Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-10-11 / 41. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct.' 11, 1956. RÖVIDEN 1 V______________________________________ NEW YORK állam lakosságának 55 százaléka New York városában lakik, de az állami képvi­selő házban Albanvban, assemiblynek csak 45 százaléka és a szenátusnak 42 százaléka képvise­li New York városát. Dacára annak, hogy az ál­lami adók 56 százalékát New York városa fizeti. Ez az egyenlőtlen képviseleti elosztás az oka an­nak, hogy New York törvényhozásában reakciós republikánusok lehetnek többségben. Ha valaki előtt a fönti nem lenne elég világos, tudni kell, hogy New York városában, nagy többségben vannak szervezet haladottabb gon­dolkodású emberek. Amig az állam többi részé­ben a lakosság száma kisebb, de nagyobb menv- nyiségben a reakcióihoz huzó gazdagabb népből áll, akinek érdeke, hogy a nép többsége, minél ke­vesebb képviseletet kapjon. ★ Több helyen alakítanak “Magyar Szó” olvasó köröket. Sok olvasó van, aki szívesen eltöltene eg,v-két kellemes órát baráti körben. Elolvasnák a lap bármely cikkét. Majdnem mind tanulságos. Elbeszélgethetnek róla és látják, hogy mennyivel világosabb értelme lész mint mikor először ol­vasták. Akiknek kevés idejük van, azoknak a doktor sem Írhatott alkalmasabbat, mint a “Rö­viden” rovat. Vagy a rovat nélküli rövid cikkecs­kék. Mindegyiknek külön önálló értelme van. Né­melyikben hasábos cikkre való értelem van ha figyelmesen olvassák, anélkül, hogy sok időt venne igénybe. Például New York város arányta­lanul kicsi képviselete az állami törvényhozás­ban. Vagy az általános szabadság és biztonság öszefüggésének rövid értelmezése ★ IGEN kevesen találták olyan nagyszerűen fe­jén a szöget, mint Mrs. Eleanor Roosevelt a tele­vízión. Egy riporter kérdésére, hogy megfelelő-e Eisenhower elnöknek? A következőket felelte: “Mr. Eisenhower egy kitűnő tábornok, aki egy hosszú életen át a legmagasabb fokon lett kiké­pezve arra, hogy keresztül vigyen elhatározáso­kat, amelyeket mások dolgoztak ki, vagyis ha­tároztak el, de a legcsekélyebb képzettsége sem volt és nincs arra, hogy ilyen elhatározásokat (decision) ki, vagy elgondolni tudjon.” ár FITCHBURG, Mass.-ban egy közönséges köz­katona 15-szobás kastélyt (mansion) bérelt menyasszonya részére. No hát nincs igaza a DP-knek: az a mennyország, ahol ilyesmi történ­het. — Csakhogy a közkatonát Edwin J. Gould- nak hívják és Jay Gould a világhírű gazdag vas­úti mágnás dédunokája. Arról nem szól a króni­ka, hogy hány vasúti munkás dolgozott meg ke­servesen sokszor éhbérért és hány vesztette éle­tét ama vasutak építésénél és kezelésénél, melyek akkora gazdaság összehalmozódást hoztak létre. ★ A MÚLTBAN a kormány költségvetési javas­latai tanulságos és sokszor értékes vitákat szok­tak előidézni a kongresszusban. De nem ugv van az mostanában. Az idén a nagy' pénzösszegek megszavazásánál a következők történtek: Az appropriation subcommittee (a költségve­tést előkészítő albizottság) demokrata elnöke, aki a javaslatot irta, a ház elé terjeszti azt. Mindenki tapsol. Dicsérik nagyszerű munkájáért a javas­lat kidolgozásánál. Azután több más képviselő mind a két pártból a dicsérők kórusához csatla­kozik. Megszavazzák a nagy összegeket, ami­ket a milliomosokból álló adminisztráció kért. így azután egyik párt sem vetheti a másik szemére, hogy az “hamis takarékoskodás” vagy túl sok “szükségtelen pénzfecsérlés volt-e?” Arról gon­doskodnak, hogy a nagy pénzüeket érdeklő ügyek­ben mindig sok fölösleges pénz is álljon az azt intézők rendelkezésére. Iskolák, lakások, kórhá­zak, a nép egészség ügye. Ilyen kicsinységek nem aggasztják őket. Mire készek az ő húsos fazekaik megtöltésével, népjólétre, közoktatás- vagy köz­egészségre már nem jut pénz. ★ NYUGAT NÉMETORSZÁGBAN a bíróság egy főnököt titkárjának állásába való visszahe­lyezésére ítélt. Az illetőt azért bocsátotta el, mi­vel nem akarta abba hagyni szájaszéle pirosra festését! Egy másik bíróság pedig egy másik iroda fő­nök javára döntött, aki elbocsátotta titkárnőjét, mivel NEM volt hajlandó lipsticket használni. A Földtől 93 millió mértoldnyi távolságban és 20 millió Fahrenheit hőmérséklet mellett a Nap atomjai termelik .állandóan termelik azt az ener­giát, amely óriási — ember által meg som köze­líthető — robbanások formájában a Nap felszíné­re tör és onnan mint életetadó napsugár ragyog Földünkre. Ezek a természetes atom-robbanások, amelyek minden élő csillag belsejében hasonlóan, de sokszor még a Napénál is hasonlíthatatlanul nagyobb energiatermelés formájában történnek, sugároznak uj erőt az igy felbomló napokból (csillagokból), amelyek a világegyetemet benépe­sítik. Ma már a saját csillag-szigetvilágunkban is, a Tejut szigetvilágában, mintegy 100 billió csillagnap ismeretes, s több százezer, sőt több milliónyi “fényévnyire” levő más szigetvilágok­ban is hasonló számú csillagnap sugároz fényt a világegyetembe. Több mint egy billió ily sziget­világot ismerünk, mindegyikben vagy 100 billió csillaggal. A lassan széthulló csillagnapok hatal­mas energiasugárzással járulnak hozzá azokhoz a mérhetetlen gáztömegekhez, amelyekből uj és uj csillagvilágok teremtődnek évbilliók leforgása alatt. Atomrobbanás adja tehát a világegyetem életrendjét. A ciklikus anyagfelbomlás és anyag- teremtődiés képviseli a világegyetem életét. A billiónyi csillag mindegyike egyegv nap s bolygók (mint a mi Földünk) nagyon sok csillagnap körül lehetnek. E bolygók közül legalább egy millión van a valószínűség szerint miénkhez hasonló szerves élet, s talán kultúra is, amely mind az atomrobbanásokból származó sugárzó energia ut­ján nyeri a szerves működéséhez szükséges ter­mészeti alapot. Az atomenergiát és a természetes atomrobba­násokat, ezeket a gigantikus kohókban, a napok belsejében, létrejövő anyagbomlásokat és anyag- egyesüléseket, nem lehet tehát kevésre értékel­nünk, mert ezek minden életnek előfeltételei. És az emberi elme hatalmas vívmánya az is, hogy nemcsak megélhette az ember a közvetlen nem látható hatalmas atomfolyamatot, hanem ki­csiben ő maga is képes atomenergiát létrehozni. Szégyene az embernek az. hogy e ragyogó uj felfedezést még mindig főleg háborúi előkészitő, romboló bombákba építi bele, ahelveti, hogy le­lassított és évszázadokon át használható folya­matokban a békés emberi fejlődés és haladó jó­lét céljaira használná. Még nagyobb szégyen az, hogy a bombák állandó “tökéletesítésével” egybe­kötött és csaknem rendszeres időközökben megis­mételt próbarobbantások következtében egyrészt a Föld légkörét mételvezziik meg egyre nagyobb mértékben a felgyülemlő és életet mérgező radiá­ciós anyagokkal és másrészt a jövőben születendő emberek fokozatos degenerációját is okozzuk az emberi ivarsejtek elkorcsositó besugárzásával. Az ember-csinálca atomrobbanások nem 93 millió mérföldnyire, hanem úgyszólván a közvet­len közelünkben történnek. Ha lassú lánc-folya­matokban és vastag ólom- s betonrétegek szigete­lésének védelme alatt gyártjuk békés ipari célok­ra az atomenergiát, akkor gondoskodunk oly ter­mészetű szürőhatásról, mint amilyet a Nap ese­tében a 93 milliós mérföldnyi távolság valamint a földnek védő légköre képvisel. Hirtelen bomba­robbanások esetén ily védőhatás nincs. Ez az em­ber mai atombomba politikájának egvik legna­gyobb tragédiája! A mai nemzedékre is szomorú e romboló hatás, de a jövő nemzedékek szellemi és testi jólétét tönkretevő potenciális hatása az A-, H- és egyéb bombapróbáknak felmérhetetlen. Ha tényleg gondolkodó embereknek nevezzük ma­gunkat. minden további emberrombolást és jövő­beni korcsszülött-szaporodást meg kell akadályoz­nunk. A következő néhány év alatt nemzetközi megjegyezéssel ki kell küszöbölnünk minden atombombát és az atomenergia használatát kellő­en védett módszerekkel békés célokra kell szorí­tanunk. Ez természetesen a háború kiküszöbölé­sét is magában foglalja. Mert nem fog megegyez­ni egymással az ember az atomfegyver eltörlésé­ben, ha nem egyezik meg egyúttal a nemzetek békés együttélésében és a hadi készülődés meg­szüntetésében is. Ez pedig talán több tisztánlá­tást és hatalomratörekvés nélküli kooperációt kí­ván a nemzetek kormányaitól, mint amennyivel a mai hatalomért és anyagi előnyökért versengő érában rendelkeznek. A népeknek maguknak kell igy a kezdeménye­zést kezükbe venni. Erről majd többet Írunk a következő cikkekben. Itt befejezésül csak össze­£ foglaljuk még azokat az atombesugárzási káror kát, amelyeket az emberi ivarsejtek, a jövő nemé zedékelcet képviselő gonádok, szenvednek az atombomba-próbák következtében: Nehogy elfeledjük, dr. A. H. Sturtevant, a California Institute of Technology genetikusa a. következőket írja le mint alaptényeket a bomba- próbák genetikai besugárzásaival kapcsolatban: 1. E nagyenergiáj u besugárzások genetikai mutációkat (jövő-nemzedékbeli eltörölhetetlen változásokat) okoznak, amelyeknek legna­gyobb része, legalább is 99.9 százaléka, káros. 2. Az előidézett mutációk sűrűsége egyene­sen arányos a besugárzás mennyiségével. Csakr nem teljesen bizonyos, hogy nincs oly “kismé­retű” besugárzás (besugárzási küszöb), ame­lyen alul a besugárzásnak nincs hatása. 3. Az egymást követő besugárzások felhal­mozódnak a gonádokban (germ cells). 4. A jövő nemzedékekben a besugárzás kó- vetkeményei maradandók. A károsan megvál­toztatott gonádokból születendő nemzedékek e hatást sohasem vesztik el. Nincs “felépülés” vagy megszabadulás az elkorcsosodásból, még' a tizedig vagy századik génerációban sem. amig csak az egész leszármazási ág ki nem hal, 5. (Amint már mondottuk), a mutációk leg­nagyobb része káros (életellenes): a hatás a következő nemzedékek egyénéinek effektivi- tását nagyon komolyan befolyásolja. Sőt a ha­tás korai halálra, vagy nagyméretű testi és szellemi defektusokra is vezethet. 6. Már eddig is van bizonyos számú nem-ki­vánatos gonád-változás a Föld összes népeinél. Az atomproóbákból száitnazó besugárzás ezt csak fokozza. , Ily körülmények közt csakis a béke és haladás meg emberi jólét céljait szolgáló nemzetközi . együttműködés és barátságos nemzetközi konfe­renciákon létrehozott, jövőt alapitó világprogram mentheti meg az emberiséget az önmaga által' előidézett társadalmi pusztulástól. Ezt a célt, a. pusztulás elkerülést valamint az emberi jobb­jövő építését, óhajtja szolgálni az a most induló törekvés, amelyről következő cikkeink fognak beszélni. Az elnöki nyilatkozat helyes szövege Szeptember 27-iki számunkban “Uj korszak küszöbén” cimü cikkünkben az idézőjelek elha­gyása következtében nem domborodik ki tisztán, hogy mit mondott az elnök és mit a cikkíró. Az­ért az elnök e nagyon fontos kijelentését amit szeptember 11-én Washingtonban a “Friendship Group” előtt tett, újból leközöljük: “Ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy minden nemzet békét akar, akkor előtérbe nyomul a népeknek egymással való érintkezése —, ha szükséges, esetleg kormányaik mellőzésével is, —hogy nem is egy. hanem ezer meg ezer mó­dot találjanak arra, hogy egymást jobban meg­ismerjék. “Mindazon bombák, amiket készítünk, továb­bá a bombázó gépek, a hadihajók és az ágyuk végeredményben csak negativ szolgálatot nyúj­tanak ; arravalók, hogy időt adjanak arra, hogy másokat megakadályozzunk a háború kezdésében, miután tudjuk, hogy Ml NEM FOGUNK HÁBORÚT KEZDENI. De azokat a billiókat, amiket fegyverkezésre költünk, tá­mogatni kell pozitív, épitő erőkifejtéssel, ami direkt utón vezet bennünket ahhoz, amit mind­annyian akarunk: az igazi tartós békéhez. “Azért a vasfüggönyön található minden kis repedést ki kell bőviteniink, hogy közelségünk­be vonjuk Oroszország és a többi ‘vasfüggöny” ország népeit, mert csak ugv tudjuk megmu­tatni nekik, hogy miként javíthatunk mind­kettőnk sorsán.” MANHATTAN, New Yorkban az összes hasz­nálatban levő Cadillac automobilok egy-harmada üzleti cégek nevén van regisztrálva. így sokkal olcsóbba kerül vásárlásuk és fenntartásuk tulaj­donosaiknak, mert ‘üzleti kiadás’-ként könyvelik el és kapják az adóengedményeket értük. Professor M. D. Morandini: AZ ATOMROBBANÁSOK ÉS AZ EMBER! FAJ JÖVŐJE

Next

/
Oldalképek
Tartalom