Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-08-30 / 35. szám

Mai szamunkban RÓZSAVÖLGYI KETTŐS VILÁGREKORDJA Megint világszenzációval szolgált a magyar sport: Rózsavölgyi, Iharos és Tábori méltó társa, szintén megdöntötte a mérföldes síkfutás 4 perces rekord­ját és amellett egy másik világrekordot is állított fel. (6. old.) KÖSZÖNTJÜK A DELEGÁTUSOKAT Az ország minden részéből New Yorkban gyűlnek össze lapunk legjobb barátai a Magyar Szó orszá­gos lapkonferenciájára. Szedkesztöségünk és new- yorki olvasótáborunk szeretettel/köszönti őket. (9) A LEGFONTOSABB KÉRDÉS AMERIKÁBAN Bel- és külpolitikai kihatásaiban a négerek egyen­jogúságának kérdése a legfontosabb ügy ma Ame­rikában — állapítja meg már a “New York Times’’ is. (5-ik oldal) A MUNKÁSSÁG KÉPVISELŐI A KONVENCIÓKON Mily arányban vettek részt a szervezett munkások képviselői a két nagy párt országos konvencióin? Időszerű beszámoló a munkásság magatartásáról. (4-ik oldal.) LABOR DAY 1956-BAN Mit hozott az amerikai munkásságnak a tavalyi Labor Day óta eltelt 12 hónap? (1. old.) AZ ESEMÉNYEK NYOMÁBAN: Nasszer és a szuezi konferencia. — Légi incidens Kina partjain. — A német KP betiltásának sajtóvisszhangja. — A Federal Reserve emeli a kamatlábat (2. old). JEGYZETEK A HÉTRŐL (8. old.): Olvasóink hozzá­szólnak a lap ügyeihez. (13. oldal.) IRODALOM—MŰVÉSZET, 11. old. A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL, (12 old.) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the PO. of N Y, N. Y. Vol. V. No. 35. Thursday August 30. 1.95b NEW YORK, N Y. 15? Vol. V. No. 35. Thursday August 30. 195b NEW YORK. N Y. A SZABADSÁG LÉGKÖRE IÄB8B BSV.195S Fogadott hazánkban a Labor Day törvényes ünneonap. távoli rokona a május elsejének. Nem a munkásság Imrei szellemének, inkább a munka, békés, építő, uj erőfeszítései­nek és megújuló kezdetének ünnepnapja. Jelzi, hogy vége ;* vakációzásoknak és utána megindul nemzeti közösségünk serény tevékenysége. Olyan ez, mint egy nyárvégi szilvesz­ter, egy munkás évnek a vége és egy munkásévnek a kez­dete. Eltűnődik az ember az elmúlt munkásév értelmén és történetén. Mi történt ez alatt? Érdemes volt végigküzdeni? Mit értünk el vele? Mit hoz az uj munkás-esztendő? A munkásmozgalom szempontjából tagadhatatlanul az i ’múlt év legnagyobb eseménye az AFL és a CIO. a két nagy országos munkásszövetség egybeolvadása volt AFL—CIO í.özös név alatt. Régóta esedékes volt már a szervezett mun­kásság összefogása, a 16 millió szervezett munkás egvsége. A munkások vágyai természetesen sebesebben szállnak, mint a sokkal lassabban döcögő valóság. Mennyi remény tapadt ehhez az egyesüléshez! Mennyi sok mindent vártak a szakszervezeti munkásság megerősödésétől! A dolog azon­ban nem megy oly simán. A vezetők körében történt egy­beolvadási folyamat nehezebben szivárog le a szakszerveze­tekbe. Az AFL és a CIO szervezetei ugyan már több. mint tizenkét államban, többnyire kevéssé ipari államokban egv,- beolvadtak. de a legtöbb államban, az iparilag fontos álla­mokban, mint New Yorkban és Michiganben, még csak tár­gyalnak az egybeolvadás részleteiről, egyebütt pedig már készen állnak. Nyilván ez a lassúság okozta, hogy az idei elnökválasztáson a munkásság egységes szervezete még nem léphetett fel azzal a döntő eréllyel, amelyre képes lenne, de ami késik, nem múlik. Remélnünk kell, hogy a szervezett munkásság ki fogja érlelni politikai hatalmának igazi átütő erejét. Vannak, akik panaszkodnak, hogy a CIO a beólvp- öíssal voltaképpen elvesztette azt a harcos erejét, amellyel fályafutását immár húsz éve megkezdte. Ez a panasz azon-' ban csak fölületes dolog. Az az erő, amely a CIO-ban húsz éven át meg volt, sok tekintetben éreztette javitó és fej­lesztő hatását a szakszervezeti mozgalomban. Oly hatalmas teljesítményeket ért el, amelyek a konzervatív AFL alap­szervezeteire is fejlesztő és jótékony hatással voltak. Eze­ket az előnyöket a munkásságtól már többé elvenni nem lehet. Munkásmozgalmi szempontból az év nagy eseményének kell tekinteni az acélszakszervezeti munkások egyhónapi sztrájkját, amelyben 650,000 acélmunkás vett részt. Ezek már az ArT—CIO egységesített acélmunkásai voltak. Ered­(Folytatás a 16-ik oldalon) A végtelen, üres szófecsér- lés és számtalan kortesbeszéd között, amely a republikánus elnökjelölő konvenció fő jel­legzetessége volt, elhangzott iegv olyan beszéd is, amely — miként a New York Times augusztus 27-ikén vezércik- kileg is igen helyesen hang­súlyozta—-megérdemelte vol­na, hogy azt minden ameri­kai meghallgatta volna. Ez a beszéd Emmet John Hugbesé volt. Ezt az embert kevesen ismerik. Pedig igen fontos szerepet játszik az amerikai közéletben, ö Írja Eisenhower elnök legtöbb be- j szódét. Mr. Hughes a szabadság! kérdését feszegette felszóla-, lásában, Kijelentette, hogy a közelmúlt időszakban Ameri- j kában “durván összetévesz­tették az Amerika iránti hü-; séget az egyöntetű gondolko- í zással és alkalmazkodással... Ezt egyes republikánusok is előmozdították, akik összeté­vesztették az alkotmányt egy pártpamflettel.” A szónok itt természetesen McCarthyra és híveire cél­zott. “Ma már azonban egy ‘szabad ország és. egy szabad párt bizonyítja a szabad in- j tézmények géniuszát.” Bármilyen sokra értékel­jük Mr. Hughes észrevéte­leit, és mi valóban értékeljük azokat, mégsem juthatunk oiv megnyugtató konkluziók- >'•» szabad intézményeinket és intézményeink szabadsá­gát, illetőleg, mint ő. Különö­sen ha arra gondolunk, hogy j Mr. Nixon, akinél mecarthy-1 istább politikát még talán maga az ős McCarthy, a Joe, sem űzött, ma a “szabad re­publikánus ^páVt” egyhangú határozatából« ismét mint e párt alelnökijeit je szerepel, akinek,^^megválasztása ese­tén, főéivé van Ameri­ka elr^k ti*' székébe is bejutni. Még>a »szabadelvüség ár­nyékával igazán nem vádol­ható ,Nbw York Times is kény tetőn* kétségbevonni Mr. , Hughes optimizmusának jo­gosságát V. “Szeretnénk azt hinni — ír­ja a Times a fentemlitett ve­zércikkben. — hogy a McCar­thy.-Jénner befolyást teljesen kiküszöböltek a republikánus pártból. -«Sajnos egyáltalán nem ez h helyzet. Éppannyira Nnem ez a helyzet, mint a de­mokrata pártban, ahol az Eastland-Walter (szabadság­romboló — Szerk.) befolyás ugyancsak virul. A szabad- jság légköre összehasonlit- h a tálán ul jobb ma mint két- ! három év előtt, de az a ja­vulás NEM A KÉT NAGY POLITIKAI PÁRT ERKÖL­CSI BÁTORSÁGÁNAK TUD­HATÓ BE HANEM AZ AMERIKAI BÍRÓSÁGI RENDSZER KIVÁLÓ TU-, | L A J D ONSÁGAINAK. A 1-Legf elsőbb Törvényszék és más törvényszékek döntései a közelmúltban megerősítet­ték az amerikai nép bizalmát önmagában és liberális s de­mokratikus hagyományai­ban.” EPs itt jön az, amire külö­nös hangsúllyal hívjuk fel lapunk minden egyes olvasó­jának figyelmét: A Times hangsúlyozza (amit mi, beismerjük, elmu­lasztottunk annakidején meg­felelő módon ismertetni és hangsúlyozni) hogv az Egyesült Államok Felidézés’ Törvényszéke (a Legfelsői)' gasabb amerikai bíróság —Szerk.) a Corliss Lamon ellen indított vád eiveteseko erőteljesen hangoztatta, hogv “szenátusi a 1 bizottságira' nincsen joga olyan személye' állítólagos felforgató tévé kenységeit vizsgálgatni. akit nem kormányalkalmazottak.” Ezt az döntést vésse jó1 emlékezetébe minden ameri­kai polgár, különösen min­den bevándorolt származású polgár, tehát lapunk legtöbb olvasója. Az Egyesült Álla­mok egyik legfőbb törvény­széke jogtalannak és alkot­mányellenesnek minősíti még a törvényhozás tagjainak, és bizottságainak is a polgárok politikai véleményei iránti kérdezősködést vagy azokba való beavatkozást. Miként lapunk oly sok ol­vasója oly jól tudja, saját i keserves tapasztalatai alap­ján az elmúlt évek folyamán, úgy a szövetségi mint állami és más hatóságok közegei ugyancsak beavat koztak amerikai polgárok, gondolat és sajtószabadságának gya­korlásába. Számtalan eset­ben kérdezték ki őket arra- nézve, hogy mily újságot ol­vas, mily egyletbe, stb. tar­tozik, és megfenyegették őket ennek veszélyes, köve- kezményeivel. Az átlagos amerikai polgár, különösen a bevándorolt nem ismeri jo­gait és megretten bármily hatóságai való közvetlen kap­csolattól. Talán magyar né­pünk évszázados keserves ta­pasztalatai játszanak itt sze­repet. Akármi is az oka, most ismételten vegyék tudó— másul: amerikai polgár, ha nem k o r m ányalkalmazott nem köteles senkinek szá­mot adni politikai meggyő­ződéséről vagy arról, hogy mit olvas, miben hisz. Aki ilyesmiről faggatja az_ meg­sérti törvényeinket és alkot­mányunkat, ahogyan azt a legmagasabb törvény­székeink értelmezik. BETILTANI! Kormányunk jelentése, hogy a Szovjetunió ismét ki­próbált egy millió tonna dinamit robbantóerejével biró atombombát drámai módon hangsúlyozza a népek és számos kormány abbeli javaslatának és követelésének időszerűsé­gét. hogy minden további atom és hidrogénbombakisérletet feltétel és halasztás nélkül be kell szüntetni. A szovjet kormány az utóbbi időszakban több ízben tett ily éitelmü javaslatot. Csak sajnálni lehet, hogy a mi kormányunk nem fogadta el ezeket a javaslatokat. Ily körülmények között az álszenteskedés netovábbjának te­kintjük az amerikai sajtó abbeli kifogását, hogy a szovjet “nem jelentette be előre”, hogy mikor s hol fog atombom­bát robbantani.' Az emberiségnek nem előzetes bejelentések kellenek, hanem mindenféle és fajta atom és hidrogénbombának és más tömegmészárló fegvvernek azonnali és teljes betiltása. A MAGYAR SZÓ SZERKESZTŐSÉGE Szovjet atomerö A Fehér Ház jelenti, hogy múlt hét péntekjén nukleáris fegyvert, robbantottak Közép- Ázsiában. A Fehér Ház nyilat­kozata arra veti a hangsúlyt, hogy a szovjet — az amerikai eljárással ellentétben — nem. adott ki előzetes figyelmezte­tést. — James C. Hagerty, a Fe­hér Ház sajtófőnöke szerint, a bomba ereje 1 mega tonnái, vagyis 1 -millió tonna TNT-vel ér fel, ami ötvenszerese a Hi­rosimát elpusztító atom-bom­bának. ‘ Nem bizonyos, vajon atom- vagy hidrogénbomba volt-e. Ez immár a hetedik szovjet atomrobbantás, amiről jelentést tesznek. Stevenson és Kefauver ! 1 hétfőn megkezdték vak .ztási , hadjáratukat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom