Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-11 / 15. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ April 11. 1957 T A dollár-külpolitika kritikusa Amikor egy nagyvárosi, republikánus bankár arra szólítja fel State Departmentünket,, hogy — forradalmakat mozdítson elő más országokban, akkor,.senki sem tagadhatja, érdekes hírrel állunk szemben. Pedig pontosan ez történt a Chicago Literary Club egyik múltkori ülésén. John Nuveen, chicagói tőzsdeügynök és bankár élesen korholta Eisenhower elnököt és Dulles külügyminisztert “megtévesztő kijelentéseikért’’, melyekben azt állítják, hogy mi vagyunk a győzők a hidegháborúban, holott, éppen ellenkezőleg vesztesek vagyunk benne”. Mr. Nuveen véleménye szerint Amerika külpolitikájának egyetlen főcéllal kell rendelkeznie és pedig azzal, hogy más nemzeteket szabaddá tegyünk. — A legtöbb esetben — mondta Mr. Nuveen a szabadságot pontosan úgy érhetik el a nemzetek, mint ahogyan mi értük el a magunkét — forradalommal. A forradalom lehet békés, magyarázta tovább Mr. Nuyeen, miként Indiában történt, de mégis csak forradalom lenne. Nuveen nem ellenzi a külföldi segélyt. Minden attól függ ki kapja a segítséget. — Ha mi segítünk a termelés fokozásában egy bizonyos országban, de a fokozott terhelésből származó előnyüket egy kis uralkodó osztály fölözi le magának, akkor a nagy tömegek lelkében a reménykedés elkeseredéssé válik és előkészítik a talajt a kommunista forradalomra — hangoztatta Mr. Nuveen. Ez a chicagói bankár nem olyan “ma itten, holnap ott’ féle társadalmi, kritikus és radikálisnak sem mondható. 1952-ben például ő volt az egyik fő szervezője Illinoisban az Eisenhower kampánynak 1956-ban .azonban Stevensonékhoz csatlakozott mivel nem helyeselte Eisenhower külpolitikáját. De azért Chicagóban a republikánus párttal tartja fenn, a kapcsolatot. A Truman-doktrina kezdeti korszakában ő volt az amerikai segély főmegbizottja Görögországban. A háború alatt a War Production Board-on szolgált. Cége gyakran helyez nagyösszegü kölcsönöket az amerikai pénzpiacra külföldi országok vagy amerikai törvényhatóságok számára. Görögországi tapasztalatai kiábránditották az amerikai külpolitikából. 1950 óta ideje nagyrészét arra szenteli, hogy megváltoztassa ezt a politikát. 609 előadást tartott 92,417 személy előtt. Gyakran szerepel televíziós progamokon is. A chicagói Literary Club előtt tartott beszéde volt talán „a legélesebb eddig. — Ami leginkább bosszant, — mondta többek között — a^z annak a kis klikknek kolosszális beképzeltsége, amely külpolitikánkat vezeti. Gyakran még saját tanácsadóikra sem hallgatnak Washingtonban. Gyakran figyelmen kívül hagyják külképviseleti személyzetünk figyelmeztetéseit is és megvetik a “csőcselék”-et. Mindenki, aki nem tartozik a külügyminisztériumba az csőcselék a szemükben. Hogy bebizonyítsa abbeli állítását, miszerint a külügymir isztérium nem kéri ki a leghivatot- tabb szakértők véleményét a fontos külpolitikai kérdésekben, körlevelet küldött ki 85 országosan elismert szakértőhöz A 85 címzett közül 61 válaszolt. A 61 közül csak egyetlenegy állította azt, hogy gyakran fordulnak hozzá véleményért. Négy azt mondta, hogy ritkán kérik ki véleményét, de annak is jó néhány éve már. A többit sohasem kérdezték meg. Chester Bowles, aki Amerika egyik legsikeresebb nagykövete volt Indiában, személyesen mondta meg neki, hogy amióta otthagyta pozícióját 1953-ban, a külügyminisztérium sohasem fordult hozzá véleményért! Nuveen élesen kritizálja a katonai támogatásra fektetett hangsúlyt. 1950 óta, mondta, 256 billió dollárt költöttünk katonai célokra és csak másfélbiüió dollárt olyan külföldi segélyre, melynek nem volt katonai jellege. A külpolifikánk föhibája, fejti ki Nuveen, az, hogy pénzzel próbáltunk barátokat vásárolni, és hogy kordában akarjuk tartani a kommunizmust, ahelyett, hogy igyekeznénk erős szabad országokat építeni, amelyek velünk együtt védenék a szabafl életet. Nuveen nem ellenzi a beavatkozást más országok ügyeibe. Maga a puszta tény, hogy pénzt adunk valakinek, beavatkozás, mivel támogatja a kormányt, amely a pénzt kapja. A mi segítségünket nem volna szabad romlott kormányoknak adni. Nuveen Stevenson' külpolitikai programjával sem volt megelégedve, ő sem érti meg az alapvető problémákat és csak a sorozással és az atom- próbákkal foglalkozott választási beszédeiben,.panaszkodott Stevensonra. BESZÉLGETÉS GHANA MINISZTERELNÖKÉVEL Cedric Beifrage, a National Guardian cimü "hetilap szerkesztője, akit deportálni akartak, de önként visszament szülőhazájába Angliába, szintén résztvett Ghana, afrikai köztársaság függetlenségi ünnepségében. Accrában, Ghana fővárosában meginterjuolta Nkrumah miniszterelnököt. Az interjú részleteit alább közöljük: Kwame Nkrumah igen nagy feladatot tűzött ki magának, sokkal nagyobbat mint amit eddig elért, harcolni fog az egész Afrika szabadságáért. Beifrage és Nkrumah beszélgetésének egyik főpontja volt kölcsönös barátjuk és tanítójuk Dr. W. E. B. Du Bois a pan-afrikai szabadság- mozgalom 89 éves apja, aki nem láthatta meg “gyermekének” Ghánának születését, mert a US külügyminisztérium megtagadta tőle az útlevelet. “Ki fogják szélesíteni a függetlenségi mozgalmat egész Afrikára” — mondta Nkrumah. Accrában a UN-hez hasonló tanácstermet építenek,, ahol a legújabb módszerekkel azonnal fordítják Afrika soknyelvű népének küldöttségei által mondottakat. Néhány hét múlva a mostani kilenc független afrikai állam feje jön Össze, bár lehet, hogy Dél-Afrika nem fogadja majd el a meghívást. Később, ez évben Nkrumah ter- ve az, hogy az afrikai népek összes pártjait képviselő delegátusokat hívja össze konferenciára. A társalgás Afrika szocializmusáról is folyt. A ghanaiak nagyrésze szocialistának vallotta magát, bár fogalmuk sem volt a marxizmusról, ellentétben Nkrumahval, aki több évet töltött el Amerikában és Angliában és teljesen ismeri a balszárnyi mozgalmat mindkét országban. Az otthon maradtak részére nem sok tudományt engedélyezett az angol cenzúra. A szocializmus uj útja Nkrumah a következőket mondta: “A marxizmus megértése a cselekvések helyes irányitá- 1 sa, de nálunk ezt még sokan nem értik meg. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a marxizmus az európai helyzet analizálásából jött létre és Lenin is abból fejlesztette tovább. Nálunk egészen má$ helyzet van. Először is nincsen egy Mifejlőéöt t proletáriátus, nincsen agrár földesúri rendszerünk sem, és nincsen kapitalista burzsoáziánk sem. Hotelunk (ahol az ünnepélyt tartották — Szerk.) másutt kapitalista kézen lenne, nálunk a kormány volt kénytelen felépíteni. Ugyanez áll fenn kiadó- vállalatunkra. és kiadásra készülő újságunkra, sth. Amig képesek leszünk a dolgokat modernizálni, sok technikai és ügyvezető személyzetet kell külföldről hoznunk. • “Viszont az Aranypart közgazdaságát nem is uralták annyira az imperialisták, mint Brit Guiánát. Dr. Jagan. Brit Guiana volt elnöke is itt van, mint vendégünk. Idegen tőke ’uralja arany és gyémánt bányáinkat és az ^árucikkek behozatalát Ghánában, de nem a kiskereskedelmet és fő export cikkünket, a kakaót. Független kis farmerek termelik és kormányunk küldi a világpiacra, megállapított árak szerint. “Körülményeink szerint saját utunkat kell megtalálni a szocializmus felé. Nincsen kommunista problémánk sem Ghánában. Nincs szükségünk) tilalomra sem. Adoptáljuk a kommunizmust a saját helyzetünknek megfelelően, úgy mint ahogyan a kínaiak is saját hazájuknak megfelelően vették át. Hh ezt nem tennénk, nem érne sokat a marxizmusunk.. Uj szervezeti formára, uj munka módszerekre van szükségünk.” Nkrumah jelezte, hogy “a szociálista országok delegátusai is, hozzá hasonlóan nyilatkoztak. A szovjet delegátusok belátták, hogy keveset értenek Afrika problémáiból és uj szemszögből nézik maguk is a dolgokat. Az is első eset, hogy törzsek társadalmát szemlélhették, melyek egészen komplikálják a megszokott problémákat és újakat is teremtenek.” A miniszterelnök óvatos mindenféle nem-afrikai szociálistával szemben, úgy véli, hogy nem igen értik meg az afrikai helyzetet. Az angol munkáspártról úgy beszél, hogy csalódott bennük, mert éppen úgy viselkedtek a gyarmatokkal szemben mint a “Törik.” Saját magáról, mint egyházhoz nem tartozó keresztény és marxista szocialistáról beszél, aki nem lát e kettő között semmi ellentmondást. Egyszerűen azt mondja, hogy “a kapitalista rendszer túlságosan komplikált az uj független nemzet részére, ezért van szükségük a szociálista rendszer elfogadására”. Nkrruniaht követő egvik katolikus szakszervezeti vezér, aki q US által kontrolált “International Confederation of Free Trade Unions”- hoz tartozik, azt mondja, ami majdnem tipikus vélemény Ghánában: “Az amerikai propaganda a kommunizmus ellen annyira szélsőséges, hogy szinte kiváncsivá tett bennünket. Ha a USSR, vagy valamely más állam meghív bennünket, szívesen elmegyünk külügyi politikánknak megfelelően, mert minden állammal barátságban óhajtunk élni.” Nkrumah vezetése alatt Ghana mindenesetre keresni fogja az Afrikának megfelelő utat a szocializmushoz. A szocialisták remélik, hogy Áfái üákoi okozhatnak az élelmiszerben használt egyes festékanyagok Washington. — Az egyik kutató-orvos kijelentette, hogy olyan festékek és vegyszerek kerülnek élelmiszereinkbe, melyek rákot okoznak. Dr. William E. Smith Englewood New Jersey- ből, Delaney képviselőn keresztül levelet helyezett a kongresszus naplójába, melyben hatásosabb törvényhozást kér a végy és élelmiszer törvényekre, hogy megszigorítsák a vegyszerek, festékanyagok használatát az élelmiszereknél. Smith kutató munkát végzett a Harvard Egyetem orvosi fakultásában, a Rockefeller Institute- ban és a Sloan Kettering Institute rák osztályában. Dr. Smith ösztöndíjat is kapott az “American Academy of Nutrition for Cancer Studies”- tól. Dr. Smith szeretné megszigorítani a mai élelmiszer törvényeket, hogy ne használhassanak úgynevezett “carcinogens”-eket, melyek rákot idéznek elő. Különösen ellenzi a “diethylstilbestrol” nevű vegyszer használatát a csirkéknél és szárnyasoknál általában. “Kollegáimmal együtt megállapítottuk”, — mondta —, hogy ezt a vegyszert a főzés sem bírja megsemmisítem és e vegyszer sokkal kisebb hányada, mint amit egy csirkénél is használnak, rákot okozott a kísérleti egereknél.” Ezenkívül vagy' 500,000 font olyan festékanyag megy' az ételbe, mely'ek szintén rákot okoznak és ma engedélyezve van használatuk. Manapság a festékanyagokat “beta-naphthy- lamine”-ből készítik. Ez az anyag tudvalévőén rákot okoz az emberben, de viszont nem árt a patkánynak, vagy az egérnek. “Évek telhetnek el,” — mondja Dr. Smith — “amig ezek az anyagok rákot fejlesztenek ki az emberben”. Dr. Smith azt tapasztalta, hogy egy milligrammnak sokkal kevesebb anyag e vegyszerekből, amit a fiatal állatok százába befecskendezett, jóval lcésbb hozott rákot a mái“ kifejlődött állatoknál.” AZ EGYIK elburtoni angol család kedvence, egy négy'hónapos terrier a napokban megszakítás nélkül 56 órát aludt. Senki sem értette a ku- t.va álomkórságának okát, mig egyszerre csak a kutya fekvőhelye mellett egy' eredetileg 36 darab altatót tartalmazó gyógyszerdobozt találtak — üresen. ^»»mninniiiiHiiiiniiiiniii rika körül felemelkedik az imperiálizmus füg-, gönye és ghanai testvéreink egyesülten kereshetik utjuka* is talán meg is fogják találni.
