Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-02 / 31. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 2, 1956 HOGYAN MŰKÖDIK A RADAR? (Folytatás a 9-ik oldalról) séges. Következésképp a távolfelderitő lokátorokkal — hatótávolságuk 400—500 km — viszonylag hosszú szünetet kell tartani két adás között. Kis hatótávolságú lokátoroknak az adásai viszont gyors egymásutánban (pl. másodpercenként több ezer impulzás) kell követniük egymást. A lokátorok stopperórája A lokátorok távolságmérő módszerének megismerése után választ kell adnunk e kérdésre: hogyan méri a lokátor a rádióhullámok kibocsátása és visszatérte közötti rendkívül rövid időket? Mi a lokátor “stopperórája”? Minden lokátor lényegében négy részből áll. A rádióadóból, amely tehát szabályosan ismétlődő időközökben impulzusokat ad; az antennából, amely ezeket a rádióhullámokat a cél felé kisugározza és a visszaverődő rádióvisszhangot újra felfogja; a rádióvevőből, amely az antenna által felfogott rádióvisszhangokat felerősíti, s végül az indikátorból, amely láthatóvá teszi a kibocsátott és a visszaverődött rádióhullámokat, s igy khetővé válik a kettő között ebeit idő mérése. A stopperóra szerepét tehát az indikátor tölti be. Indikátornak a lokátorokban katódsugárcsövet használnak. . Ez az érzékeny készülék nagyon gyors lefolyású villamos jelenségek “felrajzolás sára”, láthatóvá tételére szolgál. Hogyan mérik a távolságot a lokátorral. A rá- nióadó hullámcsomagokat sugároz ki (például másodpercenként ezret.) Ezeket az impulzusokat az antenna a cél felé irányit ja. Ugyanakkor az adó mellett elhelyezett rádióvevőbe is bevezetik Ezen keresztül az impulzusok a katódsugárcsőbe kerülnek, s ott a vízszintesen mozgó fényfoltot függőleges irányban kitérítik. Ennek következtében a cső ernyőjén az adás pillanatában hegyes (háromszög alakú ábra jelenik meg. A kitérés időtartama természetesen rendkívül rövid, de mert másodpercenként több ezerszer ismétlődik, és katódsugárcső ernyőjének mindig ugyanarra a részére esik, a kibocsájtott impulzusok egyetlen, éles háromszög formájában láthatókká válnak. Közben a kisugárzott hullámcsomag elér a célba — péfdául az ellenséges repülőgéphez —, és arról visszaverődve visszatér a lokátorhoz. Az antenna felfogja ezt a rádióvisszhangot, és a vevőkészüléken keresztül ezt is a katódsugárcsőbe juttatja. Itt ez a rádióvisszhang — az adó ból érkező impulzushoz4» hasonlóan — ismét kitéríti a fénypontot függőleges irányban. A kisugárzott és a visszavert impulzus vétele között ef- telt idő alatt a fényfolt bizonyos távolságot futott be a katódsugárcső ernyőjén. Minthogy a katódsugárcső ernyőjét utánvilágitó réteggel vonták be, a kisugárzott és a visszavert impulzusok egyidejűleg figyelhetők meg az ernyőn. Közöttük a távolság annál nagyobb, minél távolabb van a felderített tárgy. Távolsága tehát az ernyő kilométer-beosztásán közvetlenül leolvasható. Rádióhullámok és fényhullámok A lokátornak azonban nem csupán a távolságmeghatározás a rendeltetése. A pontos helymeghatározáshoz hqrom adat szükséges: a cél távolsága, oldalszöge és magassági szöge. Hogyan lelhet e két utóbbit lokátorral megmérni? Itt a rádió- és a fényhullámok hasonlósága játszik a kezünkre. E két hullámfajta nemcsak abban hasonlít egymásra, hogy mindakettö teljesen egyforma sebességgel terjed, és szilárd tárgyakról mindkettő visszaverődik. Amiként egy minden irányban egyformán sugárzó izzólámpa fénye megfelelő lencserendszerrel összegyűjthető és vékony tüzszerü sugárnyalábbá alakítható (mondjuk, a fényszórók esetében), ugyanúgy a rádióhullámok is szinte tetszés szerint irányíthatók. Csupán olyan különleges rádióantennát kell használnunk,, mely egy bizonyos irányban összpontosítja sugárzását. — Minél rövidebb az adás hullámhossza, annál könnyebb a rádióhullámok irányítása, s annál kisebb méretű antennára van szükség. A rádióhullámok visszaverődése is élesebbé és határozottábbá válik, ha csökkentik a hullámhosszat. Ezért s még más okok miatt egyre rövidebb hullámhosszak alkalmazására térnek át. Az első lokátorok 1938-ban még 20 méteres hullámhosszon működtek. Ma viszont a legtöbb lokátor már 1—20 cm közötti hullámhosszon dolgozik. Ilyen rövid rádióhullámok használata esetén már tűszerű sugárzás érhető el, úgyhogy a rádióhullámok egy pont felé irányíthatók. Ezáltal rendkívüli pontosság érhető el. A rádiólokátorral való helyzetmeghatározás kérdése most már megoldódik. A tűszerű hullámnyalábot sugárzó antennát — ez gyakran külsőleg is reflektorhoz hasonlít — úgy szerelik föl, hogy a tér minden irányában elforgatható legyen. Az antenna forgatásával végigpásztázzák, “letapogatják” a terep felderítő részét, és ha a keresett tárgyat, mondjuk, az ellenséges repülőgépet fölfedezték, az antenna állásából nyomban megállapítható a cél oldal- és magassági szöge. Barát vagy ellenség? Fölvetődik a kérdés: hogyan különböztethető meg, hogy egy lokátor például saját repülőgépet jelez-e vagy ellenségest. Hiszen mindkettő csak apró fényes foltocskaként pelentkezik, semmiféle részlet sem vehető ki, legkevésbé a hovatartozást jelző felségjelek. A lokátortechnika e feladatot is megoldotta. Kidolgozták az úgynevezett ismétlő lokátorokat. Ezek normális-esetben “hallgatnak”, adóállomásuk nem sugároz. De mihelyt megfelelő hullámhosszon és gyakorisággal sugárzó lokátortól származó rádióhullám éri antennájukat, rádióadójuk önműködően üzembe lép, s rövid időre sugározni kezd. A repülőgépet ilyen ismétlő lokátorral is fölszerelik. Ezek csak hazai lokátorok hívására válaszolnak, s ellenséges lokátorok hívására némák maradnak. Az ismétlő lokátorok adása rejtjelzett. Az anyalokátor kezelője tehát megállapítja, hogy hazai kötelékekről van-e szó, vagy pedig ellenségesről — és ha hazairól, melyikről. Eékés viszonyok közepette az ismétlő lokátorokat a repülésben használják helyzetmeghatározásra. Ha a pilóta valamilyen okból elvesztette tájékozódását, lokátorjával letapogatja a látóhatárt. Adására több földi ismétlődő lokátor válaszol. Mivel mindegyiknek más és más a rejtjele, a pilóta tüstént megállapíthatja repülőgépének távolságát az ismétlő lokátoroktól. Ha térképére IRKK 12 ÉLET MECTAimiTT írja: MIHÁLIK, Akron Sokat beszélnek mostanában a gyermekkori bűnözésről. Juvenile Delinquency. Országos ügy- gyé nőtte ki magát. Tanítók, birók, rendőrök, jogászok, gyermekgyógyászok, képviselők, szenátorok foglalkoznak vele. Az én véleményem az, hogy ezt a kérdést, mint minden mást, a gyökerében kell orvosolni. Az élet megtanított engem arra, hogy a magam körében, egyszerű emberek, hogyan kezdhetik el orvosolni e problémát. Az én környékemen élnek Amerika legvásot- tabb gyermekei. Lehet, hogy akad, aki el akarja vitatni ezt tőlem, legyen hát annak igaza. Tény, hogy sokat szenvedtem a fegyelmezetlen, rakonMAGYAR SZÓ 130 East 161h Street NéV York 3, N. Y. Tisztelt Ügyvezető Bizottság! Tudatom, hogy én és .T-........................................ •t> számítunk ........................................................................ képviseletében a Magyar Szó newyorki lapkonferenciáján résztvenni. Hányán jönnek? ......................................................... Mikor érkeznek? ................................................. Hány napig számítanak New Yorkban maradni? Szeretné-e a □ United Nations-t meglátogatni? □ Roosevelt sírját Q Bartók Béla sírját Q- New York más nevezetességét ............. ................................................................. meglátogatni? Név: ..................................................................................... Cim: .................................................................................... A lappal kapcsolatban feltett kérdéseinkre szíveskedjen külön íven válaszolni. az ismétlő lokátorok köré a mért távolságokkal köröket rajzol, e körök metszéspontja megadja gépének pontos helyét. Már úgyszólván minden korszerű forgalmi repülőgépet lokátorral szerelnek fel, és a repülőterek légiforgalmát is földi lokátorállomásokkal irányítják. A repülőtereken általában két lokátor- hálózatot használnak egyidejűleg. Az egyik a távolfelderitő lokátor. Segítségével a forgalmat irányitó tiszt 100—200 km körzetben tartja állandó megfigyelés alatt az égboltot, és tájékozódik a forgalomról. Ennek ismeretében adja ki rádióutasításait a közeledő repülőgépek pilótáinak. Ha a repülőgép már 20—30 km-nyire megközelítette a repülőteret, a gép irányítását a forgalmi tiszt a másik, közelfelderitő lokátorral folytatja, és rádiótelefonon pontos utasításokat ad a leszállást végző pilótának. Ez a módszer vakleszállásra is alkalmas. Előnye az összes többi vakleszálló módszerrel szemben, hogy a repülőgépen rádiókészüléken kívül semmiféle más készülékre vagy műszerre nincs szükség. Hátránya viszont, hogy a pilóta teljesen a forgalmi tiszt ügyességére és megbízhatóságára van utalva, hiszen a leszállást nem saját műszerei alapján, hanem a forgalmi tiszt utasításai szerint végzi. A lokátorok elvét a csillagászatban is felhasználják. Például a Holdnak Földünktől való távolságát rádióteleszkópokkal mérték. Ezek lényegében rádiólokátorok. A kisugárzott rádióhullámok a bolygókról visszaverődnek, s utazási idejükből kiszámítható a Földtől való távolságuk, továbbá^ sebességük és pontos helyzetük. A lokátortechnika még fiatal. Alig másfél évtizedes múltra tekinthet vissza. E rövid idő alatt azonban oly sokat fejlődött, hogy a jövőben a technika és a tudomány egyre szélesebb területein alkalmazhatják. Földi Iván cátlan, szemtelen gyermekek rosszalkodásától. Egy szép nap a kertembem dolgoztam, amikor a kerítésen át egyenesen a virágágyamba ugrál a banda leggonosszabb tagja. Én nem is mutatok haragot, mert tudom az életiskolámból, hogy tűzre gázt vagy olajat önteni céltalan. Puhító takaróval akarom a tüzet oltani, aminek sikere volt életemben, még az égető tűznél is. Fel voltam készülve, mert már napok óta ugró lgatott. Először megkínáltam egy “king size” cigarettával. (A fiú szokott cigarettázni.) Úgy tettem, mintha mi sem lenne természetesebb, mintha azt, amit más épit, ő lerombolhatja. Várom ravaszul a kis gonoszomat, hogy elszívja a cigarettát és aztán beadtam neki a hatásosabb pirulát az erkölcsére, egy doboz töltött csokoládét. Nagy diadallal megkínálja a többi kisebb tanítványát. Én visszahívom, adok neki virágmagvakat, hogy ásson kertjükbe. Mutatom a virágok borítékján, hogy milyen szépek lesznek, ha nem tiporja el valamelyik rossz pajtása. Veszi is lelkendezve és még aznap elkezdi ásni azokat a kertjükben. A szülei álmélkodva állták körül, nem értették, mi történt a vásott kölökkel. Én aztán lassankint megmagyaráztam a szomszédomnak, mi történt, ami annál is jobb volt, mivel az égy olyan ember volt, aki igen gyűlölte a bevándoroltakat. így azt is megtanulta, hogy ez a nemzet úgy lett naggyá, hogy a világ minden részéből ide tudott jönni sok életerős, dolgozni vágyó, szabadságot óhajtó ember. Ha ezek nem jöttek volna ide, sohasem lett volna ez az ország a világ leggazdagabb és leghatalmasabb állama. Szelídséggel, jóakarattal tehát nem egv, hanem két vásott “gyermeket” javítottam meg. Magam sem tudom, hogy melyik nagyobb problémája e nemzetnek. A WORLD Health Organization jelenti, hogy Japán, Dánia és Ausztriában halnak meg a legtöbben öngyilkosság'^következtében. ★ A CSÖRGŐKÍGYÓBÓL kivont mérget sikeresen használták sárgaláz gyógyítására. Kobra méreg pedig hatásosnak bizonyult bizonyos fajta szívbetegség ellen. W NORVÉG halászok 1955-ben 1,635,000,000 tonna halat fogtak.
