Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-10-18 / 42. szám

VISSZAVETTÉK HÄGY IMRÉT A DOLGOZD PÁRTJÁBA Lehetséges, hogy újból miniszterelnök lesz Rákosi egykori pártpolitikai ellenfele BUDAPEST, okt. 14. — Folytatva az egykor “titóiz- mus” miatt a politikai életből eltávolított párttagok rehabili­tálásának politikáját, a Magyar Dolgozók Pártja ismét fel­vette tagjai sorába Nagy Imrét, a volt miniszterelnököt. Ugyanakkor nyilvánosságra hozták, hogy Rákosi Mátyás “személyes ellenszenve” Nagy Imrével szemben szerepet ját­szott Nagy kizárásában. Nagy Imrének a Dolgozók Pártjába való ujrafelvétele néhány órával előzte meg a magyar kormánydelegáció el­utazását Belgrádba Titóékkal való tárgyalásra. A delegációt Gerö Ernő, a DP első titkára vezeti és résztvesz- nek benne Gerőn kívül Hegedűs András miniszterelnök. Apró Antal helyettes miniszterelnök, Kovács István és Kádár János a Központi Vezetőség tagjai. Jugoszláv részről Tito négy bi­zalmas munkatársa, Rankovic, Vukmanovic-Tempo, Bakaric és Kolisevski folytatják a tárgya­lásokat. A Szabad Nép vezércikkben foglalkozott a jugoszláv tárgya­lásokkal és Nagy Imrének a Dolgozók Pártjába való vissza­térésével. Magyarország — írja a Szabad Nép — nemcsak a diplo­máciai viszonyt akarja javítani Jugoszláviával, hanem fon­tolóra akarja venni azt is. hogy nem szolgálna-e előnyére ha átvenné a jugoszláv gazdasági rendszer egyes jellegzetes­ségeit, mint például az ipari decentralizációt. Nincs a világon még két olyan nemzet, amely oly elő­nyösen működhet együtt, amely annyira egymásra van utal­va, mint a magyar és a jugoszláv, hangoztatja a vezércikk. “Sokat tanulhatunk a Jugoszláv Kommunista Párttól — szól a cikk egyik része — különösen érdemes fontolóra vennünk azt, ahogyan a munkások gyári bizottságait mű­ködtetik.” Jugoszláviában az ipari üzemek sokkal kevésbé vannak (Folytatás a 16-ik oldalon) Nagy Imre Stevenson demokrata el- { nökjelölt meg van győződve | arról, hogy az erkölcsi fele­lőtlenség netovábbja volna az, ha az ország vezetői a je­lenlegi elnökválasztási kam­pányban csak belpolitikai és gazdasági kérdések fölött vi­tatkoznának és ugyanakkor agyonhallgatnák a hidrogén­bomba kísérletek és általában a nukleáris fegyverkezés kér-' dését, amely pedig A VILÁG TELJES ELPUSZTÍTÁSÁ­NAK BORZALMAS LEHE­TŐSÉGEIT REJTEGETI MA­GÁBAN. Ezért Stevenson, néhány tanácsadójának aggodalma ellenére elhatározta, hogy a h i d r ogésibombarobbantások kérdését a kampány egyik főkérdésévé fogja tenni. .. Eisenhower elnök csiitör- j toki sajtó konferenciáján ‘színházi gesztus’-nak minösi-; tette Stevenson javaslatait a j további hidrogénbomba ki­próbálások beszüntetésére és kijelentette, hogy ‘ezzel el­mondtam utolsó szavaimat e, kérdésről”. Stevenson kampánytanács­adói. akik eddigelé nem na­gyon lelkesedtek a H-bomba kérdésnek a kampányba va- j ló bevetése fölött, most úgy | érzik, hogy Eisenhower fő­benjáró politikai ballépést j követett el e kijelentésével. Egy olyan kérdést, amely minden amerikai férfi, nő és; gyermek életét a legközvet­lenebbül érinti, nem lehet pár szóval elintézettnek minősí­teni, még egy olyan köztisz­teletben álló és katonai téren éppé nséggel cáfolhatatlan szaktekintélynek, mint Eisen­hower elnöknek sem. Emellett még Stevenson- j éket is meglepte az a rop­pant lelkesedés, amelyet ; Stevensonnak a H-bomba be­szüntetésére vonatkozó kije­lentései váltottak ki a múlt heti kampánygyülésein. Már Seattle-ben is rokon- iszenvesen fogadta a közön- . ség e javaslatokat, de a han­gulat még nem volt izzó. Portlandban már nagy volt a lelkesedés. Oakland és San Diegoban azonban már tom- | boló, hosszantartó ováció fo­gadta Stevenson idevonatko- | zó kijelentéseit. Stevenson kísérete megál­lapította, hogy az egész kam­pány alatt, egyetlen más gyűlésen nem vált annyira lelkessé a hangulat, mint e kérdés felvetésénél. Gyakor- j lőtt politikusok lévén, elhatá- i rozták, hogy mostantól kezd­ve ezt állítják a kampányuk központjába. IKE DILLEMÁJA Paul Butler, a Demokrata Párt országos elnöke távira­tilag felszólította Eisenhower elnököt, hogy fogjon össze Stevensonnal az atombombás fegyverkezés megszüntetésé­re. Ezzel természetesen sa- rokbaszoritoták Eisenhowert és a republikánus pártot. Ha ugyanis Eisenhower el­nök nem válaszol, miután, mint már kijelentette a “vi­tát lezártnak” tekinti, akkor a demokraták azt a vádat emelhetik az elnök ellen, hogy nem hajlandó nyilatkozni az egész nép életét közvetlenül érintő kérdésben. Ha válaszol, akkor hallga­tólag beismeri, hogy elha­EIső ténykedése, elnökkf választása esetén az lesz hogy megállapodást hozzor létre a vezető hatalmak kö zött a H-bomba ügyében mondta Stevenson a hétfő es­ti TV beszédében Chicagó­ban. Megegyezést fog keres­ni “tárgyalás vagy megbe széles utján, akármelv felelős tényezővel, akárhol.” Miutár Oroszország és Anglia már hajlandónak mutatkozott a H-bomba próbák felfüggesz- tére, nincs semmi értelme a továbi halogatásnak — mond­ta a demokrata elnökjelölt. mar kodottan nyilatkozott, amikor kijelentette, hogy “én már elmondtam e kérdés­ben utolsó szavaimat”. “Stevenson javaslata — hangoztatta Butler az elnök­höz küldött táviratában — reménysugarat jelent a bé­két óhajtó világnak. És béke alatt nem oly bizonytalan fegyverszünetet értek, ami jelenleg van és amelyben az emberiség álmát az atomhá­ború lidércnyomása hábor­gatja. Stevenson javaslata az első lépés, amellyel eltávolod­hatunk a termonukleáris há­borútól, amely úgy a győz­test, mint a legyőzőttet egy­formán elpusztítaná. Steven­son javaslata nem tesz szük­ségessé semmiféle ellenőr­zést, nem kell az oroszok szavát elfogadnunk, hogy ők is beszüntetik a robbantá­sokat. Saját készülékeink tu­datnának bennünket a foga­dalom betartásáról. És ha egyszer az egyezmény meg lesz (azaz US és USSR meg­fogadja, hogy nem robbant több H-bombát) a világ meg­könnyebbülten fog felléleg­zeni és lépésről lépésre köze* lebb juthat az általános h- szereléshez és az igazi tar­tós békéhez.” Amerika legnagyobb tudó­sai egymásután fejezik ki he­lyeslésüket Stevensonék ja­vaslata fölött. Dr. Laurenea H. Snyder, az Amerikai Tu­dományos Társulat elnöke ki­jelentette, hogy a hidrogén- bombarobbantások atomhábo­rúhoz és végpusztuláshoz. ve­zethetnek. De még habom nélkül is roppant nagy ve­szélyt jelentenek az emberi­ségre a jövő nemzedékek el- korcsositása révén. “Sokan — Írja Dr. Lau­rence — beletörődnek a li­liomba kísérletekbe abban a hitben, hogy a jó, ami belő­le származik nemzetvédelmi szempontból ellensúlyozza az- esetleges hátrányokat. A baj ott van, hogy e próbák egy­re gyakoriabbakká válnak, mivel mindkét fél igyekszik a másikat túlszárnyalni tri evégett állandó próbákra van szükségük. És ez katasztró­fára vezet háború nélkül is.” Dr. Lapp, a Nóbeldij is a t o mtudós megállapította, hogy a Csendes Óceánon vég­rehajtott H-bomba maradvá­nyai ma már fellelhetők em­berek csontjaiban az egésa világon. Az emberiség 40- szerte közelebb van a ha l­los mérgezéshez, mint aho­gyan az AtomenergiabizoU- ság legújabb jelentése beis­merte. LOS ANGELES, okt. 14 — A CALIFORNIA INS­TITUTE OF TECHNO­LOGY TÍZ ATOMTUDÓSA. EGYHANGÚAN TÁMOGA­TÁSÁT FEJEZTE KI STEV­ENSON JAVASLATA MEL­LETT A TOVÁBBI H- BOM­BÁK PRÓBÁK BESZÜNTE­TÉSE ÉRDEKÉBEN. Eisenhower engedélyezte a további segély- nyújtást Titónak, főleg gazda­ságit. Visszatartotta azonban az Ígért 200 lökhajtásos hadire­pülőgép elküldését “amig a helyzetet jobban felmérhetjük.’’ Mikojan szovjet helyettes miniszter- elnök kijelentete, hogy a Szov­jetunió amellett van, hogy a szuezi csatornán izraeli hajók is akadálytalanul közlekedhes­senek. Az olasz kereszténydemokrata " j konferenciáján Fanfani lentette, hogy pártja nem haj­landó Nenni baloldali sz'-f’-J is­táit befogadni a kormányba. Izráel és Lengyelország ker°sk. mi egyezményt kötöttek. j Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under th^.AÄEöf March 2. 1879, at the P O. of N. Y„ N. Y. Vol. V. No. 42. Thur.s(lay, October~18,19őK-NEW YORK, N. V._________ jsV A H-bomba a választási kampány központiában WiJ ira niarjar Szó? TRAGIKUS TÉNYEK A KÖZEGÉSZSÉGRŐL Stevenson elnökjelölt rámutat az amerikai köz­egészség megdöbbentő tényeire, a rákbetegség, az arthritis, elmebajok, stb., elterjedésére, a sokak részére elérhetetlen magasságú orvosi költségre és Ígéri, hogy mint elnöknek egyik legelső teendő­je az orvosi gondozás biztosítása lesz minden pol­gár számára. (4. old.) “ELÉG VOLT AZ ELHALLGA T ÁSÓKBÓL’ Sparing Károly,, lapunk egyik régi olvasója szám­adásra szólítja fel a szerkesztőséget “az elhallga­tások, ködösítések és felfújt nagyítások” miatt. (Olvasóink Írják — 10. old). A TUDOMÁNY HÉT CÉLJA “A számok beszélnek” c. rovatában figyelemre­méltó elemzését adja Eörsi Béla a tudomány mai hét céljának és az emberiség előtt álló szinte kor­látlan lehetőségeknek (9. old.) ISMÉT A VÖRÖS MUMUS Mint arra számítani lehetett, a választási vereség­től tartó republikánusok a kampány utolsó hetei­ben ismét elővették a vörös mumus fegyverét, la­punk népszerű külmunkatársa, Geréb József, “A nagy trompf” c. cikkében szedi darabokra a repub­likánusok szemfényvesztő taktikáját. (3, old.) A MAGYAR FUTBALLISTÁK UJ GYŐZELMEI Helyszíni riport a párizsi 2:1 győzelemről (Sport­világ, 16. old.) UJ IRÁNYZAT A MAGYAR POLITIKÁBAN Két jugoszláv újság érdekes elemzése a budapesti Rajk gyászünnepély jelentőségéről és a magyar- országi uj politikai légkörről. (6. old.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom