Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-11-01 / 45. szám
'Jovember 1, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ / 7 washingtoni magyar követség nyilatkozata \ Magyar Szó szerkesztősége kedden, október án délben telefonon kért felvilágosítást a ishingtoni magyar követségtől az otthoni ese- ínyeket illetően. Szerkesztőségünk elsősorban a következő négy elésre kért választ a követségtől: Hogyan seiglhetünk leggyorsabban orvos- erek, élelmiszerek küldésével? Válasz: Erre nehéz határozott választ adni e anatban. mert nem tudja mik a szállítási le- tőségek. (A Magyar Szó szerkesztősége ajánlja okainak és az egész amerikai magyarságnak, hogy helybeli Vörös Kereszthez juttassák el pénzbe- adományaikat azzal a megjelöléssel, hogy ért gyógy és kötszereket vásároljanak és azt International Red Cross utján a Magyar Yö- s Kereszthez juttassák el.) Nagy Imre “szabad nyugati mintájú válasz- st ígért”. Lesz-e “külföldi ellenőrzés?” Válasz: Külföldi ellenőrzésről szó sem lehet, ért ez ellentétben állna a magyar nép szu- ■renitásával. Mennyi a halottak, sebesültek száma? válasz: Halottakról és sebesültekről nincs őrtos adat. Mikor indul meg a postai, vonat közlekedés a Alfölddel? Válasz: A postai szolgálat és vonatösszekötte- *s a külfölddel a legrövidebb időn belül megin- ul. Ezután a követség a következő nyilatkozatot tette: “Magyarországon az elmúlt hónapok során nagy demokratikus átalakulások vannak folyamatban. A magyar nép, amely történelme folyamán mindvégig hü maradt a szabadság eszméjéhez, az elmúlt időszakban is megmutatta, hogy tud élni a második világháborút követően elnyert szabadságával. Az elmúlt évtized során a magyar nép hatalmasat alkotott társadalmi, gazdasági kulturális téren, az élet minden területén. “Maradéktalaunul megfelel az igazságnak az a vélemény, hogy egyetlen évtized során egy egész évszázad elmaradottságát számolta fel. Hogy mindezt igazolva lássuk, elég ha csak egy pillantást vetünk a magyar ipar fejlődésére, valamint a földosztással induló és részben a társas gazdálkodás útjára lépett mezőgazdaságra. Helyrehoztuk a háborús károkat és megindultunk a társadalmi haladás, az anyagi és szellemi fel- emelkedés utján. “Amint azonban ma már nyilvánvaló, követtünk el hibákat is. Ezeket a hibákat és hiányosságokat a magyar kormány nyíltan feltárta és különösen julius óta sokat tett azok felszámolása érdekében. “Az elmúlt napok eseményei, amelyek egyes külföldi hírszolgálati szervek jelentései alapján igen eltúlzott formában jelentek meg, szomorúsággal töltik el minden magyar szivét, mert drága emberéletben és anyagiakban jelentenek pusztulást. Az események ilyen tragikus bekövetkezésére az adót okot. hogy a múlt hibáinak felszámolásában bizonyos késlekedés mutatkozott és egészen az elmúlt hétig a vezetésen bei voltak olyanok is, akik nem azonosították magokat a magyar nép számos jogos követelésével. A tény az, hogy az életszínvonala! nem emeltük eléggé, amelynek következtében kezdtek elhalványulni történelmi jelentőségű társadalmi vívmányaink. •Ja -Ibi “A múlt számos hibája, a dolgozó nép áliám-, által hozott törvények többszöri megsértése, a túlzott és a szinte minden tekintetben megnyilvánuló és túlzott centralizálás, stb. nyilvánvalóan ellentétben álltak a magyar nép igazság- érzetével és elégedetlenséget eredményeztek. “Az elmúlt napok megpróbáltatásai idején dolgozó tömegek jogos kívánságainak kielégítő-; és a nép követelése alapján bekövetkezett szem A lyi változások a vezetésben biztosítani fogják elégedetlenségből való gyors kijutást és a fa 3- emelkedést, ». “Minden reális alapja meg van annak, hogy \ magyar nép testvéri viszonyban a környező népekkel, barátságban a világ valamennyi népével szilárdan állva a szocialista demokrácia talaja v, felvirágoztatja, szebbé és boldogabbá teszi hazáját.” Zádor Tibor, ideiglenes ügyvivő TANÍTÓ A PUSZTÁN Tizenegy megviselt, szégyenletesen csúnya gykori közös-konyhás cselédház Pusztaegres, lárszentmiklós, Sárbogárd körzetében — ez •rspuszta. Egytantermes kis iskolája sem virit ;i a többi épület közül: esténként petróleumlám- ia pislákoló fénye hívogatja a puszta lakóit. Itt anit Kun Elemér, aki most kapta meg az Oktatásügy Kiváló Dolgozója-címet, ötvenkétéves, de indössze 6 éve tanító. Azelőtt postatiszt volt, vak mai oktató Budapesten. — Szeretek tanítani — mondja. — Gondoltam, í felnőtteket tudok oktatni, miért ne taníthatok gyerekeket. Alkalom nyílott rá és, letettem jtanitói szakvizsgát. Előbb két évet másutt tartottam. ide csak 1352-ben költöztem. Az anyó- jm már 17 éve itt tanit. ezen a pusztán. Ottón ő parancsol, az iskolában gzonban én vagyok z igazgató. — Nem kívánkozik a városba? — Nem. Meg lehet szokni és meg lehet sze- etni ezt a helyet is. Bár villanyunk még nincs, e azért nem lehet mondani, hogy nem haladunk, 'jság, telepes rádió nem ritkaság nálunk, s ha _ Falu Színház Bogárdon játszik, majd imindig benn vagyunk mi is. Legfeljebb gyalogolunk egy Órányit a vonattól éjszaka. A könyv-hétre kapunk vagy harminc könyvet, három kivételével ’ind elfogyott. Az egész puszta egyetlen szövetizet, a Március 15 tsz, s a szövetkezetnek sok rtezőgazdasági gépe. íOgy miért hagytam el oly könnyen Pestet? :yvennégyben kibómbáztak, semmim sem mait. Uj! életet kellett kezdenem. A második hátságomból négy gyerek született, ezekkel az íróságokkal csak könnyebb az élet vidéken. — Nem sok a négy csemete? Egyet hunyorít tréfásan: — Azért lettem tanitó, mert szeretem a gyedeket. Nyurga fiú szakítja meg a beszélgetést. — Tanitó bácsi, hoztam egy bogarat — s átad jy gyufásdobozban raboskodó lótetüt. A zsák- nány bevándorol az iskolai szertár zsúfolásig élt szekrényébe, ahol üveg alatt gombostűre -.zűrt fekete, sárga lepkék, meg különféle páncé- •>s rovarok fogadják társaságukba. A kis szoba iilönben rakodóhelye a vegyszeres üvegeknek, émcsöveknek, fizikai kísérletező ez közöknek, z utóbbiak már az uj tanizó készítményei, ugyónt én a papirmassé földgömb, egy kicsiny szá- ológép, pesti utcarészlet a Körút és a Rákóczi , sarkáról, fából faragott villamosokkal és kar- »nházakldal. Mint mondja, sok pusztai gyerek sem tudta képzelni eleinte, milyen lehet egy igyváros, hát szemléltetni kellett, ő csinálta okát a kézzel festett térképeket is. melyek már trfeljebb múzeumi ereklyék lehetnének a szek- íy alján: hiszen néhány hónap óta öt vadonatúj falitérkép disziti a tanterem falát. Közben a bábjátszók gyülekeznek próbára. Kun tanitó hamar felállítja a házi készítésű paravánt, a festett zsákvászonból készült oldalakkal, piros-kékvirágos függönyével és megkezdődik a Cserép-királykisasszony meséjének előadása. A 17 felsőosztályos tanuló közül 11 vesz részt a csoport munkájában: a lányok mind, a fiuk közül csak egy. Ez a fiúcska azonban, az V. osztályos Győri Jancsi, annál nagyobb buzgalommal játssza a szamaras kereskedő szerepét, s hogy felérje a paraván szélét, még ágaskodnia sem kell, mert Kun tanitó ötletes kinai fapapucsot készített magasságának növelésére. A csoport fái éve játszik, de a környéken mindenütt ismerik már az őrspusztai bábosokat. A bábokat persze Kun tanitó készítette, a beköszöntő verseket ő irta, az egyes dalok szövegét régi katonanótákra. meg népdalokra ö alkalmazta. A gyerekek pedig vendégszerepléseikkel összekerestek egy pesti kirándulásra valót. Valahol itt kezdődik az a tevékenység, melyet a pusztai tanitó népművelési munkájának számihatunk. Az iskolának kertje is van, minden tanulónak saját kísérleti veteményese. E parányi földön figyelik a különböző növények fejlődését; a kis zöldséges kertet maguk is gondozzák. Az iskolából kikerült fiatalok közt tánccsoport és színjátszó együttes működik. A színjátszókat az ezermester tanitó vezeti, mint rendező, díszletező, maszkkészitő és súgó egyszemélyben. (Legutóbb a Bandin György-öt játszották). Hogy minderre mód van, az köszönhető a Március 15 tsz vezetőségének is, amely nem sajnálja az anyagi áldozatot a fiatalok érdekében. Örspuszta kultúráját gyarapítja télen a kézimunka és csuhéfonó tanfolyam, sokféle ismeretterjesztő előadás, mind a tanitó-család vezetésével. Sokat mond a népkönyvtár is: 600. kötete közt ott van egymás mellett Solohov: Csendes Don-ja, Uj barázdát szánt az eké-jé, Stendhal: Vörös és feketé-je, Sarkadi; Gál János útja című regénye. És nemcsak itt vannak, olvassák is ezeket, mint a kölcsönző füzet tanúsítja. A füzetből találomra kiválasztott Lakker István tsz- tag például több meséskönyv mellett olvasta a télen (mert falun dologidőben nemigen jut idő olvasásra) Móricz Boldog emberé-t, a közeli születésű Illyés Gyulától a Puszták népét, de megismerkedett Veres Péter írásával, a Rossz asszonynyal, Tamási Áron Hazai tükör cimii munkájával is. A kölcsönző füzet elmondja azt is, hogy az őrspusztai népkönyvtárnak iskolásokkal együtt 85 olvasója van, s minthogy a puszta lélekszámú 240 körül jár. ez azt jelenti, hogy itt minden harmadik ember olvas. Ennyi igy vázlatosan az öregedő fejjel pusztai. tanítóvá vedlett Kun Elemér iskolánkivüli munkája. Még tán annyit hozzá lehetne tenni, hogy tsz vezetőségével együtt most azon fáradoÉleEmiszerhíány Budapesten Janda Károly, hadügyminiszter első napiparar- csában a lázadás leverésére szólította fel a hadsereget : “Remélem, hogy a hadsereg tagjai támogatnak feladatomban és végrehajtják parancsaimat” — mondta, majd ezeket a parancsokat adta ki: “1. A hadsereg egységei szünet nélkül folytatják a fegyveres felkelők állásainak megsemmité- sét és helyreállítják a rendet. 2. A készenlétben levő csapatok fokozzák éberségüket és készüljenek fel veszélyes megbizai suk végrehajtására. 3. Minden eddig kiadott napiparancs érvényben marad.” A kormány szerint a lázadás gerincét, legalább is Budapesten megtörték, de beismerték, hogy egyes vidéki városok még mindig csatateret képeznek. A rádió sze rihrt a felkelők egyes városokban kinyitották a börtönöket és szabadlábrahelyézíek gonosztevőket. Külön megemlítették Oroszlányt, ahol a lázadók több száz bűnözőt kibocsájtotta; az ottani börtönből. Közben Budapesten egyre érezhetőbbé válik az élelmiszerhiány. Szombat délben kormánybiztosnak nevezték ki Vas Zoltánt a főváros élelmezésére. A' budapesti rádió nem titkolta a növekvő élelmezési 'válságot. Az élelmezési miniszter elrendelte, hogy a beérkező élelmiszerekből elsősorban a kórházak betegeit lássák el. Majd a következő felhívást intézte a felkelőkhöz: “A kormány megígérte minden jjogos követelés teljesítését. A munkások többsége tekintetbeveszi e~t és a gyárak uj munkástanácsai támogatásukra! biztosították a Nagy kormányt.” De azok, akik folytat kik a harcot, azok Nyugat ügynökei, akik nem a" írnak egy demokratikus és szocialista Magyarországot, hanem visszaakarják állítani v tőkések, bankárok és nagybirtokosok uralmát.” ' i •°'1- ^ - zik, hogy végre uj képet öltsön ez a település: eltűnjenek a megalázó múlt emlékei, az uj bútorok fényéhez oly méltatlanná vált csélédlaká- sok. Néhány házra már meg is érkezett az építési engedély. Úgy számítja, rövidesen az iskolára is sor kerül: szebb, tágasabb lesz. Igaz, ezt az alacsony épületet is nagyon megszerette. Sok szép emlék fűzi hozzá. Az ajtó fölé, a Magyar Népköztársaság cimere alá is tán szive pirosával rakta ki a betűket: .i m i “Előtted a küzdés, előtted a pálya. Az erőtlen csügged, az erős megállja!” Mintha sajjkt maga bátorítására választotta volna Arany János szavait.
