Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-10 / 2. szám
January 10, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A LEGJOBB ÜZLET Nagyon szaporodnak a templomlátcgatók — meg a büntényezök is Irta: GERÉB JÓZSEF Az amerikai sajtó az év végével, vagy az újév kezdetén számos olyan statisztikai jellegű cikket hoz, amelyekben magán, vagy félhivatalos intézmények az évi gyarapodásukról számolnak be. Ezek között rendesen az első helyet a magas profitokat jelentő nagy korporációk foglalják le, mig a másféle intézmények a hátsó lapokra kerülnek. Az idén azonban az ily jelentések között első helyre került az, amely arról értesíti az olvasókat, hogy a temp- lombajárók száma óriási nagyot ugrott ebben az évben és ennek következtében az egyházak jövedelme is igen emelkedett. Ez utóbbi természetesen már egészen Üzletszerűen hangzik és talán ez az oka, hogy a jelentés any- nvira előtérbe került. Az Associated Press jelentése szerint az Egyesült Államokban a templombajárók száma a múlt évben elérte a 101 milliót, ami a multévi 97 és félmillióhoz hasonlítva körülbelül 4 százalékos emelkedést mutat, holott ugyanezen idő alatt a népesség az előző évi 168,800,000-ről 169,600,000- re emelkedett, ami csak 1.4 százalékos szaporulatnak felel meg. A nagy jövedelem Nyilvánvaló, hogy ha ez az arány továbbra is megmarad, akkor idővel itt mindenki templomjáró lesz, — mondják a hívek, akik körében nagy örömet okozott ez a hir. A papok természetesen inkább annak örülnek, hogy az egyháztagok szaporodásával arányosan emelkedett az egyházak jövedelme is. Ezt bizonyítja ez a kis hir is: New York (UP). — Az Egyházak Országos 1 anácsa (The National Council of Churches) jelenti, hogy az amerikai hívek az 1955. év folyamán 1,842,592,000 dollárt adományoztak az egyházak javára, ami az előző évvel hasonlítva 11 százalékos emelkedést mutat. Az idei jövedelem valószínűleg jóval tetézni fogja az 1955-öst. Az egyháztagok szaporulatáról szóló statisztikát nézve azt látjuk, hogy ^ protestánsokhoz tartoznak legtöbben, 58,500,000-en. A katolikusok száma 33,500,000; zsidó 5 és fél millió, orthodox (keleti) katolikus 2,500,000. Azonkívül van számos kisebb egyház, amelyek tagjai egyenként nem érik el a százezret. Eldicsekszenek még az ily cikkekben azzal is, hogy amig jelenleg az amerikai nép 61 százaléka tartozik egyházakhoz, addig 1950-ben csak 49 százalékot tettek ki, 1900-ban 36 százalékot és száz évvel ezelőtt az amerikai népnek mindössze csak 20 százaléka törődött az egyházakkal. A vallásosság ily térhódítását természetesen ugv értelmezik, hogy azzal egyetemben az amerikai nép magasabb etikai vonalra emelkedett, mert a vallásos ember nemesebb és magasabb erkölcsi színvonalon áll, a bűnözést kerüli, mert azt tiltja a vallása s igy az általános nagy vallásosság következtében itt a bűntények igen megritkultak, a gyilkolások, rablások, erőszaktételek alig ismertek, illetőleg már a feledés homályába mentek. A bűntények statisztikája Nagy csalódás éri azt, aki az egyháztagok gyors szaporodásáról az erkölcsi színvonal emelkedésére és a bűnözések fogyására következtet. Nem kisebb szakértő, mint J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója szolgál erre felvilágosítással az alábbi kis nyilatkozatában: “WASHINGTON, D. C. — FBI Director J. Edgar Hoover jelenti, hogy előzetes számítás szerint 1956 a bűnügyek terén rekordtörő év volt. Noha az összes adatok csak pár hét múlva érkeznek be, de máris látható, hogy a nagy bűntények (major crimes) ez évben 12 százalékos emelkedést mutatnak, elérték a 2,534,000-ret, ami az előző évhez viszonyítva 272,000 emelkedést mutat. Az eddigi adatok a nagyobb bűntények minden. osztályában emelkedést mutatnak.” A számok beszélnek, — tartja a közmondás, — (de azonkívül Eörsi barátunk nagyszerű rovatában is olvashatjuk). Jelen esetben azt beszélik, hogy ha vallások gyors terjedésével arányosan szaporodnak a bűnözések is, akkor a vallás nem szolgálja azt a célt, amire életrehivták s amely- ivei fenntartását igazolják. Azt beszélik a fent idézett számok, hogy a vallás nem nyújt olyan etikai alapot a követőinek, hogy azok bünmentes életet éljenek. Mondhatják ugyan erre, hogy a vallás az isten és nem az ember törvényeinek a megtartását Írja elő. Igen ám, de tudomásunk szerint a nagyobb bűntényeket, mint pl. a rablást, a gyilkolást, a gyermeklopást, erőszaktételt, stb. a gyakorlati vallások is mind tiltják, illetőleg az azokra vonatkozó tilalom a vallások alaptanai közé tartoznak. A vallástalanok Az ily magyarázat tehát nem menti fel az egyházakat a felelősség alól. Marad tehát még egy másik, amivel régóta kísérleteznek. És ez az, hogy a bűntények igen nagy számát a vallásokban nem hivő “istentelen” (godless) emberek követik el. Jóidéig általános volt ez a felfogás, sőt a tudatlan emberek még ma is hiszik. Azonban néhány évtized óta neves kriminólogusok vizsgálják ezt a dolgot és a vizsgálataik meglepő eredményre vezettek. Midőn a több évre kiterjedő első vizsgálatok eredményeit a már elmúlt Gibbons kardinális (Baltimore érseke) elolvasta, meglepettve kiáltott fel: ‘‘Hát lehetséges az, hogy vallástalan emberek közölt a bűnözés csaknem ismeretlen?!” Dr. Max D. Schlap, Edward H. Smith, Prof. W. T. Root, továbbá Steiner és Swancara kriminológusok vezettek évekig húzódó vizsgálatokat, amelyekből itt közlünk néhány adatot (a Progressive World” magazin májusi számából véve) : New York állam Sing Sing nevű hírhedt börtönében a tiz év alatt kivégzettek 65 százaléka katolikus volt; 26 százaléka protestáns, 6 százaléka zsidó s 2 százaléka másféle vallásu. Egyetlenegy sem volt közöttük vallástalan. Sing Sing hires káplánja, Father McCaffev azt állítja, hogy a fegyencek között a vallástalanok száma legfeljebb csak fél percent (egy a 200 között). Kanada hat börtönében 1294 katolikus, 435 anglican-kat., 241 methodista, 135 baptista, 285 presbiteriánust és egyetlen vallásnélkülit sem találtak. Georgia állami börtöneiben 1827 rab között csak egy “unitáriust” találtak, aki legközelebb állt ahhoz, hogy vallástalannak mondják. Massachusetts államban a vizsgálat alá vett börtönökben az összes foglyok vallásosnak mondották magukat, de azért a kegyelmet (parole) kapottak közül 80 százalék újból visszakerült a fegyházba. Illinois államban 4,000 fegvenc között egyetlen “istentagadót” sem találtak. Steiner és Swancara 27 államra terjedő vizsgálatainál előbb 19,490 rab között 7 vallástalant talált, másodszor pedig 83,000 között 3 ateistára és egy agnostikusra (nem tagadja az istent, de nem hisz benne) akadt. Ezen adatok alapján a kriminológusok kimondották, hogy a kriminális bűnözőknek legfeljebb csak egy harmad százaléka (egy a 333 között) körül ki a vallásban nem-hivő emberek közül. Nincs történelmi alapjuk Ha az itt felsorolt számok csakugyan beszélnek, akkor kétségtelenül azt mondják, hogy az egyházak erősbödése, a templomjárók gyors szaporodása nem jelenti azt, hogy az amerikai nép erkölcsi színvonala ugyanoly mértékben emelkedett, hanem éppen ellenkezőleg, a bűnözések emelkednek arányosan a vallások térhódításával. Az egyházak felduzzadása tehát valójában nem más, mint a világ legnagyobb üzletének emelkedése oly hirdetési hadjárat révén, amely igénybe veszi a modern technika minden eszközét. Olyan üzlet ez, ahol a bevétel teljes egészében profitot jelent, mert a forgalomba hozott áru, — a halál utáni jutalom Ígérete, — nagyon kevésbe kerül. És ha az egyházak nem nyújtanak erkölcsi alapot a hívőknek, akkor valóban csak profitot hajhászó üzletekké lettek. 13 I Jelentkezni kell a nem-polgároknak Az Egyesült Államok területén levő külföldieknek, vagyis mindazoknak, akik nem polgárok ebben az országban, 1957 január 2 és 31 között jelentkezniük kell, az 1950-ben hozott Belső Biztonsági Törvény értelmében. A postahivatalokban, vagy bevándorlási hivataloknál beszerezhető az erre a célra szolgáló Form 1-53 számú űrlap, amelyen a külföldinek be kell jelentenie lakcímét és a kitöltött űrlapot, aláírva személyesen kell a postahivatalban átadni. Ideiglenes látogatóban ittartózkodókra a jelentkezési kötelezettség nem vonatkozik. 14 éven aluli gyermekek kártyáit a szülő, vagy gyám tölti ki. A jelentkezési elmulasztása, hacsak alapos indok nincs rá, súlyos büntetéssel és deportálással is járhat. Nem illetékes a UN az algériai helyzet kivizsgálására, álitotta New Yorkba érkezésekor Pi- neau francia külügyminiszter. A UN, éreztette a szocialista diplomata, csak arra jó, hogy azzal a más szemében található szálkát vizsgálgassuk. Támogassuk a Magyar Vöröskeresztet! A VILÁG LEGHÍRESEBB MAGYAR SZAKÁCSKÖNYVE Amerikába érkezett és most már kapható a Magyar Könyvesboltban az “Inyesmester Nagy Szakácskönyve” a magyar konyhaművészet receptjeinek legnagyszerűbb gyűjteménye. Több mint félezer recept, útmutatás van benne a mindennapi magyar ételek elkészitésétől a legfinomabb különlegességekig. A gazdagon illusztrált 522 oldalas könyvben nemcsak a receptek óriási választékát találja az olvasó, hanem rengeteg hasznos tudnivalót a diétáról, a terítésről, a befőzésről, “ami gyorsan készül”, tápanyagok értéke, stb. E nagyszerű könyvből csak korlátolt mennyiség érkezett és nem tudjuk mikor érkezhet uj szállitmány, ezért ajánljuk az azonnali rendelést. Ára szép vászonkötésben csak 4 dollár. Posta- és csomagolási költségre 25 centet kérünk. Rendelésre használja az alanti szelvényt: MAGYAR KÖNYVESBOLT 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg címemre az Inyesmester Nagy Szakácskönyvét. Csatolva küldök 4 dollárt érte és 25 centet csomagolási és postaköltségekre. Név: ................................................................... Cim: ...................................................................... A LAP ÉRDEKÉBEN!! ... Legyen szives nézze meg a lap borítékján az ön neve felett levő dátumot. Ha 56—12-nél, tehát ez év okt.-nél korábbi dátum van rajta, az azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt. ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. Alex Rosner, Manager Használja az alanti szelvényt: ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ..................... dollárt. Név: ........................................................................ Cim: ..............................................................................
