Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-11-08 / 46. szám

t fC i\uvciuuer 8, 1956 S--------------------- ^ iJdrSa da (omlizloót táő KÉRDÉS: Novemberben múltam 65 éves. 1950 óta fi­amnál laktam és a házimunkát végeztem. Lakás és étkezés mellett heti 10 dollárt fizet nekem. Jogos vagyok én agg- kori biztosításra? FELELET: Nem jogos. Ha a szülő gyermekének dolgo­zik ez nem jogosítja nyugdíjra. KÉRDÉS: 72 éves vagyok, van egy kis fiiszerüzletem. Igaz, hogy dolgozhatom tovább is üzletemben és jogosult vagyok aggkori biztositásra? Milyen iratokra van szüksé­gem? FELELET: Az 1956-os adóivét vigye magával és bizo­nyítékot, hogy fizette a biztosítást. Erre a használt csekk, postai utalvány szelvénye is lehet bizonyíték. Azonkívül vi­gyen bizonyítékot a koráról, ez lehet születési bizonyítvány, keresztlevél, biztosítási kötvény, vagy régi családi iratok. KÉRDÉS: Hányr évi befizetésre van szükség ahhoz, hogy egy munkaképtelen beteg aggkori biztosításért folya­modhasson? FELELET: Legalább öt évig kellett dolgoznia mielőtt megbetegedett. Legalább hat hónapja munkaképtelen kell, hogy legyen 65-ik születésnapja előtt. KÉRDÉS: Az utolsó tiz évben rendszeresen kaptam tár­sadalmi biztosítást. Van egy kis munkáin, melyért havi 60 dollárt keresek. Azonkívül van egy kiadó lakásom, amelyért havi 50 dollárt kapok. A kettő együtt több mint 1200 dol­lár évente, amit megengednek. Vissza kell küldenem a biz­tosítási összeg egy részét? FELELET: Mikor az 1200 dollár határ szabják, az munkabérre vonatkozik, amit önnek a munkaadója fizet, vagy pedig saját üzletéből van ennyi jövedelme. A befek­tetett pénz után járó kamat, más nyugdíj jövedelme, rész­vények, kötvények után járó osztalék, vagy házbér nem szá­mit, tehát megtai'thatja az egész összeget. Uj iskolában tanulnak (Ok/. 23i előtti óhazai riport) Gróf Jankovich Bésáné volt a kastély. Ma a gyere­keké. Szeptember 9-én ugyan? s megnyílt a dunaszekcsői olt grófi rezidenciában az általános iskola öt tanterme. Világos, egészséges, jól be­rendezett tantermek ezek, bi­zonyára könnyebb a lurkók­nak a tanulás, mint a régi iskolában. És éppen ezért Be- szik Lajos igazgató és tan­testülete elhatározta: tovább építik az iskolát, idetelepitik mind a 12 osztályt, a régi két iskolaépületet pedig át­adják a tanácsnak, legyen belőle művelődési ház, vagy lakás — ez már nem az ő gondjuk. . VannaK közelebbi terveik is. Az elhanyagolt udvart parkosítják, novemberben ké­szen lesz a kerítés, a park közepébe szökőkutat építe­nek, lejebb pedig játszóteret létesítenek... Már azt is el­határozták, hogy az országút menti patakot az iskola tu­lajdonába veszi és udvara fe­lé eső partját beültetik arany- fűzzel, ezzel megteremtik a kosárfonó szakkör “anyagi bázisát.” Birtokukba veszik a grófi fészket a dunaszekcsői pa- "asztgyerekek. Ha ezt gróf Jankovich Bé- wán tudta volna!... SZÓRAKOZZON KELLEMESEN A NAGY KÁRTYA ÉS JÁTÉKBÉLUTAr november 11-én MOST vasárnap délután' a A SAJTÓNK JAVÁRA a Bronxi Magyar Házban 2141 Southern Blvd. alatt, közel a 182. Street-hez Lesz jó kávé és sütemény Belépődíj csak .75 cent. j 'SZMIELŐABÁSABRONXB" ' november 17-én, szombaton este SJ0 kezdettel a MAGYAR HÁZBAN, 2141 So. Boulevard Színre kerül: “A NÉMA VÁDLOTT” mulatságos zenés komédia, valamint “NEM POLITIZÁLUNK” szórakoztató jelenet M A G A N S Z Á M O K Belépődíj SÍ.25, elővételben $1.60. a Magyar Társaskör rendezésében \-----------------------------------------------------------------­A Sztálinvárosi Tanács a város revének megváltoztatását kéri Louise P. Smith körúton Louise Pettibone Smith, a Bevándoroltakat Védő Bi­zottság tiszteletbeli elnöke november 13-án körútra megy, a bizottság dec. 8—9- ikén Los Angelesben tartan­(Okt. 23i előtti óhazai riport). A Sztálinvárosi Tanács rendkívüli tanácsülést tar­tott. A tanácsülés második napirendi pontként tárgyalta a végrehajtó bizottságnak j azt az indítványát, hogy a i tanácshoz beérkezett javas­J dó konferenciája sikeressé ! tétele érdekében. Miss Smith kőrútjának főbb állomásai a következők: Pittsburgh, nov. 17, Cleve­land nov. 18, Detroit nov. 19—21, Chicago nov. 22—24, Los Angeles dec. 6. latok alapján — a tanács sa­ját hatáskörében — a város főtitjának, a Sztálin útnak a nevet változtassa meg A fel­szólaló tanácstagok ugyan­akkor felvették, hogy a város nevét pedig a Miniszterta­nács változtassa meg. Élénk vita alakult ki az uj utcanév felett. Az uj utcanevet a végrehajtó bizottság a Haza­fias Népfront meghallgatá­sával majd később állapítja meg. Ugyanakkor feliratot intéztek a Minisztertanács­hoz, hogy a lakosság kérésé­nek megfelelően a város ne­vét változtassa meg. SZÉLJEGYZETEK A “H”-BOMBÁRóL Az utolsó néhány hét folyamán hirtelen a köz­tudat felszínére vetődött a H-bomba. Nem mint­ha a köztudat eddig nem is tudott volna róla, csak éppen hogy a köztudat, legalább is Ameri­kában, kezdett már szinte hozzászokni ahhoz a gondolathoz, hogy ezek a borzalmas bombák most már itt maradnak m i v e 1 ünk, meg hogy a tudósok egyik bomba után f e 1 f-edeznek egy még hatalmasabb, még borzalmasabb bombát amivel még több embert lehet egyszerre elpusztí­tani és talán még az egész világot is ('ahelyett, hogv ev- “vel a sok tudománnyal inkább egy gazdagabb és boldogabb, békésebb világot csinálnának). De hát mi is történt az utolsó néhány hétben a H-bombá- val? Csak az, hogy Amerikában az elnökválasz­tás előtt régi tradíció, hogy ilyenkor mindegyik jelölt felhoz tücsköt-bogarat, minden kérdést, amiről tudják, hogy a választókat érdekli, nem mintha akarnának valamit tenni aziránt, vagy hogy kötelező Ígéreteket tegyenek, hanem csak azért mert jól hangzik, meg aztán azért, hogy a másik jelöltet kiugrassák a bokorból. így aztán Mr. Stevenson rámutatott a H-bom- bára, hogy be kellene tiltani a vele való kísérle­tezést, mert nagyon veszedelmes az emberiség­re. Nos és akkor jön ez a Bulgánvin és rádupláz egy levéllel, amiben felhívja az elnököt, hogy áll­janak összes az összes nukleáris bomba próbák betiltása érdekében, mert hogy azok az emberi­ségre végzetes következményekkel járnak. Hát persze nagy port vert fel a politikai világ­ban, mert most komolyan kell a dologról beszél­ni. Miről is van itten szó? Az első atombomba után az emberiség elszörnyülködve vette eszre, hogy a borzalom nem is annyira magában a bom­ba által okozott rombolásban és gyilkolásoan van, mint inkább a rádióaktiv sugárzások által oko­zott utóhatásokban. Ezek a kisugárzások (a tu­dósok ezt már addig is tudták) nemcsak hogy lerombolják a hatásuknak kitett emberi szerve­zetet, de rombolólag kihatnak a7 elkövetkezendő ivadékokra is és azokban különféle rendellenes­ségeket okozhatnak. De ha e^ek a veszedelmek velejártak az. első atombombákkal, mennyivel ravvobb mértékben voltak az ilyen következmé­nyek veleiárói az azt követő és egvre nagvobb ereiü nukleáris bombáknak? Mert hogy ezek a ’••MTaktiv sugárzások borzalmas valóság és nem holmi daikamese (ahogy azt a hidegháború pró­fétái velünk elhitetni szeretnék) a"t láthattuk néhány évvel ezelőtt a jaoán halászok esetébe’1. Csak múlt vasárnap is a New York Times köztit egy tudományos ismertetést erről a kérdésről, arrnben leiria, hogy a robbantást követően a fel­vert ó« rhlióaktivvá tett por egv része ott hely­ben lehull, de egy másik jelentős része ennek a pornak fennmarad az atmoszférában ]pHoq-Ve egv hosszú ideig és csak valamikor kéY'hh huh G esővel kapcsolatban, nem lehet tirim hoi, a főéi­re és ott elvégzi pusztító munkáját. Most aztán a H-bombával (tudományos néven: thermonuk­leares bomba) kapcsolatban a tudósok megállapi- tották, hogy itt egy elemnek egy olyan változata — Strontium 90 — jelenik meg mint egv rádió­aktiv kisugárzás, amely a hatásának kitett em­beri szervezetben a csontszerkezetet támadja meg és csontrákot okoz benne. Egyik legszomorubb jelensége a hidegháborús hisztériának, hogy a nukleáris tudósok, akik mindezt már régen tud­ják, nem merték ezt a világnak megmondani, ne­hogy magukat politikai üldözésnek kitegyék. De most hogy Stevenson ezt a nyilvánosság előtt szó- vátette, a tudósok nagytöbbsége, különböző szer­vezeteik utján, és egyénileg is, csatlakoztak a Stevenson által hangoztatott követeléshez, hogy a nukleáris bombákkal való kísérletezéseket be kell tiltani egy nemzetközi egyezmény utján. Csak egy néhány, a jelenlegi külpolitikái vakon és hűségesen szolgáló, tudós hangoztatja külön­véleményét, és ezt is csupán nemzetközi politikai és katonai megfontolásból, az emberiség jólétét figyelmen kivül hagyva. Ez van tehát a H-bom- ba kérdésének uj felszínre vetődése mögött. És ez az amiért minden embernek, szülőnek, testvér­nek ki kell állni és szavát hallatnia, hogy ezt az emberiség és a jövő ivadékok ellen elkövetett bűnt meg kell szüntetni és be kell tiltani. &£9&szermfék a Kroger fióküzletekéi Houston, Texas. — Az utóbbi idők egyik leg­nagyobb szervezeti eseménye a déli államokban a Kroger füszerüzletek megszervezése. A “National Labor Relations” megbízottjai előtt szavazott a Hinke és Pilot részvénytársa­ság 1485 alkalmazottja. A Hinke és Pilot üzle­tek az ország harmadik nagy füszerüzlete, a Kroger üzletek leányvállalatai közé tartoznak. A szavazat 7—4 ellenében történt, pedig az üzle­tek minden trükköt, még a fizetésemelést is megkísérelték a választások előtt. A szervezés hónapok óta folyik, az egész texasi szervezett munkásság segítségével. Az AFL-CIO kötelékébe került a környék (Houst­on, Beaumont, Port Arthur, Orange és Galvest­on) 27 füszerüzlete. Ez az első eset, hogy délen ilyen irányú szer­vezést vittek véghez. A Kroger cég közben egyre jobban terjeszkedik nyugat felé, ameny- nyiben összevásárolja a kisebb fióküzletek soro­zatát. Eddig 1500 üzlete van. BEKÜLDTE MÁP LAPUNKHOZ A NAPTÁR ÁRÁT? HA NEM. KÜLDJE BE MOST’ AMERi 5Ő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom