Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-10-18 / 42. szám
AMERIKAI MAGYAR SZ6 October 18, 1956 r 4 Stevenson a nép egészségéért lA demokrata elnökjelölt harmadik elvi nyilatkozata Miként lapunkban már több Ízben jeleztük, Stevenson demokrata elnökjelölt az amerikai politikai életben eddig még példátlanul álló újítást vezetett be választási kampányába. Beszédei mellett — és mintegy azok alátámasztására — sorozatos tanulmányokat, elvi nyilatkozatokat bocsát közre, melyekben körvonalazza terveit az amerikai nép legsürgősebb problémái megoldására. Két héttel ezelőtt lapunk egy egész oldal terjedelemben ismertette a demokrata elnökjelölt programját Amerika idős polgárai jólétének előmozdításáról. Azt követőleg Stevenson a közoktatás előmozdításáról adott ki nyilatkozatot. A harmadik a sorozatban a közegészség biztosításáról szól. E tanulmányából közöljük az alanti bő szemelvényeket: A közegészség helyzete ma “Az Uj Amerika az én számomra olyan Amerikát jelent, amelyben a mi csaknem hihetetlen kincseinket az emberi élet széppé s gazdaggá tételére használjuk fel. “legnagyobb kincsünk, természetesen az emberi élet, népünk élete, jóléte, egészsége. Egyes tények népünk egészségéről megdöbbentőek. Minden 12 gyermek közül, aki az idén születik országunkban, egy az elmegyógyintézetben fogja élete bizonyos részét eltölteni! Tiz millió amerikai szenved izületi gyulladásban (arthritis). Minden hetedik amerikai közül egv rákbetegségben fog meghalni! Kórházaink zsúfolásig tele vannak; egyes kórházakban még a folyosókon is ágyak vannak. “Orvosokban és ápolónőkben nagy a hiány; egyes vidékeken annyira túl vannak terhelve munkával, hogy egészségük kockára van téve. Minden évben egv-negyedmillió olyan ember hal meg. akit az orvosi tudomány képes lett volna megmenteni! Az orvosi kezelés költségei ma ELÉRHETETLENEK amerikaiak milliói számára! Az amerikai nép évente hozzávetőleg 30 billió dollárnyi jövedelmet vészit el betegség következtében — körülbelül annyit, amennyit a szövetségi kormány jövedelmi adóban beszed. Az érem másik oldala “Van ám a képnek másik oldala is: az amerikaiak ma általában véve tovább élnek és egészségesebbek, mint valaha. “Miután az orvosi tudomány roppant előhala- dást tett a gyermekkori és ifjúsági betegségek megállapításában és kezelésében, az átlagos életkor meghosszabbodott. Pontosan ennek a következménye, hogy megnövekedett a középkorú és idős embereket megtámadó betegségek, mint pl. rák és szívbajok, izületi gyulladások száma. “Semmi sem járul hozzá jobban az egyén jólétéhez — miután táplálkozási, ruházati és lakásszükségletei ki vannak elégítve — mint a jó egészség. A nemzeti közegészségi program kifejlesztésénél a következőkből kell kiindulnunk: Az egészségügyi program elvei 1. Olyan civilizációban, mint a mienk, amely ßz egyén értékén és méltóságán alapul, alapvető emberi jognak kell elismernünk az orvosi gondozáshoz való jogot! 2. A szövetségi kormány csak annyiban járuljon hozzá az egészségügy előmozdításához, amennyiben magán vagy más utón ez nem érhető el. 3. Az orvosi hivatás gyakorlásának orvos és páciens között magán-viszony alapon kell alapulnia. “A nemzeti egészségügyi program célja nem más, mint a nép egészségének előmozdítása. E program egy része már elfogadott ténykedés hazánkban, mint pl. az élelmiszerek tisztaságát ellenőrző törvény, járványelháritó intézkedések, vízellátási szabályok, stb. Ezeket a következő célkitűzésekkel kell kibővíteni": 1. Gondoskodni kell, hogy a minden egészségügyi haladás alapját alkotó orvosi kutatásra elegendő pénz álljon rendelkezésre. 2. Gondoskodnunk kell elegendő orvos, fogorvos, ápolónő stb. kiképzéséről, hogy mindenki számára legyen elegendő orvosi ellátás. 3. Elegendő kórházat kell építenünk minden igény kielégítésére. 4. Gondoskodnunk kell arról, hogy senki se nélkülözzön orvosi kezelést és gondozást, akinek nincs arra elegendő pénze. Egészségügyi biztosítás “Köztudomású, hogy amerikai polgárok milliói nélkülöznek megfelelő orvosi vagy kórházi gondozást csak azért, mert egyszerűen képtelenek megfizetni annak árát, ha bár az amerikai orvosok gyakran áldoznak idejükből az Ínségesek kezelésére. Különösen fennáll ez a helyzet az úgynevezett megelőző orvosi kezelésnél. “Az sem titok, hogy évente száz és százezer amerikai család egész életén át megtakarított pénzecskéje tűnik el egy-egy komolyabb betegség következtében. Százezrek kerülnek ilyen körülmények között nyomasztó adósságba. “Ez költséges társadalmi tékozlás. Sok szenvedést, nem egy izi>en halált okoz. “Tudjuk, hogy van mód az ilyen tragédiák kiküszöbölésére. Az orvosi biztosítás módja. “Sajnos roppant nagy ama polgáraink száma, akiknek a jelenleg fennálló orvosi biztosítás költségei is elérhetetlenek. Különösen vonatkozik ez a megállapitás az idősebb polgáraink számára, már pedig ép ők azok, akiknek az ilyen biztosításra a legnagyobb szükségük van. Ugyancsak nehezen képesek fenntartani az ilyen biztosítást a sokgyermekes családok, amelyeknél szintén igen nagy szükség volna rá. “Jelenleg több mint 100 millió amerikai tartozik valamilyen egészségügyi biztosítási intézménybe. Tudnunk kell azonban, hogy ezek legtöbbjénél a biztosítás főleg csak kórházi költségekre vonatkozik, de arra sem teljességgel. A kimutatások szerint az amerikai népnek csak három százaléka van ellátva minden orvosi költséget fedező biztosítással. Én azt mondom, hogy ami jó ennek a 3 százaléknak, az jó volna a többi 97 százaléknak is! Ellene vagyok a szocializált orvosi gondozásnak. “Ép annyira mellette vagyok annak, hogy magánjellegű orvosi biztosítást vezessünk be, önkéntes alapon, úgy, hogy ezentúl egyetlen amerikai se nélkülözze a teljes orvosi és egészségügyi gondozást anyagiak hiányában. “Ha elnök lennék, azonnal felkérném a kongresszust, hogy vegye fontolóra azokat a javaslatokat, amelyek e célból készültek. E javaslatok elkészítésére igénybevenném az orvosi kar, a biztosítási intézmények és minden más érdekelt réteg képviselőit. “Nyilvánvaló, hogy a cél elérésére szükség lesz a szövetségi kormány támogatására. E támogatás esetleg a Humphrey szenátor által .javasolt módon: hosszúlejáratú kölcsönök nyújtásával kooperatív munkás és egyéb biztosítási csoportoknak, vagy az egyes államokkal közösen nyújtott segélynek a kisjövedelmű családok egészségbiztosítási költségeinek fedezésére.” UJ MÓDSZEREK AZ IZÜLETI GYULLADÁS KEZELÉSÉRE (ARTHRITIS) A Magyar Szó a közeljövőben cikksorozatban fogja ismertetni azt az uj módszert amelyet egy amerikai kutató, I). H. Alexander, ajánl és amely országos feltűnést keltet az e betegségben szenvedő személyek ezrei, valamint általában a nagy- közönség soraiban. Figyelje lapunk közeli számait eme érdekes, s reméljük hasznosnak bizonyuló cikksorozatunk első közleményéért. SZÍRIÁBAN még eddig sosem ismert mértékben tört ki az elégedetlenség a munkásság soraiban, elviselhetetlen helyzetük miatt. ELMEBAJOSOK Svédországból jövő hírek szerint a stockholmi Nobel Intézet egyik fiatal bio-kémikusa, a 26 éves dr. Stag Akerfeldt, rendkívül nagy fontosságú gyógyászati felfedezésre bukkant. A hir szerint a fiatal vegyész, aki dr. Hugo Theorell, nobeldijas tudós segédje, a vért vizsgálva rájött, hogy a vér megmutatja már a kezdődő elmebajt is. A hir szerint dr. Akerfeldt rájött, hogy az elmebetegségek bizonyos tekintetben befolyásolják a vér szerkezetét olyannyira, hogy ha bizonyos reaktor vegyszerekkel keverik, akkor normális vérnél sárgás szinü vér-szérum vörösbe vágó árnyalatokat mutat. Az ily vérvizsgálat csak öt percnyi időt vesz igénybe. A Nobel Institute annyira fontosnak tartja ezt a fölfedezést, hogy a vérvizsgálatnak ezt a nemét “Akerfeldt vizsgálatnak” nevezték el a fiatal tudós tiszteletére. Dr. Theorell jelentése szerint eddig 120 elmebetegen próbálták ki a kisér- letet és az 90 százalékban pontosnak bizonyult. Hogy ez az uj módszer mit jelent a gyógyászat terén, annak megítélését az orvosokra bízzuk. A hir elolvasása után minket az örvendeztetett meg, hogy ime, az Akerfeldt módszer segélyével nemcsak azt lehet megállapítani, hogy ki az egészen bolond, hanem azt is, hogy ki a fél — vagy negyed bolond. így idővel majd meghozzák az/ a törvényt, hogy a közügyek intézőit. — de különösen a törvényhozókat — ki kell próbálni az Akerfeldt módszerrel. így eliminálni lehetne a kártok ózó köztisztviselőket meg az olyan törvényhozókat, akik a népellenes, szabadságtipró törvényeket erőszakolják rá a békés természetű polgárságra. A NAGY TROMF (Folytatás a 3-ik oldalról) A Monmouth atomtelepen elbocsájtottak nyolc munkást, akik ellen ilyen vádakat hoztak fel: Az egyik ellen az volt a vád, hogy még valamikor 1939 előtt, tehát gyerekkorában, az apjával elment egy munkásgyülésre, ahol a kommunistákkal szimpatizáló), szónokok beszéltek. Ezért 15 évvel később megbízhatatlannak tartották arra, hogy az atomtelepen mint egyszerű munkás dolgozzon. Egy másik munkásnál az volt a baj, hogy a fivérével még azután is fenntartotta a testvéri jó- viszonvt, hogy az a kommunista veszedelmet nem tartotta komolynak, sőt mitöbb, azt merte mondani, hogy a kommunista pártnak a működését meg kellene engedni. — Nyilvánvaló, hogy aki még ilyen testvért sem gyűlöl, az nem lehet megbízható munkás. A harmadik esetben az elbocsá.jfásra azt az okot adták, hogy az áldozatnak az anyja 1946- ban az American Labor Party listájára jegyeztette magát s az illető ennek dacára még mindig jóviszonyban van az anyjával. — Micsoda “hazaáruló” is lehet az, aki még ilyen nagy bűnért sem tagadja meg az anyját?! Avagy nézzük azt az esetet, am'kor a Subversive Board igy tette fel a vádat: “Feleségül vette és még most is állandóan vele él Mrs. Alice . . asszonnyal, aki pro-kommunista érzelmű és egyszer azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak kerülnie kellene az Oroszországgal való háborút; aki azonkívül még ellenezte az iskolakönyvek megcenzurázását (screening) is. Az érdem jutalma Egy nőmunkás a Board állítása szerint ezt a rettenetes nagy bűnt követte el: “Jelentették nekünk, hogy az illető 1946 julius havában részt- vett egy olyan gyűlésen, ahol ócska ruhákat gyűjtöttek az orosz árva gyermekek részére”. —Ki gondolta volna, hogy árva gyermekek felruházása ilyen főbenjáró bűn lehet? Nem csoda ugyebár, hogy amikor Harry Cain megvizsgálta ezen vádakat, nagyon felháborodott. Nem tudom, hogy mit érzett az olvasó, amikor a fent idézett pár adatot elolvasta, bevallom, én előbb nevettem, de aztán hányási inger fogott el. Ilyesmit nem tudtam, nem mertem volna elképzelni. És most Brownell, Nixon meg a republikánus hadvezetőség előrántja a nagy trompfot: Íme, megvédtünk benneteket a kommunista mumustól, most tehát ezért a nagy szolgálatért szavazzatok reánk!
