Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-10 / 2. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 10, 1957 Amerikai Magyar Szó 8M fizetési árak: New York városában, az Egyesült All írnokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Mir idén más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent.ff .-á •----------------------------------------------------------------Szerkesztőség és kiadóhivataB 130 East I6th Street New York 3, N. Y. cj^jg!f85D84 Or. Hromadka a magyar tragédiáról- Lapunk első oldalán közöljük az amerikai nép békeakarata egyik jellemző képviselőjének, Hester tábornoknak cikkét a hidegháború felszámolásának szükségességéről. Lélekemelő élmény annak megfigyelése, hogy mennyire párhuzamos a gondolatmenete a béke és nemzetközi egyetértés egy másik világhíres képviselőjének dr. Hromadka professzornak, a prágai protestáns teológia kollégium tanárának, az Egyházak Vüő.gta- nácsa csehszlovákiai tagjának. Dr. Hromadka még november havában tette azt a nyilatkozatát, melyet alant közlünk, de ugv érezzük, hogy jelentőségében és időszerűségében semmit sem vesztett, különösen ha egybevetjük Hester tábornok megállapításaival. hidrogénháboru nem egyéb mint következett s és gyakran alattomos törekvés az úgynevezett vas-, vagy bambuszfüggönyön túli rendszer erkölcsi aláásására, szabotázs és kémkedés szervezésére. Lehetetlenné teszi az érintett népek számára azt, hogy jól megalapozott programot és célkitűzést kövessenek. “4zok, akik a hidegháborút szítják kihasználják ellenfeleik tévedéseit, kihasználják az érintett népek jogos elégedetlenkedését avégett, hogy E<ür: avart keltsenek egy nemes nép szivében, gop- doh tvilágában. Ez a nép különben arra használta voll a fel nagyszerű képességeit, hogy kijavítsa azokat a hibákat, amelyek a történelem elvitathat itlan bizonyítékai szerint minden uj társadalom építésében elkerülhetetlenek, s igazi haladása érjenek el politikai és társadalmi berendezés« ben. . . “ Jgy a magyarojszági, mint a Szuezi-csatorna körüli események a hidegháború borzalmas következményei. Rá akarunk mutatni, hogy sem Magyarországon, sent Egyiptomban nem fajult volna 11 a helyzet annyira, ha a népet nem mérgezték’volna meg a hidegháború mérgével. . “Nem vonjuk kétségbe azt, hogy Magyarországon fontos változásokra volt szükség a gazdasági és politikai életben. Az első napok eseményei aH mutatják, hogy a kormány hajlandó volt bele’^-ezni a szükséges javítások eszközlésébe. De if7 is tény, hogy akár gyengeségből, akár téves döntések következtében, a kormány elvesztette a helyzet feletti uralmat. Ezeket a gyengeségeket azonnal felhasználta a bel- és külföld: reakció a beavatkozásra. A nyugati határ megnyissa és az a támogatás, amelyben a nyugati hatalmak nemcsak az emigránsok képviselőit, heuern a legbrutálisabb reakciós csoportokat részesítenék annak bizonyítéka, hogy itt valóban interv melóról volt szó. "A nyugati világ a magyarországi eseményeket zovjetellenes támadásnak tüntette fel. Szükségennélfogva, hogy megértsük a szovjet be- avn'- ozás lényegét. “Ha a magyar felkelést késői szakaszában szov- je+el'enes kereszteshadjárat zászlaja alatt vezették ? ha azt a világ reakciós elemei üdvözölték s tó nógatták, akkor feltehető a kérdés, hogy a Szovjetunió lépése nem volt e rákényszerítve nem -sak a magyar népi demokrácia, hanem saját 1 iztonsága szempontjából? "' z Egyesült Államok kormánya több Ízben Jdirlmtette, hogy nem fog tűrni kommunista kormányzatot az amerikai kontinensen. Hogyan h>he< sen elvárni azt, hogy a Szovjetunió megtűrjön i. saját határán egy olyan reakciós kormányt, amelvet a világ minden reakciós erőesoportosu- lá«° támogat? magyar felkelés második hetén nyilvánvalóivá vált, hogy az ellenforradalmároknak sem volt programjuk. Ennek zűrzavar, pusztítás és ekta: an mészárlás lett a következménye. A hideg»i » *» * *• « Magyarország agóniája (Folytatás) A következő reggel a kormány kihirdette, hogy Hegedűs helyett Nagy Imre a miniszterelnök. Statáriumot rendeltek és a közelben állomásozó szovjet csapatokat hívták segítségül. Nagy rádión beszélt a néphez és felkérte őket, hogy tartsanak rendet és ne engedjék magukat “a nép ellenségei -által provokáltatni, akik a békés tüntetést a szocializmus elleni támadásra szeretnék felhasználni”. Nagy azóta teljesen Gerőre hárította a felelősséget a szovjet csapatok behívásáért. Akárhogyan volt is, maga Nagy irta alá a rendeletet és a N. Y. Times szerkesztőségi nyilatkozata szerint, felhívást intézett a néphez, hogy fogadják szívesen “barátainkat és szövetségeseinket”. Gero ellen olyan nagy volt a felzúdulás, hogy október 25-én le kellett mondania és Kádár János lett a párttitkár. Kádár éveket töltött a börtönben állítólagos kémkedésért és árulásért és nemrégen történt, hogy felmentették és szabadlábra helyezték. Általánosságban az a vélemény alakult ki, hogy az első nagy hiba a szovjet csapatok hívása volt. Ez felbőszítette a népet, e nélkül a tragikus vérontás lehet, hogy meg sem történt volna. Ezzel kapcsolatosan érdekes Washington első reagálása. A N. Y. Times október 27-iki számában Edwin L. Dale Jr. azt irta, hogy a washingtoni külügyminisztériumnak “nincs kétsége áz iránt, hogy a szovjet csapatok jogosan voltak Magyarországon” a varsói paktum alapján. “Felvetődhet azonban — kezdi lejebb a cikkíró — annak a kérdése, hogy jogos volt-e a szovjet csapatok használata a belső forrongás leverésére. Ez is problématikus, amennyiben a szovjet csapatok a magyar kormány kérésére avatkoztak be. Washingtonban nem titkolják el, hogy előfordulhat, hogy az Egyesült Államok csapatait is használhatják odaát hasonlóképpen, ha valahol a kommunisták által vezetett forradalom ütne ki. 1945-ben például angol csapatokat használtak az athéni kormány kérelmére Görögországban a kommunista forradalmárok ellen.” Amint egyre nagyobb lett a zavargás, a vérontás a következő napokban és elterjedt az ország többi részében is, Nagy miniszterelnök ingadozó és gyenge volt. Egyre másra cserélte kormánytagjait. Először elfogadta a nép jogos követeléseinek a teljesítését, később pedig minden egyes követelésre beadta a derekát, A szovjet kormány nyilatkozata Október 30-án a szovjet kormány nyilatkozatot adott ki az alapvető szempontokról, melyek a szocialista államokat egymással szemben vezérlik. A nyilatkozat szerint “a nagy szocialista államok közössége egymással szemben a teljes egyenlőség alapján áll. Tiszteletben tartják egymás területének sérthetetlenségét, állami függetlenségét és nem avatkoznak be kölcsönösen egymás belügyeibe.” . Bevallották, hogy a múltban hibák történtek és gyakran megfeledkeztek az említett alapvető elvekről, pontosan ez az, amit az orosz KP 20-ik kongresszusa elitéit és lépéseket tettek arra, hogy ez többé elő ne fordulhasson. A Szovjetunió elismerte felelősségét bizonyos fokig Magyarország gazdasági nehézségeivel kapcsolatosan és úgy nyilatkozott, hogy szívesen megtárgyalja a helyzetet és hajlandó gazdasági kötelékeit megerősíteni a szocialista államokkal ugv, hogy önállóságukon csorba ne essék, hanem mindnyájuk közös hasznára, teljes'egyenlőség alapján működhessenek. Feltette, azt a kérdést, hogy tanácsos-e a szovjet gazdasági tanácsadók maradása a népi demokráciákban. . A Szovjetunió készséget mutatott annak a megtárgyalására is, hogy maradjanak-e a szovjet csapatok továbbra is a varsói paktum értelmében a szocialista országokban. Magyarországgal kapcsolatban azt mondotta, hogy a nép jogosan követelte a gazdasági hibák kiküszöbölését, helyes volt harcuk a bürokrácia ellen, anyagi jobblétükért, a baj az volt, hogy e pillanatban “a fekete reakció és ellenforradalmi erők furakodtak közéjük”, akik a régi földbirtokosokat és a kapitalisták rendszerét óhajtották visszahozni. Sajnálatának adott kifejezést, hogy vérontásra került a sor; a szovjet kormány kifejezte, hogy a szovjet csapatok további jelenléte, “még jobban elronthatja a helyzetet”, rendeletet adott ki katonai parancsnokságának, hogy hagyják el Budapestet “olyan gyorsan, amint annak szükségességét látja a magyar kormány.” Ugyanakkor “hajlandó tárgyalásokat kezdeni a magyar nép- köztársaság kormányával és a varsói paktum többi tagjával arról, hogy szükség van-e szovjet katonákra Magyarországon.” Bizalmát fejezte ki az iránt, hogy a magyar nép megvédi a szocializmus alatt elért eredményeit. Ezt a nyilatkozatot Eisenhower elnök október 31-én igy köszöntötte rádióbeszédében; “Ha a Szovjetunió valóban hűségesen keresztülviszi kinyilatkoztatott szándékát, a világ tanúja lesz az igazság legnagyobb előrehaladásának és nemzetek közötti megértésnek ebben a generációban!” Kétség nem férhet ahhoz, hogy a Szovjetunió szándéka volt nvilatkozata szerint cselekedni, csak úgy, mint ahogyan később Lengyelországgal megtette. A szovjet csapatok kivonultak Budapestről, de ekkor oly erők jöttek közbe, amelyek másképpen döntöttek és más kimenetelt adtak a helyzetnek. Ha lett volna egy erős kormány, a helyzetet meg lehetett volna menteni. Nagy egyszerre kijelentette a lázadóknak, hogy “teljes győzelmet arattak”, minden követelést megadott, még azokat is, amelyek a kapitalizmus visszaállítására vezettek volna. Többször megváltoztatta kormányát, nemcsak a kisgazdák pártját képviselő Tildy Zoltánt, Kovács Bélát, vette be, akik már tagjai voltak kormányának, de alkalmat adott a legreakciósabbaknak is, hogy helyet foglaljanak a kormányban. Ekkor történt az, amint a N. Y. Times jelentette október 31-én “Nagy miniszterelnök gyenge nemzeti front kormánya képtelen volt leverni a nemzeti forradalmat még a szovjet tank és tüzérség segítségével is és úgy látszik csatlakozott hozzá.” (Folytatjuk) háború itt legborzalmasabb arculatát, a gyűlölet negátiviimusát fedte fel, melyben nem volt az igazi tisztító alkotásnak még szikrája sem. “A magyar vihar idején nagyon féltünk attól, hogy az a kísérlet, mely a középeurópai nemzetek között szocialista alapon akarta a tartós barátságot felépíteni (évszázados kölcsönös gyűlölködés, egymás megvetése után) hosszú időre fenn fog akadni... Ismét felemeljük szavunkat a hidegháború megszüntetésére. Ismét felszólítjuk a nyugati világot nézzen szembe a szocialista államok létezésének tényével. A megértés és együttműködés szellemében vessék el az antiszovjetiz- mus, antikommunizmus meddő és bontó elveit. ‘^Gsak igy lesz lehetséges Ázsia és Európa népmilliói számára olyan feltételeket létesíteni, me- lvek között bizalommal tekinthetnek az evangéliumi üzenet hírnökei felé. “Máskülönben a keresztény egyházak és nemzetek nem fogják tudni elkerülni ama jóslások valóraválását, melyek tekintélyük további hanyatlását jelezték.” ALEXANDER HAMILTON Holnap, január 11-én lesz 200 éves' évfordulója az amerikai történelem egyik kiemelkedő alakja, Alexander Hamilton születésének. Résztvett az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen, ahol mindvégig az erős központi kormányt biztosit ó elvek mellett kardoskodott. Ebijeli eszméi Madison Írásaival egyetemben a Federalist nevű halhatatlan munkában vannak megörökítve. Mint az uj köztársaság első pénzügyminisztere is nagy érdemeket szerzett. Hamilton egész életében a tulajdonos osztály érdekeinek volt legfőbb képviselője Jeffersonnal szemben, aki a közép, a dolgozóik, a kisiparosok, földmivelők országává akarta tenni Amerikát. Nagy fogyatékosságai ellenére az, amerikai nép egyik nagy fiát tiszteli benne. Támogassuk a Magyar Vöröskeresztet!
