Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-16 / 20. szám

May 16, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A művészet tulteszi magát a művészek ellen emelt gáton! KENT MÜVEIT A SZOVJETUNÓBAN ÉS PICASSO MUNKÁIT ITT MUTATJÁK BE Arthur Miller véleményt mond Dullesról Nagyjelentőségű irodalmi értekezletnek volt New York a színhelye e hó 6, 7 és 8-ik napján. Az Amerikai írók Ligája, 45 éves létezés után, most először tartott országos összejövetelt. A Liga védnöksége alatt a 3500 össztagot számlá­ló Drámaírók Szövetségének és az írók Szövet­ségének 400 képviselője vett részt a konferen­cia sorozaton. Az első napon négy gyűlést tartottak. Az egyi­kén a vita tárgyát “Az írók Érzelmi Problémái“ képezték. A nagynevű drámai írónő, Lilian Hell man kijelentette, hogy ő nem hiszi, hogy az irók érzelmi problémái különböznének bárki más ér­zelmi problémáitól. “Az igaz,” — jegyezte meg, “hogy az irás mestersége magányt ró ki az Író­ra. Ezt azonban el kell hogy fogadjuk. De ha vannak manapság szellemi problémánk, annak okát abban kell keresnünk, hogy az iró, az örö­kösen lázadozó, az utóbbi tiz év alatt alkalmaz- kodová vedlett át.” Az első nap második ülésszakának a tárgya: “Az író és Üzleti-képviselője” volt. A harmadik­nak a tárgya: “A Színházi Közönség” és a ne gyediknek pedig: A Gyermekkönyvek. A második nap fénypontja Arthur Miller, a kiváló drámaírónak a beszéde volt. Arthur Mil­lert az Amerika Ellenes Bizottság vád alatt tartja, mert nem volt hajlandó megnevezni azo­kat a személyeket, akikről kilenc esztendővel ezelőtt feltételezte, hogy kommunisták voltak. Miller az “érzéktelenség példájának” nyilvání­totta Dulles külügyminiszter azon levelét, ame­lyet Sulzbergernek, a New York Times kiadójá­nak küldött. Ebben a levélben Dulles azt irta, hogy a külügyminisztérium nem hajlandó meg­engedni, hogy az újságírók kommunista Kina területére léphessenek. “A külpolitika és diplo mácia nem lehet sikeres, ha ténylegesen le nem csatornázza népünk aktivitásait és ugyanígy az újságíróktól is kijár a hűség és a hazafiui kö­telesség”. “Mr. Dullesnek ezen kijelentése a mi életünk­ben egészen uj“ — mondta a drámairó, “oly gondolatirányt képvisel, — hogy nagylelkű ki­fejezéssel illessük — amely szokásainktól és ha­gyományainktól eltér. ... és bizony drasztikus engedményeket foglal magában a szabadság ro­vására. “Saját tapasztalataim után Ítélve mondhatom, hogy a drámaírók és darabjaik is, ennek a ma­gas politikának alárendeltjei és a tilalom, mely visszatartja attól, hogy külföldre kerülhessenek, szentesítve van. Az ország területén belül pedig, a kormány több közegei elintézik a forgalomból való kirekesztésüket. “A külügyminisztérium beavatkozott az ame­rikai könyvek külföldi terjesztésébe és ez áll az. amerikai zenészekre és müveikre is és úgyszin­tén az amerikai festészetre. Már az sem újság, hogy amerikai tudós képtelen ma. nemzetközi tudományos értekezleten a vendéglátó gazda szerepét vállalni az Egyesült Államok területén mert oly sok nemzetközi tudósnak lehetetlen idejönnie. “Azt hiszem, ha valaha is elfogadjuk azt az ötletet, hogy csakis maga a magas politika szent és hogy minden más érték feláldozható ér­te, akkor függetlenségünkről, úgy is mint irók és úgyis mint állampolgárok — lemondottunk. Azt hiszem, hogy hallgatásunk által, máris meg­adtuk erre a beleegyezést és hallgatásunk által már magunk fölé is helyeztük az államot, még pedig olyan hatalomra, melyet nem lehet gyako­rolnia anélkül, hogy a művészet lelkét el ne nyo­morítsa és magát a népet is* “Az Írott szó feladata nem az, hogy a magas politikát alátámassza, hanem, hogy az igazságot hirdesse. Azt az igazságot, melynek léte nélkül biztos halál vár reánk. Ez a feladat olyan jelle­gű, hogy nem lehet valamilyen ideiglenes előny elnyerésének a reményében könnyen félredobni”. Az értekezlet utolsó napján Howard Lindsay, ki aznap a gyűlést vezette, felolvasta az össze­jövetel nyilatkozatát, melyet referendumra majd a tagság elé terjesztenek. Ez a nyilatkozatnak a veleje: “Az Amerikai írók Ligája tagadja, hogy bár­mely egyénnek vagy csoportnak az Egyesült Ál­lamokban joga lenne ahhoz, hogy az irás szabad­ságának határt szabjon beleértve a kiadásija terjesztés és az irás gyakorlását”. A 400 tagú delegáció a nyilatkozat felolvasá­sát hosszú tapsviharral fogadta. OLVASSA MAGYAR SZÓT? SZEREZZEN MÉG EGY OLVASÓT! Az Egyesült Államok kormánya az egyik művészt az országban bennt, a másikat az or­szágból kint tartja. Ugylátszik, hogy a művészet szerencsésebben lépi át a nemzetközi határokat mint a művészek. Két hetvenöt éves születésnapi kiállítás van na­pirenden olyan művészek tiszteletére, akik nem juthatnak hozzá, hogy részt vegyenek saját ki állításukon. Rockwell Kent, aki 75 éves lesz junius 21-én, kijelentette, hogy a Szovjetunió meghívta öt Moszkvába, hogy ott születésnapjának megün­neplésére “gyűjteményes kiállítást” tartson. Kent még mindig várja a bírói határozatot a felebbezési ügyében, mert a külügyminisztérium megtagadta tőle az útlevelet. A Modern Művészeti Muzeum, New Yorkban május 22-én, Pabló Picasso müveiből kiállítást nyit meg, amely 16 hétig tart. A spanyol erede­tű művész, aki múlt év október 25-én volt 75 Egyre több üzem költözik el Betroitból Detroit. — A város keleti negyedéből egyre- másra költöznek el az üzemek és velük a mun­kaalkalmak. Az elmúlt hét folyamán a “Welbilt Corporation of New York” bejelentette, hogy a long-islandi üzemébe viszi megmaradt rende­léseit. Az egyszerű nyilatkozat sok tragédiát rejt magában. Ez a többi elköltözött üzemekkel együtt nagy munkanélküliséget hozott létre. Többnyire olyan munkásokat dobott a piacra, akik öregek arra, hogy munkát kaphassanak, de túlságosan fiatalok ahhoz, hogy nyugdíjba me­hessenek. A Wilbilt üzem csupán utánozza a Hudson Motors, Murray Body, Motor Product, Packard Auto és rengeteg kisebb cég példáját. A Welbilt megmaradt 185 munkása többnyire 40 éven felüli. Néhány elérte már a nyugdijba- vonulás korát, de nem dolgozott elég hosszú ideig a Welbilt társaságnál ohhoz, hogy onnan nyugdijat húzhasson. Kénytelenek lesznek meg­élni a társadalmi biztosításból, ami biony édes­kevés a megélhetésre. Kétszáz munkást már elő­zőleg elküldték, mikor az üzem munkáját Long Islandra vitték. Jóval a fentiek előtt más 200 munkást bocsátottak el, mikor beszüntették a Welbilt Stove Co. fémkészitő telepét. A Welbilt konyhatíizhelyeket készített. A det­roiti üzemet azért zárták be, mert a Long Islandi telepen szervezetlen munkásokkal olcsóbban dol­goztatnak. Sok munkás 47 éve dolgozott a Wel bilt gyárban, de ez mit sem jelent a több pro­fitra éhes részvénytársaságnak. Hajsza becsületes munkások ellen Hat acélmunkást bocsájtott el a Bethlehem Steel Co., mert az Amerikaellenes Bizottság egyik kihallgatásán az ötödik függeléket használták. Mind a hat munkás a United Steel Workers szak- szervezet tagja. A fentemlitett bizottság a kom­munizmust vizsgálja a nehéz iparban és ezzel igyekszik hozzájárulni az acéltársaságok abbeli folytonos próbálkozásához, hogy a szakszerveze­tet gyöngítse. Már megalakulása óta az acélmunkások szak- szervezetének gerince pontosan azokból a mun­kásokból áll, akik nem voltak hajlandók saját bőrük mentésére árulók lenni és más becsületes munkásokat bajba keverni. Az acélmunkásoknak nem szabad megengedni, hogy a társaság megvonja olyan munkásoktól a mindennapi kenyeret, akik nem hajlandók az acélbárók besúgóivá válni. Eddig a szakszervezet hallgat, mint dinnye a fűben. • Western Union távirati társaság, melynek har­ca a szakszervezetek ellen ismeretes, megkapta azt a támogatást az Amerikaellenes Bizottságtól melyre annyira vágyott. Joseph P. Selly, az American Communication Association szakszervezetének elnöke és a szerve­zet másik öt tagja az ötödik függelékre való hi­vatkozással megakadályozták a besúgók toborzá­sát. Bátran megtagadták a választ azokra a kér­désekre, melyekkel sajátmagukat és más becsü­letes munkásokat bajba hozhatnának. A Wéstérn Union alelnöke, J. L. Wilcóx felfiig­éves, 1950 márciusában nem kapott engedélyt arra, hogy mint a “Béke Partizánjai”-nak a ve­zetője, az Egyesült Államok területére léphes­sen. A külügyminisztérium azt állította, hogy a delegáció tagjai “ismert kommunisták és uti- társaik”. Alfred H. Barr Jr., aki a kiállítást rendezi, azt mondta, hogy a muzeum nem hívta meg Picas- sot. “Mert nem akartuk zavarba hozni avval, hogy a meghívás után kitegyük annak, hogy a kormány kérdésessé tegye bejövetelét”. Picasso 1901 óta Franciaországban dolgozik. A kiállításra 25 festményt és néhány rajzot köl­csönzött. Az egész kiállítást 300 festmény, szo­bormű, vizfestmény, pasztell és rajzból állítot­ták össze. Kent útlevelét azért tagadták meg, mert olyan szervezetekhez tartozott, melyeket felforgató­nak pecsételtek meg és mert ő ismert kommunis­tákkal barátkozott. Kent azonban ragaszkodik ahhoz, hogy ő sohasem volt kommunista. gesztette állásából Mrs. Bollingert, valamint Mr. és Mrs. Lagost, akik a fentemlitett kihallgatáson, olyan bátran viselkedtek. Panasz az orvosok szövetsége ellen Atlantic City. — Az “AFL-CIO Community Service igazgatója, Leo Perlis a Salk gyermek- paralizis elleni oltás programot eredménytelen­nek és hatástalannak nyilvánította. Perlis szerint South Benden az ipari telepek munkásai közül mindössze 4% kapta meg a szükséges oltásokat. A megkérdezett családok 89 százaléka amellett volt, hogy állítsanak fel klinikákat, hogy maguk és családjuk részére immunizálást kaphassanak a polió ellen. “Amerika népe zavart és bizonytalan az im­munizálás program kérdésében” — mondta Perlis. “Az orvosoktól várják a vezetést, de az orvosok szövetsége fülét sem mozdítja a nép ér­dekében. Sőt ellenkezőleg, az American Medica) Assiciation elutasította a szervezett munkás­ság, úgyszintén a St. Joseph megyei gyermek- paralizis alapítvány kérelmét, hogy tömegesen és ingyenesen oltsák be a lakosságot vagy pedig olyan alacsony díjazásért, melyet bárki is meg­fizethet. Az orvosok rendelőiben 3—5 dollárt számítanak egy oltásért.” összeült a magyar országgyűlés Csütörtökön, május 9-én vette kezdetét a magyar országgyűlés, mely eredetileg múlt év október 29-ikére volt kitűzve. A véres ellenforra­dalmi események ezt akkor megakadályozták. A tanácskozás az ország főfeladatává a már eddig' is rendes kerékvágásba lendült gazdasági élet további megerősítését tűzte ki. Foglalkozott még a választások terveivel és más fontos országos kérdésekkel is. A hiányos minisztertanács kiegészítésére be­nyújtott javaslatok elfogadása után a követke­zők lettek az uj munkás és paraszt kormány tag­jai: Kádár János: elnök Dr. Münich Ferenc: első elnökhelyettes Apró Antal: elnökhelyettes j Horváth Imre: külügyminiszter Biszku Béla :belügyminiszter Révész Géza vezérőrnagy: hadügyminiszter Dögéi Imre: földművelésügyi miniszter Antos István: pénzügyminiszter Czottner Sándor: nehézipari miniszter Nagy Józsefné: könnyűipari miniszter Nezvál Ferenc: igazságügyi miniszter Kállai Gyula: nevelésügyi miniszter Dr. Dolleschal Frigyes: egészségügyi miniszter Csergő János: kohó és gépipari miniszter Incze Jenő: külkereskedelmi miniszter Tausz János: belkereskedelmi miniszter > •£) Kovács Imre: élelmezésügyi miniszter Trautman Rezső: építésügyi miniszter Kossá István: közlekedés- és postaügyi mi­niszter _ .i Kisházi Ödön: munkaügyi miniszter Marosán György: államügyi miniszter Kiss Árpád: Országos Tervhivatal elnöke. T ámogassuk a Magyar Vöröskeresztet!

Next

/
Oldalképek
Tartalom