Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-11 / 15. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZŐ April 11, 1957 tftoane 4 au'zteJek.a Aé* J J Makarios érsek szabadonbocsájlása és a cipruszi helyzet J Amerikai Magyar Szó fflőílzetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $8.. félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivataR 130 East t6th Street I New York 3. N. Y. — Telefon: AL 4-0397 ._____________<^j^*>84__________________ I Ä HISZTÉRIA ÁLDOZATA E. Herbert Norman. Kanada nagykövete Egyip­tomban öngyilkossággal vetett véget életének Kairóban. Leugrott egy kilencemeletes ház tete­jéről. Norman kimerült a túlfeszített munkában. Emellett mélységesen deprimálttá, borúlátóvá tették azok a vádak, amelyek az Egyesült Álla­mok szenátusának Eastland által vezetett “belső biztonsági" bizottságában hangzottak el ellene. Mit sem segített rajta az a tény. hogy kormá­nya teljes bizalmát fejezte ki iránta. Pearson ka­nadai külügyminiszter kijelentette, hogy a kor­mány vizsgálata,. 1951-ben teljesen tisztázta a felmerült vádak alól. Brilliáns karriernek vetett véget Norman,ün- gyilkósságá. Japánban, Ausztráliában, a Közép­keleten és az Egyesült Nemzetekben képviselte kormányát mielőtt egyiptomi nagykövetnek ne­vezték ki. 'Öngyilkossága előtt két rövid leveiet irt Nor­man. Az egyiket a feleségéhez intézte és ebben csak ennyi volt: “Csokolom a lábaidat és bocsáss meg azért, amit teszek." A másikat barátjához, Eng. kairói svéd követ­hez intézte: “Nincs választásom. Meg kell ölnöm magamat, mert remény nélkül élek.” Pearson kanadai külügyminiszter nyilatkoza­tot adott ki a tragikus esetről, melyben többek közt ez volt: “A nagykövet mélységesen és érthetően el volt keseredve bizonyos régi vádak felújítása követ­keztében, amelyért egy-két washingtoni személy volt felelős.. . A túlságos munka, megerőltetés és a felújított üldözés érzése idegösszeomlást idé­zet elő az ö nem túlságosan robusztus testén és érzékeny lelkében, ami megrázkódtatást bánatot és veszteségérzetet okozott számomra, ép úgy mint kollegái és barátai számára.” John Diefenbaker a konzervatív ellenzék veze­tője a parlamentben kijelentette, hogy a nagykö­vet halálát “bizonyos washingtoni inkvizitorok bószorkám hajhászó hajlamának lehet betudni...” A legélesebben Alistair Stewart, szocialista képviselő nyilatkozott, aki a nagykövet halálát “gyilkosság rágalmázás utján” elnevezéssel il­lette. ' , EISENHOWER KÖZBENJÁRÁSÁT KÉRIK TORONTO. — Kanada Egyesült Egyházának vezértanácsa arra kérte fel Eisenhower elnököt véssen véget annak, hogy “politikusok és pártos- kodók ártatlan emberek jellemeit gyilkolhassák.” Az. egyházi nyilatkozat kereken “az Egyesült Államok szenátusi bizottságát” teszi felelőssé E. Herbert Normán öngyilkásságáért, amely bizott­ság “megdöbbentő, szadista módszereket használ­va újból felújította ellene a kommunista váda­kat.” “Tény, hogy nemzeti veszély idején az állam­nak óvintézkedéseket kell hozni a hűtlenség el­lem .. De félelem, hisztéria és elvtelen politiku­sok ambíciója e módszereket messze a biztonság által követelt határokon túl vitte az Egyesült Ál­lamokban.” ; AHOL ÁGYÚT IS LOPNAK A Fáröer szegeteken levő Thorshavn leszerelt angol flottatámaszpontról a legmodernebb he­gesztőpisztollyal felszerelt tolvajok éjjel "szét­vágtak” két régi hajóágyut és a “kitermelt” 200 kilogvaninrfémét magukkal Vitték. Az ágyuk fi “Hood” csatahajóról származnak, amelyet a másodig világháborúban elsüllyesztettek. A hajó füz.érségi berendezéseit. 1940-ben kicserélték és a két legnehezebb hajóágyut a Fáröer szigetekre Szállították, ahol partvédelmi ütegekként hasz­nálták. Két év óta először volt örömünnep Cipruson: a Seychelles-szigeteken száműzetésben élő Maka- riosz szabadon bocsátásának napja. Az érseket, akit a ciprusi függetlenségi mozgalom vezetőjé­nek tekintenek, 1956. márciusában az angol kor­mány száműzte. A szabadadon bocsátás bejelen­tése után a ciprusi városokban nagy örömtünte­téseket tartottak. A ciprusi függetlenségi mozga­lom vezetőjének deportálását az angol kormány azért oldotta fel, mert az EOKA (a ciprusi nép függetlenségért küzdő mozgalom) fegyvernyug- vási felhívásában Ígéretet tett, hogy az érsek szabadlábra helyezése esetén megszünteti a had­műveleteket. Az angol kormány több megfontolásból fogad­ta el az ajánlatot. Az 1955. áprilisa óta tartó fegyveres harcok árán sem tudta megtömi a né­pi ellenállást. A kegyetlen módszerek, csak a kor­mány tekintélyének ártottak, s ezért nemcsak külföldről érték támadások, hanem az angol Mun­káspárt részéről is. A súlyos politikai probléma megoldása felé tett első lépés, Makariosz szaba- donbocsátása azonban másik oldalról támasztott nehézségeket. Amikor Lennox Boyd gyarmat­ügyi miniszter bejelentette a kormány elhatáro­zását — mint a Manchester Guardian írja —, a konzervatív képviselők fenyegető néma arcvona­lat képeztek, és bíráló kérdéseket intéztek a mi­niszterhez. A bírálatok sok jobboldali képviselő nézetét fejezték ki, aki nem tudja lenyelni Ma­kariosz szabadon bocsátásának módját. A hírre Lord Salisburry, a titkos tanács.lordelnöke, a lor­dok háza konzervatív csoportjának vezetője, til­takozásul a kormány “engedékenysége” miatt, lemondott. Makariosz nagyon is ésszerű szabadon bocsátása a régi elnyomó politikához csökönyö­sen ragaszkodó konzervatív koi’ökben számos összeüiitközés árnyékát veti előre. Pedig Makariosz szabadonbocsátásától még Változásokat javasolnak a szovjet ipar vezetésében Nagy vita folyik a Szovjetunióban Kruscsov je­lentése fölött, amelyet a május 7-re összehívott szovjet parlament ülésén készül előadni, de amelynek szövegét már nyilvánosságra hozták. Kruscsov beszédének főbb tételei megállapít­ják, hogy a Szovjetunióban jelenleg több mint 200.000 állami iparvállalat működik és több mint 100.000 építkezés folyik. Ezek az ország különbö­ző vidékein fekszenek. A termelés jelenlegi mére­tei mellett az igazgatás mostani formái nem fe­lelnek meg a népgazdasági fejlesztés konkrét és operativ irányításában megmövekedet-i követel­ményeknek, korlátozzák a népgazdaság szocia­lista rendszerében rejlő tartalékok teljes kiak­názásának lehetőségeit. Kruscsov javasolja, hogy az ipar és az építke­zés operativ irányításának súlypontját tegyék át a helyszinnre, a vállalatokhoz és az építkezések­hez. E célból javasolják a tézisek, 'hogy az irá­nyításnak az iparági minisztériumokon és hiva­talokon keresztül történő mostani szervezeti for­máiról térjenek át a területi elv szerinti irányí­tás új formáira. Ilyen formaként ajánlják a nép- gazdasági tanácsokat azokon a területeken, azo­kon a határvidékeken és azokban a köztársasá­gokban. ahol az ipar elég fejlett. Ez az elv felté­telezi, hogy minden módon fejlődjék a tömegek és a helyi szervek alkotó kezdeményezése a köz­pont vezető szerepe mellett. A népgazdasági tanács az ipar és az építkezés irányításának fő láncszeme lesz, közvetlenül fog­ja irányítani az alája rendeR vállalatokat és épít­kezéseket. az egész állam népgazdaságfejlesztési tervének feladatai alapján. A jelentés befejező része hangsúlyozza: — Országunk népgazdasága fellendülésének, gyors ütemét és a nép jólétének rendületlen fo­kozódását az biztosítja, hogy a párt következete­sen végrehajtja a nehézipar elsődleges fejleszté­sének irányvonalát. A könnyűipar, a mezőgazda­ság, az.ország népgazdaságának minden ágazata csakis a hatalmas, állandóan növekvő nehézipar alap ján fejlődhet sikeresen... — Országunknak az a feladata, hogy elérje messze van a ciprusi kérdés rendezése. Az angol kormány további tervei nehezen hozhatják meg a kívánt megbékélést. Van olyan terv, hogy — Írország mintájára — kettéosztják a szigetet. Ez­zel az a céljuk, hogy legalább a sziget egy ré­szén — amelyet esetleg Törökországhoz csatol­nák — fenntartsák az angol haditámaszpontokat. Ez agresszív jellegű terv valóra váltásában a gyarmatosítók kezére játszanak a sziget lakossá­gának 18 százalékát jelentő török kisebbség po­litikai vezetői. Szerintük, mint az angol minisz­terelnökhöz intézett táviratukban írják, a ciprusi probléma elsősorban Angliát és Törökországot érinti. A cipruszi rivalgó tömeg nem csak örömét jut­tatta kifejezésre, hanem jelszavai is megmutat­ták, merre akarja fordítani Ciprus sorsát, jövő­jét. A felvonulók enozist (vagyis egyesülést) követeltek Görögországgal, Makarioszt s az EO- KA-t együtt éltették. S ebben a helyzetben az angol kormány ajánlatot tesz, hogy az EOKA- tagjai, akik megadják magukat , szabadon elvo­nulhatnak Ciprusról, s falragaszokon hirdeti ki, hogy most már a régi vérdijaknak csak 10 száza­lékát fizetik ki a, függetlenségi mozgalom angol kézre juttatott vezetőinek fejéért... íme, egy kiä ízelítő az angol kormány ciprusi elképzeléseiről. A görög kormány már rádión felszólította a Csendes-óceánon járó hajóit: ejtsék útba a Sey- chelles-szigeteket s vegyék fedélzetükre a ciprusi főpapot. Az első menetrendszerű hajó ugyanig csak április 12-én köt ki a szigeten. Makariosz először haza akar sietni, s amig az angolok; ezt nem engedélyezik, nem tárgyal. A tárgyalási alap, mint szabadsága első napján kijelentette, a régi “Csak az önrendelkezési jog alkalmazása je­lenti a demokratikus- és. igazságos megoldást” — mondotta, s hozzátette: ő végső diadalig küzd ezért. és túlhaladja a legfejletebb tőkés országokat az egy főre eső termelésben. Szem előtt kell tartani, hogy ezek az országok sem állnak majd egy hely­ben, hanem bizonyos körülmények között előre­haladnak. Gazdasági problémák Lengyelországban Wladislaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt szejmképviselőinek klubjában beszédet mondott. Gomulka beszédében jellemezte Lengyelország gazdasági helyzetét és megállapította, hogy az ál­lam január és február folyamán a tervezettnél 1200 millió zlotyval több bért fizetett. Ezt az ösz- szeget részben a megnövekedett termelésből fe­dezték, mintegy 400 millió zlotyt azonban oly mó­don fizettek ki, hogy megszegték a bérfegyelmet. Á pénzügyi túllépések okait elemezve, Gomul­ka megállapította, hogy sok helyen nem vették figyelembe a kollektiv szerződések kikötéseit, nem törődtek a ténylegesen el nem végzett mun­ka megállapításával, megszegték a bérfegyel­met stb. ' Azt mondják — folytatta Gomulka—. hogy az elmúlt évben igen sok alaptalan kifizetést eszkö­zöltek a sztrájkveszély nyomására. Ha lennének példák arra, hogy a munkások sztrájkba léptek volna, s a vezetőség a helyzet kivizsgálása nélkül nyomásra engedett és tett eleget a követelések­nek, akkor a vezetőség rosszul cselekedett. A mi rendszerünkben a sztrájk nem eszköze a béreme­lési követelés, elérésének. A mi esetünkben — mi­vel nem nyújthatunk1 semmit, a sztrájk nem változtatna semmit, csupán hozzájárulna az or­szág jelenlegi helyzetének rosszabbodásához. Nem adhatunk többet annál, ami az állam rendel­kezésére áll. A béralap további felemelése a je­lenlegi körülmények között lehetetlen. Nem csap­hatjuk be sem önöket, sem a népet azzal, hogy már ma módunkban áll kidolgozni egy tervet a béremelésre, vagy kijelenteni azt, hogy ezt ek­kor, azt pedig akkor egy adott pillanatban meg­tesszük. Ugyanis a helyzet jelenleg az, hogy ezt nem tehetjük meg. Csudán általános vonásokban beszélhetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom