Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-11 / 15. szám
April 11, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 Ki felelős az inflációért? David J. McDonald az acélunió elnöke élesen visszavágott a U. S. Steel elnökének, mert az a szakszervezetre szeretné hárítani az inflációért való felelősséget, hogy ne vegyék észre, hogy az örökös áremelések milyen magasra emelték a részvénytársaság profitját. Mr. McDonald tényekkel mutatja ki az infláció valódi okát. Roger Blough a U. S. Steel elnöke tavaly a részvényesek előtt, majd nyilvános gyűléseken is azóta többször támadta a uniót. David J. McDonald válasza a következő: “Roger BlougH, a United States Steel Corporation elnöke már többizben és most évi jelentésében is erélyesen támadta az acélmunkások szak- szervezetét és a munkásokat. Pedig évi jelentésük azt mutatta, hogy soha sem adtak el több acélt, a második legnagyobb profitot aratták létezésük óta és részvényeseik a legmagasabb osztalékot kapták. “Mr. Blough ennek dacára szeretné elhitetni a néppel, hogy a unió az oka az áremelkedésnek és az inflációnak. Ez azonban nem felel meg az igazságnak. A tény az, hogy az egy munkásra eső termelés ma sokkal több, mint amit a munkás fizetésjavitásképpen kapott az utóbbi években. tehát az árak emelése jóval felülmúlta azt, amibe az előállítás került. “Meg is van erre a bizonyíték. 1956 közepe táján- az acél tonnáját 8 dollár 50 centre emelték. A munkás 20 cent órabér emelést kapott. A részvénytársaság saját bevallása alapján 220 millió dollárt húzott csupán a felemelt árakból! A munkások fizetés javítása ugyanakkor csupán 82 millió dollárba került. “Más szóval minden egyes fizetésbe befektetett dollár után hármat kapott az acélüzem! Az elmúlt hónapokban újból felemelték az acélárakat 5 és 5 tg dollárral tonnánként. Ezt az áremelést apránként eszközölték, hogy ne kerüljön a nyilvánosság elé. “Az acélüzem vezetői csupán azért beszélnek, hogy munkásaikra hárítsák a felelősséget az inflációért, ez azonban nem sikerülhet részükre. “Nem tagadhatják el, hiába burkolják, hogy az áremelést csupán azért eszközölték, hogy még nagyobb legyen profitjuk, pedig úgyis éppen elég hatalmas az. Ez sem elég nekik, már ismét uj áremelésről beszélnek júliusra. “Az 1956-os jelentésükben 1940-ik évet veszik mint alapévet, de azt nem hozzák a nyilvánosság elé, hogy 1940-ben két és félszer annyi volt a profitjuk, mint az előző évben. De vegyük csak 1940-et és hasonlítsuk össze 1956-tal, Mr. Blough jelentése ezeket sem hozta nyilvánosságra. ‘1940-ben a haszon az adók levonása előtt 128 millió ötszázezer dollár volt. 1956-ban felugrott 679 millió százezer dollárra, ez 428 százalékos emelkedést jelent. Tiszta haszon 1940-ben 102,200,000 dollár volt, 1956-ban 348,100,000, ami 240 százalékos haszonemelkedést jelent.' A részvényesek osztaléka 1940-ben 34,800,000 dollár volt, 1956-ban 277,600,000, tehát 232 százalékos emelkedés. “Nézzük meg most már mennyi hasznot húzott a társaság minden egyes munkás egy órai termelése után. 1940-ben a profit minden egyes munkás egy órai munkája titán 26 és 3 tized cent volt. 1956-ban 1 dollár és 34 cent volt, tehát 411 százalékos volt a haszonemelkedés. Ez.a profit az adók leszámítása előtt volt. “Az adók után a tiszta haszon minden egyes munkás egy órai munkája után 20.9 cent volt 1940-ben. 68.9 centre szaladt fel 1956-ban minden egyes munkás után óránként,, ami 230 százalékos emelkedésnek felel meg. Ne felejtsük el, hogy 1940 és 1956 között a unió is több fizetés, emelést harcolt ki. Ennek dacára a profit megháromszorozódott. “Nézzük csak meg az acélárakat? 1940 óta 154 százalékkal mentek fel, a termelés fokozása dacára. Mr. Blough azt állítja, hogy a munkások és az adók annyit elvesznek, hogy nem képesek utánpótlásokat csinálni a felszerelésekben. Ez nem lehet igaz, miután 1940 óta 100 százalékkal emelkedett a társaság tiszta vagyona annak ellenére, hogy 316 százalékos emelkedést adtak a részvényeseknek osztalékokban. Vizsgáljuk meg ezeket az osztalékokat is. 1940-ben az acélmunkások évi jövedelme átlagosan 1600 dollár volt. 400 részvény után annyi osztalékot adtak, mint az acélmunkások egész évi fizetése. 1957-ben a munkások évi átlagos fizetése 5,600 dollár körül van, azóta a 400 részvényért 2,400-at adtak, erre viszont az idei osztalék 7,200 dollár, tehát 28 százalékkal több mint az acélmunkás egész évi átlagos fizetése. E mellett a részvények értéke ma 115.000 dollárral több, mint 1940-ben volt. “A szakszervezet nem azért emeli ki ezeket a tényeket, mert ellene van az osztalékoknak, de be akarja bizonyitan i, hogy az acélmunkások fizetése nem vett el semmit sem a részvényesek jutalékából, hanem minden fizetésemelésért többet termeltek a munkások. Ez a termelés-meg- gyorsitás éveken keresztül hasznára válhatna az acélmunkásoknak is. a részvényeseknek is, meg a közönségnek is. “A szakszervezet is ellenzi az inflációt, bármi is hozza azt létre. A unió ellenzi az inflációt bárhol üti is fel fejét. Csupán azt szeretnék, ha Mr. Blough is valóban ellensége lenne az inflációnak”. A NAGY ÖZEDEN ERKÖLCSIÉLETÉT IS VIZSGÁLJÁK KI Milton Weintraub, a CIO-AFL 1‘Electrical, Ra- dia and Machine Workers” 4-ik kerületének elnöke, a szenátus szakszervezeteket vizsgáló bizottságával kapcsolatosan a szakszervezet new jersey-i konferenciáján a következő megállapításokat tette: “Örömmel fogadjuk a szenátus vizsgálatait és reméljük, hogy segíteni fog abban, hogy a tisztességtelen elemeket eltávolítsák a munkásmozgalomból. Reméljük, hogy tisztességes munkás vezérekből is eleget hivnak be ahhoz, hogy megszüntessék az egy oldalú beállítást és a sajtón keresztül az amerikai nép látni fogja' a munkás mozgalom valódi képét. “Túlságosan sok volna azt remélni, hogy az üzleti élet vezetői, akik együttműködnek a tiszte- ségtelen munkásvezérekkel és létrehozzák a munkás gengsztereket, szintén idézetet kapnak a szenátus elé. Csúf képmutatás megy végbe, az üzleti élei lehet tisztességtelen, minden ^erkölcsi alapot nélkülöző,-nekik mindent szabad azzal a meg- okolással, hogy a konkurrencia, az üzleti verseny szerves része a kapitalista rendszernek. “Véleményem szerint az amerikai ipar részére épen olyan erkölcsi nívót kell létre hozni, mint amilyent a munkásságtól követelnek. ítéljenek minden munkásgengsztert börtönre, de tegyék lakat alá vele együtt üzleti partnerét is. “Az üzleti életben a gengszterizmus és az erkölcstelenség elágozódása sokkal mélyebb mint néhány tisztességtelen szakszervezet vezető meg- vásárolhatósága, azért, hogy a munkáltatók elkerüljék az üzemek valódi megszervezését. “Legjobban illusztrálja mindezt a nemrégen megtörtént new yorki eset. Egyetlen nagy üzem sem adja jobban a becsületest és szen.teskedőt a közönség előtt, mint a General Electric részvény- társaság. Mindig azt állítja, hogy magától megtesz mindent munkásai érdekében. Tisztviselői ujjal mutogatnak a munkásság hibáira. A uniót erkölcstelennek tekintik. Állandóan próbálja munkásait a szakszervezetek ellen befolyásolni. “így pózol GE a világ előtt. Milyen GE igazi arca az üzleti versengés terén? A tények beszélnek. “Nemrégen az újságok tele voltak a zamatos információkkal, hogy a GE tisztviselői prostituáltakat vásároltak iizlt feleik, illetve vásárlóik szórakoztatására. A GE vezetői a “Mann Act” törvény megszegésével vádolták. A legpiszkosabb bűntől sem riadtak vissza, hogy árucikkeik piacot találjanak és minél magasabb profitot húzhassanak. / “Megértem, hogy Lemuel Boulware, a GE al- elnöke hive a szabad kapitalista vállalkozásnak. Vajon Mr. Boulware helyesnek és erkölcsösnek találja a prostituáltak használatát arra. hogy több háztartási gépet eladhasson? Azért mert egy hivatalnokot elbocsátottak még nem zárja le az ügyet. “A prostitúciót a legrégibb foglalkozásnak minősítik. Szükséges azért, hogy az amerikai nagy üzemek azt pártfogolják? Ó, megértem, hogy General Electric hisz az egyéni kezdeményezés- ségben, szebad versengésben, a kereslet s kínálat törvényében, ebben áz esetben azonban vádolon® őket, mert nagyon is messzire mentek. A kiadásokat felszámítják " If “Eltekintve most már az erkölcsi alapjától annak, hogy megrontott fiatal lányok testét használják a vásárlók elcsábítására, hogy megvegyék árucikkeiket, van e mögött más valami is, amit érdemes tanulmányozni úgy az üzlet mint a részvényesek szempontjából. “Az ilyen és hasonló kiadásokat az üzlet számlájára teszik, mint szórakoztatásra szánt kiadásokat. önkénytelenül eszünkbe jut, hogy hány millió dollárt költ Amerika üzleti világa a prostitúció fenntartására. “Az amerikai munkásmozgalom elfogadott egy bizonyos erkölcsi nívót. “Már most jogosan felmerül a kérdés, hogy a gyárosok szövetsége, és a. többi üzleti szövetségek elfogadtak-e olyan álláspontot, hogy megkövetelik-e üzlettársaiktól azt, hogy erkölcsös és etikailag kifogástalan magaviseletét tanúsítanak a munkásaikkal, vásárlóikkal és a nagyközönséggel szemben. “Vajon a gyárosok szövetsége behívja General Electric tisztviselőit, hogy megállapítsa, hogy erkölcsös volt-e prostituáltak használata? Vigyázni fognak ezentúl tagjaik magaviseletére? “Kidobják majd Boulware alelnököt, vagy bárkit aki az 5-ik függelékre hivatkozik? A gyárosok szövetsége elitéli majd az amerikai erkölcsök hasonló megrontását, mint amit az említett példa illusztrál? “A gyárosok szövetsége is örülne egy szenátusi vizsgálatnak az üzleti világ erkölcsi szempontjából? “örülne a gyárosok szövetsége, ha az adóhivatal vizsgálatot indítana, hogy megállapítsa, hogy hány millió dollárt vonnak el az adókból azzal, hogy a prostituáltak fizetésére használják az üzleti világ szórakoztatására?” Lalin ABC Kínában Az államtanács külön bizottsága, amelyet a ki- nai Írás kérdéseinek megoldásával bíztak meg, hosszú és gondos előkészítés után elfogadta a fonetikus latin ABC-t a kinai nyelv számára. Az ABC 26 latin betűből áll, amelyek mind előfordulnak az angol írásban is és 234 oktató, nyelvész, iró és szerkesztő közül 136 elfogadta. Ezek valamennyien résztvettek a kérdés megvitatásában. A többi szavazat megoszlott másféle megoldások között. Ezek egyike azt javasolta, hogy hat “uj” betűt vegyenek át az orosz (cirill) Írásból és a nemzetközi fonetikus ABC-ből olyan betűket, amelyek különösen alkalmasak' bizonyos kínai hangok kifejezésére. Még hosszú időbe telik, amíg a fonetikus ABC teljesen elfoglalja a kinai képbetük helyét. Addig a legfontosabb teendő az egyetemes kinai “közös beszéd” elterjesztése, amely a pekingi kiejtésen alapul. Az elemi- és középiskolai tanárok illetve tanítók részére már több mint egv évvel ezelőtt különleges gyakorló tanfolyamokat szerveztek, hogy elsajátítsák ezt a “közös nyelvet”. A tanfolyamok olyan helyeken működtek, ahol helyi és nyelvjárási változatok dominálnak. 1957-ben már valamennyi kinai nyelvtanárnak a pekingi kiejtést kell használnia és tanítania. Lengyel-indiai kulturális egyezmény VARSÓ. — Cyrankiewicz lengyel és Nehru indiai miniszterelnök március 27-én Uj-Delhiben öt évre szóló lengyel-indiai kulturális együttműködési egyezményt irt alá. Az egyezmény a többi között előírja tudományos, kulturális és művészeti munkák cseréjének előmozdítását a két ország között, továbbá szakemberek képzését egymás országának tudományos, technikai és ipari központjaiban.. Mindkét ország speciális ösztöndíjakat ad az említett területeken, továbbá elősegíti kutatóintézetek, művészeti és Írószövetségek, újságírók és sajtóügynökségek együttműködését. Kiállításokat rendeznek és megszervezik a színész- és filmtársulatok és rádióműsorok stb. cseréjét. Kölcsönösen dijakkal tüntetnek ki Írókat és fordítókat, akik hozzájárulnak a másik ország tudományos és művészeti sikereinek népszerűsítéséhez. TAMPA Fla.-ban kampányt kezdtek, hogy eltüntessék a mezítelen nők képét a csapszékek falairól, mondja a rendőrség. Állítólag kifogják terjeszteni ezt a rendőrök csupasz tetovált karjaira is, mert ott is van elég a mezítelen nőkből.
