Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-10-18 / 42. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ October 18, 1956 ' Of , - L - i \_JlvaSoink i/yak ... > ■N_______________________________________/ “Elég volt az eMgafásokfeáL. !” Tisztelt Szerkesztőség! A “Tavasz a Dunán” c. könyvnek minden nagyszerűsége ellenére is óriási hátránya és hibája az, hogy túlságosan nagy részletezéssel visszabarangol a múltba és olyan hosszadalma- san ismerteti a múlt történelmet, hogy a jelen magyarországi helyzetre alig marad pár oldal. \ tegyék most és mindörökre tudomásul az illetékesek, hogy habár a múlt is érdekli a magyarságot, de mindenekfeleít, és mindennél jobban érdekli a jelenlegi magyarországi helyzet és azt kellett volna olyan apró részletességgel, mindkét oldalról, a jót és rosszai is, ismertetni, amennyire az csak lehetséges. Nem hiszem, hogy ennek az illetékesek is ne lennének tudatában. Már pedig elég volt az elhallgatásokból, ködösítésből és felfújt nagyításokból! Itt az ideje, h v *r a valósághoz híven tárja fel a sajtó az otthoni helyzetet. A lap konvenciós szerkesztőségi jelentésének azon kitételéhez szólva (szept. 6.-i számban), hogy “miként a Tény megírta, nem volt elég erős a kritikánk a magyar népi demokrácia politikai bürokráciája irányában”, mély alázattal kérem az illető se.seket, hogy az elmúlt tiz év alatt kiadott jelzett sajtóban mutassanak nekem egyetlen egy lapszámot is, melyben gerinces, komoly, vagy legalább igen langyos önkritikát alkalmazott volna a lap az otthon elkövetett ésszerütlenségek, naiv, fanatikus, suta munkák és kártékony intézkedések, hanyagságok, mujvi^.ucfl mondja, a Kenő kritikát a hazai helyzetről való elégtelen információ hiányában nem tudta eddig gyakorolni a lap. Oh te drága jó Szüzanyánk, hallottad ezt? S ha valaki megkísérelte az “átértékelést” és a kritikát gyakorolni, akkor meg a BÓLOGATÓ Jancsik naiv serege förmedt az illetőre, hogy “válasz N. N.-nek, aki a magyar nemzetet ki akarja irtani, stb.” Az amerikai úgynevezett haladó sajtónak fel kell a szavát emelnie minden amerikai magyar ügyet és érdeket képviselő dologban. És pedig a nehezen dolgozó amerikai magyarok keresetéből megspórolt pénzen a múltban vett házak, földek, kis magántulajdonoknak a magyar kormány általi eltulajdonítása, államosítása ellen. Álljon ki a Magyar Szó azért, hogy a magyar kormány elégedjen meg azzal, hogy az amerikai magyar által megjelölt, megbízott testvér, rokon, barát, vagy szerető kezében lévő tulajdon után a föld megbízottja,- vagy munkálója a magyar kormány állal kivetett mindennemű adót beszolgáltatja a kezelésében lévő amerikai magyar tulajdonban lévő föld, vagy ház után és ameny- nyi haszon esetleg fennmarad, az összes adóbeszolgáltatások után, az azon egyénnek a jogtulajdona legyen, aki a birtokot kezeli, vagy megdolgozza. S ennek elégségesnek kell lennie a magyar kormány részére és ne eszközöljön jogi elsajátítást, államosítást 25 holdig menő, egy személy nevén szereplő birtokra és legalább négy-családos háztulajdonnál, stb. Erőszakkal ne tartsa vissza azokat a magyarokat az Amerikába és Kanadába való visszajö- vetelben, akik évtizedek múltával, a honvágytól hajtva visszamentek Magyarországra az utóbbi években, de az ottani maradi, primitiv életmódot megszokni képtelenek és betegesen kétségbeesve \ issza vágynak, hanem a népi demokrácia «szabadságot hangoztató elvéhez híven, eresszék vissza azokat, akik vissza akarnak jönni. A csomagküldés terén való demokratikusabb intézkedésre is kérje a lap a magyar kormányt. Átértékelt tisztelettel Sparing K. ★ (A szerkesztő megjegyzése: A Magyar Szó igenis alkalmazott kritikát “az otthon elkövetett ésszerütlenségek” fölött.. Hogy csak néhányat idézzünk fel, ugv rovatokban, mint vezércikkekben nem egyszer felvetettük Mindszenty amnesztiájának időszerűségét. Évek óta közöltünk kritizáló cikkeket az IKKA csomagok magas árai, valamint az otthoni vámszabályok kérdésében. De ismételten be kell ismernünk, kritikánk rém terjedt ki azokra a kormány és pártintézke- désekre, amelyekre ki kellett volna hogy terjedjen, és ami kritika el is hangzott lapunk hasábjain, az nem volt sem elég erőteljes, sem elég következetes. i“A leíkiismeret itélőszéke előtt nem számit enyhítő körülménynek, hogy jószándékkal hittünk hazugságokban, hogy annakidején teljes odaadással vallottuk megváltó igazságnak mindazt amiről. . . kiderítették az ellenkezőjét.” így irt a budapesti Irodalmi Újság szept. 15-i -számában, első oldalon egy magyar iró, Erdei •Sándor. Sokban, de nem mindenben magunkévá tesz- •szük, amit ez a magyar iró állít. Nekünk ugyanis nem volt alkalmunk KÖZVETLEN évtizedes tapasztalatot nyerni egyes otthoni fejlemények igaz mivoltáról. Mi nem hittünk semmiféle hazugságban, de hittünk abban, hogy a szocializmusban elképzelhetetlen a hazugság! Számunkra a magyarországi szocialista törvényesség megsértésének hírei olyan emberek, .közegek, intézmények szűrőjén keresztül érkeztek, akiknek szavahihetőségében nem hittünk* akiket nemcsak mi, hanem emberek százmilliói úgy itt mint az egész világon, a béke és haladás ellenségeinek tekintettek. Ezek az emberek nem járultak tiszta kézzel az emberiség törvényszéke elé, amidőn vádakat emeltek a magyar népi demokrácia ellen. Korunk egyik nagy tragédiája, hogy ebben az egy esetben becstelen emberek •vádjai — legalábbis részben — igazaknak bizonyultak. Az azonban, hogy e vádak igazak voltak, nem teszik a becsteleneket becsületessé, és viszont nem teszi azokat, akik nem hittek a vádakban, becstelenekké. A Magyar Szó szüreti ünnepélyén egy munkástárs keserűen panaszkodott: “Hát munkástárs, kiderült az, hogy a tőkés sajtónak volt igaza Sztálin esetében. Most már el kell hinnünk mindent, amit ők Írnak.” Nem, nem kell hinnünk. Mert a tőkés sajtó nem azért támadta annakidején Sztálint, mert ő elnyomta a szocialista törvényességet. A tőkés sajtó Sztálinon keresztül magát a szocializmust támadta és szerette volna elpusztítani. Ne felejtse el egyetlen munkás sem, hogy ugyanaz a tőkés sajtó nemcsak Sztálint, vagy ami azt illeti nemcsak Rákosit támadta, hanem támadta és ellenezte mindvégig az amerikai nép jólétét szolgálni célzó minden törekvést, a társadalombiztosítást. a Wagner törvényt, a minimális munkabért. az egészségbiztosítást és minden egyes esetben a munkaadót támogatja sztrájk vagy bérharcok idején. Ha a mii sajtónk mostantól fogva időnkint, amikor ezt jogosnak tartjuk, élesen, de jóakara- tulag kritizálni fog’ja akár a magyar népi demokrácia, akár bármely más szocialista állam vagy csoport vezetőségét, az nem fog bennünket egy nevezőre hozni azokkal, akik SEMMI MÁST nem látnak a szocializmusban, mint kritizálni, támadni, rágalmazni valót, és akik e kritikát háborús uszításra, vagy a régi kizsákmányoló rendszer visszahozatalára szeretnék felhasználni.) • • * A hóidba való utazásról s egyebekről Tisztelt Szerkesztőség! Szept. 30.-án egy barátom felhívott telefonon, hogy hallgassam meg Rózsa László rádió programját, amelyen a következő épületes dolgokat hallottam. A német hadseregbe nem veszik be a most kiszabadult olyan volt náci tiszteket, akik közönséges bűnösök, mert zsidókat gyilkoltattak. Hát kedves Rózsa ur, ha azok a náci fenevadak, akik ártatlan emberek millióit gyilkoltatták le közönséges bűnösök, kérném a következő rádió-óráján magyarázza meg, hogy ön szerint kik a főbünösök, meg hogy a német hadsereg még tankokkal is elvan látva. Hát ennek nincs mit örülni, mert még az ön fején sülhet az el. Azután jött tudományos magyarázat a holdba repülésről. Ehhez már igazán nem értek, mert az önök által annyira siratott, urivilágban Magyarországon én csak négy elemit jártam. De azt megértettem, hogy Sztálint és Rákosit jó lett volna oda fellőni, mivel onnan csak 200 év múlva jöttek volna vissza és igy önök megszabadultak volna tőlük. Vajon Rózsa ur gondol-e arra, hogy mi is vagyunk elég szép számmal, akik a magafaj tája népbolonditókat szeretnénk a Holdba lőni; sokkal tisztább volna a levegő idelent. Azután .a magyar futballistákról beszélt Rózsa ur, még pedig milyen büszkén és meleg szeretettel. Ezek már nem veresek, nemis a veres kormány neveltjei, csak magyarok, amire bizony mi is talán több joggal nagyon, de nagyon büszkék vagyunk. Erről jut eszembe, hogy a" múlt évben egy ilyen filmst á progresszív'munkások bemutattak a futballistákról az alsó Buckey-on a Verhovay teremben. Mennyit kellett a terem után járni, amíg megértették,' hogy csupán sportról van SZÓ, azután hirdetni, hogy jöjjenek el megnézni. El is jöttek szép számban, különösen az uj-ame- rikások és milyen büszkék voltak. Nahát most azt kérdem úgy Rózsa úrtól, mint a többi nemzetét gyalázóktói, hogy amikor agy a demokrata párt elnökjelöltje, mint maga az Egyesült Államok elnöke az együttműködést és a nemzetek közötti megértést hirdeti, miért nem veszi maga is tekintetbe, hogy először magyarok vagyunk és csak azután leszünk tagolva kinek mi a meggyőződése. Válaszát várom Rózsa ur, a következő rádió-óráján. Clevelandi olvasó # <* ® Nyilatkozzanak a felöltek e fontos kérdésben Ideje volna már, hogy a . szavazó közönség tisztában legyen a két párt jelöltjeinek rengeteg Ígéretével. Mindkettő elnök akar lenni és füt, fát ígér, de fontos az, hogy a szavazó közönség megvizsgálja múltjukat és azt a jelen helyzetre al- kelmazza, mert csak úgy lehet intelligens szavazó. A kormány emberei még a jelen pillanatban üldözik a becsületes, hűséges polgárok ezreit, — a kommunizmustól való félelem, hisztérikus ürügye alatt, — csupán azért, mert valaha betartoztak vagy 80 különböző szervezet valamelyikébe, melyeket az igazságügyminiszíérium azóta a felforgatok listájára tett. A kiszemelt áldozatok igen könnyen elveszítik munkalehetőségüket, jóhirneviiket és polgári jogaikat saját védelmükre, a meghurcoltatások következményeképpen. Hogy ez az üldözés milyen fantasztikus méreteket öltött, mi sem mutatja jabbars, mint a z a tény, hogy a hadsereg kötelékébe tartozó személyeket arra kötelezik, hogy minden összeköttetést szakítsanak meg rokonaikkal, — még ha szüléikről is van szó, — ha azok e szervezetek bármelyikébe is tartoztak valamikor. Amerika hadseregének az volna a kötelessége, hogy megvédje a demokratikus jogokat, a polgárok alkotmány adta jogait, nem pedig ellenkezőleg megvonni, megtagadni azokat. A legszomorubb a dologban, hogy azoknak akiket megbélyegeztek mint felforgatókat, amiért valaha akár kulturális, gazdasági vagy humanista okokból a szervezetek bármelyikéhez csatlakoz tak, nem adják meg a törvényes és jogos alkalmat arra, hogy nevüket tisztázhassák. Eisenhower elnök mikor újonnan jelölték, beszédéin kihangsúlyozta, hogy ha elnök lesz újból “Minden amerikait egyaránt képviselne”. Próbáljon csak egy egyszerű polgár telefonálni az elnöknek, kurta választ kap, hogy az elnök csak saiát családjával, vagv a kormány vezetőivel beszél telefonon és ez alól nincs kivétel. Sürgönyök, levelek küldése hiábavaló erőlködés, még elismerés sem jön, hogy megkapta. Stevenson elnökjelölt hasonlóan nem válaszol sürgönyökre, vagy levelekre, ha arra kérik, hogy segítsen harcolni a fentiek ellen, még arra sem hajlandó, hogy állást foglaljon ez ellen a lehetetlen helyzet ellen, hogy egyszer már eltűnjön ez a “Guilt by association” (vagyis “bűnösség társulás révén”) vád Amerika színteréről. •E kérdésben mindegyük jelöltnek nyilatkoznia kellene, mert csak akkor szavazhat intelligens és felelős módon a lelkiismeretes polgár. E. A. Y. • • * “¥árrtii fcelíeH volna*..”” Tisztelt Szerkesztőség! A szovjet munkásoknak követelni kellene Hruscsov lemondását, mert helytelenül tárta fel a Sztálin-ügyet. Várni kellett volna ezzel az ügygyei vagy 50 évig, mig azoknak a l';s királvok- r.ak ingyenélő hajcsároknak az ivadékai kiritkulták volna. Mert igy nagv felfordulást okozott a szocialista táborban a világ minden részében. Wisconsini olvasó II|l|íiriFrMfíFr|F||||!FffStiF!!|M?!’ff|»fíJí!Iff|J!lff|f|||!lf|l!l!l|!llHll ALFRED RUST régiségtudós Németországban, Meiningen közelében végzett ásatásokat és 50 homokkőből készült olyan kezdetleges szerszámokra akadt, amelyek azt bizonyítják, hogy ott emberek éltek legalább egy millió évvel ezelőtt. Minden számítás szerint primitiv népeknek végtelenül sok idő kellett amig szerszámaikat a találtakhoz hasonlóra fejleszteni képesek voltak.
