Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-10-11 / 41. szám

AMERIKAI MAGYAR SZö Thursday Oct. 11, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ (Előfizetési árak: New York városában, az Egyesüli Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Arerkesztöség és kladóhivataJ: ISO East lötta Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek­Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő West Side: Wlach Rudolf, lapkezelő Chicago, 111.: 1632 Milwaukee Avenue, 2nd fi. Chuiay István, lapkezelő. c&||l|g^)84 / A MAGYAR SZŐ OLVASÓTÁBORA ÉS A VÁLASZTÁSOK Lapunk közkedvelt külmunkatársa és rovatiró­ja Geréb József, e számunkban másutt közölt időszerű és mélyentftántó cikkében rámutatott azokra a nagyhorderejű kérdésekre, amelyekre az amerikai nép választási döntése megadhatja a választ: Tovább halad-e kormányunk a milita- rizálás és a hidegháború utján, megszüntetik-e a hala dószellemü munkások és a be­vándoroltak üldözé­sét, stb. A, választások je­lentőségének megér­tése után a magától ért etődő teendőnk annak megállapítá­sa, hogy mik a teendőink a remélt és óhajtott eredmény elérése céljából. Másszóval az, hogyan Szavazzon az öntudatos haladószellemü munkás­ember, kisüzletember, amerikai magyar értelmi­ségi az idei választások alkalmával. Az öntudatos amerikai magyarnak, olvasóink túlnyomó többségének e kérdés eldöntésénél két kétségbevonhatatlan tényből kell kiindulnia. Az első tény az, hogy az amerikai munkásság, melynek az amerikai magyarság szerves részét alkotja, csaknem egyöntetűen a demokrata párt keretein belül keres politikai megoldást érdekei védelmére, jogos követelései teljesítésére. E tö­rekvésükben egy táborban találják magukat a farmerek egyre növekvő rétegeivel, a legtöbb kisüzletemberrel és a polgári és emberi jogaikért most történelmi küzdelemben megmozdult ame­rikai négerekkel. A második tény az, hogy a republikánus pártot az amerikai nép hagyományosan a nagy üzlet, “Big Business”, “Wall Street” pártjának tekinti, s soha jogosabban mint mostanában. Az Eisen- • hower-kormányt a legtöbb amerikai munkás a Cadillac-kabinetnek nevezi, annyira tele van a legnagyobb trösztök, elsősorban a General Mo­tors személyes képviselőivel. És ha még az elnök személye, tekintettel elvi­tathatatlan történelmi érdemeire a második vi­lágháborúban és a koreai háború befejezésében egyesekkel szemet is hunyatna a republikánus párt minden más kirívó fogyatékosságával, ve­szedelmével szemben, Eisenhower kettős súlyos betegsége, és a párt legsötétebb rétegei által az országra tukmált kétes és mindenre képes poli­tikai törtető, Nixon személye kizárttá teszi prog­resszív emberek számára még csak a gondolatát is a republikánus párt országos jelöltjeinek tá­mogatásának. Ennél a pontnál sok jóhiszemű progresszív munkás rámutat arra, hogy a demokrata párt is a nagy üzlet pártja. Rámutat arra, hogy a de­mokrata párt déli szervezetei, a dixiekrata cso­portok a mai amerikai közélet legsötétebb, sleg- reakciósabb rétegeit képviselik. Rámutat arra, hogy a demokrata párt nemcsak Stevenson, Ke- fauver, Merinen Williams, Pat McNamara, Leh­man, Meyner, Leader, Lausche, Morse és Muskie pártja, (hanem — Eastland szenátoré és Walter pennsylvaniai (Bethlehem, Easton) képviselőié is! Ezek tények. De az élet sohasem tárja elénk a megoldandó problémákat a tiszta fehér és a tiszta fekete közötti választás formájában. Ha­zánk politikai problémái nem egyszerűek, ropoant bonyolultak. És ép annyi biztos,., hogy e kérdése­ket a politikai élettől való visszavonulással, vagy legalább is az elnökségi szavazástól való tartóz­kodás révén nem oldhatjuk meg. Ezáltal legfel­jebb annyit érhetünk el, hogy segítünk az utat megnyitni Tricky Dickienek Amerika elnöki szé­kéhez. A magyar szavazatok fontossága Az amerikai magyarságnak, véleményünk sze­rint, nem lehet más állásfoglalása, mint odaállni a munkásság tulnvomó többsége, a kisüzleterabe- rek, a négerek, a farmerek mellé a demokrata je­löltek támogatására. Nem mindegyik demokrata jelölt támogatására, hanem csak azokéhoz, akiket a szakszervezetek támogatnak, akik legalább részben magukévá teszik a nép, a kisemberek érdekeinek képviseletét. Ahol a demokrata jelölt nem hajlandó erre, vagy ahol bebizonyította a nép jogos érdekeivel való szembenállást, vagy demokráciaellenes beállítottságát, mint például Francis Walter, Bethlehem, Pa. képviselő eseté­ben, ott az ily jelölt kibuktatására kell gondolko­zó polgároknak, magyaroknak, más nemzetiségü- eknek felsorakozni. Az amerikai magyarság felsorakozása a de­mokrata jelöltek mellett sokat nyomhat a latba, adott esetekben döntő tényezővé vállhat. Ne fe­lejtsük el, hogy már 1952-ben is egyes nagy kulcsállamokban mint például New Yorkban né­hány ezer szavazaton múlott, hogy ki legyen az állam kormányzója, demokrata vagy republiká­nus. Más államokban az elnöki szavazat múlott pár ezer szavazaton. Az amerikai magyarság Amerika kulcsállamai­ban összpontosul: New Yorkban, Pennsylvaniá­ban, Ohióban, Michiganban, Indianában, Illionis- ban és Kaliforniában. Előfordulhat az az eset. hogy ez államok bár­melyikében MAGYARSZÁRMAZÁSU AMERI­KAI POLGÁROK SZAVAZATAI DÖNTHETIK EL A VÁLASZTÁSOK KIMENETELÉT. “Minden szavazat fontos!** Ne becsüljük alá az egyéni szavazatok jelentő­ségét ! Nagyon helyesen adta ki a jelszót a húsipari munkások newyorki szervezete, hogy “MINDEN EGYES SZAVAZAT FONTOS”! Végül csak annyit jegyzünk meg, hogy a de­mokrata párt országos szervezete nem a legsze­rencsésebb lépést tette, amikor a magyar válasz­tási kampány éléire egy olyan magyar ügyvédet nevezett ki, akinek a haladás elveihez való ro- konszenve, hogy enyhén fejezzük ki magunkat, nagyon kétes. SZERTE AZ ORSZÁGBAN MAGYARSZÁR­MA ZÁSU SZAKSZERVEZETI VEZETŐK SZÁ­ZAI DOLGOZNAK A DEMOKRATA PÁRT ÉS A NÉP ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ EGYÉB SZERVEZETEKBEN POLITIKAI CSOPORTU- LÁSOKBAN. A demokrata párt nem fog sok szavazatot nyerni amerikai magyar ügyvédjei között. De sok tízezer szavazatot kaphat a magyarszárma- zásu szakszervezeti emberek között. Ezért az lett volna a logikus, ha közülük neveztek volna ki va­lakit a magyar kampány vezetésére. A mi lapunk hajlandó minden támogatást az arra érdemes demokrata jelöltek győzelmének biztosítására. AMIKOR A DEMOKRATA PÁRT ORSZÁGOS MAGYAR VEZETŐSÉGE VISSZAUTASÍTJA LAPUNK EBBELI KÖZREMŰKÖDÉSÉT. NEM NYER PÁRTJA SZÁMÁRA SZAVAZATOT, DE NAGYON IS VÁGJA A FÁT ÖNMAGA ÉS SA­JÁT JELÖLTJEI ALATT! Lapunkat, melynek több mint tízezer olvasója van a kulcsállamok magyarsága között, természe­tesen nem fogja a magyar vezetőség szűklátókö­rű magatartása visszatartani az érdemes demok­rata jelöltek támogatásától. De nem is segít ben­nünket elő annak hatásosabbá tételében. ■saaaaaaaaaBaiaaaaaaaaBiaaaaaaaaaaaaaaB!» A MANCHESTER GUADTAN egy nagyon be­folyásos angliai újság a közelmúltban nyilvános­ságra hozta, hogy Amerikának 32.500 atombom­bája van, Oroszországnak pedig 10 ezer. Sőt ma­gának Angliának is van elég atombombája, amellyel szétbombázhatja a világ összes nagyobb városait. A Guardian tudományos tudósítója szá­mította ezt ki, állítólag megbízható forrásból ka­pott adatok alapján. Szóval dühöng a béke Ang­liában is. miközben nyakra-főre hívogatják a vi­lág nemzeteit, hogy fontos problémákra békés megbeszélés utján találjanak megoldást. Jegyzetek ŐSZI VERŐFÉNY Járok-kelek a szüreti ünnepélyen. Az őszi ve­rőfény lágy, melengető sugarakkal árasztja el a parkot, a pavillont, a zöld gyepet, a sátrakat, a zsibongó embercsoportokat. Örömmel köszöntök régi ismerősöket, rég nem látott ismerősöket. . . s mindennap látott jóba­rátokat egyaránt. Baráti, meleg kézfogások. Kérdések, megjegyzések, észrevételek, buzdító szavak zsonganak körülöttem. Együtt van a “családunk” az Íratlan nagy törvény hívei, hogy az embernek többet kell adni a társadalomnak, embertársainak, mint amennyit kap tőlük. És ahogy járok, kelek, beszélgetek, gondola­tomban számvetést csinálok. A és B nem jött el, de viszont C és D itt van. E és F sincs itt, ta­lán ők már túlhaladott álláspontnak tekintik a mi meggyőződésünket, hogy többet kell adnunk, tennünk embertársainkért, mint amennyit ka­punk tőlük. G és H nincs itt, betegek szegények, de gondo­latban itt vannak. Küldtek ajándékokat a bazár­ra. I és J munkástársat örömmel üdvözöljük, miközben végigsühan bennünk a gondolat, hogy szegények, bizony - megöregedtek... akárcsak mi! És nézd csak, hogy megnőttek a gyerekek! A Johnny! Egy két évvel ezelőtt még nem lát­szott ki a fűből, ma már hat láb magas daliás legény! És a Zsuzsa meg a Bözsi már jegyesek! Ott vannak a legényeik is. Az egyik hórihorgas ájris fiú, a másik valami szőke svéd vagy len­gyel. Táncolják a csárdást és élvezik a rétest. Beszélgetünk... Meghitten, bizalmasan, ahogy csak olyan barátok beszélhetnek egymás­sal, akiknek barátsága már az élet csaknem minden próbáján átment. Széttéphetetlen és megingathatatlan. Beszélgetünk, ahogy testvé­rek beszélnek egymással az élet nagy forduló­pontjain. Megnyílnak a szivek, megerednek a szavak, feltörnek a mélységből a gondolatok, amelyek ki tudja mióta erjednek, tusakodnak a lélek mélyén. Levélben, gyűléseken, siető találkozásokon ezek a mélyreható, kutató és önkutató kérdések, megfigyelések soha vagy csak a legritkább eset­ben jutnak kifejezésre. Minden szó, minden meg­jegyzés, minden kérdés, megannyi gyémánt- prizma mely más más szemszögből, más-más színben tündökölve veri vissza az őszi verőfényt: amerikai magyar munkások, munkásnők életé­nek egy egy mozzanatát, problémáját. Sóhajaikkal, panaszaikkal, kérdéseikkel íté­letet mondanak önmaguk s a társadalom fölött. Az olvasónk, aki 35 évi boldog házasélet után válni kénytelen a nőtől, akibe még most is sze­relmes. A munkás, akit az állam kisemmizett az őt jogosan megillető balesetbiztosításból. A munkásnő, aki éveken át harcolt azért, hogy az amerikai munkásságnak erős szakszervezeti! le­gyenek és akit most titkos rendőrök besúgóvá akarnak tenni. Az ősz munkás aki elmondja, hogy gonosz, romlott ügyvédek miként raboltak el 17,000 dollárt egy szerencsétlenül járt, béna, tehetetlen nőtől. Egy fiatal értelmiségi, aki a progresszív sajtó problémáit elemzi... tökélete­seben, mint a közvetlenül érdekeltek. A mun- kástársnő, aki megmondta a demokrata jelölt­nek, hogy olyan legyen mint Marcantonio es ak­kor a nép szeretni s támogatni fogja! A ked­ves ismerős, aki egy x»epublikánus kisvárosban él és nerp mer a demokratákra szavazni, mert fél, hogy lehetetlenné teszik majd az életét! Egy kedves fiatal házaspár, akik kissé habozva inté­zik hozzám az aggódó kérdést, hogy a mostani liberális szellem nem lesz-e tiszavirág életű a szocialista államokban? Úgy érzem mintha sza­vaik mögött százmilliók sóhaját hallanám. . >. és hogyan írjam le érzelmeimet, gondola­taimat, amikor végig nézek a munkástársnőkön és munkástársakon, akik kora reggeltől, késő estig robotoltak az ünnepély sikerért , sütöttek, főztek (az egyik drága munkástársnőnk elég sú­lyosan meg is sérült husvágás közben), jegyeket, könyveket, bazártárgyakat árusítottak, moso­gattak, ajtón álltak, kollektáltak. Mindegyikük egy-egy katona a poszton... ...és ragyog, ragyog az őszi veröfény gló- riás arcukon. (...n) ,JB_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom