Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-03 / 1. szám
A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI Irta: Dr. Morandini D. Mihály Minthogy főleg fizika és matematika meg mérnöki tanácsadás a hivatásos foglalkozásom és minthogy az úgynevezett “szabad idö”-m jó részét a világegyüttmü- ködést célzó humanizmus gyakorlati fejlesztése foglalja le, ezért talán érthető, hogy az óhazai megrendítő ; és mélyhatásu események azonnali kiértékelésére és ■ kommentálására nem tartottam magamat elsősorban hivatottnak. A kiértékelést és méltatást azóta más és^ nálamnál valószínűleg kompetensebb cikkírók már részben el is végezték. Az alábbiakban feladatomul tehát nem annyira a jelen, még mindig eléggé labilis helyzet megvitatását tűztem ki, mint inkább azt, hogy- a már valamelyest tisztábban leszürődő tények birtokában néhány oly szükséges következményt és jövő-lehetőséget vázoljak, amelyekben az emberiség boldogabb reményéinek sugarait érzem felcsillanni a mai viharosan borús nemzetközi láthatáron. Megjegyzéseimet a tudományos téren mozgó egyén mérsékeltségével és tárgyilagosságával igyekszem megtenni. Ily megjegyzések hasznosan csakis a tények elfogulatlan megismerése után tehetők meg. Mondanivalómban hosszú humanista tapasztalatom, valamint a jelenlegi, békés nemzetközi kapcsolatok létesítését célzó munkám is segít majd. A most megvalósulásra induló WCPC, World Committee for Peaceful Cooperation (Békés Együttműködést Célzó Világbizottság) éppen arra lesz első sorban alkalmas, hogy a maga szerény méretein belül a mai sajnálatos és tragikus világ- helyzetek elkerülését elősegítse és szorosabb nemzetközi kooperációkra buzdítsa a szenvedő, megosztott emberiséget. E munkánk, amelyet sok más, a humanistákon kívül álló tekintélyes szervezetek közreműködésével végezünk, az emberiség boldogabb jövő-lehetőségeit lesz hivatva előmozdítani. Mik ezek a lehetőségek és min alapulnak? Az emberiség jövő törekvéseinek alapjául szolgáló irányelvek nagyjából a következők: 1) Az egyes népcsoportok életnívójának megszilárdítása és emelése. Hogy mi a megfelelő életnívó, az mindig attól függ főleg, hogy milyen a már meglévő létminimum az egyes országok népeinél. A nivó felemelése folytatólagos és mélyen szántó kulturális változásokkal is egybekötött. 2) A gazdasági jobbulásra való törekvéssel szorosan összefügg a népeknek belső és külső biztonság utáni > - gya~- Éresmuk keli nemcsak azt, bog., .s.*.gi —t-reulás áll fenn, hanem azt is, hogy e javulás nem csupán átmeneti és hogy belső társadalmi zavarok avagy a nemzeten kivül álló tényezőkkel való esetleges háborúk nem fogják a haladást máról-holnapra megsemmisíteni. A mai világhelyzetben és feszültségek közepette vajon hány nemzet érzi ezt? Egy sem. fi) A politikai és személyes szabadságra való törekvés és a szabadságjogok megszerzésére vagy fenntartására irányuló vágy. Gazdasági javulás és gazdasági biztonság magukban véve nem elegendők mint emberi törekvések. Az egyénnek, minden egyénnek, éreznie kell, hogy a közjóért folytatott fizetett munkáján kivül és azon felül van joga és ideje arra is, hogy hivatásos vagy laikus véleményét a népközösség életének folytatását és irányítását illetőleg szabadon és megtorlás veszélye nélkül kifejezze; kifejezze ezt úgy a magánéletben mint társadalmilag, tehát gyűléseken, sajtóban, munkaösszejöveteleken, szakszervezetekben, kulturális egyesületekben, a kormányhoz és egyéb vezetőséghez intézett beadványokban, stb. stb. 4) A kulturális és szellemi előhaladás vágya, vagyis annak az érzése, hogy az egyénnek meg van a lehetősége arra, hogy magát és hozzátartozóit — mint a társadalom másokkal egyenlő tagjait — előrevigye, képezze. Ezt célozzák a szabad iskolák az elemitől az egyetemig, valamint a szakegyesületek, önképzőkörök, kulturális egyesületek és mások. 5) Az egyéni és családi boldogulás vágya, az az óhaj, hogy érdemes tagjai legyünk a társadalomnak, megbecsült családtagok, barátok, rokonok, szeretők és szeretettek, akiknek emberi méltósága a másokról reánk visszasugárzó elismerésben, megértésben és megbecsülésben tükröződik. 6) Az a kívánság, hogy legyen időnk a munkán felüli szórakozásra, üdülésre, mely nélkül a testi s lelki egészség és szellemi egyensúly fenntartása csaknem lehetetlen. És végül: 7) A mindent átható óhaj, hogy nemzeti és világtársadalmunk mentesüljön azoktól á modern időkben egyre növekvő, lelket és testet őrlő feszültségektől, amelyek az életet örökös rohanásban és egyéni elcsigá- 7Ódásban pusztítják el. Az ember meghódította a természetet: tudása nemrég még alig álmodható technológiai tökéletesülést hozott. És mégis, ahelyett, hogy az élet megkönnyüj£ volna, nemzeten belüli és nemzetközi feszültségek következtében az egyén sokszor jobban van Megélhetési gondok 1957-ben (5-ik oldal) 1^77*1 i társadalmi nézetei ao-ik 0u.) Ént. as 2nd Cláss-matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y. Vol. VI. No. 1, January 3, 1957 _____________ NEW YORK, N Y~ 15f A Dl ILLÉS DOKTRÍNA Az E i senhower-kormány I nagyhorderejűi/ változást ké-1 szül eszközölni Amerika kül-; politikájában. A legmagasabb I politikai tanácsadó bizottság, | a National Security Council megvitatott és helybenhagyott. Mr- Dulles, a külügy- j miniszter megfogalmazott és j Eisenhower elnök pártol egy j olyan uj álláspontot, amely I szerint az Egyesült Államok, i ha kell, fegyverrel fogja i megakadályozni a szovjet térhódítást a Közelkeleten. A Közelkelet Ázsiának és Afrikának az a része, ahol a világ leggazdagabb olaj forrásai és olajlerakatai vannak. A következő arab államok vannak e területen: Sziria, Libánon, Irák, Irán, Szaudi Arábia, Egyiptom, Jordán,! Jemen, Törökország, Pakisztán. Szudán és Libia, valamint az izraeli zsidó állam. A terv meglogahnazásánal Mr. Dulles két célkitűzést tartott szem előtt: 1. A kongresszus adjon ki nyilatkozatot, mely szerint az Egyesült Államok fegyverrel fog ellenezni minden szovjet katonai agressziót a Közelkeleten. 2. Az amerikai kormány gazdasági segélyt fog nyújtani ezeknek az államoknak, hogy megakadályozza szovjet gazdasági befolyás alá jutásukat. Ellenezni fogják a felforgatási törekvéseket. Igyekezni fognak a fennálló politikai, határ- és menekült kérdéseket megoldani Az amerikai sajtó rámutat a hasonlatosságra, ami fennáll Dulles uj politikai lépése, amit máris Dulles Doktrínának neveznek, és a történelmileg hires Monroe Doktrína között, melyet kormányunk 1823-ban nyilvánított ki. Úgy a Monroe Doktrínának, mint a mostani Dulles Doktrínának az a célja, hogy távol tartson külföldi hatalmakat olyan területektől, amelyeket Amerika a maga “élettéré -nek tekint. A ktiUnbség az—és ez nem kerülte lel egyes amerikai publicisták figyelmét — hogy mi r 1823-ban az amerikai kormány az Egyesült Államok közvetlen közelségéből, vagy legalább is a nyugati földgömbröl, az amerikai kontinensről tanácsolta el a gvarmatositó hatalmakat, addig Mr. Dulles 1956-ban olyan teiáiletet deklarál Amerika éle terének, amely 5000 mérföldre van tőlünk és amelynek egy része (Török-határát érinti. ország, Irán) a Szovjetunió (Folytaias a 4-ik oldalon) marnom GAZDASÁGI GOMBJAI A “Népszabadság”, a Kádár-kormány lapja, december 28-iki számában a forradalom és ellenforradalom állal az összeomlás szélére sodort magyar köztársaság azonnali problémáival foglalkozik. A cikk katasztrofálisnak tartja a magyar technikusok, mérnökök tömeges távozását az országból. Beismeri, hogy ezt a folyamatot fenyegetéssel, az útlevél megtagadásával nem lehet tartósan megakasztani. Ha a magyar állam azt* akarja, hogy műszaki és kulturális elitje ne szivárogjon ki az országból, lassan miként október előtt, vagy pánikszerűen miként október után, akkor magasabb fizetést és több sza- • badságot kell nekik adni. A cikk javasolja, hogy az újjászervezett magyar szocialista államban nem csak a Szovjetuniónak és a többi népi demokráciáknak, hanem az Egyesült Államoknak, Angliának és a többi tőkés államnak is joga legyen Budapesten információs Ivvatalokat létesíteni. A cikk Uifci,.;e;eiiesél megelőző napokban az a hú- [-erjedt el budapesti diplomáciai körökben, hogy a Kádár-kormány külföldi kölcsönt keres a súlyosan megrongált magyar ipar helyreállítására. A Wall Street kontrolja alatt álló úgynevezett Világbank, a nagy amerikai üzleti lapok helyeslése mellett, sietett kijelenteni, hogy Magyarország egy cent kölcsönt sem fog kapni nyugattól. December 30-án viszont a budapesti rádió bejelentette, hogy a Szovjetunió 50 millió dollárnyi kölcsönt nyújtott Magyarországnak arra, hogy a nyugaton bevásárlásokat eszközölhessen. A rádió szerint a magyar kormány tárgyalásokat folytat az összes népi demokráciákkal, Romániával, Csehszlovákiával, Kelet-Németországgal, Lengyelországgal, Jugoszláviával és Kínával is kölcsönök felvétele érdekében. Készülnek ugyanakkor tőkés államokkal tárgyalni, hasonló célból. A rádió ugyanakkor megcáfolta Nehru indiai miniszterelnök megállapítását a magyarországi forradalom halálos áldozatainak számát illetően. A rádió szerint a budapesti harcokban 1,800—2,000 magyar esett el. A budapesti kórházakba, október 23 és december 1 között 12,691 sebesültet vettek fel. Lehet teveleket és csomagokat küldeni A Post Office Department december 28-iki közleménye szerint Magyarországgal felvették a postai kapcsolatot. A posta most ismét elfogad leveleket, csomagokat és Money Order utján való pénzküldeményt Magyarországra. Levél a szerkesztőhöz “SIR AZ EMBERBEN A LÉLEK., Tisztelt Szerkesztőség! Igen megrendített bennünket a magyarországi helyzet. Sir az emberben a lélek. Még mindig nem tanult a magyar nép, vagy elfelejtették a régi úri Magyarországot, szenvedéseiket. Most már változtatni tudtak volna a sérelmeiken, csak egy kis türelem kellett volna; csak ne lett volna meg az a vérontás! De hagyták magukat félrevezetni, nemhogy gondolkoztak volna afelett, hogy mindig az urak csapták be őket. Nem tudjuk, még mi lesz a vég. de kívánjuk, hogy szebb, boldogabb napokra ébredjenek. Papp néni és Papp bácsi Kanada
