Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-21 / 12. szám

March 21, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ PILLANATFELVÉTEL ADENBÓL — Arábiái riport — Aden Arábia délnyugati részén fekszik. Minden délután a város fele kábultságba narkótikus álomba merül. Valamilyen' gyorsan hervadó növényi kábftó­rt rágnak, olyasmi ez, mint a 19-ik század vé­gén olyan divatos dohányrágás Észak-Karoliná- b;m. E kábítószer használata nem törvényellenes. Tény, hogy a város legfontosabb eseménye na­ponta a repülőgép érkezése, mely e növényt szál­lítja Ethiopiából. A növény levelei 48-72 óráig tartja kábultságban élvezőit. Csupán Kelet-Arfi- ka fennsíkjain és Jemenben terem a növény úgy, hogy naponta friss szállítmányokra van szlükség. Aden arab polgárait naponta látni lehet a ká­véházakban, amint szétszedik a növényt, leszedik leveleit, és szájukba gyömöszölik. Időről időre isz­nak egy pohár vizet hozzá, a növény szomjussá- got okoz Az a néhány bennszülött, aki ilyenkor az uccá- kon látható, mint például a taxisoffőrök úgy néznek ki, mintha szörnyű fogfájásuk volna, lci- dagadtképüik pedig semmi mástól nincsen, mint a ‘•quat” nevű kábító növény rágásától. A muzulmán vallás nem engedi meg az alkohol élvezetét, tehát e kábítószerhez folyamodnak. A kábítószer használói és az orvosok véleménye nagyon különbözik egymástól, hatására vonatko­zólag. Állítólag erőt ad használóinak, viszont az orvosok szerint inkább lehangoló, elkedvetlenítő a hatása. Használói azt állítják, hogy nemi in­gert okoz, az orvosok ennek éppen az ellenkező­jét hangsúlyozzák. A gyermekek is elkezdik a rágást amint keresnek annyit, hogy megvásárol­hassák a “quat” leveleit. L,z a gyarmat ' 120,000 font sterlinget költ évente közművelődésre, a 150,000 lelket számláló városban. Ezzel szemben a bennszülöttek éven­ként 2,400,000 font sterlinget tehát HUSSZOR- ANNYÍT költenek e kábítószerre. Tavaly 1,500 há ság kötés és 1200 válás volt a városban. A j"-ra kiadott összeg majdnem százszázalé- k egyézik a" kormány teljes közigazgatásrá fordított összegével. Az angol hivatalos körök ujjúkat se mozdítot­ták- hogy be tiltsák e kábítószer használatát, me­lyet “gyenge kábitószer”-nek mondanak, dacára, hogy az Egyesült Nemzetek csupán most kezdtek analizálni vegyileg a növényt. Tény az, hogy opium és hasis is törvényes volt mindaddig, amíg végre az egyik újság nyilvánosságra hozta rend­kívüli káros hatásukat 1934-ben. Ha betiltják titokban élvezik A gyarmati hatóságok azt állítják, hogy ha be­tiltják a “quat” használatát úgy lesz, mint ná­lunk volt a szesztilalom idejében és titokban fog­ják beszerezni, mondják az amerikaiaknak, aki­ket megborzaszt- a város lakosságának délutáni szörnyű narkótikus álma. Az elmúlt hét alatt azonban mégis megkezdték az újságok, sőt a törvényhozó testületi tanács egyik nem hvatalos tagja is hadjáratukat a ká­bítószer ellen, amennyiben nyilvánosságra hozták a kábítószer társadalmi hatását. Követelték, hogy igenis tiltsák be a kábítószer használatát. A kábitos er elleni hadjárathoz csatlakozott a vá­ros két ang'oí nyelven, arabok által szerkesztett napilapja is. Az Aoen Chronicle cimü lap a következőket ir­ta : “Egész életünk munkáját a “quat”-ra költ­jük. Havonta 4 millió shillinget adunk érte. Az egész gyarmatot nyomorba 'Süllyesztette. Csa­ládok nyomorognak miatta. Egy hat tagból álló család átlagosan 300 shillinget költ kábítószerre, havonként, azt az összeget, ami az átlagos csa­ládfő havi1 teljes jövedelmét teszi ki. Ez azt je­lenti, hogy a család abból él amit koldul, kölcsö­nöz, vagy lap.” Jemenből már megszűnt a behozatal A határvillongás óta Jemenből már nem szállí­tanak kábítószert. Most Ethiopiából hozzák, ahol nem engedik, hogy a lakosság rágja e kábító szeit. Az adeni hatóságokat nagyon bosszantja, hogy a kábítószerért költött rengeteg pénz nem mind megy az angolok zsebébe, már régóta törik a fejüket, hogy az angol Somaliland-on honosítsák meg e növényt, hogy a font sterling igy “otthon” maradhasson. UIIIIHIIlllllilllllIHllllHIHIIliail OLVASSA MAGYAR SZÓT? SZEREZZEN MÉG EGY OLVASÓT! Ismerős nevek Károlyi könyvében (Befejező közlemény) Károlyi Mihály emlékirataiban foglalkozik Dr. Török János katolikus pap szereplésével, akit 1915 márciusban és ismét áprilisban azzal a fon­tos megbízással küldött Rómába, hogy ott a kü­lönbéke érdekében .Sonnino külügyminiszterrel tárgyalásokat folytasson. Károlyi Török utján arra igyekezett Sonninot rqbimi, hogy Olaszor szág enyhítse Magyarországgal szembeni köve­teléseit és lehetőleg ne avatkozzék be az akkor folyó háborúba. Az olasz külügyminiszter meg is Ígérte, hogy — bizonyos feltételek mellett — elejti követelését Fiúméra és Magyarország ad­riai partvidékére és azon lesz, hogy Románia is redukálja erdélyi követeléseit. Bagger liberális újságíró, akiről múlt heti cik­kemben volt szó, 1920 végén, az újságírók klub­jában mutatott be Dr. Török Jánosnak, aki Hor- thyék pribékjei elől menekült Amerikába. A ve­le való beszélgetésből nem derült ki, hogy tulaj­donképpen mik jövőbeli tervei, azért az ELŐRÉ- ben felvetettem a kérdést, hogy “mit csinál Tö­rök János Amerikában?” A célom az volt, hogy Károlyi állítólagos hívét és követőjét színvallás­ra bírjam, ami sikerült is. 1920 december 29-iki kelettel, Török János aláírással, küldönc utján kaptam kézhez vála­szát, amelyből idézem a következő sorokat: “Én harcolni akarok — a békéért . . Harcol­ni a háború ellen. Ami tehát magyar szem­pontból csakis egyet jelenthet: harcolni Hor- thyék ellen. S amikor azt mondom ‘Horthyék’, akkor nemcsak Bibóra, Prónayra, Osztenburg- ra s a tögbi ‘legjobb tisztre’ gondolok, hanem Horthytól kezdve Héjjason keresztül Huszár­ig mindenkire, aki ezt a régimét akár aktiv, akár passzív támogatja. Mert ennek a régim­nek csak egyik bűne a fehér terror. A második halálos bűne, hogy a bel- és külpolitikában ejgy — és csakis egy célja van: Habsburg restauráció és revanche. Ennek pedig csakis egy következménye lehet: a háború...” 1920-ban csak a munkások napilapja és a mögötte álló szervezetek voltak elég erősek és hajlandók módot adni a Horthyék elleni küz­delemre. Ezért a 67-ik uccai Central Opera House nagytermében népgyülést rendeztünk, amelynek keretében a munkásság szónokai mellett Török János is beszélt. Több, mint ötezer ember előtt a reverendás pap kijelen­tette, Üogy i ♦ j “ha Jézus Krisztus feltámadna és Magyar- országra látogatna, Horthy pribékjei újra megfeszítenék őt!” Ez a nyílt kiállás elég volt ahhoz, hogy Ma­gyar-Amerika reakciós katolikus papjai bezár­ják templomaikat Török elől. Talán ez adta meg a lökést, amely Török Jánost a következő évek­ben néhány más egyházba kergette, amig végre — kalandos uton-módon — püspöki méltóságra emelkedett. Bár szívben és lélekben mindig Ká­rolyi hive maradt, nem mindennapi tehetségét később nem a fasizmus elleni és a békéért folyó harcnak, hanem inkább jól jövedelmező, bár gyakran kétes hátterű ingatlan üzleteknek szen­telte. 1955 decemberében halt meg a long islandi Great Riveren, ahol a kis episzkopális templom rektora volt... ★ Amikor 1930 májusában los angelesi látogatá­TERMÉSZETELLENES SORVADÁS Courteline-ről, a hires francia Íróról jegyezték fel: a kényelemszerető irót behívták katonának, de valami betegség ürügye alatt „csakhamar si­került néhány heti szabadságot kapnia. A bol­dog napok azonban túl gyorsan teltek és a mű­vész elszontyolodva járkált Párizs utcáin. Bo­lyongásai közben az ószeres piacra tévedt és mentő gondolata támadt. A felülvizsgáló orvos előtt pár nap múlva szánalmas külsejű alak je­lentkezett. Az egyenruha lötyögött rajta, hosz- szu volt, bő volt, s szegény Courteline —, mert ő volt a szánalmas külsejű katona — madárijesz- tőhöz hasonlított. — Az ördögbe is, miféle egyenruha ez? — sa alkalmával az Ambassador szállodában holly­woodi és egyéb közéleti előkelőségek bankettot rendeztek Károlyi tiszteletére, — kíváncsian ér­deklődött, hogy ki az a “gróf”, aki ez alkalomra két jegyet vásárolt. Kiderült, hogy a titokzatos jelentkező “'gróf Draeula” volt, a nemrég el­hunyt Lugosi Béla, a hollywoodi “beérkezettek” között úgyszólván az egyedüli, aki nem félt a munkások ügye mellett mindenkor kiállni és azért anyagi áldozatokat is hozni. Lugosi az amerikai magyarok Demokratikus Tanácsának az elnökségét is vállata és egész amerikai tar-^ tózkodása alatt pártolója volt a munkássajtónak és a magyarság minden érdemes megmozdulásá­nak. • A NYUGAT los angelesi magyar hetilap 1930, május 29-iki számából idézzük az itt következő sorokat: “A Fasizmus Elleni Liga rendezésében Gel- lért Hugó, ismert rajtoló művész előadást tar­tott. Előadásának tárgya a művészet volt és bebizonyította, amit tőle várt a közönség: hogy hivatott és nagy képességű előadója en­nek a tárgynak... Egyszerű, de mélyszántásu előadásával teljesen lekötötte a közönség fi­gyelmét. . E sorokat megismételhettük két évvel ezelőtt, amikor a los angelesi magyarságnak ismét al­kalma volt Gellért Hugó előadásán megjelenni és megismételhettük sok esetben 1930 óta, mert Gellért évtizedeken át soha nem szűnt meg éle­tét a művészetnek és művészetét a munkásság Ügyének szentelni. . . Károlyit amerikai orszá­gos kőrútján titkáraként kisérte és a népgyülé- seken nagysikerű beszédeket tartott. ★ Károlyi könyvének 246-ik oldalán tesz emiitést arról, hogy csak vonakodva indult el Greta Garbo val való találkozásra. Mint egyebütt, itt is őszin­tén beismeri, hogy ágyban maradt, mert tudat alatt szerette volna elhalasztani az utazást. E tervét azonban — Upton Sinclair hiúsította meg. Sinclair-rel megállapodásunk volt, hogy ápri­lis 3Ö-án Károlyit, Gellértet és e sorok Íróját az alhambrai repülőtérre viszi autójával. Amikor az Ambássador-ba érkeztünk és Károlyit még ágyban találtuk, a soffőri szerepre vállalkozó ne­ves iró egyben az “inas” szerepét is vállalta: Károlyi legszükségesebb holmiját gyorsan ösz- szecsomagolta és apai korholások kíséretében gyors öltözködésre unszolta a vendéget. Úgyszólván percekkel a 32 személyes repülő­gép indulása előtt érkeztünk a repülőtérre és in­dultunk el San Francisco felé, ahol május 4-én, vasárnap délután nagyarányú népgyülésen ünne­pelték a fasizmus és Horthyzmus elleni harc kb emelkedő képviselőjét. Károlyi örömmel és megelégedéssel fogadta a San franciscoi és oakiandi magyarság lelkes ki­állását az általa képviselt ügy mellett, — de mindig sajnálkozva emlegette, hogy az “isteni Gretával” való találkozásról le kellett mondania. Sinclair-rel együtt minden későbbi találkozáson hallgatnunk kellett ezért tréfás szemrehányá­sait. . . Károlyival együtt Jászi, Bagger, Török, Lugo­si, Sinclair, — mind eltávoztak az élők sorából. Az amerikai magyarság érdemeik szerint fogja emléküket megőrizni! PICASSÓT, a világhírű festőművészt, a fran­cia Riviérán levő Antibes városka díszpolgárává választotta, mert a művész igen sokat dolgozott a városka falai között. AHOGTAH ÉHlflTOÉ,,, kérdezte az orvos. — Az én egyenruhám törzsorvos ur — fe­lelte siló hangon az iró — csakhogy' annyira le­soványodtam betegségemben, hogy' valósággal összeaszalódtam, azért lötyög annyira raj tahi? A törzsorvos nagyon megijedt és táviratilag javasolta a szabadság meghosszabbítását “termé­szetellenes gyors lesoványodás és sorvadás mi­att”. ★ BÁTORSÁG ANYÓ a elme Bert Brecht, nem­rég elhunyt nagy német költő és drámairó szín­müvének, amelyet Prágában e héten mutattak be, igen nagy sikerrel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom