Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-07-05 / 26. szám
Thursday, July 5, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Irodalom«® Művészet —... — ■■■ ------- ------------------------------------------------------ -------------Leonardo da Vinci rajzai Az UNESCO reprodukciós vándorkiállítása Budapesten LEONARDO DA VINCI: ÖNARCKÉP Ferenczy, Izsó, Strobl — Budapesti riport — A Szépművészeti Muzeum gondosan és Ízlésesen összeállított tárlatán először egy nyugodt, méltóságteljes egyéniséget árasztó csarnokba lépünk, Ferenczy István, az első magyar szobrász márvány alakjai közé. Száz esztendővel ezelőtt hunyt el a nagy mester, 64 éves korában. Szülővárosából, Rimaszombatból lakatosinasként megy Béesbe, majd Rómába, ahol Torwaldsen és Ca- nova növendéke. Itt fedezi fel Széchenyi, aki hazahívja s Kazinczyék ugv ünnepük, mint “az első magyar szobrászt”. Ez időben alkotja fő müveit, a Szánthó-emlék-et, számos portréját és síremlékét. Mátyás királyról nagy lovasszobrot tervez, amelyet azonban nem alkothatott meg az adakozók részvétlensége miatt. 1847-ben, elkeseredve, szülővárosába vonul vissza, számos müvét összetöri, ekkor alig dolgozik már, csak Euridike cimü szobrát fejezi be. A Szépművészeti Muzeum kiállítása méltó emléket állít e nagy magyar művésznek, a klasszicista szobrászat képviselőjének. Müveinek fő anyaga — részint a klasszicista művészet felfogásából következően — a márvány. Legszebb al- katása, a kedvese arcmását a homokba rajzoló Pásztorleány mellett itt láthatjuk szép Önarcképét, az aprólékos kidolgozású fiatalkori Csoko- nai-szobrát, az érett, komoly egészalakos Kölcsey, Kazinczy és Schodel Rozália portréit és az eddig ismeretlen, zálogházból előkerült Prónay-arcmá- sát. Viaszmintákban ránkmaradt érmei és bronz plakettjei a kiállítás legszebb darabjai közé tartoznak. Izsó Miklósé a második terem, Ferenczy tanítványáé, a szegényparaszti sorból magát a “szépmesterség”-ig küzdő szobrászé. Bécsben, majd Münchenben tanult a magát mindinkább művésszé érlelő kőfaragó legény. Innen küldi haza a Busuló juhász szobrát, mely Budán nagy feltűnést kelt. Hazatérve nagy kortársairól mintázott márvány képmásai (Petőfi, Arany, Egres- sv, Megyeri) révén vonult be a művészettörténetbe. Izsó, a romantikus művész, felfrissitette és a klasszicizmusból uj útra terelte a magyar szobrászatot: az átélt, közvetlen szemléletű plasztika felé. Ez az uj hang legremekebbiil terrakotta-vázlataiban nyilvánul meg, melyek a magyar kisplasztika legszebb darabjai közé tartoznak, friss elevenségükkel, a mozdulat és kifejezés remek visszaadásával; tekintsük csak a Táncoló parasztok, az Arató nő, a Cigányok, a Részeg kortes művészi erejét. Születésének százhuszonötödik évfordulóját ünnepeljük most. Éppen ma száz éve, éppen Ferenczy halála évében született Strobl Alajos, a multszázadi eklekticizmus legjobb magyar képviselője. Bécsben tanult s miután Perseus-ával nagy feltűnést keltett Pesten, az Operaház számára megbízást kapott* nagy zeneszerzőink, Liszt, Erkel stb. szobrainak elkészítésére. Kora jeleseinek, a magyar művészi élet kimagasló egyéniségeinek képmásán kívül (Pálmay Ilka, Lotz Károly, Munkácsy, Mészöly, Gyulai Pál, Schulek, Székely Bertalan stb.) megmintázta a Nemzeti Muzeum előtti Arany János-szobrot és számos más, általunk jólismert és szeretett emlékművet, mint amilyen például a Szent István-szobor a Várban, a Semmelweis és a Jókai szobor. Egyik legszebb alkotása a hármas kiállítás fő helyén látható Anyánk teljes alakú portréja. Igen kifejező és markáns a későbbi Liszt-portréja és különös figyelmet érdemel fiatalkori, nagy erőt sugárzó, igen szépen mintázott önarcképe. Hosszú alkotó élete folyamán sokat és szívesen tanított Strobl. Egy emberöltőn át, úgyszólván minden nagy szobrászunk tanítványa volt. Konok Tamás Film készül Robespierre-rol Leonardo da Vincit “uomo universale”, az egyetemes műveltségű művészember klasszikus megtestesítőjeként tartja számon a művelődéstörténet. Mint korának — Michelangelo, Raffael és Tizian mellett — egyik legnagyobb festője, összegezi az elődök vívmányait, s forradalmi újításaival beteljesüléshez segíti a reneszánsz művészet kétévszázados virágzását. Szinte nincs területe a szellem világának, amelyen ne lett volna otthonos, tudomány, amelyet ne müveit volna. Mohóságában, amellyel a természet és az ember titkainak kifürkészésére vetette magát, mintha összesürüsödött volna a középkori teológia bilincseiből bontakozó emberiség minden tudásvágya, szellemi akarása. Vázlatkönyvének fennmaradt lapjai páratlanul sokirányú érdeklődésének, hmkadatlan kutató szenvedélyének megkapó dokumentumai. Az UNESCO nemrég Budapestre érkezett kiállítása e lapok válogatott gyűjteményét mutatja be kiváló reprodukciókban. A megismerés két végletes útja, a művészi és a tudományos találkozott Leonardo szellemében. Lapjain a festményekhez, szobrokhoz készült tanulmányok, kompozíció- rögtönzések tudományos, technikai jellegű rajzokkal váltakoznak. A “világ szépségét” kereste, s azért kutatta az ember és a természet szervezetének, életének törvényszerűségeit, hogy minél tökéletesebben kifejezhesse ideáljait, művészi gondolatait. Az emberi test organizmusának, belső felépítésének ismeretében felülmúlta kora orvosainak átlagát. De nem kevesebb odaadással kutatja a viz, a levegő jelenségeit, a föld testének anatómiáját. Egyformán türelmes elmélyedéssel időz egy arc, egy fa, valamely tárgy vonásainak lerögzitésé- nél, vagy éppen a magasratörő sziklatömbök formáinak megszerkesztésénél — hogy ez a motívum azután Mona Lisájának regényes hátterében keljen uj életre. Néha madártávlatból örökíti meg tájait, mintha, valamely istenként, a felhők közül tekintene a hegyvonulatokra, a mélyben kanyargó folyó szalagjára, a parti városka apróvá törpült házaira. Máskor meg az igénytelen mezei virágot hozza emberi közelségbe, a botanikus szigorú pontosságával követve a levelek, szirmok minden hajszálvonalát. Vonzza az elemek erőinek tombolása. A vihar, a kitörő tűzhányó, a vízözön apokaliptikus látomásait ugyanaz a szenvedély gyújtja benne, amely csataképeinek összegabalyodva küzdő lovasaiban lángol. A következő rajzlap viszont harmonikus nyugalmu Madonna-kompozíciók vázlatával, valamely centrális elrendezésű épület kiegyensúlyozott alaprajzával, vagy mesteri ruha- redő-tanulmány páratlanul tiszta, világosan megformált képével bővül el. Ugyanaz a szárnyaló képzelet, amely Szent Anna kartonjának minden izében kiszámított, hatásában mégis olyan természetes kompozícióját létrehozta, csiholta alkotójából a hatalmas méretű természetátalakitó tervek rajzát, a csatornák, mocsarak lecsapolására készített térképek vázlatait. Költészet és tapasztalaton alapuló, matematikai fegyelmü tudományosság szervesen összefonódik az ő életművében. Felfedezései, a maga korában utópisztikus tervei művészi megőrző-képesség szülöttei; a művészetet — ahogy nagy, a festészet mesterségéről szóló értekezésében is kifejtette — tudománynak tartja. Ezüstvesszővel, tollal, krétával készült rajzai között késszé érlelt tanulmányok egész sorában is gyönyörködhetünk. Ezekben a remek alkotásokban egyesül mind az a tudás, amit a nagy firenzei festő és természettudós fáradhatatlan élete során összegyűjtött. Csodálatos műgonddal kelti életre a kezek ujjait. Léda-képe arctanul - irányának ajkán ott rezeg a szavakkal nem jellemezhető leonardói mosoly, az Anghiari csatához készült gyönyörű férfifejek (eredetijük a budapesti Szépművészeti Múzeumban) arcvonásaiban az élethalál-küzdelem heroikus izgalma lüktet. A balkezes művész tükörirással magyarázott, balról-jobbra vonalkázott rajzai között megtaláljuk soha el nem készült lovasszobrai tervének több változatát is. Öregkori önarcképe megkapó vallomás. Dús hullámokban koszoruzza fejét a hosszú haj, szakáll; magas, gondolatok ráncaival barázdált homloka alól mélyen ülő szemekkel tekint a világba a bölcs óriás — kortársai róla festhették volna a Teremtő arcmását. Leonardo géniusza a világtörténelem egyszeri többé meg nem ismétlődő jelenségei közül való Kedvező kor szülötte, igaz, de a társadalom kínálta lehetőségek valóraváltásához Leonardo hatalmas egyénisége adta az erőt. Művészeti alkotásainak szépségét azóta is csodálják a nemzedékek, zseniális megsejtéseit, merész álmait igazolták, messze túl is haladták a későbbi századok, E téren végzett munkássága mindamellett ma is csodálatra készteti a Leonardo müvével ismerkedőt. Rajzai nem egyszerű “műhelytitkok”. Fogalmat adnak elveszett vagy soha valóra nem váltott alkotásai szépségéről, megmagyarázzák az ismert müvek keletkezését. Művészi dokumentumai az emberi akarás és teremtő erő időt, távolságot legyűrő 'lehetőségeinek — s épp ebben az optimizmusban összegeződik Leonardo hagyatékának örökértéküsége. Azt a 86 rajzot, amely az UNESCO kiállításán szerepel, mindenkinek meg kell néznie, aki az emberi kultúra ezen óriásának életművét közelebbről meg akarja ismerni. Párisból jelentik, hogy Franciaországban nagyszabású filmet szándékoznak készíteni Robes- pierre-ről, a nagy forradalmár születésének (1758) közelgő, 200. évfordulója alkalmából. A filmet Claude Vermorel rendezi. Claude Vermorel a film előkészületeiről szólva kijelentette, hogy a történelmi személyek mellett a tömegeknek is ugyanolyan döntő szerepük lesz a filmben, mint amilyen a nagy forradalom idején volt. Szeretné, ha az 1789-es párizsi munkásforradalmárok alakitói a filmben is valódi munkások lennének. A fő szereplőket még nem választották ki, de bizonyosra yehető, hogy ezek a legkiválóbb francia filmszínészek sorából kerülnek majd ki. A film forgatását a tervek szerint jövő tavasszal kezdik meg, a lehetőség szerint azokon a helyeken, ahol a forradalmi események a valóságban lezajlottak. Leonardo Da Vinci rajzainak gyűjteményes kiadása könyvformában megjelent Amerikában, angol nyelven természetesen. Aki szeretné e halhatatlan lángész alkotásait éi hozáfüzött jegyzeteit könyvtára számára megszerezni, az $5.50 elelnében megrendelheti lapunk kiadóhivatala utján.
