Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-08-02 / 31. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 2, 1956 HOGYAN MŰKÖDIK A RADAR? (Folytatás a 9-ik oldalról) séges. Következésképp a távolfelderitő lokátorok­kal — hatótávolságuk 400—500 km — viszony­lag hosszú szünetet kell tartani két adás között. Kis hatótávolságú lokátoroknak az adásai vi­szont gyors egymásutánban (pl. másodpercen­ként több ezer impulzás) kell követniük egymást. A lokátorok stopperórája A lokátorok távolságmérő módszerének megis­merése után választ kell adnunk e kérdésre: ho­gyan méri a lokátor a rádióhullámok kibocsátá­sa és visszatérte közötti rendkívül rövid időket? Mi a lokátor “stopperórája”? Minden lokátor lényegében négy részből áll. A rádióadóból, amely tehát szabályosan ismétlő­dő időközökben impulzusokat ad; az antenná­ból, amely ezeket a rádióhullámokat a cél felé kisugározza és a visszaverődő rádióvisszhangot újra felfogja; a rádióvevőből, amely az antenna által felfogott rádióvisszhangokat felerősíti, s végül az indikátorból, amely láthatóvá teszi a kibocsátott és a visszaverődött rádióhullámokat, s igy khetővé válik a kettő között ebeit idő mé­rése. A stopperóra szerepét tehát az indikátor tölti be. Indikátornak a lokátorokban katódsugárcsövet használnak. . Ez az érzékeny készülék nagyon gyors lefolyású villamos jelenségek “felrajzolás sára”, láthatóvá tételére szolgál. Hogyan mérik a távolságot a lokátorral. A rá- nióadó hullámcsomagokat sugároz ki (például másodpercenként ezret.) Ezeket az impulzusokat az antenna a cél felé irányit ja. Ugyanakkor az adó mellett elhelyezett rádióvevőbe is bevezetik Ezen keresztül az impulzusok a katódsugárcsőbe kerülnek, s ott a vízszintesen mozgó fényfoltot függőleges irányban kitérítik. Ennek következ­tében a cső ernyőjén az adás pillanatában hegyes (háromszög alakú ábra jelenik meg. A kitérés időtartama természetesen rendkívül rövid, de mert másodpercenként több ezerszer ismétlődik, és katódsugárcső ernyőjének mindig ugyanarra a részére esik, a kibocsájtott impulzusok egyet­len, éles háromszög formájában láthatókká vál­nak. Közben a kisugárzott hullámcsomag elér a cél­ba — péfdául az ellenséges repülőgéphez —, és arról visszaverődve visszatér a lokátorhoz. Az antenna felfogja ezt a rádióvisszhangot, és a vevőkészüléken keresztül ezt is a katódsugár­csőbe juttatja. Itt ez a rádióvisszhang — az adó ból érkező impulzushoz4» hasonlóan — ismét ki­téríti a fénypontot függőleges irányban. A kisu­gárzott és a visszavert impulzus vétele között ef- telt idő alatt a fényfolt bizonyos távolságot fu­tott be a katódsugárcső ernyőjén. Minthogy a katódsugárcső ernyőjét utánvilágitó réteggel von­ták be, a kisugárzott és a visszavert impulzusok egyidejűleg figyelhetők meg az ernyőn. Közöt­tük a távolság annál nagyobb, minél távolabb van a felderített tárgy. Távolsága tehát az ernyő kilométer-beosztásán közvetlenül leolvasható. Rádióhullámok és fényhullámok A lokátornak azonban nem csupán a távolság­meghatározás a rendeltetése. A pontos helymeg­határozáshoz hqrom adat szükséges: a cél távol­sága, oldalszöge és magassági szöge. Hogyan le­lhet e két utóbbit lokátorral megmérni? Itt a rá­dió- és a fényhullámok hasonlósága játszik a kezünkre. E két hullámfajta nemcsak abban hasonlít egymásra, hogy mindakettö teljesen egyforma sebességgel terjed, és szilárd tárgyak­ról mindkettő visszaverődik. Amiként egy min­den irányban egyformán sugárzó izzólámpa fé­nye megfelelő lencserendszerrel összegyűjthető és vékony tüzszerü sugárnyalábbá alakítható (mondjuk, a fényszórók esetében), ugyanúgy a rádióhullámok is szinte tetszés szerint irányít­hatók. Csupán olyan különleges rádióantennát kell használnunk,, mely egy bizonyos irányban összpontosítja sugárzását. — Minél rövidebb az adás hullámhossza, annál könnyebb a rádióhullá­mok irányítása, s annál kisebb méretű antenná­ra van szükség. A rádióhullámok visszaverődése is élesebbé és határozottábbá válik, ha csökken­tik a hullámhosszat. Ezért s még más okok mi­att egyre rövidebb hullámhosszak alkalmazására térnek át. Az első lokátorok 1938-ban még 20 méteres hullámhosszon működtek. Ma viszont a legtöbb lokátor már 1—20 cm közötti hullám­hosszon dolgozik. Ilyen rövid rádióhullámok használata esetén már tűszerű sugárzás érhető el, úgyhogy a rádióhullámok egy pont felé irá­nyíthatók. Ezáltal rendkívüli pontosság érhető el. A rádiólokátorral való helyzetmeghatározás kérdése most már megoldódik. A tűszerű hullám­nyalábot sugárzó antennát — ez gyakran külső­leg is reflektorhoz hasonlít — úgy szerelik föl, hogy a tér minden irányában elforgatható le­gyen. Az antenna forgatásával végigpásztázzák, “letapogatják” a terep felderítő részét, és ha a keresett tárgyat, mondjuk, az ellenséges repülő­gépet fölfedezték, az antenna állásából nyomban megállapítható a cél oldal- és magassági szöge. Barát vagy ellenség? Fölvetődik a kérdés: hogyan különböztethető meg, hogy egy lokátor például saját repülőgépet jelez-e vagy ellenségest. Hiszen mindkettő csak apró fényes foltocskaként pelentkezik, semmifé­le részlet sem vehető ki, legkevésbé a hovatarto­zást jelző felségjelek. A lokátortechnika e fel­adatot is megoldotta. Kidolgozták az úgynevezett ismétlő lokátorokat. Ezek normális-esetben “hall­gatnak”, adóállomásuk nem sugároz. De mihelyt megfelelő hullámhosszon és gyakorisággal sugár­zó lokátortól származó rádióhullám éri antenná­jukat, rádióadójuk önműködően üzembe lép, s rö­vid időre sugározni kezd. A repülőgépet ilyen is­métlő lokátorral is fölszerelik. Ezek csak hazai lokátorok hívására válaszolnak, s ellenséges lo­kátorok hívására némák maradnak. Az ismétlő lokátorok adása rejtjelzett. Az anyalokátor keze­lője tehát megállapítja, hogy hazai kötelékekről van-e szó, vagy pedig ellenségesről — és ha ha­zairól, melyikről. Eékés viszonyok közepette az ismétlő lokáto­rokat a repülésben használják helyzetmeghatá­rozásra. Ha a pilóta valamilyen okból elvesztette tájékozódását, lokátorjával letapogatja a látóha­tárt. Adására több földi ismétlődő lokátor vála­szol. Mivel mindegyiknek más és más a rejtjele, a pilóta tüstént megállapíthatja repülőgépének távolságát az ismétlő lokátoroktól. Ha térképére IRKK 12 ÉLET MECTAimiTT írja: MIHÁLIK, Akron Sokat beszélnek mostanában a gyermekkori bűnözésről. Juvenile Delinquency. Országos ügy- gyé nőtte ki magát. Tanítók, birók, rendőrök, jo­gászok, gyermekgyógyászok, képviselők, szená­torok foglalkoznak vele. Az én véleményem az, hogy ezt a kérdést, mint minden mást, a gyökerében kell orvosolni. Az élet megtanított engem arra, hogy a magam kö­rében, egyszerű emberek, hogyan kezdhetik el orvosolni e problémát. Az én környékemen élnek Amerika legvásot- tabb gyermekei. Lehet, hogy akad, aki el akarja vitatni ezt tőlem, legyen hát annak igaza. Tény, hogy sokat szenvedtem a fegyelmezetlen, rakon­MAGYAR SZÓ 130 East 161h Street NéV York 3, N. Y. Tisztelt Ügyvezető Bizottság! Tudatom, hogy én és .T-........................................ •t> számítunk ........................................................................ képviseletében a Magyar Szó newyorki lapkonfe­renciáján résztvenni. Hányán jönnek? ......................................................... Mikor érkeznek? ................................................. Hány napig számítanak New Yorkban maradni? Szeretné-e a □ United Nations-t meglátogatni? □ Roosevelt sírját Q Bartók Béla sírját Q- New York más nevezetességét ............. ................................................................. meglátogatni? Név: ..................................................................................... Cim: .................................................................................... A lappal kapcsolatban feltett kérdéseinkre szíves­kedjen külön íven válaszolni. az ismétlő lokátorok köré a mért távolságokkal köröket rajzol, e körök metszéspontja megadja gépének pontos helyét. Már úgyszólván minden korszerű forgalmi re­pülőgépet lokátorral szerelnek fel, és a repülő­terek légiforgalmát is földi lokátorállomásokkal irányítják. A repülőtereken általában két lokátor- hálózatot használnak egyidejűleg. Az egyik a távolfelderitő lokátor. Segítségével a forgalmat irányitó tiszt 100—200 km körzetben tartja ál­landó megfigyelés alatt az égboltot, és tájékozó­dik a forgalomról. Ennek ismeretében adja ki rádióutasításait a közeledő repülőgépek pilótái­nak. Ha a repülőgép már 20—30 km-nyire meg­közelítette a repülőteret, a gép irányítását a for­galmi tiszt a másik, közelfelderitő lokátorral folytatja, és rádiótelefonon pontos utasításokat ad a leszállást végző pilótának. Ez a módszer vakleszállásra is alkalmas. Előnye az összes töb­bi vakleszálló módszerrel szemben, hogy a repü­lőgépen rádiókészüléken kívül semmiféle más ké­szülékre vagy műszerre nincs szükség. Hátránya viszont, hogy a pilóta teljesen a forgalmi tiszt ügyességére és megbízhatóságára van utalva, hi­szen a leszállást nem saját műszerei alapján, ha­nem a forgalmi tiszt utasításai szerint végzi. A lokátorok elvét a csillagászatban is felhasz­nálják. Például a Holdnak Földünktől való távol­ságát rádióteleszkópokkal mérték. Ezek lényegé­ben rádiólokátorok. A kisugárzott rádióhullámok a bolygókról visszaverődnek, s utazási idejükből kiszámítható a Földtől való távolságuk, továbbá^ sebességük és pontos helyzetük. A lokátortechnika még fiatal. Alig másfél év­tizedes múltra tekinthet vissza. E rövid idő alatt azonban oly sokat fejlődött, hogy a jövőben a technika és a tudomány egyre szélesebb terüle­tein alkalmazhatják. Földi Iván cátlan, szemtelen gyermekek rosszalkodásától. Egy szép nap a kertembem dolgoztam, amikor a kerítésen át egyenesen a virágágyamba ugrál a banda leggonosszabb tagja. Én nem is mutatok haragot, mert tudom az életiskolámból, hogy tűz­re gázt vagy olajat önteni céltalan. Puhító taka­róval akarom a tüzet oltani, aminek sikere volt életemben, még az égető tűznél is. Fel voltam készülve, mert már napok óta ug­ró lgatott. Először megkínáltam egy “king size” cigarettával. (A fiú szokott cigarettázni.) Úgy tettem, mintha mi sem lenne természetesebb, mintha azt, amit más épit, ő lerombolhatja. Vá­rom ravaszul a kis gonoszomat, hogy elszívja a cigarettát és aztán beadtam neki a hatásosabb pirulát az erkölcsére, egy doboz töltött csokolá­dét. Nagy diadallal megkínálja a többi kisebb ta­nítványát. Én visszahívom, adok neki virágmagvakat, hogy ásson kertjükbe. Mutatom a virágok borí­tékján, hogy milyen szépek lesznek, ha nem ti­porja el valamelyik rossz pajtása. Veszi is lelken­dezve és még aznap elkezdi ásni azokat a kert­jükben. A szülei álmélkodva állták körül, nem értették, mi történt a vásott kölökkel. Én aztán lassankint megmagyaráztam a szom­szédomnak, mi történt, ami annál is jobb volt, mivel az égy olyan ember volt, aki igen gyűlölte a bevándoroltakat. így azt is megtanulta, hogy ez a nemzet úgy lett naggyá, hogy a világ min­den részéből ide tudott jönni sok életerős, dolgoz­ni vágyó, szabadságot óhajtó ember. Ha ezek nem jöttek volna ide, sohasem lett volna ez az ország a világ leggazdagabb és leghatalmasabb állama. Szelídséggel, jóakarattal tehát nem egv, ha­nem két vásott “gyermeket” javítottam meg. Magam sem tudom, hogy melyik nagyobb prob­lémája e nemzetnek. A WORLD Health Organization jelenti, hogy Japán, Dánia és Ausztriában halnak meg a leg­többen öngyilkosság'^következtében. ★ A CSÖRGŐKÍGYÓBÓL kivont mérget sikere­sen használták sárgaláz gyógyítására. Kobra mé­reg pedig hatásosnak bizonyult bizonyos fajta szívbetegség ellen. W NORVÉG halászok 1955-ben 1,635,000,000 ton­na halat fogtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom