Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-10-04 / 40. szám

October 4, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ SL Hazudott a kormánytanu Uj, szenzációs fordulat Sieve Nelson és a pittsburghi Smith-áldozatok ügyében. — Az igazságügyminisztérium a Legfelsőbb Törvényszéktől ügyüknek a kerületi bírósághoz való visszaküldését kérelmezi! SZIBÉRIA- az ipari óriások országa Az utóbbi időkig az átlagember csak azt tud­ta Szibériáról, hogy ez a hatalmas terület a vég­telen őserdők, a szikkadt sivatagok országa, sok millió politikai száműzött szenvedésének helye, s hogy egyes részein elviselhetetlenül hideg a tél. A szovjet nép bebizonyította, hogy Szibéria nemcsak “félelmetes”, “rejtelmes” terület, ha­nem szolgálója, gazdag kincsestára lehet az al­kotó embernek. Az egykor lakatlan területeken A fejlődő Szibéria ma még az ellentétek or­szága. Ember nem járta őserdők, nagy pusztasá­gok, végtelen tundrák között modern nagyváro­sok és a technika legújabb vívmányaival felsze­relt hatalmas ipartelepek terülnek el. Gőzmozdo­nyok és villamosmozdonyok húznak hosszú szerel­vényeket sok tízezer kilométernyi sínpáron, de a sínektől nem messze már csak lóháton lehet köz­lekedni. A folyókon tehergőzösök és személyszál- litó hajók siklanak, de útjukban gyakran talál­koznak az ősi kanoé-va), meg a kezdetleges vitor­lásokkal. Az észak-szibériai tundrák fölött repü­lőgépek berregnek, de a hóboritotta síkságokon a kutya vagy a rénszarvas vontatja a szánt. A szovjet emberek, különösen az ötéves tervek időszakában, sokat változtattak az évszázadokig szinte ismeretlen terület arculatán. Az Urál bér­ceitől a Csendes-óceánig és az Északi-jegesten- gertől az afgán, az indái és mandzsu határig terjeszkedő, Magyarországnál kereken 130-szor nagyobb óriási terület lassan felébredt, s térké­pét ma már uj városok, hatalmas ipartelepek je­lei tarkítják. A második világháború befejezése óta Szibéria a Szovjetunió népgazdaságának újabb, kimenritihetetlen forrásává, hatalmas ipa­ri és mezőgazdasági bázisává fejlődött, de a tá­voli földek méhe még ma is rengeteg kiaknázat­lan kincset rejt. A hatodik ötéves terv meggyor­sítja Szibéria ipari fejlődését, s a természeti kin­csek kiaknázása sokszorosára növeli majd a szov­jetország gazdaságát. Az ipari fejlődés alapját az ötéves tervek már megteremtették. Szibériában néhány évtized alatt hatalmas kohászati, gén- és vegyipar léte­sült. s a szénbányászat példátlanul fellendült. Szibéria ma a második helyen áll a Szovjetunió széntermelésében és a harmadik helyet foglalja el a vas- és acéltermelésben. A Szovjetunió leg­nagyobb színesfém-feldolgozó üzemei, szerszám- gépgyárai, vegyi üzemei és épitőanyag-gyárai itt épültek. A pusztaságok, az erdők és a lakat­lan tundrák helyén számtalan uj város és ipari központ született: Sztálinszk, Prokopjevszk, Che- remhovo, Leninszk, Angarszk, Norilszk stb. De megváltozott a régi városok képe is. Novoszi- birszknek például 1917-ben mindössze 70 ezer lakosa volt. Ma már 700 ezer eml>er lakja, s nagy ipari, tudományos és főiskolai központtá nőtt. Nyugat-Szibéria jövő je Nyugat-Szibéria az Uráltól az Ob és a Jenyi­szej vízválasztójáig, s az Északi-jegestengertől a szinte tropikus éghajlatú kazah sztyeppékig ter­jed. Ipari termelése 1955-ben már hatvanszor annyi volt, mint 1913-ban. A hatodik ötéves terv­ben még nagyobb lesz a fejlődés. 1960-ban Nyu- gat-Szibéria csaknem annyi öntöttvasat ad majd, mint amennyit 1913-ban egész Ooroszország ter­melt. A Kuznyeck-medence széntermelése évi 80 millió tonnára növekszik, vagyis háromszor anv- nyi lesz, mint a forradalom előtti Oroszországé volt. A tervezett három uj olajfinomító közül az egyik a nyugat-szibériai Omszkban épül. Ugyan­csak Nyugat-Szibériában építik a novoszibirszki vizierömüvet, s innen indul ki az egységes ener­getikai rendszer is, amely egészen Irkutszig át­fogja a világ legnagyobb iparvédékét. Kelet-Szibéria —az uj ipar kincsesbányája Még nagyobbat fejlődik Kelet-Szibéria, mely a legutóbbi időkig kevésbé iparosított terület volt, mint Szibéria nyugati része. Számos uj ipartelep és gyár létesül ezen a példátlanul gazdag terü­leten, mely az Ob és a Jenyiszej vízválasztójától a csendes-óceáni partvidék mentén húzódó hegy­gerincekig és az Északi-jegestengertöl a mongol és a mandzsu határig terjed. Irkutszkban és Krasznojarszkban olajfinomító épül. Az omszki olafjfinomítóval együtt ez a há­Alapzatában rendült meg az a szörnyű bo­szorkányhajsza amerikai munkásmozgalmi vezé­rek ellen, amely nagyrészt fizetett besúgók val­lomásai alapján helyeztetett vád alá vagy a bör­tön rácsai mögé több mint 100 amerikai polgárt. Az igazságügyminisztérium egy eddig még pél­danélküli Önvallomás keretében maga kérte meg a Legfelsőbb Törvényszéket, hogv a fellebbezés alatt álló “Pittsburghi Smith Pör” ügyet küldjék vissza a pittsburghi törvényszékhez a kormány koronatanújának Joseph Mazzei szavahihetősége kivizsgálása végett! A KORMÁNY EZZEL BEISMERTE. HOGY EGY OLYAN SZEMÉLY VALLOMÁSA ALAPJÁN AKART AMERIKAI POLGÁRO­KAT BEBÖRTÖNÖZTETNI, AKINEK SZA­VAHIHETŐSÉGÉBEN UTÓLAG MÉG AZ ÖT ALKALMAZÓ HATÓSÁG SEM HISZ TÖBBÉ! A pennsylvaniai Smith-perben a kormánynak két vádlott, Benjamin Careathers és James Dol- sen ellen EGYEDÜL ez a Mazzei volt a tanúja. A másik három vádlott, Albertson, Weissman és Steve Nelson ellen más kormánytanuk is szere­peltek. Mind az ötöt elitélték 1953-ban Mazzei és más, hasonszőrű “tanuk” vallomása alapján. A védelem természetesen fellebezett és a Leg­felsőbb Törvényszék most hétfőn, október 8-án hallgatta volna meg a védelem szóbeli előterjesz­tését. Az igazságügyminisztérium váratlan lépése következtében ez a fellebbezés valószínűleg ha­lasztást szenved. Majdnem teljesen biztos, hogy a biró, aki Careatherst és Dolsent Mazzei vallo­mása alapján elitélte, semmisnek fogja nyilvá­nítani ítéletüket és uj tárgyalást fog számukra kitűzni. rom ipartelep többet termel majd, mint ma az összes bakui olajfinomítók együttvéve. A tatár és a baskír olajlelöhelyeket Tujmazitól Irkutszk- ig 3700 kilométeres csővezeték köti össze az uj szibériai olajfinomitókkal. Kelet-Szibéria a Szovjetunió legnagyobb villa- mosenergia-bázisa lesz. A hatodik ötéves tervben befejezik az irkutszki és a 3.2 millió kilowattos bratszki vizierőmü építését, a Jenyiszejen pedig megkezdik az ugyancsak 3.2 millió kilowattos krasznojarszki vizierőmü alapozását. Ezek az erő­müvek egyenként 11-szer annyi áramot fognak termelni, mint a forradalom előtti egész cári Oroszország. A bratszki vizierőmü 22 milliárd kilowattórás évi termelése egész Magyarországot el tudná látni elektromos árammal. A bratszki erőmű villanyárama hatalmas ipar­ba önt életet. Fel virágzik a vas- és a színesfém­kohászat, a szénvegyészet, kibányásszák a hely­ben található ásványi sókat és mészkövet, s fel­dolgozzák az óriási erdők faanyagát. Két uj város a sok közül Csita közelében van egy fiatal — alig húsz esztendős — város: Borzja. Az elmúlt öt eszten­dő alatt ebben a városban 13 uj utca épült. A gyors fejlődést a helyi ipar fejlődése teremtette meg, ugyanis itt van a Bajkálon túli vidék leg­nagyobb huskonzervkombinátja, s a közelben te­rülnek el a serlovogoszki bányák, ahol az ólom csaknem a felszínen fekszik, s nagy részét fel­színi fejtéssel termelik ki. S nézzünk meg egy északi várost is. Norilszk, az ország szivétől hatezer kilométerre, a Jenyi­szej alsó folyásánál fekszik. Hét esztendővel ez­előtt ezen a helyen még végtelenbe vesző tundra volt. A környéken azonban több a szén, mint a Don-medencében és rezet, nikkelt, kobaltot, pla­tinát, aranyat és ezüstöt is találtak. A kohómü és az ércdúsító üzem építése már a háború alatt megkezdődött, s 1942 tavaszán öntötték az első vasat. A kohómü azóta hatalmas kohászati kom­bináttá növekedett, Norilszk pedig modern nagy­várossá fejlődött. A sarki égöv alatt, az éjféli nap országában az emberek kényelmesen élnek. Szibéria ipari fejlesztésénél nemcsak a termé­szet adta nehézségeket kell legyőzni. Bonyolult Tekintet nélkül a “Pittsburghi öt” ügyében l>ekövetkezett szenzációs fordulatra, a Legfelsőbb Törvényszék tárgyalni fogja a többi Smith áldo­zat, nevezetesen a kaliforniai 14 elitéit, valamint, a kimondottan csak párttagságért elitéit Claud« Lightfoot és Junius Scales fellebbezését. Steve Nelson a hir vételekor a következő kije­lentést tette: “Ez az ej*ő eset, hogy az igazság- ügyminisztérium ily lépést volt kénytelen ten­ni saját tanúja ellen. Kilátásaink az egész bo­szorkán} hajsza megszüntetésére mérhetetlenül megjavultak!” Nem Mazzei az első kormánytanu, akinek sza­vahihetősége körül súlyos kételyek merültek fel. Matusov hamis vallomása miatt a newyorki bíró­ságnak már semmisnek kellett kijelenteni két Ítéletet. A pittsburghi tárgyalás másik kormány- tanúját, Cweticet, vallomása után rövid idővel elmegyógyintézetbe kellett helyezni kezelés vé­gett. Utólag állapították meg róla, hogy idült al­koholizmusban szenved. A Smith-itéletek ellen! Az American Civil Liberties Union, a közismert: polgári jogvédelmi szervezet külön feliratot inté­zett a Lel'elsőbb Törvényszékhez, melyben kérik, a fellebbezés alatt álló 16 Smith-itélet megsem­misítését. (A 16 ügy közül öt a pittsburghi Smith-perhez tartozik. Az ACLU még a fentem- litett szenzációs fordulat ELŐTT kérte a törvény­széket az ítélet megsemmisitésére. — Szerk.) A Civil Liberties Union arra alapozta feliratát, hogy a “nemzeti veszély”, amelyre való hivatko­zással a kormány a Smith-pörök vádottjait elítél­tette, már megszűnt. Hangoztatták azonfelül, hogy a KP-nak különben sincs komoly politikái befolyása Amerikában. feladat a gombamódra szaporodó uj gyárak be­rendezése, s nem utolsósorban az uj ipartelepek szakemberekkel való ellátása. A gyárak felszerelésének biztosítására elsősor­ban a helyi gyáripart fejlesztik. Sok üzem épült és még több épül szerszámgépek, műszerek, villa­mossági berendezések és egyéb felszerelések elő­állítására. Gyorsan fejlődik a textilipar, valamint a könnyű- és az élelmiszeripar is. Szibéria köny- nyíiipara a hatodik ötéves terv végén csaknem kétszer annyit, élelmiszeripara több mint más­félszer annyit termel majd, mint 1955-ben. Itt kell megjegyeznünk, hogy az uj szibériai ipart sokkal jobban gépesítik és automatizálják, mint az ország más részein eddig épült ipartelepeket, mert Szibériában sokkal nagyobb a munkaerőhi­ány, mint másutt, másrészt az uj építkezéseknél a légkorszerübb technikát hasznosítják. A munkaerőhiány enyhítése végett a kormány felhívására a Komszomol országos mozgalom ke­retében mozgósítja a fiatalságot, hogy vegyen részt az uj építkezésekben. A Szovjetunió nyuga­ti vidékeiről naponta indulnak a vonatszerelvé­nyek a lelkes, fiatal önkéntesekkel. A fiatalok tíz­ezrével érkeznek az uj városokba és települések­re, hogy építsenek, letelepedjenek és benépesít­sék a nemrég még lakatlan, kincses vidéket. Zsombor János BIZTONSÁGOT, csak a szabadságon keresz­tül érhetünk el nem pedig annak ellenkezője, az egyesek vagy bizonyos csoportok szabadságának elnyomásával. A gondolat szabadság, az emberi­ség szellemi fölemelöje akik azt eltörölni akar­ják, azok előbb-utóbb rájönnek, hogy aláása azt a biztonságot, amelynek védelmében az eltörlést eszközölni kísérelték meg. ★ PRAIRIE Miss. — Hogy még Mississippi-ben is mit jelent a szervezkedés C. S. Bounds a Ma­chinists Unió titkára röviden úgy Írja le, hogy mielőtt szervezkedtünk 1953-ban 85 centet ke­restem, most pedig $2.05 óránként a bérem. Legújabban, 3 cent órabér emelést és jobb mun­kakörülményeket vívtak ki 3 napi sztrájkkal az egyik gyárban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom