Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-11 / 15. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZŐ April 11, 1957 tftoane 4 au'zteJek.a Aé* J J Makarios érsek szabadonbocsájlása és a cipruszi helyzet J Amerikai Magyar Szó fflőílzetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $8.. félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivataR 130 East t6th Street I New York 3. N. Y. — Telefon: AL 4-0397 ._____________<^j^*>84__________________ I Ä HISZTÉRIA ÁLDOZATA E. Herbert Norman. Kanada nagykövete Egyiptomban öngyilkossággal vetett véget életének Kairóban. Leugrott egy kilencemeletes ház tetejéről. Norman kimerült a túlfeszített munkában. Emellett mélységesen deprimálttá, borúlátóvá tették azok a vádak, amelyek az Egyesült Államok szenátusának Eastland által vezetett “belső biztonsági" bizottságában hangzottak el ellene. Mit sem segített rajta az a tény. hogy kormánya teljes bizalmát fejezte ki iránta. Pearson kanadai külügyminiszter kijelentette, hogy a kormány vizsgálata,. 1951-ben teljesen tisztázta a felmerült vádak alól. Brilliáns karriernek vetett véget Norman,ün- gyilkósságá. Japánban, Ausztráliában, a Középkeleten és az Egyesült Nemzetekben képviselte kormányát mielőtt egyiptomi nagykövetnek nevezték ki. 'Öngyilkossága előtt két rövid leveiet irt Norman. Az egyiket a feleségéhez intézte és ebben csak ennyi volt: “Csokolom a lábaidat és bocsáss meg azért, amit teszek." A másikat barátjához, Eng. kairói svéd követhez intézte: “Nincs választásom. Meg kell ölnöm magamat, mert remény nélkül élek.” Pearson kanadai külügyminiszter nyilatkozatot adott ki a tragikus esetről, melyben többek közt ez volt: “A nagykövet mélységesen és érthetően el volt keseredve bizonyos régi vádak felújítása következtében, amelyért egy-két washingtoni személy volt felelős.. . A túlságos munka, megerőltetés és a felújított üldözés érzése idegösszeomlást idézet elő az ö nem túlságosan robusztus testén és érzékeny lelkében, ami megrázkódtatást bánatot és veszteségérzetet okozott számomra, ép úgy mint kollegái és barátai számára.” John Diefenbaker a konzervatív ellenzék vezetője a parlamentben kijelentette, hogy a nagykövet halálát “bizonyos washingtoni inkvizitorok bószorkám hajhászó hajlamának lehet betudni...” A legélesebben Alistair Stewart, szocialista képviselő nyilatkozott, aki a nagykövet halálát “gyilkosság rágalmázás utján” elnevezéssel illette. ' , EISENHOWER KÖZBENJÁRÁSÁT KÉRIK TORONTO. — Kanada Egyesült Egyházának vezértanácsa arra kérte fel Eisenhower elnököt véssen véget annak, hogy “politikusok és pártos- kodók ártatlan emberek jellemeit gyilkolhassák.” Az. egyházi nyilatkozat kereken “az Egyesült Államok szenátusi bizottságát” teszi felelőssé E. Herbert Normán öngyilkásságáért, amely bizottság “megdöbbentő, szadista módszereket használva újból felújította ellene a kommunista vádakat.” “Tény, hogy nemzeti veszély idején az államnak óvintézkedéseket kell hozni a hűtlenség ellem .. De félelem, hisztéria és elvtelen politikusok ambíciója e módszereket messze a biztonság által követelt határokon túl vitte az Egyesült Államokban.” ; AHOL ÁGYÚT IS LOPNAK A Fáröer szegeteken levő Thorshavn leszerelt angol flottatámaszpontról a legmodernebb hegesztőpisztollyal felszerelt tolvajok éjjel "szétvágtak” két régi hajóágyut és a “kitermelt” 200 kilogvaninrfémét magukkal Vitték. Az ágyuk fi “Hood” csatahajóról származnak, amelyet a másodig világháborúban elsüllyesztettek. A hajó füz.érségi berendezéseit. 1940-ben kicserélték és a két legnehezebb hajóágyut a Fáröer szigetekre Szállították, ahol partvédelmi ütegekként használták. Két év óta először volt örömünnep Cipruson: a Seychelles-szigeteken száműzetésben élő Maka- riosz szabadon bocsátásának napja. Az érseket, akit a ciprusi függetlenségi mozgalom vezetőjének tekintenek, 1956. márciusában az angol kormány száműzte. A szabadadon bocsátás bejelentése után a ciprusi városokban nagy örömtüntetéseket tartottak. A ciprusi függetlenségi mozgalom vezetőjének deportálását az angol kormány azért oldotta fel, mert az EOKA (a ciprusi nép függetlenségért küzdő mozgalom) fegyvernyug- vási felhívásában Ígéretet tett, hogy az érsek szabadlábra helyezése esetén megszünteti a hadműveleteket. Az angol kormány több megfontolásból fogadta el az ajánlatot. Az 1955. áprilisa óta tartó fegyveres harcok árán sem tudta megtömi a népi ellenállást. A kegyetlen módszerek, csak a kormány tekintélyének ártottak, s ezért nemcsak külföldről érték támadások, hanem az angol Munkáspárt részéről is. A súlyos politikai probléma megoldása felé tett első lépés, Makariosz szaba- donbocsátása azonban másik oldalról támasztott nehézségeket. Amikor Lennox Boyd gyarmatügyi miniszter bejelentette a kormány elhatározását — mint a Manchester Guardian írja —, a konzervatív képviselők fenyegető néma arcvonalat képeztek, és bíráló kérdéseket intéztek a miniszterhez. A bírálatok sok jobboldali képviselő nézetét fejezték ki, aki nem tudja lenyelni Makariosz szabadon bocsátásának módját. A hírre Lord Salisburry, a titkos tanács.lordelnöke, a lordok háza konzervatív csoportjának vezetője, tiltakozásul a kormány “engedékenysége” miatt, lemondott. Makariosz nagyon is ésszerű szabadon bocsátása a régi elnyomó politikához csökönyösen ragaszkodó konzervatív koi’ökben számos összeüiitközés árnyékát veti előre. Pedig Makariosz szabadonbocsátásától még Változásokat javasolnak a szovjet ipar vezetésében Nagy vita folyik a Szovjetunióban Kruscsov jelentése fölött, amelyet a május 7-re összehívott szovjet parlament ülésén készül előadni, de amelynek szövegét már nyilvánosságra hozták. Kruscsov beszédének főbb tételei megállapítják, hogy a Szovjetunióban jelenleg több mint 200.000 állami iparvállalat működik és több mint 100.000 építkezés folyik. Ezek az ország különböző vidékein fekszenek. A termelés jelenlegi méretei mellett az igazgatás mostani formái nem felelnek meg a népgazdasági fejlesztés konkrét és operativ irányításában megmövekedet-i követelményeknek, korlátozzák a népgazdaság szocialista rendszerében rejlő tartalékok teljes kiaknázásának lehetőségeit. Kruscsov javasolja, hogy az ipar és az építkezés operativ irányításának súlypontját tegyék át a helyszinnre, a vállalatokhoz és az építkezésekhez. E célból javasolják a tézisek, 'hogy az irányításnak az iparági minisztériumokon és hivatalokon keresztül történő mostani szervezeti formáiról térjenek át a területi elv szerinti irányítás új formáira. Ilyen formaként ajánlják a nép- gazdasági tanácsokat azokon a területeken, azokon a határvidékeken és azokban a köztársaságokban. ahol az ipar elég fejlett. Ez az elv feltételezi, hogy minden módon fejlődjék a tömegek és a helyi szervek alkotó kezdeményezése a központ vezető szerepe mellett. A népgazdasági tanács az ipar és az építkezés irányításának fő láncszeme lesz, közvetlenül fogja irányítani az alája rendeR vállalatokat és építkezéseket. az egész állam népgazdaságfejlesztési tervének feladatai alapján. A jelentés befejező része hangsúlyozza: — Országunk népgazdasága fellendülésének, gyors ütemét és a nép jólétének rendületlen fokozódását az biztosítja, hogy a párt következetesen végrehajtja a nehézipar elsődleges fejlesztésének irányvonalát. A könnyűipar, a mezőgazdaság, az.ország népgazdaságának minden ágazata csakis a hatalmas, állandóan növekvő nehézipar alap ján fejlődhet sikeresen... — Országunknak az a feladata, hogy elérje messze van a ciprusi kérdés rendezése. Az angol kormány további tervei nehezen hozhatják meg a kívánt megbékélést. Van olyan terv, hogy — Írország mintájára — kettéosztják a szigetet. Ezzel az a céljuk, hogy legalább a sziget egy részén — amelyet esetleg Törökországhoz csatolnák — fenntartsák az angol haditámaszpontokat. Ez agresszív jellegű terv valóra váltásában a gyarmatosítók kezére játszanak a sziget lakosságának 18 százalékát jelentő török kisebbség politikai vezetői. Szerintük, mint az angol miniszterelnökhöz intézett táviratukban írják, a ciprusi probléma elsősorban Angliát és Törökországot érinti. A cipruszi rivalgó tömeg nem csak örömét juttatta kifejezésre, hanem jelszavai is megmutatták, merre akarja fordítani Ciprus sorsát, jövőjét. A felvonulók enozist (vagyis egyesülést) követeltek Görögországgal, Makarioszt s az EO- KA-t együtt éltették. S ebben a helyzetben az angol kormány ajánlatot tesz, hogy az EOKA- tagjai, akik megadják magukat , szabadon elvonulhatnak Ciprusról, s falragaszokon hirdeti ki, hogy most már a régi vérdijaknak csak 10 százalékát fizetik ki a, függetlenségi mozgalom angol kézre juttatott vezetőinek fejéért... íme, egy kiä ízelítő az angol kormány ciprusi elképzeléseiről. A görög kormány már rádión felszólította a Csendes-óceánon járó hajóit: ejtsék útba a Sey- chelles-szigeteket s vegyék fedélzetükre a ciprusi főpapot. Az első menetrendszerű hajó ugyanig csak április 12-én köt ki a szigeten. Makariosz először haza akar sietni, s amig az angolok; ezt nem engedélyezik, nem tárgyal. A tárgyalási alap, mint szabadsága első napján kijelentette, a régi “Csak az önrendelkezési jog alkalmazása jelenti a demokratikus- és. igazságos megoldást” — mondotta, s hozzátette: ő végső diadalig küzd ezért. és túlhaladja a legfejletebb tőkés országokat az egy főre eső termelésben. Szem előtt kell tartani, hogy ezek az országok sem állnak majd egy helyben, hanem bizonyos körülmények között előrehaladnak. Gazdasági problémák Lengyelországban Wladislaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt szejmképviselőinek klubjában beszédet mondott. Gomulka beszédében jellemezte Lengyelország gazdasági helyzetét és megállapította, hogy az állam január és február folyamán a tervezettnél 1200 millió zlotyval több bért fizetett. Ezt az ösz- szeget részben a megnövekedett termelésből fedezték, mintegy 400 millió zlotyt azonban oly módon fizettek ki, hogy megszegték a bérfegyelmet. Á pénzügyi túllépések okait elemezve, Gomulka megállapította, hogy sok helyen nem vették figyelembe a kollektiv szerződések kikötéseit, nem törődtek a ténylegesen el nem végzett munka megállapításával, megszegték a bérfegyelmet stb. ' Azt mondják — folytatta Gomulka—. hogy az elmúlt évben igen sok alaptalan kifizetést eszközöltek a sztrájkveszély nyomására. Ha lennének példák arra, hogy a munkások sztrájkba léptek volna, s a vezetőség a helyzet kivizsgálása nélkül nyomásra engedett és tett eleget a követeléseknek, akkor a vezetőség rosszul cselekedett. A mi rendszerünkben a sztrájk nem eszköze a béremelési követelés, elérésének. A mi esetünkben — mivel nem nyújthatunk1 semmit, a sztrájk nem változtatna semmit, csupán hozzájárulna az ország jelenlegi helyzetének rosszabbodásához. Nem adhatunk többet annál, ami az állam rendelkezésére áll. A béralap további felemelése a jelenlegi körülmények között lehetetlen. Nem csaphatjuk be sem önöket, sem a népet azzal, hogy már ma módunkban áll kidolgozni egy tervet a béremelésre, vagy kijelenteni azt, hogy ezt ekkor, azt pedig akkor egy adott pillanatban megtesszük. Ugyanis a helyzet jelenleg az, hogy ezt nem tehetjük meg. Csudán általános vonásokban beszélhetünk.
