Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-04 / 27. szám
Thursday, July 4, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 12mm A tudomány llllllllllllllllllllllllllllllllIM v i I á g á bő11 Feltalálták a “mesterséges -/ természetes gumit” “Mérföldkő a tudomány történetében”, Forradalom a gumiiparban” — efféle harsány címek alatt méltatják még az óvatos és nyugati stilusu szakfolyóiratok is a “korallgumi”-t és az “ameri- pol S. N.”-eí. Az egyiket a Firestone Rubber, a másikat a Goodrich nevű gumigyár készítette. Nem kevesebbről, mint arról van szó, hogy sikerült ugyanazokból a vegyi elemekből (monomer) , amelyekből a természetes gumi felépül, mesterségesen gumit készíteni. Ez a mesterséges gumi mása a természetes guminak. A kísérletek azért jártak eredménnyel, mert megoldották a kaucsuk monomere összekapcsolásának (polime- rizációjának) irányítását. A természetes gumi kiindulási anyaga, a he- vea-fa nedve, lényegében sok, egymáshoz kapcsolódó “izoprén”-molekulából áll. Ezeket vulkanizálják gumivá. A korallgumi, illetve az ameripol S. N. szintén izoprénből készül. Az izoprént német vegyészek jóvoltából már századunk első évtizede óta mesterségesen is elő tudják állítani, de az izoprén- csoportokat eddig nem sikerült egymáshoz kapcsolni, azaz polimerizálni. Most aztán végre ezt is megoldották: lítiumnak, e könnyű fémnek mint katalizátornak a jelenlétében 104 Fahrenheit fokon (40 fok Celsius) az izoprén összeállt kau- csukká. így készült “mesterséges gumi” szerkezete azonos a természetes utón kapott gumiéval. Az eljárás a gumiipar jövőjére ma már szinte föl sem becsülhető hatással lesz. Vegyszeres gyomirtás — a csatornákban Az öntöző és a belvizlevezető csatornák medrét idővel gaznövények lepik el s számottevő károkat okoznak: akadályozzák a viz útját. Emiatt az öntözőcsatomák pedig lassabban szabadítják meg a határt a belvizektől. Évente kétszer végig kell tisztítani a csatornákat. Több millió forintot költ erre az ország. Önként kínálkozott hát a gondolat, hogy a mezőgazdaságban olyannyira bevált vegyszeres gyomirtás módszereit a vízi gyomnövények ellen is kipróbálják. Ám a probléma itt sem egyszerű: olyan yegvszert kellene találni, amely a gyomokat elpusztítja ugyan, de a hasznos növényekre — nem ártalmas. Külföldön már évek óta folynak az idevágó kísérletek. A külüönféle gyomirtószereket vagy szétpermetezik, vagy a csatornák vizében oldják. Újabban hormonos vegyszerekkel is kisérletez- nek. A vegyszeres védekezés máris sokkal olcsóbb és eredményesebb, mint a kézi vagy akár gépi erővel végzett irtás. A budapesti Vízügyi Igazgatóság csatornáin Wisnovszky Iván mérnök kezdeményezésére Ve- csés és Gyál környékén tavaly nálunk is megindultak, és az idén — a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet irányításával — tovább folynak a kísérletek annak megállapítására, hogy milyen vegyszereket lehetne fölhasználni csatornáinkon. A kutatók azt remélik, hogy az uj módszer meghonosításával több százezer forintot megtakaríthat majd a népgazdaság. De nemcsak a csatornatisztitásról van szó. A mezőgazdaságnak nagyon is fontos, hogy mennyi kártékony növény burjánzik a csatornák területén, e “senki földjén”. Mert hiába irtja ki a gazt földjéről a gazda, ha a szomszédjai nem irtják, s ha nem irtják szerte az országban a csatornák elhagyatott, nedves medrében is, ahol épp a legbujábban tenyészik. SZILIKON a szájruzsban Egy svájci lap jelentése szerint egyre szélesebb körben használnak szilikont a gyógyszer- és kozmetikai iparban. A tiszta, színtelen szilikon-féleségre a hőmérséklet változásai nincsenek hatással. Nem avasodik s jól emulgeálódik. Minthogy a vazelinnál sokkal jobbnak bizonyult, kenőcsökben, krémekben, és szájruzsokban dolgozzák fel. A brazíliai őserdők INDIÁNJAI KÖZÖTT A dél-amerikai indiánok mostohább sorban élnek mint északi testvéreik. Brazília őserdeiben a civilizáció legkezdetlegesebb fokán álló törzsek is élnek. Ezek a nehezen megközelíthető őserdőkben élő indián törzsek kihalóban vannak. Etta Becker- Donner, a. bécsi néprajzi muzeum igazgatója á brazíliai kutatóutjáról tartott beszámolójában elmondotta, hegy a gyors kipusztulás legfőbb okai a betegségek. A fehér emberek behurcolta fertőző baktériumok szörnyű pusztítást végeztek a betegségekkel szemben még nem immunis indiánok között. Az a fertőzés, amely a fehér embernek legfeljebb egy közönséges náthát okoz, náluk halálos tüdőgyulladással végződik. Etta Becker-Donner leírja az egyik ilyen kipusztulóban levő indián törzset. A legfontosabb eledelük az erdőben vadon termő para-dió. Ezt az élelmezési cikküket azonban a fehérek is “fölfedezték” — a szappangyártásnak fontos alapanyaga —, s azóta vajmi kevés jut belőle az indiánoknak. A törzs tagjai folyóktól, utaktól távol, az erdők sűrűjében húzódnak meg. Falujukhoz alig felismerhető ösvény vezet. Még kunyhóik sincsenek. Csak egy-egy — pálmahánccsal fedett, oszlopokon nyugvó — ferde tető védi őket az esőtől. Egész “bútorzatuk” az a néhány gerenda, amelyet fekhelyül vagy ülőkéül használnak. Teljesen meztelenül járnak, még egy levélkötény sincs elébük kötve. A fejüket azonban többnyire befödik, hogy a trópusi Nap hevétől védve legyenek. A kutatóktól kapott ruhadarabokat is menten a fejükre csavarták. A gyermekek és a nők rövidre vágott hajat, a férfiak hosz- szu hajfonatot viselnek. Fegyverük az ij és a nyil. A kőkorszak emberének fejlettségi fokán állnak. Tudnak agyagfazekat készíteni, és művészien szép kosarakat fonnak. Nem művelik a földet, s állatot sem tenyésztenek. Vadászatból, halászatból és gyűjtögetésből tartják fenn magukat. A halat nyillal lövik. A manioka nevű növény gyökereit megszáritják és lisztté őrlik, a mérgező anyagoktól áztatással megtisztítják, majd a viz kipréselése után ismét megszáritják. és parázson pörkölve fogyasztják. A törzs különböző életkorú tagjainak étrendjét külön előírások szabályozzák. A gyermekek csak kis halakat és apró állatokat ehetnek. A nagyobb állatok húsából csak akkor kapnak, ha már vadászni járnak. A tapir és a szarvas húsa tabu, vágyás a tö*zs egyetlen tagja sem eheti. Halottaikat hónapokig temetetlenül hagyják, majd a csontokat elégetik, és a hamvakat a toron megeszik. A halotti ünnepen fakéregből hosszú hónapok munkájával összevarrt ruhákban járják rituális táncukat. A “DETEKTIVGÉP” Az elektromos és az elektronikus számológépek lényegesen megkönnyíthetik a rendőrségnek a bűnesetek földerítését. A kaliforniai Los Angelesben sikerrel használják fel a számológépet ilyen célokra. A rendőrök el is nevezték tréfásan “detektivgép”-nek. A nyomozati adatokat az ottani rendőrség eddig 15 millió úgynevezett lyukkártyáján és lyukszalagon dolgozta fel. A “detektivgép” azt a feladatot kapta, hogy rendezze a lyukkártyákat a tolvajlások és a betörések áldozatainak foglalkozása szerint. Kitűnt, hogyr az előző négy hónapban 45 egyetemi hallgató lakásáról loptak el pénztárcákat és ruhadarabokat. A gép azt is “megállapította”, hogy valamennyi betörést vagy szombat délután követték el, amikor a károsultak szórakozni, táncolni voltak, vagy vasárnap délután, a sportmérkőzések idején. A gép kimutatta, hogy a tolvajlások és az egyetemi előadások időpontja között összefüggés van. Az időpontok és a tett színhelyeinek elemzéséből aztán arra a következtetésre jutott a rendőrség, hogy célszerű volna keddi napon 19 és 21 óra között a 28. számú utca házait gondosan megfigyelni. S ebben-az időben az egyik házban valóban sikerült lefülelni az egyetemi hallgatók közé befurakodott bűnözőket. Az olajbányászat uj eszköze: v a TURBINAFURÓ Néhány héttel ezelőtt a világsajtóban hírek jelentek meg arról, hogy a világ egyik legnagyobb olajipari gépgyára, a texasi Dresser Co. újfajta mélyfuróberendezés gyártási és eladási jogát vásárolta meg Moszkvában. Ezt a szerződést több hónapos izgalmas tárgyalás előzte meg, mert több nemzetközi érdekeltség szerette volna magának az értékes koncessziót kizárólagossági joggal megszerezni. Az amerikaiak nem is lettek az egyedüli győztesek a moszkvai versenyfutásban, mert egy nyugatnémet állami vállalat, a Salzgitter Maschinen AG tizenhat országra szerzett licenciát. Mind az amerikai, mind a német vállalat szovjet szakértők segítségével maga fogja gyártani a gépeket. A nyersolaj fokozódó jelentősége miatt minden uj megoldás, amellyel a termelést fokozni lehet, azonnal felkelti az olaj érdekeltségek figyelmét. Az uj szovjet mélyfurógép rendkívüli haladást jelent. Bármennyire is elfakult a kifejezés, de azt kell mondani róla, hogy forradalmi jelentőségű újítás. Olajkutak fúrását évtizedek óta az úgynevezett rotary (forgó)- rendszerű berendezésekkel végzik. A mélyítendő lyukba acélcsövet helyeznek és ennek végére erősitik a halfarok alakú vésőt. A toronyban elhelyezett motor a csövet forgatja és ezáltal a fúró-véső is mozgásba kerül. Egyidejűleg egy szivattyú a csövön keresztül agyagos iszapot (öblitőfolyadékot) szőrit a mélybe, amely a fúró által kimozdított kőzetrészecskéket a felszínre hozza. Amint a fúrófej lejjebb eszi magát a kőzetbe, felül mindig újabb és újabb toldalékot erősítenek a csőre; A berendezés tehát igen egyszerű, de mivel a cső egyben a fúró szára, az egész csövet kell állandóan mozgásban tartani. így nemcsak maga a fúrás, a sziklatalaj szétroncsolása igényel energiát, de nagyon sok energiát fogyaszt a cső forgatása, valamint annak súrlódása a lyuk falához. A csökkenő olajkészletek miatt ugyanis egyre mélyebbről kell az olajat feltárni és nem ritka a 3000—4000 sőt 5000 méteres fúrólyuk. Ha pedig egyszer a furócső eltörik — ami egyáltalában nem szokatlan — hosszú időbe telik, amig ki tudják cserélni. Az uj berendezésnél a cső egyhelyben áll, és csupán szilárd acélbélést képez a kifúrt lyukban. Ebben a külső csőben egy vékonyabb belső csövet engednek le, amelynek végére 29 lapátos turbina van szerelve. Fent, a fúrótoronyban száz atmoszférás szivattyú dolgozik, amely a higfolyós öblitőfolyadékot a belső csövön keresztül a turbinába szőritjá. A szivattyú által szolgáltatott energia forgatja a turbinát, és vele együtt a turbinához szerelt fúrófejet. A turbinából távozó furóiszap a fúrási törmeléket a fúró alól — szaknyelven a pádról — eltávolítja és a külső nagyobb csövön keresztül a felszínre szállítja. A turbófuró átmérője 250 mm, fossza 8160 mm, súlya 220Ó kg, fordulatszáma ércenként 600. Aszovjet berendezés, amely M. A. Kapulyus- nyikov ötlete alapján P. P. Sumilov tervei szerint készült, a legnehezebb talajban is, legalább tízszeres fúró teljesítményt biztosit a rotary-be- rendezéssel szemben. Kevesebb energiát igényel, mozgékonyabb és — szovjet tapasztalatok szerint — oldalirányú fúrásra is alkalmas.Texasban már 40 szovjet gyártású turbina- fúrógép dolgozik, és az amerikai személyzetet, szerződés alapján, szovjet szakértők tanítják be. Angol “holdkövető” torony Angliában, Harlow Hillben egy 24 méter magas megfigyelő tornyot kapott a British Interplanetary Society (Angol Űrhajózási Társaság)’ yorkshire-i szervezet. Az ódon — 1829-ben épült, de a célnak kitünően megfelelő — torony átalakítása máris megkezdődött. Forgó aluminium- tetőt szerelnek rá. A kupolában egy 10 centiméteres tükrös távcsövet helyeznek el, a torony más helyiségeiben műhely, sötétkamra, könyvtár és olvasószoba lesz. Az állomás fő feladata: a nemzetközi geofizikai év során útnak indítandó mesterséges holdak nyomon követése, ,
