Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-09-13 / 37. szám

September 13, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Jegu^JeJc & Áeflóé Wilson védelmi miniszter jelentette Eisenho­wer elnöknek, hogy a haderő ágazatai még több pénzt követelnek költségvetéseik számára s igy lehetetlenség lesz elkerülni azt, hogy legalább 100Q millió dollárral ne emeljék a 1 egközelebbi költségvetést. Ez azt jelenti, hogy a végösszeg 35 és fél billió dollár körül fog mozogni. Labdáz­nak a billiókkal. A kongresszus, mielőtt becsuk­ta volna kapuit, 34 billió 656 millió dollárt szava­zott meg végül is a védelmi költségvetésre. Eb­ben a számadatban az a megkapó, hogy 508,877, 000 dollárral több, mint amennyit az elnök ma­maga kért. Az említett 1000 millió dollárnyi emelést a légierő kapja. Nathan Twining tábor­nok, a légierő főnöke, eredetileg 23 billiót köve­telt, de Wilson ezt sokalta és követelte, hogy fa­ragják le. Most hát 20 billióra igyekeznek lefa­ragni a Pentagonban. A jelenlegi légierő költ­ségvetése 16 billió 779 millió dollár. E csillag­ászati számoknak ugylátszik csak az ég a határa. ★ Nemcsak Javíts N. Y. állami igazságügymi- niszter pályázik a szenátori tisztségre republiká­nus mivoltában, hanem Douglas MacArthur tá­bornok is. A Lehman newvorki szenátor demok­rata székére pályáznak, amelynek demokrata as­piránsa Wagner polgármester. MacArthur érde­kében egy mozgalom dolgozik, amelynek élén Ro­bert Vogeler szőke felesége áll. Ez az a Vogeler, akit állítólag kémkedésért 17 hónapig tartottak fogva Magyarországon. Vogelerné tehát a politi­kai küzdelmek karjai közé vetette magát és lel­kesedésében 50.000 aláírást gyűjtött egy petició- ra. amelyet állítólag hétfőn nyújtott át illetéke­seknek. Nem csodálkoznánk, ha a végén őt jelöl­nék a republikánusok a szenátori székre. ★ Olykor hercegek is nyomorognak, mert ki az ördög tud kijönni havi 4,400 dollárból? Itt van ez a szegény berari herceg, Hájderabád nizam- jának tulajdon fia, Indiában, aki eddig 10.500 dollár havi zsebpénzt kapott a papájától. A járan dóságot 4,400-ra vágták le. A herceg bepe­relte a papáját a polgári törvényszéken és több pénzt követelt. Indokolásul ezt hozta fel, hogy f „ ^**j? hozzátartozói “éhenihalás előtt állnak. Ezt valóban nem is szabad megengedni. De ki mondta neki. hogy ennyi cselédséget tart­son ? ¥ A Leningrádon vendégszereplő bosztoni szim­fonikus zenekar megnyitó előadása óriási siker jegyében zajlott le. A szovjet hallgatóság öröm­mel hallotta, hogy azamerikai zenészek a szovjet himnusz eljátszásával kezdték meg a hangver­senyt. Félő, hogy a túlzott hazafiságban szenve­dő kongresszusi bizottságaink egyike majd ké­sőbb még szigorú vizsgálatot indít ebben az ügy­ben, noha azt például egész természetesnek tar­tanák, ha itt, a US-ben szereplő szovjet zenekar az amerikai himnuszt játszana el, reméljük, mi­nél előbb. ★ Ha már a szovjetről szólunk, emlitsiik meg mi is azt az érdekes hirt. hogy ismét ki fogják adni a Szovjetunióban John Reed világhírű könyvét, amelynek cime: “Tiz nap, amely megrázta a vi­lágot. Jonn Reed hamvai a Kreml falában nyu- gosznak, ahova az orosz forradalom után két év­vel bekövetkezett halálakor temették. Sztálin azonban eltiltotta a világhírű könyvet, mert _ Sztálin neve nem fordul elő benne. ■A­Megszívlelendő levél jelent meg a N. Y. Post- ban Marion ( itrin, tanárnő tollából a néger ta­nulók elleni hajszákkal kapcsolatban: “Ugv tű­nik fel nekem, hogy a Clinton. Tenn.-i és a Mans­field, Tex.-i polgárok —az Egyesült Államok, a ‘szabadság földje’ polgárainak is tekintik magu­kat. Ennélfogva meg kellene győzni őket, hogy engedelmeskedjenek a Supreme Court végzésé­nek, amely eltiltja iskoláikban a faji elkülönítést azon a békés módon, amely US nagyobb részében szokásos. “Ha neveléssel, tisztességgel és demokráciával nem lehet hatni a faji zavargásra uszitó emberek szellemére, akkor valamilyen más módon kell gá­tat vetni azok elé a szégyenletes akciók elé. ame­lyek miatt minden tisztességes amerikai mély restelkedéssel tekint úgynevezett ‘honfitársaira’. “Talán elég szerencsések leszünk ahhoz, hogy olyan kormányzatunk legyen, amely kellő bátor­sággal rendelkezik, hogy “az amerikai életmód’’ e demokráciaellenes, szégyenletes példái meg­szüntetésére módot találjon. Amerika mindenkor hamar meghallotta a csatakiáltást, amely arra szólította fel, hogy “tegye a demokrácia számára a világot szabaddá”, mindazonáltal még mindig vannak olyan körzetek hazánkban, amelyeket nem tettükn szabaddá a tisztességes, demokrati­kus élet számára.” ★ Lengyelország miniszterelnöke bejelentette, hogy semmi akadályt nem gördítenek a külföl­di laptudósitók útjába, akik a póznani tárgyalá­sokról akarnak beszámolni, “az emberbaráti lel­kületű szervezetek” külföldi megfigyelői azonban menjeken házalni rokonszenveikkel máshova. Adott is nekik tippeket: menjenek például a cip- ruszi rögtönitélő bíróságokhoz vagy akár Kenyá­ban levő “koncentrációs táborokba”, ahol érdek­lődésükre méltó tapasztalatokban lesz részük. ★ Sokan nagyon fel akarják fújni Adenauer kan­cellár Moszkvának küldött jegyzékét Németor­szág egyesítésével kapcsolatban. Meghallgathat­nák azt is. mit mondanak a jegyzékről maguk a. németek, legalább is azok, akik a kormánytól függetlenek, valamint aszocialisták. Ezek azt mondják, hogy a jegyzék mái’ a megjelenése előtt biztos kudarc volt. Mert — azt mondják — ha a szovjettől akarnak valamit, miért engedték a szovjet-német kapcsolatokat annyira leromlani eddig is? Ebben az a következtetés van el rejtve, hogy Adenauerék túlságosan sok amerikait hall­gattak meg, de nem elég németet. ★ A demokratikusan gondolkodó színészek, rá­dió- és televízió művészek üldözéséből, meghaj- szolásából és meggyanusitásából élő revolverlap­nak, a “Confidential”-nek több mint 4 millió ol­vasója van. Ez elég szomorú kortünet. De hát az az emberek tömkelegében mindig akadnak, akik­nek alacsonv ösztöneit izgatni lehet különféle botrány históriákkal. A legmulatságosabb dolog történt. Maga a “Confidential” kiadója, Robert Harrison is, egy botrány történet hőse lett. Ez az eset azért jel­lemző, mert rávilágít arra a paradicsomi életre, amelyhez üldözések hajcsávái jutnak. Harrison urnák olyan jól ment a dolga, hogy vakációzni mehetett San Domingo köztársaság őserdeibe, ahol vadászat élvezeteinek szentelhette magát. Mert aki ártatlan müvészáldozatokkal űzött va­dászattal foglalkozik, annak a vakációja alatt is vadászat a legkellemesebb szórakozása. Harrison nem egyedül vadászott, hanem egy gyönyörű szőke szépséggel, Gene Courtney kisasszonnyal, akinek világnézete minden bizonnyal minden gyanú felett áll. A dzsungel kellős közepén kivel nem találkozik Harrison ? Senki mással, mint egy hivatásos vadásszal. Richard Weldy-vel. Ennek a Weldynek elvált feleségéről nemrég gyaláz­kodó cikk jelent meg Harrison lapjában. Emiatt hevesen összeszólalkoztak. Az elvált feleség. Pi­lar Palette színésznő, színésznő, jelenleg John Wayne hires hollywoodi moziszinész felesége. Ugyanebben az időben ott vadászott a “Confi­dential” folyóirat egy szerkesztőségi tagja is, A. P. Govani, aki távalról véletlenül fültanuja volt, miféle sértő szavakal szidalmazta egymást a két vadász, amit a bozótban rejtőzködő vadállatok is kaján kárörömmel hallgattak. Egyszerre csak lövés dördült s mire Govani odarohant, azt látta, hogy Harrison ur vérében fetreng a földön, Courtney kisasszony kétségbeesve jajgat, miköz­ben Weldy eszeveszetten elrohan a tett szinhe- lyéi’ől. A vadász és áldozata azt vallja, hogy a puska a flödhe. egy kőbe ütközött, magától el­sült és Harrisont a vállán megsebesítette. Ez a történet az őserdőből úgy hangzik, mint­ha nem is volna igaz, amely esetben csak a rek­lám céljait szolgálja. Ha igaz, az ember elméláz­hat azon, hogyan kerül össze a Ciudad Trujillótól 70 mérföldnyire fekvő Jacobo hegység őserdő­jében ennyi “világhírű” híresség, miféle bűnökre vadásznak és hogyan, miféle erkölcsi törvények és szokások szerint élnek az ország bizonyos ele­mei, áttelepítve a dzsungelbe ? Edgar Faure nyilatkozata Moszkvában Edgar Faure volt francia miniszterelnök, aki a Szovjetunió parlamenti csoportjának meghívá­sára látogatott a Szovjetunióba, nyilatkozatot adott a Szovjetszkaja Rosszija cimii lap tudósí­tójának. Faure nyilatkozatát orosz nyelven tette. Arra a kérdésre, régóta ismeri-e az orosz nyelvet, Faure igy válaszolt: — Diákkoromban kezdtem tanulni oroszul. Eredetiben olvastam Tolsztoj, Gogol, Doszto­jevszkij, Puskin müveit, egyes szovjet írók mun­káit. Ebből láthatja, hogy én mindig hittem a francia és a szovjet nép közötti barátság lehető­ségében. A Bulganvinnal és Kruscsovval történt talál­kozásáról szólva Faure hangsúlyozta, hogy ez a találkozás igen barátságos légkörben folyt le. — Nagyon jól esett — mondotta —, hogy Bul- ganyin és Hruscsov mindjárt Moszkvába érke­zésem első napján fogadott. Arra a kérdésre, mi a célja a Szovjetunióban tett látogatásának, Faure kijelentette: — Látogatóként érkeztem ide. Különösen a közép-ázsiai szovjetköztársaságok érdekelnek. Franciaországnak problémái vannak mohamedán, lakosságával. Az önök országában jól és okosan oldották meg az Oroszország volt perifériáinak fejlődésével kapcsolatos kérdéseket, baráti vi­szony alakult ki az országban élő összes népek között. Nekünk Franciaországban hasonló fela­datként kell teremtenünk a független államok; sajátos közösségét, amelybe mohamedának és keresztények tartoznak. — Nagyon szeretnék ellátogatni az úgyneve­zett szüzföldekre. Sokat olvastam róluk és tudom, hogy önök hatalmas feladatot oldanak meg az uj földek termővé tételével. Azért érdekel ez engem, mert mint parlamenti képviselő, mező­gazdasági kérdésekkel foglalkozom. AKI AZ IGAZSÁGOT AKARJA TUDNI, AZ A “SPRINGTIME ON THE DANUBE”-!' OKVETLEN MEG FOGJA RENDELNI! MOST MÁR KAPHATÓ a világ legjobb angol-magyar és magyar-angol szótára! Végre-valahára egy elsőrangú angol-magyar és magyar-angol szótár OLCSÓ ÁRON! Ameri­kába érkezett és már kanható a MAGYAR TU­DOMÁNYOS AKADÉMIA által kiadott és több mint 1,000 oldal terjedelmű “ORSZ vGH” angol­magyar és magyar-angol szótár két kötetben, tar­tós vászonkötésben. Köztudomású, hogy az Amerikában kiadott angol—magyar szótárak csak olc-ó s jogositat- lan utánzatai voltak a megbízható, s szakértők által kiadott kiváló óhazai szótáraknak. A nagy “Országh”-szótárakért ezért ma is 45 dollárt kér­nek az amerikai magyar könyvesboltokban. Most azonban megvásárolhatja a kisebb Országh-szó- tárt, amely több mint 25.000 angol szó magyar jelentését és ugyanannyi magyar szó angol értei­mét adja a kifejezésekkel együtt. Ragad ja meg e rendkívüli alkalmat e két köte­les, értékes szótár megrendelésére, mert csak igen kevés érkezett belőle, ami valószínűleg rövid idő alatt elfogy és nem tudjuk mikor érkezik újabb szállítmány. A két kötet ára szép, tartós vászonkötésben mindössze 4 dollár. Postaköltség 25 cent. Rendelésre használja az alanti szelvényt: MAGYAR KÖNYVESBOLT 130 E. 16th St. New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg címemre Orszigh Lász­ló angol—magyar és magyar—angol szótárát két kötetben. Csatolok 4 dollárt az áráért és 25 centet postai és csomagolási költségekre. Név: ...................................................................... Cim: .............................................................. ______________SL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom