Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-09 / 19. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 9, 1957 Amerikai Magyar Szó Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4 Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. 6ierke«ztnsésr és kiadóhivata1: 130 East \6th Street New York 3, N. Y. — Telefon: AL 4-0397 A költségvetés és a kongresszus Nagy a cécó Washingtonban. Minden politikus arról szónokol, hogy milyen nagy a “budget”. A szenátus kihallgatásokat tart és bátran “belekötnek” Dullesbe is. Le akarják nyisszenteni azt az összeg többletet, amit “likőr” költségekre kér. Tudnivaló, hogy ezzel a diplomáciai képviseletek kiadásain akar Dulles segíteni, akik külföldön, ahol hazánkat képviselik, ünnepélyek, fogadások, ebédek, cocktail-party-k rendezésével igyekeznek politikai megbízatásaiknak eleget tenni. Ez a munka költséges. A Magyar Szónak és olvasóinak nincsen kifogásé az ellen, hogy diplomatáink kiadásain — amit nagyrészben saját jövedelmükből fedeznek, — kormányunk' enyhítsen. Ugyanakkor elvárjuk tőlük, hogy ezeken az összejöveteleiken az amerikai adófizetők igazi érdekeit továbbítsák a béke és békés együttműködés jegyében. De a szenátorok részéről ezek a kifogások szemfényvesztő mellébeszélések. Ezzel a kardos- kodással akarják az amerikai adófizető aggályait megnyugtatni. Mert ha igazán akarnának vágni a költségvetésből, akkor lenne mit. A több mint 72 billió összeg, melynek jóváhagyását kérte Eisenhower a Kongresszustól, több mint% része háborús célokra van előirányozva. De erről nem beszélnek honatyáink. Ehhez hozzáfűzzük azt a gondolatot is, hogy a javasolt költségvetés teljes egészében elfogadható lenne, ha a fentemlitett összegeket iskolák építésére, utakra, lakóházakra, parkokra, árviz kontrolra, kórházakra, szóval olyan tételekre költenék, melyek a nép jólétére irányulnak. A külföldre szánt segélyt pedig valóban az elmaradt országok alacsony életszínvonalú népeinek felemelésére használnák. Amikor a washingtoni képviselők a költségvetés levágásáról beszélnek és mindenből vágnának, csak abból nem, amiből kellene és lehetne, akkor ők ezt csak azért teszik először, hogy szavazás idején rámutathassanak, hogy ők mennyire szivükön viselik az adófizetők pénzét, de főleg azért, hogy a monopóliumok érdekeit szolgálják. Ideig óráig ezt is meg lehet tenni és a néppel elhitetni, de higyjék el a politikusaink, hogy a 20 százalékos adólevonások meg a többi “burkolt adó”, mely alatt nyögünk, a nép szemét elöbb-utóbb kinyitja. Dingle képviselő újabb trükkel jön elő. Ez már olyan régi fogás, mint amilyen régi az amerikai politika. Törvényjavaslatot akar benyújtani arra, hogy emeljék fel a “mentesített ösz- szeget”, ami azt jelentené, hogy az adófizető, aki ma 600 dollárig mentesítve van az adófizetéstől, a jövőben 800 dollárig élvezzen adómentesítést. Ezzel szemben viszont Charles E. Wilson, védelmi államtitkár egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy a Kereskedelmi Kamarában levő barátainak tiltakozásai a védelemre (értsd: fegyverkezés) szánt összeg nagyságára vonatkozóan, őt “undorral” töltik el. Wilson, a General Motors volt elnöke, vagyonos ember, felhevült arccal érvelt. “Barátaim az ország leggazdagabb emberei, gazdaságilag sohasem voltak ilyen jó helyzetben. Tudhatnák, hogy biztonságot nem lehet olcsón venni. Hát mit panaszkodnak”? Nincs kifogásunk a Dingle javaslata ellen, támogatást érdemel. És ha a jelenlegi Kongresszus Az USA módosítja a tilalmi listát * \ Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője múltkoriban bejelentette, az Egyesült Államok tájékoztatta 14 szövetségesét, “hajlandó megvitatni annak az embargó-rendszernek bizonyos módosítását”, amely korlátozza a Kínával és a szovjet tömbbel folytatott kereskedelmet. A szóvivő szerint a módosítások két csoportba tartoznak. 1. Bizonyos békés célokra felhasznált árufajták, amelyek nem voltak eladhatók Kínának, “kikerülnek az ellenőrzés alól és kereskedelmüket olyan alapra helyezik, mint amilyen alapokon az európai szovjet tömbbel folytatott kereskedelem folyik”. 2. Bizonyos más árufajták “amelyek eladása a kommunista Kínának most embargo alatt áll, továbbra is embargo alatt maradnak, egyúttal rákerülnek az európai szovjet tömbbel folytatott kereskedelem árujegyzékére, de kisebbfoku ellenőrzés mellett.” A külügyminisztérium szóvivője nem tért ki arra, hogy milyen árufajtákról van szó. Az angol kormány — mint Reuter jelenti — tanulmányozza az Egyesült Államok kormányának az embargó-rendszerrel kapcsolatos legújabb közlését. MCCARTHY MEGHALT Washington, május 2. — A Bethesda tengerészeti kórház jelentette, hogy szenátor Joseph R. McCarthy máj betegségben meghalt. Európa nem gyászolja McCarthyt Acheson volt US külügyminiszter és Zwi- ckert generális újságírók kérésére, hogy nyilatkozzanak McCarthy haláláról, egyformán a “semmi mondanivalóm”-at adták. Az amerikai sajtó egy részének szintén az volt a magatartása, hogy “halottról csak jót, vagy semmit”. A másik része pedig dicsérte McCarthyt. Ezzel szemben, az európai sajtó véleménye McCarthyról megosztatlan. A nyugateurópai újságok kevés jót írtak. Majdnem az összes angol lapok feltűnő helyet adtak a halálhírnek és keserű kommentárban, adták véleményüket a mccarthy izmusról. A francia hírek rövidek voltak és mind “bo- szorkányüldöző”-nek nevezte a szenátort. A L’Humanité azt irta, hogy “az a kegyetlen eljárás, melyet a kommunistákkal szemben tanúsított, méltó volt az Inkvizícióhoz”. A konzervatív londoni Daily Telegram is az Inkvizícióval azonosította. Az ausztriai lapok halálának hirét igy hozták: “A szaglászó szenátor McCarthy meghalt”. Az angliai liberális, News Cronicle jelentése is tipikus: “Egy borzalmas mesét talált ki és ezt milliókkal hitette el. De mint minden bolond, túlzásba vitte azt és úgy a mesét mint önmagát elpusztította. Amerika tisztább lett mikor ő elesett és halálával még tisztábbá vált”. A Daily Sketch (konzervatív): “A világ leg- gyülöltebb embere lett.” A Daily Herald (munkás) : “Pozícióját arra használta fel, hogy olyan embereket üldözzön, akiknek nem volt más bünük, mint a szabad gondolat szeretete”. A stockholmi liberális Expressen azt Írja, hogy “szenátor McCarthy halála nem jelenti még magának a mccarthyizmusnak a végét. Habár a különböző nagyságú mccarthyisták jöhetnek, vagy mehetnek még, Amerika demokráciája majd, túléli mind.”. Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető! a nép ezen várakozásának sem tesz majd eleget, az amerikai adófizető jobban szemügyre veszi a jövőben, hogy kire adja szavazatát. ISMÉT ÁREMELKEDÉS Az utolsó hét hónap alatt ismét állandóan emelkedőben vannak az árak. A munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala azt a véleményt nyilvánította, hogy az áremelkedés oka az, hogy a fontos árucikkek és szolgálatok az élelmiszerek kivételével megdrágultak. Az élelmiszerek egyedül estek le 4/10-ed százalékkal. Valamivel esett a tojás és tejtermékek ára, valamint a sertéshús ára. Az áremelkedés egymillió munkásnak ad valamivel nagyobb fizetést a szakszervezeti megegyezés szerint. Újabb áremelkedést várnak Május 1-től fogva egymillió vasutas is 3 cent órabér emelést kap. A General Electric 200 ezer munkába is 1 százalékos emelésre jogosult. A fentieken kívül még vagy 200 ezer munkás különböző iparágakban 1—3 centes órabér javításra jogosult. H. E. Riley, a munkaügyi statisztikai hivatal feje azt jósolja, hogy ismét emelkedni fognak az árak. Megdrágultak az orvosi költségek is Az orvosi szolgálatok árai is egyre emelkednek. Nemcsak az orvosok kérnek több fizetést, de a kórházak is egyre magasabb árakat követelnek. A ruházati cikkek árai is emelkedtek. A közlekedés terén a használt autók árai emelkedtek 3.5 százalékkal, mig az uj autók árai inkább lefelé irányulnak. Riley szerint 1956 március óta az uj autók 7 százalékkal mentek fel, a használt autók ára 15 százalékkal emelkedett. A magasabb telekkölcsön (mortgage) árak és házjavitások egyes helyeken, mint például Philadelphiában a házbérrögzités feloszlatása szintén emeli a megélhetés költségeit. Emelkedtek az újságok árai, a mozik beléptidijai, megdrágították az olvasást és szórakozást. Az egyetlen ahol áresés található, a háztartási berendezések, az egy százalékkal lett olcsóbb. Tilfakoiássk az atomkisérietek elten (Folytatás az első oldalról) delme az atomháború ellen, sőt még a katonák védelméről sem esett szó. Sajnálja is Adenauer kancellár, hogy nem tartottak értekezletet vele, mielőtt az atomfegyverek használata ellen állást foglaltak. (A fenti egy délnémet újságban jelent meg április 13—14-én.) ★ Vak Peterson, a polgári védelem országos igazgatója a következőképpen nyilatkozott: “Ne próbáljuk elhitetni az amerikai néppel, hogy ha a kormány milliókat költ, megmentheti a városok népeit. Ez teljes lehetetlenség. . . Senkinek sem lesz biztonsága a nukleáris háborúban. Ez az egyszerű igazság... Senki sem lehet elkészülve ilyen háborúra!” (Tanúvallomás a képviselőház előtt az 1958-as költségvetéssel kapcsolatosan.) ★ “őszintén el kell ismernünk, hogy nem áll semmi rendelkezésünkre ahhoz, hogy megfelelő védelmet nyújthatnánk hazánk népének, ha nukleáris támadás érne bennünket.” (Az uj angol “White Paper” a nemzetvédelemre vonatkozóan.) WILSON, védelmi államtitkár aggodalmát fejezte ki afölött, hogy a megnövekedett katonai kiadások tulmenn^k az engedélyezett 3 billiós összegen és a Pentagon ezzel megzavarja az államháztartás könyvelését. 1957-re tervezett 1.7 billió dolláros megtakarítás ezzel veszélyeztetve van. N/tQT|/C7íl9$<ldB Plftillrptt MOST S ■ H wsla <*« WP -■:■** 11 §i * a Magyar Házban, 2141 Southern Blvd., Bronx, N. Y. az amerikai magyar munkássajtó c lapitásának 54-ik évfordulójára. — Fellép EARL ROBINSON hires népdal• énekes, a “Ballad for Americans” szerzője. — Kitűnő magyaros vacsora. — Részvételi díj: 3 dollár.
