Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-02 / 31. szám
August 2, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 í VÁLASZTÁSI ARENA ) __________________r Pingpongozás az alelnökséggol Harold E. Stassen, Eisenhower leszerelési tanácsadója, julius 23-án kampányt kezdett, hogy lüsse Richard Nixont az alelnökjelöltségtől. He- vette azt javasolta, hogy Christian A. Hertert, Massachusetts állam kormányzóját j'elöljék al- Inöknek a republikánus párt augusztus 20-i -.onvencióján, amelyet San Franciscóban fognak artani. Stassen azt állítja, hogy az általa és tá- nogatói által rendezett •közvéleménykutatás alap- án megállapította, hogy az Eisenhower-Herter elöltlistára 6 százalékkal többen szavaznának, nint egy Eisenhower-Nixon-listára, az elnöknek ehát ennyivel több esélye lenne, hogy a válasz- ásón győzőn. Stassen mozgalma .nagy megütközést keltett a ■epublikánus pártban és azzal vádolják, hogy >ártszakadást akar előidézni. 180 republikánus cépviselő aláírását adta, hogy Nixont támogatja. Hétfőn Stassen meglátogatta Eisenhower el- íököt a gettysburgi farmján és húsz percig tár- ryalt vele. A kiadott jelentés szerint négy heti izetésnélküli szabadságot kért az elnöktől, hogy bizonyos politikai tevékenységnek” szentelhesse nagát. Kérését az elnök teljesítette. Közben Massen áldása mellett megalakították az Eisen- íower-Herter-bizottságot. A különös a dologban z, hogy Herter a kijelentései szerint Nixont íjánlja alelnökjelőlinek, Nixon viszont kijelen- ette, hogy ha a pártkonvenció Hertert jelöli, ő ámogatni fogja. így pingpongoznak az alelnöki elöltséggel. Knowland szenátor heves vádakkal Heti Stassent és kormányállásából való lemondá- át követeli. Amikor a négyheti szabadságának negkapása után azt kérdezték az újságírók ítassehtől, hogy kifelé áll-e a rudja a. kormánytól, azt felelte, hogy ellenkezőleg. hogyan hódította meg A NÖVÉNYVILÁG A SZÁRAZFÖLDET? (Foyltatás a 8-ik oldalról) sövények természetesen nem tudják helyüket Ihagyni, de egy hegycsuszamlás továbbviheti két. Ez azonban csekély jelentőségű. A vándor- is inkább indák, tarackok, magvak, termések, pórák és egyéb csirák révén megy végbe. Ez étségtelenül biztosítja a növények mind na- yobb és nagyobb területeken való elterjedését. l tengeri moszatoknak szárazföldre vándorlása zonban nem igy, ilyen hirtelen környezetválto- íssal mehetett végbe, mert ebbe belepusztultak olna. A szárazföldre jutás útját a mai árapály zóna övényei mutatják. Erősen árapályos tengere- en, mint amilyen az Atlanti-óceán, az apály s agály közti szintkülönbség 10—12 m is lehet, ankás partvonalon apály idején széles parti sáv erülhet szárazra. De a tengeri növények addig ■bírják az órákig tartó szárazságot s a tűző apfényt, mig ujfibb dagályhullám alkalmával mét elönti őket a viz. Lassú kontinentális emel- edés, illetve a tenger visszahúzódása azonban j helyzetet teremtett: egy idő múlva a növé- yeknek csak az alsó részéhez ért már a viz, ig felső része teljesen szárazra került. így az •yes növények között természetes kiválogatóisi folyamat indult meg: egy részük elpusztult, ások azonban kibírták az uj környezetet, a le- :gő szokatlan hatásait és alkalmazkodtak hoz- t. Utódaik lassan meg is szokták1 az uj életkö- ilményeket. További lassú partemelkedés vég- g szárazra putatta őket s itt felső részük asz- .imiláló, párologtató szervekké fejlődött, alsó szűkből pedig rögzítő, viz- és táplálóanyagfel- rvő szerv* lett. Az uj környezet módosította és átalakította növényt. A még vízben élő fejlettebb hengeres :stü, elágazodó tengeri moszatoknak hosszúra- •vult sejtekből álló központi szilárdító kötege an. Ennek központi elhelyezkedése, mint az al- dmazkodás következménye megfelel a mecha- kai igénybevételnek. Az ár-apály, hullámverés tengeráramlások következtében ugyanis a vi- növények teste elsősorban huzási igénybevéAz egész ügy kissé relytélyesnek látszik. Stassen, mint az elnök leszerelési tanácsadója, a kormány tagja. Ha akciója nem tetszene Eisen- howernek, lemondathatná, ehelyett az elnök azt hangoztatja, hogy Stassen nem mint kormánytag, hanem mint magánember folytatja akcióját. Ez kissé furcsán hangzik, de bár Stassen azt mondja, hogy Eisenhower se nem buzdítja, se nem tiltja, se nem helyesli, se nem rosszalja ténykedését — emlékszünk, hogy az elnök eleinte neun szívesen vette Nixon alelnökségét. Máskülönben hogyan is nézné ölhetett kézzel, hogy leszerelési tanácsadója most alelnöktársát próbáljak leszerelni. Stassen mindig ambiciózus politikus volt, ha nagy eredményekre nem is hivatkozhatik. Nixon- ellenes mozgalmát azonban ez alkalommal igen sokan jó szemmel nézik és valóban, csak helyeselni lehet. Kár, hogy azt a Hertert játssza ki Nixon ellen, akinek politikai érdemeiről ugyancsak nem sokat-tud a közvélemény. j LEGAL, Alta. Canadában 40 évvel ezelőtt egy farmer felesége elveszítette a karikagyűrűjét. Azóta már ledőlt a már akkor is régi farmház. Fölszántották a földet, uj házat építettek, uj pázsitot készültek csinálni. Mrs. L. St. Martin a gyűrűt elvesztő nőnek az unokája gereblyézte az uj fiinek készített földet és a gereblyére akadt a 40 évvel ezelőtt elvesztett gyűrű. ★ A KÍNAIAK természetes gázt égettek mái* 940-ben Krisztus előtt. Avval párologtatták el a vizet, amit a tengerből merítettek, hogy sóhoz jussanak. ★ A POLITIKUST a jövő választások, az állam- férfiút pedig a jövő generáció érdekli. Ha az igazságot tudni akarja, a “Magyar Szó”-ban olvashatja! tel alatt áll. A különböző ferde húzásoknak ugv áll ellen leginkább, ha szilárditóelemei központi elhelyezésűek. (Ezt az elvet érvényesíti a technika is pl. a kábelnél.) A szárazföldre való átmenet alkalmával a központi, hosszúra nyúlt, vastagabb falu sejtek uj szerepet kaptak, a vízszállítás szerepét: s ennek megfelelően szállitósejtekké alakultak1 át. Ugyanakkor pedig, minthogy a szárazföldivé vált növényt már nem huzás-szakitás, hanem nyomás és törés veszélye fenyegeti, a szilárdító és egyben szállító kötegek lassan a kerület felé tolódtak. így jobban ellenálltak a szél hajlító hatásának. Az ősi szárazföldi növények kÖvesedett maradványain nyomon követhetjük azt a folyamatot, ahogy a szárazföldi élet következtében a szükségszerű átszerveződés végbement. A további változás a szárazföldre j)utott növény felületén következett be. Az ősi közegben, a vizben nem volt gond a viz megszerzése és megtartása. Más a helyzet a szárazföldön! A kevés párát tartalmazó levegőben s a könnyen száradó talajban a növény a legnagyobb küzdelmet a vízért folytatja. Szinte egész szárazföldi törzs- fejlődését a viz megszerzéséért és megőrzéséért vívott küzdelem irányítja. A felületi sejtek a szárazföldi növények’ számára uj anyaggal, a vizet viszonylagosan át nem eresztő kutinnal impregnálódtak. Emellett a felületi sejtek szorosan záródnak, csak helyenként két-két testvérsejt hagyott szabadon egy-egy nyílást, mint gázcserenyilást, de ezt is szabályozhatja, illetve bezárhatja a növény a szükségnek megfelelően. A földalatti részeken ugyanakkor viz és tápanyag felszívó szőrök, a gyökérszőrök fejlődtek ki, amelyek a talajvizet és a talaj tápsóit ozmotikusán felveszik. (A spórákat is kutinszerü burok védi, igy a szél messze sodoi'hatja anélkül, hogy elpusztulnának.) A külső környezeti változásokhoz alkalmazkodva tehát kialakult a növény bőrszövete, szállítószövete s a kettő közötti teret kitöltő alapszövete. A szöveti elkülönödéssel karöltve kialakult a növény gyökere, szára és levele, vagyis a teleptestü növényből hajtásos, száras (Cormo- phyta) növény lett! Úgy 350—400 millió évvel ezelőtt a földtörté“Hazafelé” Az orgonavirágról már rég nem beszéltem. Csak olyankor jut eszembe, ha haza gondolok, vagy néha mikor a szél fuj és felém hozza illanó szagát. Olyankor sok minden eszembe jut, képzeletem messze száguld oda a régi léckerítés mellé, ott látom az orgona bokrokat-egymás mellett és gyönyörűen pompás színeikben, csak úgy, mint a búzavirág kéklő szépségében, mikor a búzatáblák szélében a ringó nehéz kalászok között a szél hajlitgatta. Azóta sok sok idő mult el, a sok eső bemosta a földbe. Talán nincs is már meg a bokor, tán uj ház jött helyébe. . . A szegényes faházak, vagy egyéb is talán már eltűntek, akkor a gyárak munkásai laktak benne. Szemem előtt látom, a kezem kinyújtom, a virágtól nehéz ágakat felém hajitom. Közel ötven éve, tudom megváltozott. Azóta meg ha keresném talán a helyét sem találnám. Eltűnt, mint az álom, nincs más csak valóság... Igaz, hogy sok helyen ma szebb és több virágot hajt minden ág. Gondos kezek ültetik, nevelik, hiszen az uj emberek hazájukat még jobban szeretik. Csak egy kis türelem, szorgalom, kitartás, bízni akarás, mert az az uj haza ma a mienk és nem másé. Anna HUSZONHAT évvel ezelőtt %orah szenátor kijelentette, hogy az 1930-iki depresszió erős vád a civilizáció ellen, amely őrült tempóban termeli a javakat, de nem tud módot találni azok igazságos elosztására. Az akkori probléma nem túltermelés, hanem a túl alacsony fogyasztás volt. A termelt javak igazságtalan elosztása azt az ellentmondó gazdasági helyezetet szülte, hogy a nagy gazdagság közepette az emberek nagy része éhségre volt kárhoztatva. Csak nemrég virágzó üzletek tönkre mentek, mert a termelt árukat azok termelői, a dolgozók képtelenek voltak megvásárolni. ♦ így azután a gyárak jelentékeny része becsukott, mert ha a nép többsége nem tud vásárolni, nincs fogyasztás és nincs szükség termelésre. neti ókor szilur időszakának végén léptek! ki a villás elágazódásu tengerimoszatok utódai a vízből s az előbb még puszta és üres szárazföldet kezdték benépesíteni. Első hírmondójukat Dawson találta meg Kanada alsó-devon rétegeiben, még 1859-ben s Psilophyton princeps, néven irta le. A földben rögzített, vízszintes helyzetű földalatti szárából (rizómájágól) függőlegesen álló szárképletek eredtek s ezek többszörösen villá- sap ágaztak el. Ezeket a hengeres, ős-szárrésze- ket telomának nevezzük. Egyes végső villaágakon visszahajló spóratartók fejlődtek. A sporan- giumokat nem viselő ágvégek püspökbotszerüen bekunkorodtak, mint a mai páfrányok fiatal levelei. A száron mirigyszőrszerü kinövések1 voltak, belsejében fatest húzódott végig s ez létrás vasagodásu vízszállító sejtekből (tracheidákból) állt. Levele, gyökere nem volt. Az egész növény csak 20 centiméter magasságot ért el. Azóta, különösen századunk harmincas éveiben, más helyekről, igy Anglia, Németország és Ausztrália területéről tömegesen kerültek elő ilyen ősharasztok. Legérdekesebb köztük a skóciai Rhynia-lelet (olv. Reinia). Skócia földtörténeti ókorának devon rétegeiben kovasavas oldatok itatták át ezt az egykori parti mocsarat a a növénykék opálosodott állapotban csaknem épségben megimaradtak. Szárukból készített csiszolatokon még szöveti szerkezetüket is megismertük. Ezek a Rhyniák a legkezdetlegesebb ősharasztok. A 30—40 centiméter magas növény egyszerű villás ágvégein hosszúkás sporangiu- mok ültek. Levele, gyökere ennek sem volt. Szárának belsejében központi faköteg helyezkedett; el, ezt vette körül a háncs. Bőrszövetén a levegőben való élethez alkalmazkodva gázcserenyilá- sok alakultak ki. Általában nedves, partmenti mocsaras területeken éltek, mert a szárazföldnek még csak parti sávjait hódították meg.. Alacsony, egyszintű növénytakarót alkottak. Mi a magyarázata annak, hogy a szárazföldet először ímeghóditó ősharasztok maradandóan birtokba vehették az uj környezetet s utódaik! uralkodó szerephez jutottak a szárazföldi növénytakaró kialakításában? Ez az öröklete változásokkal magyarázható, amelyekkel az uj környezetükhöz alkalmazkodni tudtak. Ilyen változás például a hajtástengely, a törzs kialakulása volt»
