai államokkal is. A sivatagi államok, mint Arizona és Nevada éghajlatuk miatt kedveltek lesznek. Telük igen enyhe és a 100 fokos nyári meleg ellen a hűtő- készülékek igen jó segítséget nyújtanak. Jó jövőt jósolnak az északnyugati államoknak is, mint Washington és Oregon. Aki ezekben az államokban járt, az tudja, hogy milyen hatalmas földek vannak kihasználatlanul a következő generáció részére. Száz mérföldet lehet autón megtenni, amig egy kis falut talal az ember 27 lélekkel, melyben benzinállomás, kis kávémérés és talán egy szatócsüzlet van. A városok Amerika legnagyobb városa továbbra is New [York lesz, külvárosaival együtt 17 millió lakosul, hangot adva kulturális és pénzügyi téren. A második város Los Angeles, 10 millió lakosA nyomdászok szakszervezetének 99-ik konvenciója megváltoztatta alapszabályainak némely pontját, hogy lehetővé tegye a 4-napos munkahét kivívását. Ez az alapszabályváltoztatás lehetőséget nyújt arra, hogy a tagszervezetek szerződéseibe beiktathassák a 32 órás munkahetet. A szerződések eddig általában 35-től 37 órai munkaidőre szólnak. Harriman New York állam kormányzója a szakszervezet gyűlésén kijelentette, hogy New York államban, mig ő kormányzó lesz, a “munkajogi” törvények (melyek tulajdonképpen sztrájktörő törvények) nem lesznek beiktatva az állam törvénykönyvébe. Beszédében azzal vádolta az elnököt és a republikánus pártot, hogy mindazokat a szociális törvényeket szabotálják, melyeket a munkások kivívtak maguknak. A nyomdászok szakszervezetének elnöke, Woodruff Randolph, a nyomdászok progresszív szárnyának gyűlésén bejelentette, hogy 1958-ban lelép az elnökségről. Randolph, aki 65 éves, harminc évet töltött a szakszervezet élén és egyik legkiválóbb szakszervezeti vezetőnek tekinthető. Lelépését azzal indokolja, hogy egészsége nem engedi meg, hogy továbbra is betöltse pozícióját. 1912-ben lépett be a szakszervezetbe Chicagóban és-az elnökséget 1927-ben nyerte el. ötmillió munkás bérét emelik az idén Az amerikai munkaügyi minisztérium jelentése szerint körülbelül ötmillió munkás kötött olyan kollektiv szerződést, mely béremelés biztosit részére az 1957-ik év folyamán. A minisztérium részletes kimutatás közöl minden szakma munkásviszonyairól és a szerződésekben kikötött magasabb bérekről. A többfizetés ugyan többnyire csak 6—8 centet tesz ki óránként, de az egész országban mégis több mint ezermillió dollárra rúg az az összeg, amit a munkások ezen a címen kapni fognak. Majdnem minden nagyipar munkásai kötöttek ilyen kollektiv szerződést, de a legtöbbjük az automobil-, mezőgazdasági gép-, repülőgép-, villamossági-, acél-, alumínium-gyárakban, s az építkezési, fuvarozási, élelmiszer és bánya-iparokban dolgozik. Harácsol a GM A General Motors Corp. letagadta, hogy “túlzott” hasznot csinált a 343.9 millió dolláros szerződésen, melyet a légi flottánkkal kötött 599F 84F lökhajtásos vadászrepülők gyártására. A vádat Joseph Campbell tábornok, U. S. számvivő felügyelő hozta a GM ellen a képviselőház sál, de mivel távol van az amerikai gyári és adminisztrációs központtól, nem lesz versenytársa a keletnek. Los Angeles nagy falu marad. Washington, D. C., bár a világ fővárosa lesz, csak a hetedik helyet kapja. Ellátás Élelmiszerben nem lesz hiány. Amerika még olyan gazdag, hogy sokkal nagyobb lakosságot is el tudna látni. De azért lesz a kormánynak fejfájása a vízellátás "terén. 1930-ban például csak 13 millió fürdőszoba volt, ma 35 millió és ki tudja mennyi lesz 1975-ben. Ma a sok uj konyhai gép használata következtében 145 gallon viz kell minden amerikai lakosnak, az,én gyermekkoromban csak 95 gallonra volt szükség. Az ipar jövője a víztől függ. Kaliforniában például most 11 billió dollárt fognak csak a vízellátás emelésére fordítani. A városi csatornázások is billiókat fognak felemészteni. Iskola Csak elemibe 43 millió gyermek fog járni. Minthogy legalább a középiskolát fogják megkövetelni mindenkitől, 600 ezer újabb tanárra lesz szükség. Minthogy mindehhez pénz kell, mindenkit megnyugtathatok, hogy az adó nem fog csökkenni. Természetesen a legfontosabb, hogy okos politikusaink ne vigyenek egy öngyilkos háborúba bennünket. “Armed Services” albizottsága előtt. Amikor a szerződést felülvizsgálták, azt találták, hogy a GM $17,459,000-al több hasznot kapott, mint amennyit annak idején elvártak. A GM alelnöke, John F. Gordon a kongresszusi vizsgáló bizottságnak azt mondta, hogy ez “értelmezési hiba”. Akkoriban a tárgyalásokon 8 százalékos haszon volt előterjesztve és azt is csak azért tették, hogy “tájékozódjanak” és nem azért, hogy ez legyen az aktuális haszon. A haszon tulajdonképpen 11.3 százalékra emelkedett, de Mr. Gordon úgy látja, hogy ez “igazságos és méltányos”, hiszen ha nem a kormány részére dolgoztak volna, a haszon sokkal nagyobb lenne. Fisher-Body gyárának munkásai sztrájkra szavaztak Az 581-es lokál tagjai 1342 szavazattal 115 ellenében megszavazták a sztrájkot és a megkövetelt 60 nappal előbb felmondták szerződésüket a társaságnál. Hírek szerint a Buick munkásai is szavazni fognak' ebben a kérdésben. Habár 15,000 munkanélküli van Flint, Mich.-ben, ahol a gyárak vannak, Bishop, a szakszervezet vezetője kijelentette, hogy a munkásoknak minden körülmények között kötelessége harcolni a jobb munkaviszonyokért. A gyár személyzete között a munkavezetők és mások már megkezdték az agitációt a sztrájk ellen és a munkanélküliséget használják propagandának, hogy elvegyék a munkások kedvét a harctól. A bevándorlás jelen irányzata Aránylag sok bevándorlóval szaporodott Amerika lakossága az utolsó évek folyamán. 1946-tól 1956-ig a bevándorlás és visszavándorlás egyenlege 3 millió 200 ezer lélekkel gyarapította az ország lakóinak számát. A bevándorlás révén való szaporodás az 1946. évi 170,000-ről, 1951-ben 380,000-re szökött fel. A szaporodás azóta csökkent ugyan, de még mindig túlhaladta a 238,000 számot minden évben, mig végre 1956-ban megint 334,000-re emelkedett. E számokban a por- torikóiak bevándorlása is bennfoglaltatik, a szigetekről az anyaországba. A fenti 10 év alatt különféle csoportok járultak a bevándorlás felduzzasztásához. A második világháború után katonáink külföldön született feleségei, később a Refugee Relief Act értelmében bebocsátott idegenek, 1957-ben a magyar menekültek ügye adott lökést a bevándorlási mozgalomnak s bár a beengedettek száma egyelőre jóval kisebb, mint amennyit közgazdaságunk megengedhetne magának, 1956 novembere óta több mint 32,000 volt honfitársunk lépett partjainkra. A háború utáni években átlagban 30,000 portorikói hagyta el szigetországát az amerikai kontinensért. Nők többen vannak, mint a férfiak a bevándorlók között és két-harmadrészük 18— 49 körüli, mig egy-negyedrésziik 18 éven aluli gyermek. Az első világháború előtt a bevándorlók kilenctizedé Európából került ki, de 1953—1956-ban csak kétharmad részük jött az óvilágból. A második világháború óta a bevándorlók legnagyobb részét a velünk szomszédos államok szolgáltatták. Több mint háromnegyed millió ember más amerikai országban lévő hazáját cserélte fel az Egyesült Államokkal. C. C. U. S. ÉS SZOVJET VERSENGÉS Az Associated Press jelenti, hogy Izmirben (Törökország) megnyílt a 26-ik Nemzetközi Ipari Vásár, melyen feltűnő versengés van az amerikai és szovjet kiállítás között. A világ ezen stratégialiag fontos sarkában 15 nemzet tart kiállítást iparcikkeikből, de a legfigyelemreméltóbb az Egyesült Államok és a Szovjetunió kiállítása. Az amerikaiak 9000 négyzetméternyi területen állítanak ki, többek között mintaházakat;, mezőgazdasági gépeket, üvegből készített hajókat és hordozható uszodákat. A szovjet kisebb területen, de többféle árucikket állít ki: az 5000 négyzetméternyi területen nehéz gépeket és más felszerelést, mint termést porozó helikoptert, összesen 2,325 külföldi és 1,261 török cég tart kiállítást a vásáron. Munkásmozgalom I
