Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-09 / 19. szám

May 9, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 EGY KIS TANÁCS UNOKAÖCSÉMNEK Kedves Öcsém! Már értesültem, hogy megérkeztél te is ebbe az áldott országba. Úgy tudom, hogy Dél-Albertá- ba kerültél és ez késztet ezen levél megírására. Nem szeretném, ha nagyon elhagyottnak érez- néd magad ott, ahol a sok szép cukorrépa terem. Addig is, amig találkozni fogunk, szeretnék egy pár fontos tanáccsal szolgálni, aminek úgy hi­szem hasznát fogod venni a jövőben. Tanácsolom, hogy ne add a fejed búnak ott a végtelen rónán, légy türelmes még 5-6 hétig, ad­dig iparkodjál magadnak munkát szerezni, lega­lább 12—14 holdat. Igaz, ez attól függ, hogy mennyit, fizetnek holdanként, vagy most már akerenként. Készítsél hosszú vagy rövidnyelü kapát, szerezz egy félfenekü hordót, amiben majd azt a jó öntöző vizet fogod tartani, amiből inni fogsz. Ha nem akarod, hogy kellemetlen meglepetések érjenek, akkor szerezz be egy-két doboz mazsolaszőlőt, legalább egy doboz aszalt szilvát, egy réz-mosófazekat s ha ez nincs, ak­kor egy hat gallonos zománcos fazekat. Kérde­zed, minek? Majd meglátod, kedves öcsém! Azon a vidéken nagy ur ám az aker. 12—14 órát le­het rajta forogni naponta, a sorok végén pedig csak úgy lehet Szent Pétert az összes rokonok­kal emlegetni, ha a kisiist már leadta előzőleg a termését, amitől még Noé ősapánknak is meg­jönne a kedve. Mert kedves öcsém, kedv nélkül csak gyomor- csikarás van, attól pedig nem megy az 1 aker “naponta”. Azután ha néha felnézel a magassá- gos égre, előre figyelmeztetlek, hogy ne keresd a mezei pacsirtát, mert ő nem jött utánatok vi­gasztalni, ő szép Magyarországon dalol. Ő nem “disszidált”, sokszor véled hallani a hangját a távolból. Fogadd meg a következő tanácsaimat: Ne gon­dolj arra, hogy ki voltál odahaza, ne gondolj reá, hogy esetleg lehetett volna belőled odahaza ta­nult. ember is. Ez itt nem számit, kedves öcsém! Itt csak a jó derék, a jó lábak, a birka türelem a fontos.. . és ha ez a három megvan, akkor ki fogod bírni azt a 4—5 hetet. Jön a julius elseje, a hires Raymondi Sztem- pid. Olyan nyugodtan ülhetsz majd a keritésen, vagy egy öreg Ford tetején, mint egy angyal. De vigyázz, nehogy megkísérelj valami öreg lo­vat megülni, mert csúffá tesz! Azután már ami jön, az mind “semmi.” Egy kis szénázás, öntö­zés, miegymás. Arra vigyázz kedyes öcsém, hogy valami lé- lek-kufárnak a földi üdvösséged el ne add! Mert ha már egy kicsike kitartás lesz a tarisznyádban, fognak ám a “látogatók” érkezni és ígérni a mennyországot. Ha rájuk hallgatsz, megbánod! Ha nem, te leszel a szerencsés. Azokra vigyázz, öcsém, akik azt hangoztatják, hogy egyformák vagyunk mi magyarok. Ha ezt elhiszed, meg fo­god bánni. Itt három réteg van. Hogy mi a különbség a három réteg között? Azt is megmondom. Az el­ső becsületes, dolgos parasztokból és munkások­ból áll, akik nem árultak hazát. A második a ha­zátlanok csoportja, ezeknek az a betegségük, hogy a nap minden percében atombombát do­bálnak. No, ne ijedj meg, nem ide...hanem az édesanyádra, testvéreinkre. Mig ez nem sikerül nekik, más üzletágon dolgoznak. Ezek ugyanis “fizikai” képtelenségnek tartják a répakapálást. A harmadik fajta pedig a ti csoportotok, kedves öcsém. Hogy is mondják: Szabadságharcosok? Én tudom, hogy ezt te sem hiszed, hát őszintén írom ide, hogy én sem. A többség úgy gondolta, hogy itt minden tej­fel, savó nélkül. Ennek a háromfajta elemnek az összemelegitése nem fog csak olyan könnyen menni! Ezt te is látni fogod. Még arra vigyázz, hogy nehogy valami Éva behúzzon, mert manapság sok minden történik. Vannak menyasszonyok, akiknek odahaza ma­radt 4—5 éves leánykája, férje. Most pedig a következő levelemig kívánok sok derűt. Ha addig is kínozna a honvágy, ez el­len is van egy orvosság, kedves öcsém. Az angol nevét nem tudom, de a magyar nevét nem felej­tem el soha: a nóta! Mert hát hogy is van? Hazát cserélni igen nagy dolog, Nem lesznek azok soha boldogok, Olvasóink hozzászólnak a közügyekhez Álmukban is hallják kis falujuk harangját, A gulya koiompját, erdők vadgalambját! Majd ott az áldott répasorok között gondolj a nagybácsidra, hiszen az is ott kezdte, igaz, hogy nem mint “szabadságharcos”, — és még mindig ott tart! Maradtam Nagybácsid (Kelet-Kanada) bökken a bevétel, emelkedik a kiadás Kedves Munkástársak! Kedves soraikat megkaptam és köszönöm a jókívánságokat. De hiszen nekem nem ilyen le­velet kellene kapni, hanem a fejemre kellene koppantani, hogy jövőre eszembe jutna, hogy mikor jár le a lap. Egészségünk tűrhető, felesé­gem lába is kezd javulni. Errefelé nem sok az újság, ugyancsak egy­forma a sorsa a szegény Tarmernek mindenfelé. Dolgozunk látástól vakulásig semmiért. Az árak napról napra esnek, mármint annak az ára, amit mi termelünk. De amit venni kell, az még min­dig megy felfelé. Nagyon fáj, hogy három és fél évtizedes mun­kánk semmivé vált, most kezdhetünk minden elölről. Dolgozzanak az emberiség jobblétéért, az igaz­ságért és a tartós békéért. Kanadai farmer { RÖVIDÉ ÍJ '1 ^f Atyai gondoskodás A Ford Motor Co. komoly megfontolás alá vet­te annak a lehetőségét, hogy egy esetleges atom­háború, alatt, a társaság igazgatósága kipusztul­hat. Hogy ezt ellensúlyozza, lépéseket tett az irányban, hogy egy, pót-igazgatóság álljon ké­szen. A következő logikus lépés az lenne, hogy biztosítson egy pót-lakosságot is, hogy abban az esetben, ha a jelenlegi munkás alkalmazottai is elpusztulnak, a pót-igazgatóság, pót-alkalmazot­takat tudjon a helyükre tenni. AZ ÉLELMISZEREK ára “valamivel” maga­sabb lesz a tavasz és nyár folyamán, mint tavaly ilyenkor, — jósolja a földművelésügyi osztály Washingtonban. A “RATHDRUM TRIBUNE”. Ratlidrum, Idaho vá­rosban az Egyesült Államok egyetlen újságja (heti­lap), amelyet még mindig teljesen kézi szedéssel állí­tanak össze. A hetilap szerkesztő-tulajdonosa a 76 éves J. R. M. Kulp, nem akar szedőgépet venni, sem a 100 éves nyomógépét odaajándékozni a múzeum­nak, noha már régen kérik tőle. Milyen gyorsan repülnek a rovarok? Brian Hocking, a neves kanadai entomológus nem­rég tisztázta, hogy milyen sebességgel repülnek a ro­varok. A szarvaslégyről (Cephenomyia) ugyanis ed­dig azt hitték, hogy a hangnál is gyorsabban repül. A hang sebessége óránként 1,300 kilométer. Most azután különféle mérések, továbbá az erőigény és a rovarokban tárolt “üzemanyag” (nektármennyiség) alapján a kanadai entemológus megállapította, hogy egyetlen rovar “utazási” sebessége sem haladhatja meg tartósan óránként a 43 kilométert s rövid időre is legfeljebb 56 km/óra sebességet ér el. Megjegyzések M. S. munkásárs “Az an *ol helyesírásról” című írásához Tisztelt Szerkesztőség! A “Magyar Szó” ápr. 25-i számában megje­lent M. S. Írásához kénytelen vagyok a követ­kező megjegyzéseket megtenni. Nem helyes az a megállapítása, hogy az itt született és itt iskolázottak nagyrésze nem ké­pes az angol helyesírásra. Azonban az tény, hogy az angol nyelvben létező nehézkes betüzés miatt a tanulóknak sok kellemetlenségük van és sokan felnőtt korukban is küzdenek a betüzéssel, illetve a helyesírással. Ezért akarta a világhírű, lángeszű Shaw millióit arra a nemes célra hagy­ni, hogy ezt a nagy akadályt az angol nyelvből kiküszöböljék. De a féktelen angol és amerikai nacionalizmus szélsőséges túlzói megakadályoz­zák ezt a nemes és hasznos célt. De M. S. munkástárs téved, amikor kijelenti, hogy a nemzetközi eszperántó nyelv feledésbe ment. Abban igaza van, hogy az uralkodó osztályok útját állották az eszperántó fejlődésének, és nemcsak Hitler és Mussolini tiltották be fasisz­ta országaikban, hanem maga Sztálin is, aki ifjú éveiben buzgó eszperántista volt és soha el nem múló dicsőséget szerzett a kis nemzetek nyelveinek felépítésében és azok pártolásában, amikor a Lenin kormányzat nemzetiségügyi mi­nisztere volt. Ugyanakkor az eszperántó fejlődé­sét is alaposan pártolta. De élete vége felé, amikor a személyi kultuszból eredő szertartási hóbort egészen elfajult, az őt dicsőitő rossz és gonosz tanácsadóinak javaslatára az orosz nyelv­nek világnyelvvé fejlesztése érdekében elnyo­matta a Szovjetunióban és a velük szövetséges népi demokrácia országaiban, igy Magyarorszá­gon is az eszperántót. Azonban a huszadik kongresszus kiváló mun­kája után mindez megszűnt és a Szovjetunió­ban már nem igyekeznek az orosz nyelvnek vi­lág nyelvvé való fejlesztésében. így az orosz nyelvtudósok ismét lankadatlanul dolgoznak az eszperántó fejlesztésében. Ugyanúgy Magyaror­szágon is a Rákosi kormányzat dicstelen elmú­lása után teljes erővel felkarolták az eszperán- tó fejlesztését. M. S. munkástárs óriási tévedésben van, ami­kor a Magyar Szó olvasóival azt akarja elhitetni, hogy az eszperántó feledésbe ment. Az eszperán­tó nyelvet beszélők és az eszp. egyesületek tag­jainak száma a világon sok sok millió. Legna­gyobb a számuk Angliában, Franciaország, Bel­gium, Hollandia, Olaszország, Japán, Kinn, In­dia, Jugoszlávia és a skandináviai országokban. De nagy számú eszperántisták működnek a Dél- Amerikai országokban is. A világ hires irodal­ma le van fordítva eszperántóra is. A rádió' esz­perantóul nagyon sok országban működik. Az eszperántó nyelven hetenként és havonta megje­lenő újságok száma több, mint százat számlál. Ez évben ünnepük az eszperántisták az egész világon kongresszusaik által, az eszperántó ala­pításának 70-ik évfordulóját. A nacionalizmus fellegvárában, itt az Egyesült Államokban is, több mint ezer eszperantista fej­leszti állandóan szeretett nemzetközi nyelvét. Sajnos azonban, hogy a legrégibb amerikai esz­perantó egyesület az “Esperanto Association of North America”-t egy mccartysta fasiszta haj­lamú vezető bitorolja kis számú érdekcsoportjá­val, igy a ‘haladó irányzatú eszperántisták 6 év­vel ezelőtt kiváltak ebből a szervezetből és meg­alakították uj szervezetüket, az “Esperanto League for North America”-t, mely leküzdve a kezdet nehézségeit, ma már több mint 500 tag­gal rendelkezik és az Európában működő “Egye­temes Eszperantó Egyesület” csak ezt a haladó irányzatú egyesületet ismeri el. A magyar irodalom kiválóan van lefordítva eszperantóra, igy Madách “Az ember tragédi­ája”, Petőfi, Arany, Ady, József Attila és a töb­bi hires Íróink kiváló müvei, úgy, hogf Japán­ban, Kínában és nagyon sok kis országban csak­is az eszperantó segítségével ismerték meg a világ népei a hires magyar irodalmat. Winston Churchill és amerika szövetségeseinek erőlködései, hogy a “Basic English” világ nyelv» vé fejlődjön, ép oly hiábavalóvá vált, mint az orosz nyelv világnyelvvé tevésének szándéka. Az Esperanto nyelv sikereit legjobban jellemzi, amikor az “Egyesült Nemzetek”, — “UNESCO’' kultur szervezetében pár évvel ezelőtt a reakció minden erőlködése dacára nagy többséggel el­fogadták az Eszperantó támogatásit, mint az egyedül alkalmas nemzetközi segéd,;,nyelvet. A nemzetközi világ nyelv, az eszperantó egyre fejlődik, mert ha a kutyák ugatnak jő, a karaván csak h alad tovább... § j9 •idő : b. R. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom