Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-11-08 / 46. szám
November 8, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Külpolitikai Szemle SZUN JAT-SZEN, “KÍNA HERKULESE” Talán nincs még: egy nép a földkerekségen, amely olyan hosszú és kitartó harcot folytatott az emberibb létért, mint a kínai. Kisebb-nagyobb lázadások, parasztháborúk, fegyveres fölkelések jelzik a kínai mozgalom útját. A sok évtizedes harcoknak egyik legkiválóbb személyisége Szun Jat-szen volt. Kanton tartományban, Kanton mellett egy kis faluban született 1866. november 12-én. Egyszerű parasztok voltak a szülei. Tizenhárom éves kólában Hawaii szigetére ment, s ott bátyja támogatásával elvégezte az angolnyelvü középiskolát. Azután hazatért Kínába, beiratkozott az egyik angol orvosi főiskolára, s 1892-ben orvosi oklevelet szerzett. Makaóban, a kínai földön levő portugál gyarmaton kívánt működni. Ám az ott> élő európai orvosok bojkottot szerveztek kínai kollégájuk ellen. Ugyan mi okból? Azért, mert színes bőrű; nem tartozik az “uralkodó fehér fajhoz”. Ilyen keserves tapasztalatok árán tanulta meg Szun Jat-szen, hogy Kina leigázott ország, s teljesen ki van szolgáltatva az idegen hatalmak kénye-kedvének. Minden hatalomnak gyarmata . . . Az óriási kiterjedésű kinai birodalom a múlt század végén az általános hanyatlás képét mutatta. A nép elkeseredését még fokozta, hogy uralkodói idegen eredetűek voltak; ugyanis a kínai császárok a mandzsu dinasztia tagjai közül kerültek ki. A mandzsuk, akik a 17-ik század második felében igázták le Kínát, a politikai hatalmat saját kezükben összpontosították. Ugyanakkor változatlanul fenntartották a hűbéri tulajdonviszonyokat, és a maguk oldalára vonták a kinai földesúri osztályt. Kina a mandzsuk uralma alatt megrekedt fejlődésében. A sok háború óriási összegeket emésztett föl, s ezeket a parasztságra hárították. A parasztok tönkrementek, a mezőgazdaság nem fejlődött. Az államhatalmi szervezet leglényegesebb sajátossága a megvesztegethetőség volt. Kina általános gyöngeségét kihasználva az imperialista hatalmak háborúkat vezettek ellene, s elrabolták legértékesebb területeit. Franciaország 1885-ben elfoglalta Annamot, amely a későbbi Indo-Kina része lett. Japán 1894-ben hadüzenet nélkül támadt rá. Kina vereséget szenvedett, s átengedni kényszerült Tajvant, a Pescadores- szigeteket, és óriási hadisarc fizetésére kötelezte magát. Anglia, Franciaország, Oroszország és Japán messzemenő előjogokat csikart ki, s igv felügyeletet gyakorolhattak a kinai pénzügyek és a kereskedelem fölött. Az idegen tőkebehatolás fő centrumaiban, a rohamosan fejlődő tengerparti nagy városokban, Sanghaiban, Hongkongban és másutt, külön negyedeket építettek az ott élő európaiak és amerikaiak számára, s ezekbe kinai nem tehette be a lábát. 1897-ben megalakította Kina első politikai szervezetét, a “Kina Újjászületésének Társaságát”, amely a mandzsu dinasztia megdöntését tervezte. Ez egy kis létszámú társaság volt, s a kinai ipari burzsoázia demokratikus elemeit és az értelmiség legelőrelátóbb képviselőit tömörítetté. összeesküvést szerveztek, de leleplezték őket. Szun Jat-szennek sikerült elmenekülnie. Kezdetben az Egyesült Államokban élt, majd Londonban, s végül Japánban telepedett le. A mezőgazdaság és az ipar a századfordulón A század forduló után jelentős események játszódtak le Keleten. Az 1905-ös oroszországi forradalom nagy hatással volt az ázsiai népekre. Kinában is ekkor bontakozott ki az első nagyméretű forradalmi mozgalom, Szun Jat-szen vezetésével. A kinai nép számára létkérdés volt a fejlődés útjában álló akadályok eltávolítása. A mandzsu dinasztián kivid leginkább a hűbéri rendszer hátráltatta az ország előrehaladását. A földeknek több mint négyötöde a földesurak kezében volt. A sokszázmilliós parasztság nagy7 többsége nem a saját földjét művelte, hanem a földesurét. Urainak pénz- és természetbeni járadékot fizetett. A kinai paraszt kezdetleges eszközökkel gazdálkodott. Ha rossz termés volt, milliók éheztek. A parasztság helyzetét sulyosbitot/i az a körülmény, hogy a földesurak külön Jendőrséget tartottak kizsákmány olt jaik fékentartására. Kina félgyarmati ország is volt. Az ipar túlnyomó részét a külföldi tőkések tartották kezükben. Az első gyárakat az 1870—80-as években építették. 1873-ban nyitották meg az első szénbányát, 1876-ban építették az első vasútvonalat. Csak 1890-ben kezdte meg működését Kina első textilgyára Sanghajban és az első vasgyár Han- jepingban. A fiatal kinai ipar azonban nem bírta az angol, az amerikai és a német ipar versenyét, és függő helyzetbe került. Olyan kulcsfontosságú iparágak, mint a hajógyártás és a bányászat, a külföldi tőke uralma alatt álltak. A 20. század elején a működő 20 hajógyár közül 15, a 18 nagy bányavállalat közül 7 idegen tőkések kezében volt. A kialakulóban levő kinai burzsoáziának egy része a nemzeti ipar fejlődésének útjába állított külső akadályok miatt ellenségesen állt szemben az imperialista hatalmakkal és az ezeket kiszolgáló mandzsu dinasztiával. Ez volt a nemzeti burzsoázia, amely a századforduló után egyre nagyobb elégedetlenséggel szemlélte Kina félgyarmati sorba süllyedését, és kész volt harcolni a fennálló társadalmi rendszer megváltoztatásáért. Volt azonban a kinai burzsoáziának egy másik része is, az úgynevezett komprádor burzsoázia, amely kiszolgálta a külföldi tőkés cégeket. Ezek a komprádorok közvetítésével szállították ki az országból a fontos mezőgazdasági termékeket és a különféle nyersanyagokat (rizs, gyapot, tea, selyem, színes fémek). E réteg a külföldi monopóliumok érdekeit védelmezte, tehát a reakció táborába tartozott. Szun Jat'szen három elve Az 1906—10-es években lezajlott paraszt-, katona- és bányász-felkelések meggyőzték Szun Jat-szent arról, hogy a forradalom már nem késik soká. Még 1905-ben egy nagyobb tömeget átfogó szervezetet alapított, a Szövetséges Ligát, amelynek taglétszáma hamarosan elérte a tízezer főt. Ez valóban nagy szám volt egy olyan elmaradott országban, mint Kina. Pár év múlva közzétette hires három népi elvét, amely a későbbi polgári forradalom programja lett. Az első a nemzeti elv, amely szerint a kinai népnek meg kell döntenie az idegen mandzsu dinasztia uralmát. A második a demokratizmus elve. Ez a köztársaság megteremtését jelentette. A harmadik a népi jólét elve. Ezen azt értette, hogy mindenkinek egyenlő jogot kell biztosítani a földhöz. Szükségesnek tartotta a földtulajdon kiegyenlítését. Ezzel megnyerte ügyének a sokszázmilliós kinai parasztságot. Tanításának lényege a feudális földtulajdon megsemmisítésére, a földek felosztására és a parasztság földhöz juttatására irányúló követelés. A Szövetséges Liga 1911 október 10-én megkezdte a felkelést, amely az iparilag legfejlettebb dél-kinai tartományokra támaszkodott. A felkelés sikerült, s a burzsoázia Dél-Kinában hatalomra jutott. Október 20-án már ideiglenes forradalmi kormányt alakított Vucsangban. Még ugyanabban az évben — sok évi száműzetés után — visszatért hazájába Szun Jat-szen is. December 29-én a köztársaság ideiglenes elnökévé választották. Az 1911—13-as forradalom tanulsága A forradalom végső sorsa attól függött, valóra váltják-e a korábban meghirdetett programot. Sajnos', Szun Jat-szen nem hajtotta végre a föld- tulajdon kiegyenlítésére vonatkozó programját, mert tekintettel volt a hatalomra került burzsoázia ama mérsékelt részére, amely megrémült és megtorpant a heves parasztfelkelések láttán. 1912-ben lemondott elnöki tisztségéről a burzsoázia reakciós felső rétegének képviselője, Jüan Si-kaj javára. Ugyanezen év őszén politikai pártot alapított, a Kuomintangot. A forradalmat befejezettnek ekintette. Valójában Jüan Si-kaj a forradalom megfojtását készítette elő. Üldözni kezdte a Kuomintang tagjait, és leverte a parasztfelkeléseket. Szun Jat-szen erre már föleszmélt, és 1913-ban felhívással fordult a dé i tartományok lakosságához, katonai alakulata » hoz, hogy szánjanak szembe Jüan Sei-kajjal. D i szózata nem talált visszhangra a parasztság ka rében, amely nem kapta meg a forradalomtól a áhított földet. A délieknek mindössze 16,000 era bérük volt, szemben Jüan Si-kaj 28,000-es hadse regével. Szun Jat-szennek ismét menekülnie kel lett. A forradalomnak egyetlen egy komoly vívmánya volt: az, hogy megteremtette a köztár saságot. Sun Jat-szen őszinte lelkesedéssel üdvözölt« Szovjet-Oroszország megalakulását. A Kantonban létrejött kormány fejenként fáradhatatlanul munkálkodott a két ország baráti kapcsolatainak megteremtésén. Persze hiba lenne azt gondolni, hogy Szun Jat-szen marxista lett, vagy hogy teljesen meg- 1 értette az osztályharc törvényeit. Nem, ő polgári forradalmár volt, és az is maradt haláláig, azonban képes volt túljutni korábbi álláspontján, és politikája tengelyébe a munkás- és paraszttömegekre való támaszkodást és a Szovjetunióval való összefogást állította, örömmel vette tu- | domásul, hogy a Kinai Kommunista Párt elhatározta: belép a nemzeti burzsoáziát, a városi kispolgárságot és az értelmiséget tömörítő Kuomin- tangba. szervezeti önállóságának megtartásávaL 1925 március 12-én meghalt. Azóta a kinai nép rátalált a felszabaduláshoz vezető útra. Elsöpörte a Kuomintangot, amely Csang Kaj-sekkel az élén — az imperialisták ügynökévé szegődött, hűtlenné válva nagy vezérének politikai hagyatékához. Az egykor gyenge Kjna ma nagyhatalom. Uj országot épitő munkája közben népe el nem múló hálával emlékezik nagy fiára, aki a sötétség és elnyomás éveiben magasra emelte az elnyomottak zászlaját. Vadász Sándor, Rudapest iiniiiHHinniiiHiiiuiiiniiiiiuBi HA AZ IGAZAT TUDNI AKARJA. A MAGYAR SZÓÉRT NYÚLJON KARJA! KÉSZÜL A NAPTÁR Igen, készül az 1957-iki naptárunk-! Mi több, jelentékeny része már ki is van szedve. Csak még egy igen fontos dolog hiányzik belőle! Igen, olvasóink üdvözletei! Az üdvözletek, amelyek a szivét-lelkét alkotják minden naptárunknak és amelyek — lehetővé teszik kiadását évről évre. Tudjuk, minden olvasónk megérti, hogy a naptár szerény áráért, egy dollárért, egy ilyen viszonylag kis csoportnak, mint nekünk, teljes le- hetelenség volna egy olyan gyönyörű, gazdag, tartalmas naptárt kiállítani, mint mi az ÉVENTE MEGJELENŐ KALENDÁRIUMUNK. Csakis olvasóink jószivü adományai, üdvözletei teszik ezt lehetővé. Minden olvasónk tudja, hogy az elmúlt években egvre szebb, jobb naptárt adtunk ki. Nem akarunk jóslásokba bocsátkozni, nem állítjuk, hogy az 1957-iki felül fogja múlni a tavalyit vagy azelőtti szenzációs naptárainkat. DE ANNA IT MONDHATUNK, HOGY SZERKESZTŐSÉGÜNK MINDEN EREJÉT MEGFESZÍTI, HOGY EZ MEGTÖRTÉNJEN! Hogy ez sikerülni fog-e vagy nem, azt a mi kedves olvasóink fogják megállapítani 1—2 hónap múlva, amikor a naptárunk megjelenik. Töltse ki az alanti szelvényt: Magyar Szó, Kalendárium 130 East Kith Street New York 3, N. Y, T. Szerkesztőség! Én is hozzá akarok járulni 1957-iki kalendáriumunk előállításának költségeihez. Csatolok $..........................t üdvözletre. □ üdvözlöm magyar szülőhazám népét, további sikereket kívánok nekik! □ Üdvözlöm a világ dolgozóit, akik minden országban egy célért, békés, boldog életért dolgoznak! □ Üdvözlöm a szabadság és demokrácia amerikai harcosait^ fehért, négert, magyart és minden más nemzetiségű polgártársamat! Név: ...................................................................... Cim: ........................................................................
