Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-23 / 34. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 23, 1956 8 Chicagóban négerellenes zavargások törtek ki a múlt héten. Vagy kétezer főből álló tömeg garázdálkodott alig két mérföldnyi távolságra azoktól az előkelő szállodáktól, ahol a demokrata párt konvenciójára összesereglett delegátusok siirög- tek-forogtak. A zavargó tömeg egy alaptalan hir miatt vetődött össze, (ha ugyan verődött és nem szerveződött,) hogy egy néger család akar beköltözni fehér negyedbe. Kövekkel bezúzták Santo J. Lo- verdé, egy fehér tulajdonos házának három ablakát és kárt tettek egy rendőr autójában, aki a közelben lakik. A tüntetőket egy hatvantagu rendőri kiilönitménv verte szét. A zavargást nyilván az idézte elő, hogy egv héttagú néger család látogatást tett Loverdenél. Amikor Loverde 1946-ban Seattle-ben teljesített katonai szolgálatot, akkor ismerkedett meg a néger családdal és barátkozott össze vele. ★ Az egészségügyi világszervezet adatokat tett közzé az öngyilkosságokról, amelvek a világ huszonhat államában történtek 195-°.-ban. Ezek között az államok közt nem szerepel a Szovjetunió és a keleteurópai népköztársaságok. A lista középső. helyén helyezkednek el az angol nyelvet beszélő országok. Mielőtt az adatokat közelebbről megtekintenők, nézzük a listát: A számadatok 100.000 személy után értendők: Százezer férfi közül Dániában M2 követett el öngyilkosságot, de ugyanennyi nő közül 16. — Ausztriában férfi 32.7, nő 15.3; Svájcban: 34.1, 10.1; Japánban: 24.5, 16.5: Svédországban: 28.2, 9; Nyueat-Németnrszágban: 25.7, 11.7; Finnországban 28.5, 7.3: Franciaországban: 24, 7.2; a Délafrikai Unióban (csak fehérek) 19.4, 4.4; Angliában és Walesben: 14.2, 7.6; a US-ben: 16.1, 4.3 — fehér: 17.2. 4.6 — nem fehér 6.4, 1.3; Norvégiában: 11, 4.3; Hollandiában: 8.5, 4.6; Olaszországban: 9.2. 3.9: Snanvolországban: 9.1, 2.9: Skótországbno 7.7. 3.5: Észak-Irország- ban: 4.7, 2 és Írországban 3.3. 1.2. Ez adatok figyelmesebb megtekintésénél sem lehet felfedezni egységes magyarázatot. Ezzel szemben a kérdések egqsz halmaza merül fel az ember tudatában: Miért van az, hogy a férfiÖn- gyilkosságok száma olv feltűnően nagyobb, mint a nőké mindenhol? Miért Dánia, Ausztria és Svájc öngyilkossági adatai a legnagyobbak, hisz ezek az országok a történelem legnyugodtabb pontjai? Miért öli meg a legtöbb ember magát abban a Svájcban, amelv történelme folvamán talán csak evvel len forradalmat élt meg, Európa egyik legszebb, legfestöibb országa, gazdaságilag egyik leerendezettebb h°lve? Miért van az, hogy Amerikában sokkal több fehérember követ el öngyilkosságot, mint néger, holott az ő kezükben van a hatalom és övék mindenféle előnv? Miért követ el majdnem négyszer annvi amerikai fehér nő öngyilkosságot, mint néger nő, holott a néger nők legalább háromszorosan hátrányosabb helyzetben vannak, mint faj, mint nő s mint dolgozó? A természet akarata-e talán, hogy az elnyomottak ellenállókénessége nagyobb a megmaradás érdekében? Miért van az. bogy Írország, amelv a világ egvik legszegényebb és legkizsák- mányoltabb országa, dicsekedhet a legkisebb öngyilkossági számadattal? Helyszűke miatt itt megállunk a kérdésekkel és csak annyit teszünk hozzá, hogy érdekes lett volna a Szovjetunió és a népi demokráciák öngyilkossági adatainak feltüntetése is, ha másért nem, az összehasonlítás kedvéért. ■Jr Az amerikai kutatómté^et legújabb értékelése (szerint ;i/ Fgyesiilt Államokban bemutatott TÍZ legnépszerűbb televíziós műsor a következő: 1. A 64.000 dolláros kérdés (CBS). 2. Az Ed Sullivan-miisorok (CBS). 3. A 64,000 dolláros felszólítás (CBS). 4. Mi a foglalkozásom? (CBS). 5. Van egy titkom (CBS). ' 6. A General Electric-szinház (CBS). 7. A Lawrence Welk-müsor (ABC). S. A Groucho-müsor (NBC). 9. Megbizik-e ön a feleségében? (CBS) 10. Alfred Hitchcock bemutatja (CBS). HA AZ IGAZAT TUDNI AKARJA, A MAGYAR SZÓÉRT NYÚLJON KARJA! Az uj jugoszláv statisztikai évkönyv adataiból A Jugoszláv. Szövetségi Statisztikai Hivatal most adta ki ez évi statisztikai évkönyvét, amely több mint 250,000 különböző adatot tartalmaz Jugoszlávia társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődéséről. Az állami jövedelem 1954-ben 1,162,379 millió dinár volt s egy lakosra 67,318 dinár jutott, vagyis 7,133 dinárral több, mint 1953-ban. Az elmúlt esztendőben a munkás havonként átlag 181 órát dolgozott. Az iparban az átlagbér az elmúlt esztendőben 10,000 dinár volt. A magas szakképzettséggel rendelkezők átlagfizetése 15,- 360 dinár, a középszakképzettséggel rendelkezőké 10,640 dinár, a szakképzettség nélküli dolgozóké pedig 7,250 dinár volt. A tisztviselők átlagfizetése 11,930 dinárra rúgott. Ezzel szemben a magasabb rangú tisztviselők fizetése 18,280 dinár, a legalacsonyabb rangú tisztviselők átlagfizetése pedig 8,670 dinár volt. Az uj statisztikai évkönvv igen részletes adatokat közöl az egyes járások és községek társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődéséről is. ★ Augusztus 15-én USA Washingtonban bejelentette, hogv szorgalmazni fogja személyek, nyomtatványok és kulturális értesülések kicserélését Amerika és a szocialista országok között. A bejelentést James C. Hagerty, a Fehér Ház sajtófőnöke tette, mondván, hogy Eisenhower elnök jóváhagyta az országos biztonsági tanács errevonatkozó indítványát “annak a tizenhét- pontos programnak vonala mentén, amelyet 1955 októberében terjesztettek elő a nyugati külügyminiszterek.” A r>ro<rram magábanfoglalja nyomtatványok, filmek, diákok, tudósok és szakemberek cseréjét és javasolja: vessenek véget a cenzúrának és szüntessék be a rádióleadások zavarását. A. szovjet annak idején vissza utasította a tizenhét-pontos programot, de Hagerty szerint Eisenhower elnök meg van győződve, hogv “ez a program, ha ióhiszemiileg és igaz kölcsönösséggel hajtják végre, most már hozzájárulhat, hogy a világ népei jobban megértsék egymást, ami a béke megalapozásához szükséges feltétel.” A szovjet genfi elutasítása ellenére nagy uvw- tékhen fokozódott a kulturcsere USA és USSR között. Ezt a cserét a kormányzatunk azzal az elgondolással támogatja, hogy a nyugat és a szocialista tömb közötti találkozások segítenének a vasfüggöny eltávolításához és a köztük levő nézeteltéréseket letompitaná. Múlt héten Richard Nixon alelnök is beszédet mondott Dallasban s azt fejtegette, hogy ha ódáéiról látogatóba jönnének ide az emberek, saját szemükkel győződhetnének meg, .mi igaz, amit országunkról mondanak. NEHÉZ KÖLCSÖNT KAPNI “N^ha az a vá°’vam támad, hogv renülőgéoet béreljek s Detroit felé szállva bombát vessek arra a helvre.” Ezt a meglehetősen barátságtalan kijelentést egv előkelő Salt T ake Citv-beli üzletember. Mr. Bettilvon énitővállalkozc tette a motorvám^ből. Hoo-v miért? Annak megmagyarázása e cikkünk főtémái a. — / Mr. Bettilvon pgv véli. ho<ry az ő üzlete ('s sok száz más házépítő vállalkozó üzlete) azért megy olv rosszul, mert az autógvárosok elhalásztak előle a vásárlókat az autóknak hitelre való eladásával. “Kéremalássan” magvarázta .Mr. Bettilvon egy newyorki napilap tudósitójának, “nekem jelen- ige két eladatlan házam van. Pedig lett volna rá vevő, legalább öt. De a bank nem adott nekik kölcsönt, mert az illetők még nem törlesztették le az autójukra felvett bankkölcsöniiket. “Az egvik leendő üzletfelemnek havi 600 dollár fizetése van. Nem éppen rossz fizetés, ugyebár. És a bank mégsem volt hajlandó mortgage-t adni neki. Miért? Azért, mert még mindig törlesztette a havi 85 dollárt az uj autójára.” Hát üsse meg az embert a guta? Hát nem kellene egy-két bombát Detroitra dobni ? Vegyük egy másik üzletember, Mr. Perry Willits, miamii építési vállalkozó estét. (Miami-i olvasóink nehogy megmondják neki, hogy kiszer- késztettük őt a lapunkban!) “Én kérem, — mondta egy újságírónak Mr. Willits, 25,000 dollár körüli házakat épitek rendelőimnek. Jelentkezeti egy vevő. Az illető vagyonos ember. Van neki úgy 150,000 dollárnyi értékpapírja és körülbelül 30,000 dollárnyi készpénze. Elmondta nekem, hogy szeretne egy évig pihenni, mielőtt visszamenne foglalkozásához. Házat akart venni Floridában. De a bank nem volt hajlandó a házát finanszírozni, mert úgymond “nincs állandó jövedelme’.” Ezzel a két esettel akarjuk olvasóink előtt aláhúzni azt a tényt, hogy az amerikai pénzpiacon egyre nehezebb a kisembereknek hitelt kapni. Ennek egyik első következménye a magánházak építésének komoly csökkenése. A magánházak túlnyomó többségét, mint azt olvasóink jól tudják, bankkölcsön segítségével eszközük. A pénzpiac szűkülése következtében az idén 200,000 házzal kevesebbet építenek mint tavaly, vagy azelőtt. Ez 20 százalékos csökkenést tesz ki. Az ország egyes vidékein a visszaesés ennél sokkalta nagyobb. Dallas környékén például a házépítés felére csökkent. Mig egy évvel ezelőtt az év első nyolc havában 6300 házat kezdtek el építeni, addig az idén csak 3150 házat. Long Islandon súlyos a visszaesés. Rosszak a viszonyok Los Angeles megyében is. Ezzel szemben a nagy középnyugati központokban, Cleve- landon, Detroitban és Chicagóban az építkezési üzlet még viszonylag elég jól megy. A szovjet orosz bibliái “Az istentelen Oroszország most bibliákat exportál az istenfélő Amerikának”, ezzel a mondattal kezdi cikkét Harrison E. Salisbury a “NY Times” augusztus 17-i számában. Mennyi engesztelhetetlen gyűlölet van ebben a szellemes- kedni akaró kis megfogalmazásban! Az “isten- telenség”. bélyegét még akkor is rá akarja sütni egy másik országra, amikor “istenes” cselekedetet követ el. hiszen egy kis józansággal megláthatta volna benne azt az emberszeretetet és megértést, amelyet a szovjet a külföldön élő oroszok iránt érez, akik közül sokan évek óta meg voltak fosztva a biblia olvasásának lehetőségétől.. Ugyanezen az alapon Salisbury azt is Írhatta volna, hogy a szovjet ezt a lépést is “propagandából’ tette. 25,000 példány érkezett meg a szép betűkkel finom papirosra nyomott orosznyelvü bibliákból, mint az első kiadás egy részlege. Rövidesen egy 75,000 példányból álló második kiadás is fog érkezni. Micsoda forradalom lesz ebből! Salisbury már köszörülheti harcias tollát. Erre a támadásra senki sem volt elkészülve, ő sem. Miféle gonosz propaganda lehet ez Salisburyék szemében,, ha arra gondolnak, hogy azok az orosz származású amerikaiak, akik már évek óta várnak egy bibliára, most esetleg hálát fognak érezni a 'szovjet kormány iránt, amiért megajándékozza őket a biblia áldásával! Orosz bibiliatudósok nagvitóüveggel ellenőrizték az uj kiadás minden szavát, sőt betűjét, nincs-e eldugva benne valami marxista tanítás vagy olyan változtatás, amelyért egyházi átok alá lehetne vetni az uj bibliát, de néni találtak benne semmi ilyesmit. Minden pontosan megfelelt a régi bibliának. Keserűen, de megadással ezt is be kell ismerniük, hiszen jobb szerették volna na a bibliát is fegyverül használni valamilyen politikai célra. Jeciu^&deJc cl héflot ./ J AMERIKAI MAGYAR SZÓ Elöflsetési árak- New York városában, az Egyesült államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4 Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. v/erkesztöség és kiadóhivata*: 130 East 16th Street New York 3 N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: 4ronx Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland. O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő West Side: Wlach Rudolf, lapkezelö Chicago. 111.: 1632 Milwaukee Avenue, 2nd fi. Chuiay István, lapkezelö. 84 Ái
